Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-10-25 / 22. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP önmaguknak és az egész vármegyének, működésükön pedig bizonyára Istennek gazdag áldása leend. Egész ezredem nevében kérem T. Czimedet a legmesszebbmenő kitartó lelkes támogatásra és azon lépéseknek mielőbb való megtételre, amelyek ezen szent, jótékony ügyünknek sikerét biztosítják, megalapozzák. Az ezred hálája, Isten áldása kisérje sikertbiztositó buzgóságát. Leendő kegyes adományokat a Szatmári Kereskedelmi Bank Részvénytársaság czimére kérném elküldeni Szatmárnémetire. Tisztjeim, bajtársaím nevében is hálás köszönettel, kitüntető tisztelettel üdvözli T. Czimedet kész hive: Reviczky Ádám, ezredes. A lelkes és hazafias fölhíváshoz csak annyit teszünk hozzá, hogy az adományok és esetleges gyűjtések elfogadtatnak a városi pénztárban, mely azt rendeltetési helyére fogja szállítani. Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán 1917. évi október hó 7-én a M. K- O. Keleti Kárpátok Osztályának Felsőbánya város tanácstermében megtartott évi rendes közgyűlésén. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tanácsos ügyv. alelnök, Háder Ferencz pénztárnok és Schultz Ferencz jegyző, stb. Elnök üdvözölve a megjelent tagokat, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Bradofka Frigyest és Dr. 1. Berks Aurél tagokat kéri föl. Elnök előadja, hogy a háborús nehéz viszonyok folytán a múlt évben az osztály semminemű működést kifejteni nem tudott és hogy kellő érdeklődés hiányában a Sátoraljaújhelyre 1916. szeptember 10-re kitűzött közgyűlést sem lehetett megtartani. Előadja továbbá, hogy a f. évben van 20-ik évfordulója annak, hogy Felsőbányán néhai Gábor Józsefnek, a városunk volt díszpolgárának felhivására egy turisztikai egyesület alakult. A megalakult egyesület néhai Sigrneth Károlynak a M. K- O. Keleti Kárpát Osztály ügyvivő alel- nökének felhivására a most nevezett osztályhoz csatlakozott és az osztálynál mint „Guttin került. Napoleon 35,000 emberévei. Blücher 57,000 emberből álló erős seregét négy villámgyors összecsapással tönkretette. 15. A Bar-sur-Aube melletti csata február 27-én. A szövetségesek 1500, a francziák 2600 embert veszítettek. 16. A craonnei csata márczius 7-én a legvéresebb volt az 1814-iki hadjáratban. Napoleon 8000 embert veszített, az oroszok 4785-öt. 17. A laoni csata márczius 9—10-én a fran- cziáknak 8800, a szövetségeseknek 2000 emberükbe került. Á Reims melletti összecsapásban márczius 13-án az oroszok 2500 halottat és sebesültet, ugyanannyi foglyot veszítettek. 18. Az Arcis-sur-Aube melletti csata márczius 20—21-én Napoelonnak 4000 emberébe került, a szövetségeseknek ugyannyiban. 19. A Fére Champenoise melletti csata márczius 25-én. A francziák vesztesége 5000 halott és sebesült 10,000 fogoly, 80 ágyú és 250 puskaporos szekér volt. A szövetségesek csak 1000 embert veszítettek. Márczius 26-án St.-Dizier mellett Napokon szétbontatta az oroszok föállit- tott csapatait, a midőn az oroszok 1000 lovast, 500 vadász és hét ágyút veszítettek. 