Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-03-19 / 6. szám
FELSŐBÁNYÁI H.IRLAP jedő háborúskodás, nem voltak hajlandók belenyugodni szabadságuk megnyirbálásába. A szabadság jelszavát azonban, mint a mostani világ- hóboruban alattomos politikai célokra is használta a most is főcinkos angol és orosz hatalom. A görög szabadságharccal Európa minden népe rokonszenvezett; de az orosz cári hatalom csak azért támogatta, hogy közelebb juthasson Konstantinápoly meghóéiiásának céljához, amint később a Balkán felszabadításának ürügye alatt a szerbeket használta föl eszközül. A görög szabadságharc kezdte meg alig öt évvel az örök béke megkötése után, 1821-ben azoknak a sorát, amelyek hol itt, hol ott lobbantak lángra az egész századon át. Ebben a száz esztendőben alig van tiz olyan év, amelynek történetéből hiányoznának a vérrel irt krónikák. S Európa keze csekély kivétellel mindig szerepelt e háborúkban, hiszen Ázsiában, Afrikában, még Amerikában is nagyrészt európai hatalmak hóditó vagy hadiüzleteket kereső céljaival találkozunk. 1874-ben tört ki a görög felkelés. A török elleni harc változó szerencsével, de a görögök növekvő sikereivel szinte állandóan folyt a következő évben is; francia, angol, orosz segítette a görögöket s miután az egyesült hajóhad 1827- ben Navorinonál leverte a török hajóhadat, a következő évben Oroszország kelt hadra Törökország ellen. A háború átnyúlt az 1829-ik évbe is és miután Diebics orosz tábornok Drinápolyt is elfoglalta. Törökország jelentős területi veszteségével, valamint Görögország függetlenségének elismerésével ért véget. Vérben és lángban múlt ki a XIX. század harmadik évtizede; ámde újra lángban állt Európa több része a következő évtizedben is. 1830-ban kitört a belga forradalom a német alföldiek, ugyanabban az évben a lengyel forradalom és orosz cári elnyomatás ellen. De Törökországnak is újra meggyűlt a baja, még pedig a magát függetleníteni akaró Egyiptommal. Az egyiptomi török háború többszöri megszakítással egészen 1841-ig folyt. Ugyancsak ebben az évben dúlta föl Spanyolország békéjét a trón birtokáért folyt karlista-háboru 1833-tól 1839-ig. Francia-ország pedig 1830-ban Algír ellen indított hadjáratával kezdte meg afrikai gyarmatháboru- ját, amely a kalózok megbüntetése és a Földközi-tenger nyugalma érdekében indult (szép jelszavakat bőven használnak mostani ellenségeink is), voltaképpen pedig Franciaországot gazdag afrikai birtokához juttatta. Hogy ne csak európá- ban égjen a harc tüze; Délamerikában 1835-ben Peru Bolivia közt tört ki a háború, amely 1839- ben Peru győzelmével ért véget. Ugyanebben az esztendőben az angolok indiai terjeszkedése az afgánokkal keverte harcba Nagybritanniát és sok angol tiszt és zsoldos vére hullott, amig az angoloknak meg kellett tanulniok, hogy az erős kis afgán nép legyőzhetetlen. Ugyancsak 1840- ben uj háború támadt az angolok üzleti haszonlesése miatt Ázsiában, az 1840—1842. években folyt ópiumháboru Kína ellen, ami végül Kina megaláztatásával ért véget s az erkölcstelen ópium kereskedelem tovább virágozhatott. Ez is az angol képmutatórendszer diadala volt. Néhány évig külsőleg nyugalom uralkodott ugyan; de a szabadságháboruk előszele nyugtalanságokban és apró kitörésekben már jelentke*- zett. Olaszországban izott a forradalmi hangulat; 1846-ban Galíciában volt zendülés, 1847-ben Svájcban, amely maga már századokon át nem hadakozott, vallásháború tört ki több kanton között. 