Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-06-25 / 13. szám

2. Olvastatott a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 18903—1918. I. B. sz. leirata, mellyel Felsőbánya város kövezet- vámszedési jogát 1930. április 30-ig terjedő időre meghosszabbítja. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette és a további intézkedések megtételével a tanácsot bízta meg.

3. A tanács beterjesztette Felsőbánya város gyámpénztárának 1917 évi zárószámadását és mérlegét az árvaszék véghatározatával. A közgyűlés a számvevőileg is felülvizsgált gyámpénztári zárszámadást és mérleget 1917. évről az árvaszéki véghatározat alapján elfogadta és a mérleget 50263 K 07 fillér fedezettel a gyámol- tak és gondnokoltak követelését 3125 K 30 fillérrel és az árvaszéki tartalék alapot 19.005 K 77 fillérei megállapította és jóváhagyta s egyidejűleg a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segély-alapja javára az 55200—903. B. M. körrendelet 118. §-ában foglaltakhoz képest a tartalék- alap jövedelméből 930 K 75 fillért határozott fordítani; — felsőbb jóváhagyásra az összes számadási iratok a vármegyei törvényhatósághoz fognak felterjesztetni.

4. Olvastatott a nagybányai Részvénytakarékpénztárnál Felsőbánya város nyugdíjalapja javára történt 88.000 K n. é. 6 százalékos Vl-ik hadi- kölcsön jegyzéséről a jelentés, mely szerint a nevezett pénzintézet minden illeték felszámítását mellőzte. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és egyben a pénzintézetnek és Stoll Béla igazgatónak a jegyzés körül tanúsított méltányos eljárásáért köszönetét kifejezni elhatározta.

5. A tanács beterjesztette Rusiczki Antal és társai kérelmét, melyben kecske legelő kijelölését kérik. A közgyűlés a bizottság javaslatának egyhangú elfogadásával a kérelemnek helyt adni és a kecske legelő kijelölése iránt a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz kérelmet intézni határozta, mivel a jelen drága megélhetési viszonyok között a szegényebb lakosoknak a kecske mint tejelő állat nélkülözhetetlen és az utóbbi időben a kecske tenyészet emelése kecske legelők átengedésével is a községek, városok figyelmébe lett ajánlva miniszteri leiratokkal ; egyidejűleg a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy addig is mig ezen kérelem elintézve lesz a kecskék a tehéncsordával a legelőre járhassanak s ez ügyben a további intézkedéssel a tanácsot bízta meg.

6. A tanács beterjesztette Fontányi Ferencz balassagyarmati lakos földtér feladás iránti kérelmét. A közgyűlés a bizottság javaslatával meg- egyezőleg, mivel a kért földterület bányaiskola építési céljára van fentartva, a kérelemnek helyt nem adhat ott; hanem a Nagy Sándor féle lakháztól lefelé eső üres telektől egy lakóház építésére újabb kérelemre a megállapítandó ár mellett megfelelő területet átengedni.

7. A tanács beterjesztette Hajós Lajos

zeti érdekek vezették, hanem a maguk hatalmát a saját népüktől féltő szultánok mesterkedései; legnagyobb hibája az volt, hogy a legújabb időkig görcsösen ragaszkodott európai állásához, minden erejét ennek fenntartására fordította s e miatt elmulasztotta ázsiai tartományainak kellő politikai, kulturális és gazdasági megszervezését. Vallása, műveltsége, egész nemzeti karaktere Ázsiába utalta s egészségesebb politika mellett, ha kellően gondozza ázsiai erőtartalékjait s nem szalad az európai chimaera után, ma mint minden támamadásnak önmagában is ellenálló hatalom állhatna Ázsia összes mohamedánjainak élén. Ezt az eszmét ugylátszik csak a törqk birodalom mostani vezetői ismerték fel közeli és legközelebbi múltjuk tanulságaként. S felismerték azt is, hogy a mi száz év előtt még különösebb nehézség nélkül valósulhatott volna meg, ma már csak úgy lehetséges, ha előbb leszámolnak egyedüli veszedelmes ellenségükkel, az orosszal. Egyedül nem bírnának vele boldogulni, ezért természetszerűen szövetkezniük kellett velünk s a németekkel, a kiknek ugyanaz a célúk s akiknek ugyanolyan távlatokat nyit az orosz tulhatalom állandósulása, mint neki.