20. A Páris körüli harcz márczius 23-án. A szövetségesek 100,000-en voltak és pedig 58,000 orosz, 22,000 porosz, 15,000 osztrák és würtembergi és bádeni. — A sziléziai és cseh hadsereg a Laon melletti csata után márczius 11-én még 200,000 embert számlált s azóta 18 nap alatt minden ütközet nélkül 36,000 embert vidéki választmány“ kezdte meg működését. A választmány a lefolyt idő alatt menházakat és pihenő helyeket létesített a szebb kirándulási pontokon, s úgy Felsőbánya, mint Nagybánya környékén utjelzéseket és turista utakat létesit- tetett. Ennek a következménye volt az, hogy úgy Felsőbányát, mint a vidéket nagy számban keresték fel nemcsak a turisták, hanem a nyaralási ügy nagyon is szépen megindult. A háború előtt már százakra emelkedett a Felsőbányára jött nyaralók száma, mi mindkét városnak nagyban emelte forgalmát és a lakosságnak jövedelmeket hozott. Az osztály kezdeményezte a városi múzeumot is, mi már nem utolsó helyet foglal el a vidéki múzeumok között. Indítványozza, hogy ebből az alkalomból Háder Ferencznek, ki az egyesületnek alapítása óta buzgó pénztárnoka és Miinnich Sándornak, ki úgy az egylet alakításánál mint annak további működésénél is kiváló munkásságot fejtett ki minden tekintetben és különösen irodalmi téren, a mai közgyűlés fejezze ki jegyzőkönyvi eismerését, Pap Márton indítványozza, hogy a közgyűlés adjon kifejezést ügyvivő alelnöknek is az Osztály érdekében annak alapítása óta kifejtett működéséért. Az indítványok egyhangúlag elfogadtattak. Ügyvivő alelnök előterjeszti a pénztárvizsgáló bizottság által a pénztárvizsgálatról fölvett jegyzőkönyvet, amely szerint az osztálynak 1915. évben bevétele volt 946 K 40 f, kiadása 365 K 09 f, pénztári maradványa 581 K 31 f; 1916. évben a bevétel az előző évi maradvánnyal 1547 K 11 f, kiadás 215 K 86 f és pénztári maradvány 1331 K 25 f. A közgyűlés a zárszámadásokat tudomásul vette és Fizély Sándor indítványára kimondotta, hogy a meglevő pénzkészlet gyümölcsöz- tetés végett a felsőbányái takarékpénztárba helyeztessék el. Ügyvivő alelnök előadja, hogy a f. évben, miután a múlt évi közgyűlés Sátoraljaújhelyen nem volt megtartható, a bevételből csak a szükséges kezelési kiadások fedeztettek. Előterjeszteti egyúttal az 1911. évi költségvetést, amely szerint a készpénzmaradvány 1916. végén 1331 K 25 f, bevétel 200 tag után tagdíj á 4 K 69 f = 920 K összesen 2251 K 25 f. Kiadás: a guttini Farkas Jenő-ut javítására 500 K, útjavítás és utjelzésekre 200 K, tagilletmény a központnak 320 K, nyomtatványokra 120 K, posta és távirdai költségekre 120 K, menedékházak s pihenők javítására 300 K és különféle kiadásokra 40 K. Összesen 1600 K- Maradvány 651 K 25 f. — Vagyonkimutatás: a vesztettek. A Páris körüli csata az oroszoknak 6000, a poroszoknak 2000, a würtembergieknek 186 emberükbe került; a francziáknak 4000 halottjuk és sebesültjök volt. Az egészségügyi szolgálat oly primitiv állapotban volt, hogy sok kórházban minden 4-ik sebesült meghalt. Annálfogva az összes veszteséget könnyedén 400,000-re téve és ebből a legkedvezőbb számítás szerint százezret halottnak, háromezret sebesültnek számítva, 250,000 halott veszteség mutatkozik két évre. Mind ép, erős férfi, java az emberi munkaerőnek. Még iszonyúbb veszteséget mutat fel Napoleon oroszországi hadjárata. Ott hideg, éhség, küzdelem és sanyaruság miatt félmillió embert, 150,000 lovat s 1200 ágyút veszített. Elvesztett azután, mig hazaért, Németországban az 1813. évi junius 4-ike fegyverszünetig 40,000 embert. A lipcsei csata után csak 70,000 ment vissza a Rajnán az átjött 300,000 emberből, a többiek vagy meghaltak vagy megsebesültek betegek vagy foglyok lettek. — Az 1813. év végén és az 1814. év elején hagymázban meghalt Fran- cziaországban a Rajnán átjött seregből és az újból behivottak közül mintegy 100,000 ember. 