Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-04-30 / 9. szám

köz- és társadalmi életben. Sztrimbujfyan (Kohó­völgy) született 1853-ban, ahol édes atyja kincs­tári főerdész volt. Középiskoláit a nagyenyedi kollégiumban kezdte, a 4 felsőbb osztályt pedig Kolozsvárt, a piaristáknál végezte, ahol 1868-ban, már 16. évében érettségi vizsgálatot tett igen szép eredménnyel. Főiskolai tanulmányait szintén Ko­lozsvárt kezdte meg, ahol az akkor még jogaka­démián 1 évig jogi tanulmányokat folytatott, de aztán Selmecre ment bányászati akadémiára, ahol oklevelet szerzett. Első állomása Zalatna volt, hova gyakornoki minőségben került; onnan Ra­vaszpatakra (Alsófernezely) helyezték át a fon- csorozó műhöz, majd pedig Óradnán és Felső­bányán szolgált évekig. Aztán Alsófernezelyre nevezték kohótisztnek, majd Buhl bányatanácsos halála után a nagybányai bányaigazgatósághoz rendelték be kohóügyi előadónak. Itt lett aztán bányatanácsossá, majd főbányatanácsossá, hosszú éveken át szolgálva alapos tudásával, lelkiisme­retességével a kincstárt. 43' évet töltött a kincs­tár szolgálatában s e hosszú időnek jórésze Nagybányára esik. Nemes jelleme, kedves úri modora polgártársainak bizalmát is megnyerte: a városi képviselő testület tagjává választották, majd pedig megyebizottsági taggá is. A városi takarékpénztár és a Kaszinóegyesület választmá­nyának is tagja volt. Szenvedélyes vadász volt. Vadásztársai jóizü humoráért, derűs kedélyéért annyira szerették, hogy elnöküknek választották meg. Tudományos munkássággal is megörökí­tette nevét a magyar bányászat történetében. Megírta ugyanis a nagybányai bányakerület mo­nográfiáját. A Nagybánya-vidéki bányászat mo­nográfiájának szerkesztésében is részt vett. O irta meg a kohászatról szóló fejezetet. A jó csa­ládapa mintaképe volt. 1879-ben nősült meg Zalatnán, ahoi elvette lovag Oelberg Frigyes kohófőnök leányát, kivel most bekövetkezett haláláig boldog családi életet élt. Tiszttársai a jó kartásat, alantasai pedig a jóságos fellebbvalót gyászolják benne, aki atyai jósággal érdemelte ki szeretetüket. Hogy általában mennyire szeret­ték s hogy elhunyta a legszélesebb körben is milyen őszinte részvétet keltett, erről bizonyságot tett folyó hó 23-án, épen nevenapján vég­bement temetése, amelyen a város egész társa­dalma részt vett. Felsőbányáról Bradofka Frigyes főbányatanácsos, Fizély Sándor bányatanácsos, Bergfes Árpád mérnök a bányaiskola növendé­keivel, Nickmann Richard százados vettek részt temetésén. A fernezelyi kohó altisztek és munká­sok küldöttsége is elkísérte az egykori kedves hivatalfőnököt utolsó utján. Elhunytáról a család, a bányaigazgatóság is gyászlapot adott ki. A gyászbaborult család a következő szomorú jelen­tést adta ki: Özv. Oblatek Béláné sz. Oelberg Klaudin az elhunyt neje, gyermekei: Etelka, Sári, Juliska és férje 1. Berks Lajos gyermekeivel Nóra, Évi és Judittal, valamint a közeli és távoli roko­roginál az egybekelést megelőző nap délutánján, lakodalomba hivandó az érdemes házaspárt. A szives házigazda leülteti a vőfélyeket; majd szivar és bor kerül az asztalra. Megkínálja őket. Rágyújtanak és kocintgatnak. Egyszer csak azt kérdi Andris bácsi a vő­félyektől: „Halljátok fiuk! hát csakugyan elveszi a vőlegény a menyasszonyt azzal a málnaalaku szemölccsel is, ami a bellapockáján van ? A vőfélyek a nem várt kérdésre összenéz­nek, zavarba jönnek : kínos helyzetükben makog­nak valamit és csakhamar elköszönnek. Mennek egyenesen a menyasszonyhoz meg­tudakolni, hogy való igaz-e, hogy ballapockáján málnaalaku szemölcs van? — „Igaz, nem tagad­hatom“, volt a felelet. Majd a vőlegényt keresték fel otthon, hogy vele is közöljék a dolgot. A vőlegénynek elál­lóit szeme, szája, a füle a közlemény hallatára. Mikor a meglepetéstől felocsúdott — igy szólt a vőfélyekhez: „Menjünk a menyasszony­hoz“, tőle akarom megtudni a valót. A kérdőre vont menyasszony a vőlegényé­nek is azt felelte, amit a vőfélyeknek. Le volt sújtva a vőlegény. De felháboro­dását leküzdeni igyekezett. Szeget ütött a fejébe, hogy hát honnan tudja Dorogi, hogy az ő meny­asszonyának hol s mi szépséghibája van? A menyasszony ártatlansága tudatában es- küdööztt égre-földre, hogy ő se Doroginak, se másnak soha meg nem mutatta a szemölcsét s fogalma sincs róla, honnan vehetett erről Dorogi tudomást? (Folytatjuk.) FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP nők nevében is mélyen megrendülve tudatják, hogy a forrón szeretett férj, apa, nagyapa és após Oblatek Béla m. kir. főbányatanácsos, hohóügyi előadó életének 65-ik évében folyó hó 21-én esteli 7 órakor, rövid szenvedés után csöndesen elhunyt. A megboldogult hült tetejűét folyó hó 23-án délután fél 4 órakor fogjuk a Nagypénz- verő-utcai gyászháztól az anyaföldnek átadni. Jóleikéért az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1918. április hó 25. Áldás legyen emlékezetén! Oblatek Vilma, Oblatek Kornélia özv. Vadnay Miksáné, Oelberg Ottó, Oel­berg Lujza özv. Posch Albertné, sógora és só­gornői. A helybeli takarékpénztárnak, melynek a megboldogult alapitó tagja s haláláig igazgatósági tagja volt, f. hó 25-én tartott igazgatósági ülé­sén Farkás Jenő kir. tan. igazgató adott kifeje­zést az intézetet ért veszteségnek s indítványára az igazgatóság elhatározta, hogy az elhunyt em­lékét jegyzőkönyvében megörökíti, s a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. A városi kövezetvámszedési jogot a kereskedelemügyi miniszter 1930-ig meghosz- szabitotta s a vámdijakat egyidejűleg 1922. április 30-ig megállapította. Az engedélyokiraté a jövő számban közöljük. A helybeli mozit Túry István derék pol­gártársunk vette át a volt tulajdonostól. Zita királyné Őfelségének nevenapján f. hó 27-én ünnepélyes istentisztelet volt a r. k. templomban. * ' Gyászhir. Egy derék, becsületes polgár­társunk, Doroghy Sándor, városi képviselő ha­gyott itt bennünket. A család gyászjelentése igy hangzik: Doroghy Etel férj. Márkuj Györgyné, István, Matild, Gabriella gyermekei, özv. Péter Jánosné szül. Doroghy Szidónia, Ősze Istvánná Doroghy Regina testvérei, Márkuj Györgyné vője, Ősze István sógora, valamint a számos rokonság nevében is fájdalommal tudatjuk, hogy a gon­dos, jó apa, testvér, após és rokon Doroghy Sándor kádármester Felsőbányán, életének 56-ik évében, fáradhatatlan munkálkodás, hosszas szen­vedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvé­tele után