Történelmi hagyomány és mai érdek tette magától értetődővé, hogy a muzulmán harcos a magyar bakával és a német gránátossal egy sorban küzd az orosz ellen. De a jövő feladatai is erre szorították a törököt. Ha a jövőben újjá akarják szervezni az ősi török birodalmat, ha fel akarják virágoztatni ázsiai tartományaikat, ebben nem támaszkodhatnak az angolokra, a kiknek nem kívánatos Egyiptomra s az indiai

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

felsőbányái lakos kérelmét, meiyben a községi kötelékbe való felvételét kéri. A közgyűlés a bizottsági és tanácsi javaslatokkal megegyezőleg a kérelemnek helyt adni ;és az 1886. évi XXII. t. ez. 11. §-a alapján kérelmezőt Felsőbányaváros kötelékébe a módosított szabályrendelet értelmében 100 azaz egyszáz korona lefizetése mellett felvenni határozta és felhívja Hajós Lajost, hogy ezen 100 azaz egyszáz korona összeget 30 napon belül a város pénztárába fizesse be, mivel csak ezen összeg lefizetése után fogja a községi kötelékbe felvett egyéneket megillető kedvezményeket élvezni.

8. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 155.000—1918. sz. leirata a városi tisztviselők ruhasegélye ügyében, mellyel Farkas Jenő polgármester ruhasegélye 400 K ösz- szegről 200 K-ra helyesbittetett. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg tekintettel arra, hogy a tanulmányait folytató s felsőbb iskoláikat önhibájukon kívül be nem fejezett és 24 évet betöltött tisztviselő — gyermekek a családi pótlékra és igy a ruhasegélyre is jogosultak és jelen esetben ezen körülmény figyelembevéve nem lett, az iratokat újólag a nagyméltósá, i m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni hatáiuz.a, annak kiemelésével, hogy ifj. Farkas Jenő katonai szolgálata, illetve hadbavonulása miatt nem fejezhette be főiskolai tanulmányait s hogy ez okból Farkas Jenő polgármester 1917. évi ruhasegélyét 400 koronában engedélyezni méltóz- tassék; újabb kedvezőtlen határozat esetén pedig az ügyet a közigazgatási bírósághoz meg- fellebezni határozta.

9. Dr. Tóth Gábor városi képviselő testületi tag indítványozta, hogy amennyiben az utazó közönségre nézve felette hátrányos, hogy a hajnali vonat Felsőbányáról nem indul és délután is csak közvetlen Nagybányáig jön, ezen vonatjáratoknak újból megindítása iránt a vasúti Igazgatósághoz a város részéről nyujtassék be kérelem. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és a kérelem beadásával a tanácsot megbízta. Sp. Gy.

ICülönfélék.

Személyi hírek. Olchváry Pál, sátoraljaújhelyi kormánybiztos helyettes, Bakó István, keresk. miniszt. tanácsos, Holéczy Gyula, műszaki tanácsos, lllyasavits Gyula, sátoraljaújhelyi kormánybiztosi előadó s Gábor Sándor m. kir. erdőtanácsos hivatalos, — Jancsó Vilmos, Ganz-gyári főfelügyelő és Szkicsák Ödön, Ganz-gyári üzemvezető villamos világítási ügyekben itt jártak. — Néma Gusztáv, Nagykároly város főjegyzője szabadságából egy pár napot itt töltött. — Farkas

mohamedánokra való tekintettel a török biroda-. lom megerősödése, nem - támaszkodhatnak a francziákra sem, a kiknek északafrikai gyarmataikon szintén sok a mohamedán alattvalójuk s a kik sziriai összeköttetéseik révén többé-kevésbé titkos igényt tartanak ázsiai Törökokrszág jó részére. Csak rnireánk és Németországra támaszkodhatnak, mert nekünk nincsenek velük ellentétes érdekeink, mi nem akarunk, nem is akarhatunk tőlük semmit elfoglalni, mi legfeljeb gezdasági érdekeinket kereshetjük náluk, ezen a réven pedig nekik csak hasznukra lehetünk, segíthetünk gazdaságilag és kulturálisan szervezni ázsiai tartományaikat.

Á történelembe ha nem is láljuk meg mindig, bizonyos törvényszerűségek uralkodnak. Ilyen törvényszerűség vezette egymással szövetségbe az egymás mellett küzdő középeurópai hatalmakat és a törökséget. Ez a szövetség természet szerint való s igy megvan benne a tartósság biztositéka. Ezt nem látjuk ellenfeleink szövtségé- ben, Angliát Francziaországtól és még inkább Oroszországtól a felfogások és az érdekek egész világa választja el. Abban a pillanatban, a mint az orosz a mi rajtunk nyert győzelem által elhatalmasodnék keleti Európában s megvetné lábát a Dardanelláknál, egyszerre a legnagyobb veszedelemmé válnék Angliára nézve. Olyasfonnának látszik az ő szövetségük, mint a török ellen támadó három balkáni államé volt, a melyek addig tudtak csak együtt maradni, a mig a prédát meg nem kaparintották, de a mint az övék lett, összemarakodtak rajta. s. A.

Jenő, kir. tan. polgármester, Puskás Ferenc, gazd. tanácsnok, Varga János/ állatorvos városi

ügyekben Máramarosszigetre utazott.

