Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-03-19 / 6. szám

FELSŐBÁNYÁI H.IRLAP jedő háborúskodás, nem voltak hajlandók bele­nyugodni szabadságuk megnyirbálásába. A sza­badság jelszavát azonban, mint a mostani világ- hóboruban alattomos politikai célokra is hasz­nálta a most is főcinkos angol és orosz hatalom. A görög szabadságharccal Európa minden népe rokonszenvezett; de az orosz cári hatalom csak azért támogatta, hogy közelebb juthasson Kons­tantinápoly meghóéiiásának céljához, amint ké­sőbb a Balkán felszabadításának ürügye alatt a szerbeket használta föl eszközül. A görög szabadságharc kezdte meg alig öt évvel az örök béke megkötése után, 1821-ben azoknak a sorát, amelyek hol itt, hol ott lob­bantak lángra az egész századon át. Ebben a száz esztendőben alig van tiz olyan év, amely­nek történetéből hiányoznának a vérrel irt kró­nikák. S Európa keze csekély kivétellel mindig szerepelt e háborúkban, hiszen Ázsiában, Afriká­ban, még Amerikában is nagyrészt európai ha­talmak hóditó vagy hadiüzleteket kereső céljaival találkozunk. 1874-ben tört ki a görög felkelés. A török elleni harc változó szerencsével, de a görögök növekvő sikereivel szinte állandóan folyt a kö­vetkező évben is; francia, angol, orosz segítette a görögöket s miután az egyesült hajóhad 1827- ben Navorinonál leverte a török hajóhadat, a kö­vetkező évben Oroszország kelt hadra Törökor­szág ellen. A háború átnyúlt az 1829-ik évbe is és miután Diebics orosz tábornok Drinápolyt is elfoglalta. Törökország jelentős területi vesztesé­gével, valamint Görögország függetlenségének elismerésével ért véget. Vérben és lángban múlt ki a XIX. század harmadik évtizede; ámde újra lángban állt Európa több része a következő évtizedben is. 1830-ban kitört a belga forradalom a német alföldiek, ugyanabban az évben a lengyel forrada­lom és orosz cári elnyomatás ellen. De Török­országnak is újra meggyűlt a baja, még pedig a magát függetleníteni akaró Egyiptommal. Az egyiptomi török háború többszöri megszakítással egészen 1841-ig folyt. Ugyancsak ebben az év­ben dúlta föl Spanyolország békéjét a trón bir­tokáért folyt karlista-háboru 1833-tól 1839-ig. Francia-ország pedig 1830-ban Algír ellen indított hadjáratával kezdte meg afrikai gyarmatháboru- ját, amely a kalózok megbüntetése és a Föld­közi-tenger nyugalma érdekében indult (szép jel­szavakat bőven használnak mostani ellenségeink is), voltaképpen pedig Franciaországot gazdag afrikai birtokához juttatta. Hogy ne csak európá- ban égjen a harc tüze; Délamerikában 1835-ben Peru Bolivia közt tört ki a háború, amely 1839- ben Peru győzelmével ért véget. Ugyanebben az esztendőben az angolok indiai terjeszkedése az afgánokkal keverte harcba Nagybritanniát és sok angol tiszt és zsoldos vére hullott, amig az an­goloknak meg kellett tanulniok, hogy az erős kis afgán nép legyőzhetetlen. Ugyancsak 1840- ben uj háború támadt az angolok üzleti haszon­lesése miatt Ázsiában, az 1840—1842. években folyt ópiumháboru Kína ellen, ami végül Kina megaláztatásával ért véget s az erkölcstelen ópi­um kereskedelem tovább virágozhatott. Ez is az angol képmutatórendszer diadala volt. Néhány évig külsőleg nyugalom uralkodott ugyan; de a szabadságháboruk előszele nyugta­lanságokban és apró kitörésekben már jelentke*- zett. Olaszországban izott a forradalmi hangulat; 1846-ban Galíciában volt zendülés, 1847-ben Svájcban, amely maga már századokon át nem hadakozott, vallásháború tört ki több kanton kö­zött. 1848-ban azután széles vonalon tört ki a népek elégedetlensége az 1815-től fogva egyre elviselhetetlenebbé vált önkénykormányzatok el­len. A forradalom a franciákat sodorta ugyan há­borúba ; de hatása átcsapott hozzánk is. Magyar- ország békésen akarta megvalósítani régi sza­badságának biztosítását, de ezt az udvari kama- rilla fegyverrel akarta meggátolni, azaz a szente­sített alkotmányos törvényeket megsemmisíteni. Ez kényszeritette bele a nemzetet a szabadság- harcba. A