Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-09-27 / 20. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Fogadja Nagyméltóságod hódoló tiszteletünk őszinte nyilvánítását. Nagybánya, 1917. szeptem­ber 19. Választási elnök. Makray levelére a mi­nisztertől következő sürgönyválasz érkezett. Nagy­ságos Makray Mihály polgármester urnák Nagy­bánya. Választóimnak újból kifejezett bizalmát hálásan köszönöm annak kijelentésével, hogy mindig hű képviselője leszek az ország és a vá­lasztókerület nagy érdekeinek. Földes. Személyi hírek. Lózsa Jenő nagykárolyi csendőrszázados és Nagy Gábor ugyanottani pénz­ügyigazgató helyettes, hivatalos ügyekben itt jár­tak. — Ifj. Farkas Jenő tüzérhadnagy rövid sza­badságon itthon volt s innen visszautazott a ro­mán frontra. Járáaorvosi kinevezés. Jékey Sándor fő­ispán dr. Winkler Jenő nagybányai helyettes já­rásorvost járásorvossá nevezte ki. A kinevezés úgy Nagybánya város, mint környéke lakosságá­nak legszélesebb rétegeiben a legnagyobb meg­elégedést váltotta ki. Bányatanácsosi kinevezés. A pénzügy- miniszter Szellemy László bányafőmérnököt bá­nyatanácsossá nevezte ki. Kinevezések. A nagykárolyi pénzügyigaz­gatóságnál nagyobbszámu előléptetések történtek. Mint értesülünk, Papp Kálmán pü. tanácsost, pénzügyigazgató helyettest és kitűnő szakképzett és vezetésre hivatott tisztviselőt kir. tanácsossá; Lestyán Endre és Schnébli Károly címzetes pénz­ügyi tanácsosokat valóságos pénzügyi tanácso­sokká léptették elő ; Merk Dezső pénzügyi titkár, e buzgó és fáradhatatlan tisztviselő, ki nagy tu­dása, humánussága révén közszeretetben áll, pénzügyi tanácsos lett. Előnyös vasúti men a trend válto­zás (Legújabb). Lapunk zártakor értesülünk, hogy holnaptól, szept. 23-tól kezdve Szat- már felé uj vasutpárt kapunk, amennyiben ugyanis: a Szatmárról reggel 5 óra 50 perc­kor induló 5862. sz. vonat, mely Nagybá­nyára d. e. 9 óra 39 perckor érkezik, va­lamint a Nagybányáról délután 1 óra 07 perckor induló és Szatmárra d. u. 4 óra 6 perckor érkező 5801 -es tehervonat személy­szállítással is fog közlekedni II. és III. osztályú utasok részére. Mindenesetre már ez az újítás is nagy előnyünkre fog szolgálni. A nagybányai kir. járásbíróság ügy­menetét Papolczy Gyula kúriai biró, törvényszéki elnök a napokban megvizsgálta és legteljesebb megelégedését fejezte ki. Vármegyei közgyűlés. E hó 27-én vár­megyei közgyűlés lesz Nagykárolyban, mely al­kalommal betöltésre kerül a Jékey Sándor főis­pán előbbi állása, a fehérgyarmati főszolgabírói állás is. Az állásra mint értesülünk több pályázó van s erős küzdelem lesz annak betöltése körül. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy ez állást nagy többséggel Tóth Tibor szolgabiróval fogják betöl­teni. A vármegyei rendes közgyűlésen, 1. az 1918. évi háztartási költségvetési előirányzat; 2. az 1918. évi közúti költségelőirányzat; 3. s/4%-os pótadó­nak közművelődési czélokra; 4. 1. és Va százalék pótadónak vasúti hozzájárulási célokra ; 5. 1 és Va százalékos pótadónak különböző célokra; 6. 1 és Ví százalékos pótadónak tisztviselői nyug­díjalapra ; 7. 3°/o rendkívüli pótadónak tisztviselői nyugdíjalapra; 8. 1 *35°/o pótadónak 1915. évi IX. t.-c.-ben, nyert felhatalmazás alapján h. é. vasutak segélyezésére; 9. 1 százalék pótadónak elhagyott gyermekek segély alapja javára; 10. 1% pótadó­nak erdélyrészi menekültek segélyezésére és er- délyrészi falvak újjáépítésére leendő kivetése is tárgysorozatba lesz felvéve, miről a törvényható­ság tagjait értesíti. Nagykároly, 1917. szept. 