1812-től 1815-ig egy teljes millióra tehetni a háborúnak áldozatul esett franciák összes számát : az ellene küzdött szövetségesekét pedig legfeljebb százezerrel kevesebbre. Négy év alatt két millió ember pusztult el. Szigmeth menedékház értéke (a Fekete hegyen) 500 K, a Skioptikon diapositivák stb. értékének felerésze 400 K, összesen 900 K és a pénztári készlet, illetve maradvány. A jövő évi közgyűlést ügyvivő alelnök Ung- váron javasolja megtartani és pedig amennyiben lehetséges lesz, kirándulással egybekötve s javasolja, hogy a közgyűlés idejének megállapításával a választmány bizassék meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ügyvivő alelnök bejelenti, hogy az alapszabályok értelmében a tisztikart és a választmányt a múlt évi közgyűlésen kellett volna újból megválasztani ; minthogy azonban a közgyűlést megtartani nem lehetett, a választás is elmaradt. Indítványozza, hogy mint a központnál is történt, a jövő közgyűlésig a teendőkkel és az ügyek vitelével az eddigi tisztikar és választmány bizassék meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ügyvivő alelnök tudatja, hogy az egylet tagjai közül, amint az osztály vezetőségének tudomására jutott, elhaltak: Karsa Ferenc ny. árvaszéki elnök Sátoraljaújhely, br. babarci dr. Schwartz Ottó udv. tan. egyet, tanár Budapest, Kováts Lajos m. á. v. üzletvezető Budapest, Keiner Valér ny, erdőhivatali főnök M.-sziget és Miskolczy János m. k. főerdőtanácsos M.-sziget. A közgyűlés az elhalálozásokat részvéttel vette tudomásul. Ügyvivő alelnök előadja, hogy egyes tagok már hosszabb idő óta vannak tagdijakkal hátralékban és a hátralékos tagdijakra vonatkozólag a közgyűlés intézkedését kéri. E tekintetben a közgyűlés több hozzászólás után azt határozta, a hátralékos tagok még egyszer ajánlott levélben hivassanak fel, hogy tagdíj hátralékaikat annál is inkább fizessék be, mert ellenesetben az osztály peres utón fogja követeléseit behajtani. Az e tekintetben való intézkedésekkel az elnökség bízatott meg. Dr. Szokol Pál indítványozza, hogy a hegyes-hegyi csorgónak környéke, mi a felsőbányái közönségnek egyik kedvenc kiránduló helye, továbbá a bóditói ut hozassák rendbe és hogy intézzen az osztály megkeresést a felügyelő m. kir. erdőhatósághoz, hogy a bóditói ut mentén a fák kivágatását hagyja abba. Az utóbbi javaslat, miután az erdőtörvénynek az üzemkezelésre vonatkozó részével ellenkezik, amennyiben a vágatás az üzemterv szerint történt, el nem fogadtatott ; a hegyes-hegyi csörgő környékének és bóditói ut javításának eszközöltetésével azonban az elnökség a költségvetés keretén belül meg- bizatott. Egyéb indítvány nem lévén, az elnök a közgyűlést bezárta. Különfélék. Köszönő levelek. Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város főispánjától. 6695/917. szám. Nagyságos Farkas Jenő kir. tanácsos, Polgármester urnák Felsőbánya. Fogadja úgy Nagyságod, mint a város közönsége főispánná történt kinevezésem alkalmából kifejezett üdvözléséért őszinte köszönetemet. Nagykároly, 1917. október 8. Tisztelettel: Jékey főispán. — Másolat. Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város főispánjától. 158. ein. 1917. szám. Polgár- mester urnák Felsőbánya. Az erdélyrészi vármegyékből a román betörés elől menekült lakosság ügyének lelkes felkarolásáért Nagyságodnak, a nemesszivü adakozóknak pedig hazafias és emberbaráti áldozatkészségükért legmelegebb köszönetemet fejezem ki. Nagykároly, 1917. október hó 5. Jékey s. k., főispán. — Másolat. Átmenet- gazdaságügyi m. kir. Minister. 399/1917. szám. Felsőbánya sz. kir. város tekintetes Tanácsának Felsőbánya. Folyó évi október hó 13-án 4556. szám alatt kelt nagybecsű átiratukat nagy örömmel vettem és kérem a tekintetes Tanácsot, hogy