szabadságért küzdő porosz és bécsi forradalmakat fegyverrel hamar elnyomták; az olaszokat 1848-ban, majd 1849-ben megverték az osztrákok, mire egész erővel fordulhattak a ma­gyar seregek ellen; de csak orosz segítséggel tudták a magára maradt országot leigázni. Csend azonban éppen nem lett Európában. Amig Poroszország Dániával állt hadban 1848-tól 1850-ig, a nyugati, tudniillik francia és angol érdekeket Kínában támadták meg újra, ahol az 1850-től 1854-ig pusztító taiping-lázadás, ami­kor a virágzó Nanking város is majdnem telje­sen megsemmisült, európai beavatkozásnak ké­szítette az útját. 1853-ban az angolok és fran­ciák megindították az úgynevezett keleti háborút Oroszország ellen, amibe belesodródott Törökor­szág, Piemont, sőt részben Oláhország megszál­lásával Ausztria is, amit Oroszország többé nem bocsátott meg, mert Magyarország leverésének dijául nem ezt remélte. A háború igazi oka Kons- i tantinápoly birtokának kérdése volt. Oroszország- | nak Konstaníinápolyra való törekvését az akkori angol kormány tiszta látással a világbéke vesze­delmének látta (no meg üzleti érdekei veszedel­mének is). Kétévi véres harc után Oroszországot megtörték. S a mai dühében elvakult angol kor­mány ezt a vívmányt szándékosan feledve, a mostani világháborúban nemcsak átengedte volna Konstantinápolyi az orosznak, hanem a Darda­nellák erőszakolásával Konstantinápolyi ostro­molta ugyancsak francia sereggel együtt, mint hatvan évvel ezelőtt Szebasztopolt ostromolták meg együtt. Valóságos isteni igazságszolgáltatás volt, hogy olyan csúfos és véres kudarcot kellett vallaniok a Dardanellák előtt. Alig állt be egy kis szünet a háborúsko­dásban az 1856-iki párisi békekötés után, már 1857-ben Kina ellen kelt hadra megint az angol és a francia. A háború a következő évben is tar tott. S már 1859-ben a francia hadsereg az olasz- szal szövetkezve 1859-ben leverte Ausztriát, ami­nek Lombardia elvesztése lett a következménye. 1860-ban az olasz egység megteremtésére Gari­baldi nápolyi hadjárata, majd a pápai hadsereg ellen vívott háború következett. Ugyanebben az évben ért véget a kinai háború; a franciák pe­dig elfoglalták Kokinkinát. (Folytatása következik.) Különfélék. Személyihir. Medve Zoltán volt főispán, hadigondozó kormánybiztos, a népiroda ügyében Nagybányán járt. Puskás László, főhadnagy, taka­rékpénztári főtisztviselő, dr. Moldován Ferencz, főhadnagy, v. főjegyző s Kovács Pál, szatmári főerdőmérnök rokonaik látogatása végett itt időz­tek. — Lévay Ferencz huszár főhadnagy szabad­ságra haza érkezett. Kinevezések. Ő felsége a király Nickmann Richárd főhadnagyot, felsőbányái bányaparancs­nokot századossá s Szaucsek István 15-ik nehéz tábori tüzérezredbeli tisztjelöltei hadnaggyá ne­vezte ki a 4L honvédtüzérezredhez. Uj szerkesztő tulajdonos. A „Nagybánya“ c. lapot Németh Béla helybeli főgimn. tanár vette megs már a márc. 7-iki számban, mint szerkesztő tulajdonos köszöntött be. Üdvözöljük a kösztisz- teletben álló uj szerkesztőt és kívánunk neki vál­lalkozásában jó szerencsét. Március tizenötödikén a ref. templom­ban istentisztelet volt, melyen a hivatalok s nagy közönség volt jelen. Ezután ünnepély volt ugyan­csak a ref. iskolában. Áthelyezés. Szabó József főerdőtanácsost a főldmiv. minisztérium Máramarosszigetre he­lyezte át és megbízta az ottani erdőigazgatóság vezetésével. A rokonszenves/főtisztviselő távozá­sát őszintén sajnáljuk, haladásának azonban örü­lünk. — A nagybányai főerdőhivatal ideiglenes vezetésével ugyanaz a rendelet derék földinket Mike Imre erdőtanácsost bízza meg. Hadi érettségi vizsgálat. Az 1900. év­ben született VIII. osztályú tanulók érettségi vizs­gálata f. hó 7-én csütörtökön folyt le a nagybá­nyai áll. áll főgimnáziumban dr. Rencz János igaz­gató elnöklésével. A jelöltek a miniszteri rendel­kezés értelmében csak szóbeli vizsgálatot tettek. Összesen heten kerültek a vizsgáló bizottság elé, ebből jelesen érett 4: Gaál József, György