5. Hazafias ügvözlettel: llosvay, alispán. A nagybányai ref. egyházmegye ün­nepi közgyűlése. A nagybányai ref. egyház­megye a reformáció négyszázadik évfordulója alkalmából ma, kedden tartotta meg ünnepi disz- és közgyűlését. A közgyűlés tagjai a városház tanácstermében gyülekeztek s 9 órakor onnan vonultak az ünnepi istentiszteletre. A lelkészek mind tallérral és kalpaggal. Az ünnepi egyházi beszédet Oláh Sándor szamoskrassói lelkész mondotta nagy hatással. Azután a templomban a diszgyiiiést tartották meg Széli György espe­res egyházi és Csaba Adorján nyug. főispán, gondnok világi elnöklete alatt. Csaba Adorján magas szárnyalásu elnöki megnyitója után Soltész Elemér tartott emlékbeszédet a nap jelentőségé­ről. Soltész ez alkalommal talán a legszebb be­szédét mondotta el. Az egyházmegye a ritka év­forduló alkalmából 3000 koronás alapítványt tett s ez alapítványt Csaba Adorján három éven át még évi 500 K-val fogja növelni. A díszközgyűlést bezáró imát Szélt György esperes mondotta. Az egyházmegye a rendes közgyűlést a városház tanácstermében tartotta meg s a folyó ügyeket intézték el. A napirendből kiemeljük, hogy egy­házmegyei czélokra gróf Degenfeld Sándor el­esett fia Degenfeld Béla nevére 10.000 koronás alapítványt tett; azonkívül Nagy Z. Sándor 500 koronás, Nagy Lajos és neje pedig 2000 koro­nás alapítványt tettek. A közgyűlést az István szálló éttermében közebéd követte s a szálló ez­úttal is brillírozott pompás ételeivel. Megállapo­dás szerint a toasztok ki voltak zárva a köz­ebédről, csupán Papolczy Zoltán apai lelkész köszöntötte az ünnepi szónokot, Oláh Sándort. Az ebéd a legjobb hangulatban a késő délutáni órákban ért véget. Orvosválasztás. Nagybánya város kép­viselőtestülete vasárnap délelőtt tartotta meg vá­lasztó közgyűlését, hogy betöltse a vezető t. orvosi állást. A közgyűlés többsége vezető t. orvosnak dr. Lakatos Mihály városi t. orvost vá­lasztotta meg. Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj egyletének felsőbányái 352. számú fiókegylete f. év augusztus 26-án tartotta meg évi rendes közgyűlését a Polgári Kör helyi­ségében, melyen a központ 1916. évi jelentései­nek ismertetését tudomásul vették; a központban tartandó küldöttgyűlésen való képviseletre Kalics Antal központi igazgató urat kérték föl költség­kímélésből. Tudomásul vették továbbá a fiók múlt évi számadását — a választmány részére a felmentvényt megadták. Végül a tisztujitás követ­kezőleg történt meg. Elnök: Spáczay Gyula, Alelnök: Pap Márton. Jegyzők: Dimand József, Illés Lukács, Kormos Sándor. Ellenőrök : Doroghy Sándor, Tury István. Pénztárnok: Maralik Bazil. Választmányi tagok: Szigyáríó József, Szabó Károly, Haldinszky József, Maár József, Rusolán István, Szász Gusztáv, Bónis Sándor, Sárközi La­jos, Sesterák János, Majer István, Lévay Lajos, Dimand Károly. Az állami óvodai felügyelő' bizottság s a közművelődési és gazd. ismétlő isko­lai bizottság f. hó 20-án Farkas Jenő kir. tan. polgármester elnöklete alatt ülést tartott, mely üléseken a folyó ügyek nyertek elintézést. Vái’osi rendkívüli közgyűlés volt f. hó 25-én, melyen az előterjesztések a tisztvise­lők beszerzési előlege, a v. tisztviselők családi pótléka és a v. nyugdíjasok háborús segélye ügyében elfogadtattak. — Lévay Iinréné kérelme férje fa- és egyéb járulékainak kiutalása iránt — teljesittettek. A törvényhatósági határozat a ruha­segély tárgyában és a főispáni leirat a 80.000 K-ás hadikölcsön ügyében, tudomásul vétetett. Részletes tudósítást a jövő számban hozunk. Halálozás. Vettük a következő gyászje­lentést : Özv. Kovásznai Goes Józsefné báthi Báthy Szeréna a maga, valamint Goes Jenő és neje: Meiszner Róza, Goes Sándor: neje Farkas Erzsi és gyermekei: Sándor, József, Terézia és Margit nevében fájdalommal tudatja, hogy hőn