Áthelyezés!. Kápolnai Pauer Viktor főbányamérnököt Budapestre helyezték át a főfétn- jelző és íémbeváltó hivatalhoz. Á nagyműveltségü, rokonszenves főmérnök távozását őszintén sajnáljuk. Igen tevékeny tagja volt társadalmunknak, a magyar bányászati s kohászati egyesület nagybányai osztályának, fáradhatatlan titkára a Vörös Kereszt Egylet nagybányai fiókjának, amelynek kebelében — főleg a kórház 3 éves fennálása alatt — valóságos jótevője volt a katonák hozzátartozóinak, akik az ő fáradozása révén hozták haza sebesült fiaikat a helyi kórházba, vagy nyertek értesítést eltűnt vagy fogságba jutott fiaikról. Távozása határozottan veszteség.

Esküvő. Nagy Endre áll. főgimn. tanár, aki néhány héttel ezelőtt szökött haza orosz fogságból, f. hó 22-én, szombaton esküdött örök hűséget Budapesten Neubauer Ferenc min. tanácsos kedves leányának, a költői lelkű Margitkának.

A bánya- és kohómunkások orsz. szak- szervezetének nagybányai csoportja is megalakult f. hó 16-án d. u. 3 órakor a városháza udvarán. A gyűlésen jelen volt Smaregla Mihály rendőr- kapitány és b. Kovács Géza bányatanácsos, tüzérfőhadnagy, a bányatelep parancsnoka is. A gyűlés megkezdése előtt a főkapitány figyelmeztette az orsz. szervezet kiküldöttjét, Donáth Frigyes kér. munkásbizt. pénztári tisztviselőt, hogy a kihirdetett statáriumra való tekintettel kerülje mindazt, ami a munkásságot felizgatná s esetleg a hatóság beavatkozását tenné szükségessé. Az alapszabályok felolvasása után Donáth megokolta gyakorlott népszónokra valló beszédében a szervezkedés szükségességét, amely főleg a Bach-kor- szakbeli, tehát meglehetősen elavult bányatörvény megváltoztatására, azután a munkások létminimumának kivivására s a beteg és rokkant ellátás megjavítására irányul.— A vezetőség a következőképen alakult meg. Elnök: Puklus János, alelnök: Igli István, pénztárosok: Gönczi János és Kiszner István, ellenőrök: Liptai János és Mocsirán György, jegyzők: Petrilla József és Bölönyi Antal bányamunkások. Választottak továbbá 8 rendes választmányi tagot és póttagot. — Zuhogó esőben indult meg a gyűlés, meglehetősen nyomott hangulatban, de aztán kiderült az ég. A gyűlés kellő komolysággal folyt le, hatósági beavalkozásra nem volt szükség. Magánértesülésünk szerint az intéző körök már régen belátták a bányatörvény megújításának szükségét, továbbá főleg a társpénztári intézmény elavultságát, de máról-holnapra ezen nem lehet segíteni. A bérek emelése pedig folyamatba vétetett már a szervezkedést megelőzőleg.

Gyászhirek. Lassner Gusztáv fővárosi ny. rendőrtanácsos nővére néh. Lassner Gusztáv volt felsőbányái m. kir. kincst. erdész, Lassner Irén több évi betegeskedés után Nagybányán Kereszthegyi nyaralójában meghalt múlt szombaton. Hétfőn d. u. temették. A kedves müveit urinő halála vidékünkön általános részvétet keltett. A család a következő gyászlapot adta ki: Magunk és az összes rokonság nevében fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen jó testvér, szeretett nagynéne, illetve unokahug és nemeslelkíi rokon Lassner Irén folyó évi junius hó 1-én este 9 órakor, Istenbe vetett bizalommal és békével viselt hosszas szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel, csendesen jobblétre szenderült. Drága halottunkat f. hó 3-án délután 4 órakor fogjuk a r. kath. egyház szertartása szerint a Rozália kápolnából örök nyugalomra helyeztetni. Jó lelkének üdvéért pedig az engesztelő szentmise áldozatot a róm. kath. egyházban f. év junius hó 4-én reggel 9 órakor fog bemutattatok Nagybánya, 1918. junius 2. Áldás és béke lengjen porai felett ! Felsőbányái Lassner Gusztáv fivére. Lassner Gusztávné, szül. Jung Ottilia sógornője, Goszleth Béláné szül. Lassner Margit és férje, Lassner Zoltán, Machedel Antal és családja, Goszleth Ervinke, Goszleth Béla unokatestvérei. Huszovszky Gyula nagybátyja. Özv. Herr Józsefné öz,v. Husovszky Józsefné, özv. Deák Károlyné nagy- nénjei. — Nagybánya városnak egy régi polgára dőlt ki ismét az élet sorából. Általánosan ismert ember volt nagy virágszeretetéről és rózsa kultuszáról a derék Hitter Vilmos földink, a ki most hosszú, súlyos szenvedés után tért meg az örökkévalóságba. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Özv Hitter Vilmosné szül. Ko- ráczy Gizella mint feleség, Hitter Gyula mint tegtvér, úgy a maguk, mint az összes rokonok