körünkből folyó évi április 17-én reg­gel 5 órakor áldott lelke a boldogok honába költözött. Drága kedves halottunk hült tetemeit folyó hó 19-én d. u. 4 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni s lelke üdvéért az engesztelő szent mise áldozat f. hó 19-én d. e. Vj 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Örök béke lengjen drága hantod fölött! Áldott emléked örökké élni fog közöttünk! Felsőbánya, 1918. évi április hó 17-én. Kihágási eljárás indul a liazteltitko- lók ellen. A közélelmezési miniszter legújabb rendelete szerint mindazok ellen, akik a fejkvóta leszállítása alapján kiszámított felesleget a rek- virálás folyamán be nem szállították, a rende­letbe ütköző kihágást követtek el és ellenük a kihágíjfi eljárás folyamatba teendő. A nyolcadik hadikölcsön kibocsátásá­ról folynak már a tanácskozások a pénzügymi­nisztériumba. A nyolcadik hadikölcsön prospek­tusa április végén, vagy május elején kerül ki­bocsátásra s típusa a szokásos 6 százalékos jára­dék lesz. Alapítvány. A felsőbányái „Ferencz Jó-. zsef“ szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület javára özv. Lehrner Ferenczné — Ko- retkó Ludmilla úrnő Nagybányáról Dr. 1. Berks Lajos emlékezetére 20 K-át küldött be. A B.arác ek cég eladta az üzletét. Mint hire van a Harácsek Vilmos utódai nagy- kereskedő cég eladta az üzletét az újonnan ala­kult Nagybányai Közgazdasági és Kereskedelmi R. T.-nak. Az eladással nemcsak Nagybányának, de a vármegyének is egyik legrégibb és legszo­lidabb üzlete változtat gazdát. A Harácsek-cég megszűnését őszintén sajnáljuk, mert ma misz- sziót tölt be minden magyar ember, aki fölveszi a versenyt mint kereskedő a tisztességtelen ke­reskedelemmel. Elrendelték a sovány sertések rekvi- rálását. A közélmezési miniszter nemrégiben felhívta a gazdaközönséget, hogy ajánlja fel ön­ként a soványsertéseit. Ennek a határideje e hó 10-én lejárt és bár hizlalási haszonrészesedés cí­mén tekintélyes jutalék volt felajánlva, a gazdák csak igen kevés sértést jelentettek be, illetőleg íjíi'rac íL. SuLc blytán a hadsereg és a la kosség zsírral való ellátását veszély fenyegeti, ami arra indította a közélelmezési minisztert, hogy a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg 79.500. sz. rendeletével elrendelte az ipari hizlalásra so­vány sertések rekvirálását. A rekvirálás kiterjed a 40 kilogrammnál súlyosabb sovány sertésekre, továbbá azokra a sovány sertésekre, amelyeknek hizlalását hatósági engedéllyel csak ezután kezd­ték volna meg. Ä rekvirálást az egész ország te­rületén a kormány felhatalmazásával az Országos Sertésforgalmi Iroda fogja végezni. A rekvirálás alul kivételnek van helye, ha a tulajdonosok ser­téseiket a közélelmezésügyi minisztérium javára lekötik. Öt sertésnél kisebb állomány nem rekvi- rálható. A gazdasági és házi zsirszükséglet biz­tosítására a tenyészanyagon és pótláson kívül minden sertéstartónál az egész 40 kilogrammon felüli süldőállományból hizlalásra megfelelő meny- nyiség visszatartható még pedig négy család­tagra egy sertés. Boros Bertalan, szatmáregyházmegyei ál­dozópap, cs. és kir. tábori főpap, volt itteni s. lelkész folyó hó 17-én a foglyok kicserélésére ki­küldött