szeretett férje, a legjobb testvér és rokon: ko­vásznai dr. Goes József ügyvéd, máv. felügyelő, f. hó 16-án reggel 4 órakor, életének 51-ik, bol­dog házasságának 15-ik évében, hosszas szenve- -dés után elhunyt. Földi részeit f. hó 18-án d. u. 3 órakor fogjuk a helybeli köztemető halottas kápolnájából a ref. egyház szertartása szerint a családi sirkertbe örök nyugalomra helyezni. Ko­lozsvár, 1917. szeptember 16. Áldás emlékén! Az ötösök dicsérete. Háziezredünk „gárda­százada“. Maitini ezredes külön parancsa. Hozzá vagyunk már szokva, hogy Szatmár hős fiairól, a szivünktől elszakadt derék ötösökről mindig a legszebb, legdicsőbb híreket halljuk, mióta éret­tünk hadba szállottak. De azért mindannyiszor nagy büszkeséggel, fennen lobogó lelkesedéssel tölt el bennünket, valahányszor újabb bizonyíté­kát látjuk annak, hogy ezek a hős vitézek a há­ború negyedik esztendejében is páratlan bátor­sággal, halálmegvetéssel veszik ki részüket a haza védelmében. Ilyen örök időkre szóló dokumen­tuma az ötösök dicsőségének az a külön parancs, amelyet Martini ezredes adott ki és amely az 5. gyalogezred 2. tábori századának vitézségét örö­kíti meg. A parancs, amelyet Martini ezredes a főispáni hivatalnak is megküldött, igy szól: Cs. és kir. 5. gyalogezred. Külön parancs. 1917. szep­tember 3. Az I. tábori zászlóalj parancsnokának, Zeidner századosnak, előterjesztésére, Gombor dandárparancsnok uj jóváhagyásával megparan­csolom, hngy a 2. tábori század az ezred kebe­lén belül mától fogva — további intézkedésig — a „gárdaszázad“ nevet viselje. A 2. tábori szá­zad már a háború kezdete óta mindenkor kitün­tette magát különös vitézségével és hősiességé­vel. Az ezredben már polgárjogot nyert és hagyo­mánnyá vált, hogy a 2. tábori századot igazi hő­sök századának tekintsék. Az ezred legutóbbi di­csőséges harcai és eredményei azonban nem csu­pán megerősítették a századnak ezt a hírét. A 2. tábori század felülmúlta önmagát. F. év augusz­tus 4-én azt a parancsot kapta a 2. tábori szá­zad, hogy az 1668. méter magas Tilbesul ma­gaslatot elfoglalja, olyan feladatot, amelynek meg­oldására a legszebb katonai erényekre van szük­ség. A század Oswald tartalékos hadnagy parancs­noksága alatt csoportosult támadásra s a parancs szerinti időben megkezdte az előnyomulást. Az ellenséges akadályvonalhoz érve, a drótot ásó­val, puskaaggyal és pusztakézzel seperték el s most rohamra mentek az ellenség ellen. Dacára a legnagyobb terepnehézségeknek, dacára az el­lenség legnagyobb ellenállásának, sikerült a szá­zadnak a legnagyobb lelkesedéssel és ellenállha­tatlan erővel végrehajtott rohammal a magasla­tot a legrövidebb idő alatt megtisztítani az el­lenségtől és azt szilárdan megszállani. Mit hasz­nált azután az oroszok minden ellentámadása! Ti, a gárdaszázad hősei, ott álltok szabadon, vé­delem nélkül tartva melleteket az elkeseredett ellenség felé, készen'artott fegyverrel; jaj annak az ellenségnek, amely itt ellentámadást kísérel meg. E pont meghódítása folytán az egész el­lenséges vonal megingott s az orosz egy sokkal messzebb fekvő vonalra vonult vissza. Derék, bá­tor tisztjei és legénysége a gárdaszázadnak! Baj­társaitok büszkesége, a haza csodálata illet meg benneteket ezért a hőstettért. Teljesen megva­gyok győződve, hogy a 2. gárdaszázad az ezred későbbi harczaiban csak uj babérokat szerezhet magának. További kedvezményeként a követ­kező könnyítéseket adom a gárdaszázadnak: A legénység szabadságolása mértékének kétszere­sét, azaz az állomány 6 százalékának szabadsá­golását, azonkívül a vasárnapon felül hetenkint még egy második pihenőnapot engedélyezek. Martini ezredes.

Next

/
Thumbnails
Contents