Ede, Izsák Ferencz és Papp Mihály. Érett 3: Füley Gusztáv, Kremniczky Lajos és Kászonyi Edgar. Folyó hó 15-én már jelentkezniük is kell illeté­kes katonai hatóságuknál. A zöldségfélék rekvirálásáí rendeli el a Közéi. Minisztérium. A hagyma, sárgarépa, pet­rezselyem, nyers és savanyu káposzta és fehérrépa készleteknek a házi és gazdasági szükségletet meghaladó mennyiségét e rendelet értelmében 48 órán belül be kell jelenteni. A rendelet rész­letezi a személyenkint megállapított, visszatart­ható mennyiséget, valamint a beszolgáltatandó mennyiségnek métermázsánkénti árát. InóárverÓE. A kassai katonai parancsnok­ság területén újabb 4 helyen létesítettek katonai lóértékesitő helyet: Besztercebányán, Késmárkon, Rimaszombaton és Szatmáron. Bennünkel a szat­mári érdekel elsősorban s ez utón tudatjuk olva­sóinkkal, hogy Szatmáron a lóárverések minden hó 1. és 3. szerdáján lesznek megtartva. Ujabbi Inépfölkeléai szemle. A honvé­delmi miniszter elrendelte az 1894—1899. évben született népfölkelő kötelesek összeírását. Az ezen években születtek, valamint mindazon 1965—1900 évi születésű népfölkelők kötelesek, akik az eddig elrendelt népfölkelési bemutató szemlén megje­lenni tartoztak, de ebbeli kötelezettségüknek ele­get nem tettek, összeirás végett tartózkodási he­lyük elöljáróságnál szintén jelentkezni kötelesek. A népfelkelésre kötelezettek összeírása legkésőbb március hó 22-ig bejelentendő. A népfelkelési bemutató szemlék április 10-étől—április hó 30-ig terjedő időközben fognak megtartatni. A bevo­nulási határidő 1918. május hó 15. A lengyel kormány budapesti kép­viselői. Krakói forrásból közli a Budapesti Hír­lap február 2-iki száma, hogy a külföldi lengyel sajtóirodákat legközelebb a lengyel kormány kül­földi képviseleteivé alakítják ár. A lengyel kor­mány megbízta a budapesti lengyel sajtóiroda vezetőit, Stamirovszky Tádét és Syntinis Gyula báró doktort, hogy a lengyel kormányt Buda­pesten képviseljék. Ugyanerről szól a Nowa Re- forma krakkói lengyel lapnak jan. 31-i száma, amely az összes képviselőket fölsorolja a külön­böző székes fővárosokban. A képviselőválasztó polgárok összeírása márc 23-kán lesz a városházán, a választójog gyakorlására képesítő irás-olvasási vizsgálat pe­dig márcz. 12.-kén tartatott meg. Az ügyvéd, aki petróleumot árul. Nagykárolyból írják nekünk: Érdekei kihágási akta vár másodfokú elintézésre a vármegye alis- páni hivatalában. A kihágási ügy vádlottja dr. Drágos Theofil, nagybányai ügyvéd, az Aurora pénzintézet igazgatója, aki mint gazdálkodó, fel van mentve a katonai szolgálat alól. A nagybányai csendőrségnek Nagybánya utcáin vidéki asszonyok tűntek fel akik mind petróleumot vittek olyan­kor, amikor a városban egyáltalán nem lehetett petróleumot kapni. A csendőrök kifaggatták az az asszonyokat, akik azt vallották, hogy a petró­leumot hagymáért vették dr. Drágos Theofiltól. A csendőrök egy 200 literes hordót találtak Drá- gosnál petróleummal telve. Kiderült, hogy Drá- gOS azt egy üzemen kívül helyezett nem működő malom részére kérte és kapta a főszolgabírói hivataltól. A csendőrség feljelentése folytán Sma- regla rendőrkapitány 1000 K fő és 1000 K mel­lékbüntetésre ítélte Drágost, aki fellebezett az Íté­let ellen. Az ügyben az alispáni hivatal rövidesen meghozza a másodbirói Ítéletet. „Szamos.“ Megjelent a márciusi „Esztendő.“ Az Esztendő, mely egyre szélesebb és szélesebb ré­tegeket hódit meg a magyar olvasóközönségbői, március hónapra uj irodalmi és politikai szenzá­ciókat hoz: a márciusi kötet közel kétszáz oldalas és minden közleménye csupa választékos iroda­lom és nemes érdekesség. Vezetőhelyen egy so­kat emlegetett miniszter vezércikkét közli, egy nagyon őszinte, nagyon intim jellegű írást. A cikk kétségkívül nagy hatást tesz majd. Két külföldi irót mutat be: Francis Jammesnak, az uj francia lira legkiválóbb nagyságának egy prózában irt meséjét közli, és az osztrák Meyrinck Gusztávnak,

Next

/
Thumbnails
Contents