bizottsággal Pétervárra utazott. Missziója hat-nyolc hónapot fog igénybe venni. Uj anyakönyvvezető. A belügyminiszter Kupás Gyula közgyámot Nagybánya városához h. anyakönyvvezetővé nevezte ki. Leánygimnázium Szatmár-Németibe. A jövő iskolai évben r. kath. leánygimnáziumot állítanak fel Szatmár-Németiben. Boromissza Ti­bor püspök a leánygimnázium igazgatói állására Fibiger Sándor ungvári róm. kath. vallástanárt, derék földinket kérte fel, aki azonban a meg­bízatás elől kitért. A jól értesült Ungvárról kap­juk ezt a hirt. Tanulók bevonulásának elhalasztása. A honvédelmi miniszter rendeletet adott, ki amely szerint azoknak az 1894—99. évfolyambeli szüle­tésű népfölkelőknek, akik, az 1917—18. tanévben valamely középiskolának vagy ezzel egyenjogosi- tott tanintézetnek utolsó vagy utolsó előtti évfo­lyamát látogatják, bevonulási időpontja abból a célból, hogy azok az érettségi, illetve befejező képesítő vizsgálatra előkészítő tayfolyamot láto­gathassák, avagy a vizsgálatot letehessék, f. év május 15-éről jun. 1 -éré halasztotta el. Hazabocsátják a 47—48 éves népfel­kelőket is. Bécsben pénteken a Ladwehr mi­niszter kijentette, hogy a 49—50—51 éveseken kívül a 47—48 éveseket is elbocsátják a kato­nai szolgálatból még pedig ez év folyamán. Az elbocsátás azon mértékben fog megtörténni, i amint Oroszországból a foglyok viszaérkeznek és bevonulnak. Lichnovszky herceg hírhedt magán- feljegyzései megjelentek az „Esztendő'“ legújabb áprilisi kötetében. Az „Esztendődnek módja nyílt hiteles magyar fordításban is lekö­zölni a volt londoni német nagykövet hirhedt magánfeljegyzéseit. Lényeges kommentár nélkül, szószerinti szövegében közli az „Esztendő“ a vi­lághírű emlékiratot s az olvasóra bízza, hogy Íté­letet alkosson a kétségkívül széles politikai látó­körű, de személyes elfogultságoktól vezetett né­met diplomata vallomásai felett, aki — többek között — a monarkiával való szövetség elejtse árán kereste Anglia barátságát. Az „Esztendő“ pompás tartalmú uj kötetében kezdődik Karinthy megkapó regénye: „Utazás Capelláriába“, amely­ben a nők világát festi jellemző humorral és mélyértelmü szatírával. Orvosi konzílium címmel Kosztolányi Dezső faggatta ki egy nagyhírű ideg­orvosunkat, dr. Ferenczi Sándort a háború és béke pszichológiájáról. Babits Mihály Richepin verseket hárfáz el. Somlyó Zoltán és Szász Meny­hért a ma érzéseit zengik költeményeikben. Her- czeg G%ra igazán királyi dokumentumot tesz közé : a román királyné egyik levelét egy másik királynéhoz. Külön súlya és jelentősége van e kötetben Erdős Re.née elbeszélésének. A kék ször- nyeteg-nek, Lengyel Menyhért finom svájci meg­figyeléseket közöl. Kulinyi Ernő Debusyről ir, dr. Szabó István a sokat emlegetett Lammasch pro­fesszor, portréját rajzolja meg. Ezenkívül sok naplójegyzet, kritika és más érdekesség van a pompás kötetben, mi, mint tudjuk a „Pesti Napló“ havi folyóirata s melyet e lap előfizetői 1 K-ért szerezhetnek meg 3 K helyett. Kiadóhivatal: Bu­dapest, Rákóczi-ut 18 sz. Fik permetezése Uránia-zölddel. A Gazdasági Egyesület tájékoztatásul közli a gaz­daközönséggel, hogy a fák permetezéséhez a fo­lyadékot a köv. aránybau kell elkészíteni: 100

Next

/
Thumbnails
Contents