1848-ban azután széles vonalon tört ki a népek elégedetlensége az 1815-től fogva egyre elviselhetetlenebbé vált önkénykormányzatok ellen. A forradalom a franciákat sodorta ugyan háborúba ; de hatása átcsapott hozzánk is. Magyar- ország békésen akarta megvalósítani régi szabadságának biztosítását, de ezt az udvari kama- rilla fegyverrel akarta meggátolni, azaz a szentesített alkotmányos törvényeket megsemmisíteni. Ez kényszeritette bele a nemzetet a szabadság- harcba. A szabadságért küzdő porosz és bécsi forradalmakat fegyverrel hamar elnyomták; az olaszokat 1848-ban, majd 1849-ben megverték az osztrákok, mire egész erővel fordulhattak a magyar seregek ellen; de csak orosz segítséggel tudták a magára maradt országot leigázni. Csend azonban éppen nem lett Európában. Amig Poroszország Dániával állt hadban 1848-tól 1850-ig, a nyugati, tudniillik francia és angol érdekeket Kínában támadták meg újra, ahol az 1850-től 1854-ig pusztító taiping-lázadás, amikor a virágzó Nanking város is majdnem teljesen megsemmisült, európai beavatkozásnak készítette az útját. 1853-ban az angolok és franciák megindították az úgynevezett keleti háborút Oroszország ellen, amibe belesodródott Törökország, Piemont, sőt részben Oláhország megszállásával Ausztria is, amit Oroszország többé nem bocsátott meg, mert Magyarország leverésének dijául nem ezt remélte. A háború igazi oka Kons- i tantinápoly birtokának kérdése volt. Oroszország- | nak Konstaníinápolyra való törekvését az akkori angol kormány tiszta látással a világbéke veszedelmének látta (no meg üzleti érdekei veszedelmének is). Kétévi véres harc után Oroszországot megtörték. S a mai dühében elvakult angol kormány ezt a vívmányt szándékosan feledve, a mostani világháborúban nemcsak átengedte volna Konstantinápolyi az orosznak, hanem a Dardanellák erőszakolásával Konstantinápolyi ostromolta ugyancsak francia sereggel együtt, mint hatvan évvel ezelőtt Szebasztopolt ostromolták meg együtt. Valóságos isteni igazságszolgáltatás volt, hogy olyan csúfos és véres kudarcot kellett vallaniok a Dardanellák előtt. Alig állt be egy kis szünet a háborúskodásban az 1856-iki párisi békekötés után, már 1857-ben Kina ellen kelt hadra megint az angol és a francia. A háború a következő évben is tar tott. S már 1859-ben a francia hadsereg az olasz- szal szövetkezve 1859-ben leverte Ausztriát, aminek Lombardia elvesztése lett a következménye. 1860-ban az olasz egység megteremtésére Garibaldi nápolyi hadjárata, majd a pápai hadsereg ellen vívott háború következett. Ugyanebben az évben ért véget a kinai háború; a franciák pedig elfoglalták Kokinkinát. (Folytatása következik.) Különfélék. Személyihir. Medve Zoltán volt főispán, hadigondozó kormánybiztos, a népiroda ügyében Nagybányán járt. Puskás László, főhadnagy, takarékpénztári főtisztviselő, dr. Moldován Ferencz, főhadnagy, v. főjegyző s Kovács Pál, szatmári főerdőmérnök rokonaik látogatása végett itt időztek. — Lévay Ferencz huszár főhadnagy szabadságra haza érkezett. Kinevezések. Ő felsége a király Nickmann Richárd főhadnagyot, felsőbányái bányaparancsnokot századossá s Szaucsek István 15-ik nehéz tábori tüzérezredbeli tisztjelöltei hadnaggyá nevezte ki a 4L honvédtüzérezredhez. Uj szerkesztő tulajdonos. A „Nagybánya“ c. lapot Németh Béla helybeli főgimn. tanár vette megs már a márc. 7-iki számban, mint szerkesztő tulajdonos köszöntött be. Üdvözöljük a kösztisz- teletben álló uj szerkesztőt és kívánunk neki vállalkozásában jó szerencsét. Március tizenötödikén a ref. templomban istentisztelet volt, melyen a hivatalok s nagy közönség volt jelen. Ezután ünnepély volt ugyancsak a ref. iskolában. Áthelyezés. Szabó József főerdőtanácsost a főldmiv. minisztérium Máramarosszigetre helyezte át és megbízta az ottani erdőigazgatóság vezetésével. A rokonszenves/főtisztviselő távozását őszintén sajnáljuk, haladásának azonban örülünk. — A nagybányai főerdőhivatal ideiglenes vezetésével ugyanaz a rendelet derék földinket Mike Imre erdőtanácsost bízza meg. Hadi érettségi vizsgálat. Az 1900. évben született VIII. osztályú tanulók érettségi vizsgálata f. hó 7-én csütörtökön folyt le a nagybányai áll. áll főgimnáziumban dr. Rencz János igazgató elnöklésével. A jelöltek a miniszteri rendelkezés értelmében csak szóbeli vizsgálatot tettek. Összesen heten kerültek a vizsgáló bizottság elé, ebből jelesen érett 4: Gaál József, György Ede, Izsák Ferencz és Papp Mihály. Érett 3: Füley Gusztáv, Kremniczky Lajos és Kászonyi Edgar. Folyó hó 15-én már jelentkezniük is kell illetékes katonai hatóságuknál. A zöldségfélék rekvirálásáí rendeli el a Közéi. Minisztérium. A hagyma, sárgarépa, petrezselyem, nyers és savanyu káposzta és fehérrépa készleteknek a házi és gazdasági szükségletet meghaladó mennyiségét e rendelet értelmében 48 órán belül be kell jelenteni. A rendelet részletezi a személyenkint megállapított, visszatartható mennyiséget, valamint a beszolgáltatandó mennyiségnek métermázsánkénti árát. InóárverÓE. A kassai katonai parancsnokság területén újabb 4 helyen létesítettek katonai lóértékesitő helyet: Besztercebányán, Késmárkon, Rimaszombaton és Szatmáron. Bennünkel a szatmári érdekel elsősorban s ez utón tudatjuk olvasóinkkal, hogy Szatmáron a lóárverések minden hó 1. és 3. szerdáján lesznek megtartva. Ujabbi Inépfölkeléai szemle. A honvédelmi miniszter elrendelte az 1894—1899. évben született népfölkelő kötelesek összeírását. Az ezen években születtek, valamint mindazon 1965—1900 évi születésű népfölkelők kötelesek, akik az eddig elrendelt népfölkelési bemutató szemlén megjelenni tartoztak, de ebbeli kötelezettségüknek eleget nem tettek, összeirás végett tartózkodási helyük elöljáróságnál szintén jelentkezni kötelesek. A népfelkelésre kötelezettek összeírása legkésőbb március hó 22-ig bejelentendő. A népfelkelési bemutató szemlék április 10-étől—április hó 30-ig terjedő időközben fognak megtartatni. A bevonulási határidő 1918. május hó 15. A lengyel kormány budapesti képviselői. Krakói forrásból közli a Budapesti Hírlap február 2-iki száma, hogy a külföldi lengyel sajtóirodákat legközelebb a lengyel kormány külföldi képviseleteivé alakítják ár. A lengyel kormány megbízta a budapesti lengyel sajtóiroda vezetőit, Stamirovszky Tádét és Syntinis Gyula báró doktort, hogy a lengyel kormányt Budapesten képviseljék. Ugyanerről szól a Nowa Re- forma krakkói lengyel lapnak jan. 31-i száma, amely az összes képviselőket fölsorolja a különböző székes fővárosokban. A képviselőválasztó polgárok összeírása márc 23-kán lesz a városházán, a választójog gyakorlására képesítő irás-olvasási vizsgálat pedig márcz. 12.-kén tartatott meg. Az ügyvéd, aki petróleumot árul. Nagykárolyból írják nekünk: Érdekei kihágási akta vár másodfokú elintézésre a vármegye alis- páni hivatalában. A kihágási ügy vádlottja dr. Drágos Theofil, nagybányai ügyvéd, az Aurora pénzintézet igazgatója, aki mint gazdálkodó, fel van mentve a katonai szolgálat alól. A nagybányai csendőrségnek Nagybánya utcáin vidéki asszonyok tűntek fel akik mind petróleumot vittek olyankor, amikor a városban egyáltalán nem lehetett petróleumot kapni. A csendőrök kifaggatták az az asszonyokat, akik azt vallották, hogy a petróleumot hagymáért vették dr. Drágos Theofiltól. A csendőrök egy 200 literes hordót találtak Drá- gosnál petróleummal telve. Kiderült, hogy Drá- gOS azt egy üzemen kívül helyezett nem működő malom részére kérte és kapta a főszolgabírói hivataltól. A csendőrség feljelentése folytán Sma- regla rendőrkapitány 1000 K fő és 1000 K mellékbüntetésre ítélte Drágost, aki fellebezett az Ítélet ellen. Az ügyben az alispáni hivatal rövidesen meghozza a másodbirói Ítéletet. „Szamos.“ Megjelent a márciusi „Esztendő.“ Az Esztendő, mely egyre szélesebb és szélesebb rétegeket hódit meg a magyar olvasóközönségbői, március hónapra uj irodalmi és politikai szenzációkat hoz: a márciusi kötet közel kétszáz oldalas és minden közleménye csupa választékos irodalom és nemes érdekesség. Vezetőhelyen egy sokat emlegetett miniszter vezércikkét közli, egy nagyon őszinte, nagyon intim jellegű írást. A cikk kétségkívül nagy hatást tesz majd. Két külföldi irót mutat be: Francis Jammesnak, az uj francia lira legkiválóbb nagyságának egy prózában irt meséjét közli, és az osztrák Meyrinck Gusztávnak,
