Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-08-02 / 16. szám

a monarchia legerősebb biztosítéka s nem a cseh klarinétosok. S ha ezek most testünkből részt követelnek, a gyáva árulók hitvány fajának csak azt izenjük : Czoki!

Különfélék.

Főispánunk installácziója. Jékey Sándort, Szatmár vármegye uj főispánját tegnapelőtt iktatták be hivatalába nagy ünnepélyességgel. A főispánt, ki 9 órakor érkezett Nagykárolyba, nagy lelkesedéssel fogadták. A közgyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg Ilosvay Aladár alispán, ki, miután lelkes beszédben emlékezett meg a keleti fronton dicsőségesen küzdő és győzelmesen előrehaladó hadseregünkről, jelezte, hogy a mai ülés tárgyát az újonnan kinevezett főispán esküjének kivétele képezi. Majd dr. Péchy István vm. főjegyző felolvasta a kormányleiratot és a királyi kinevezést tudató belügyminiszteri leiratot, melyet zugó éljenzéssel fogadtak. Azután dr. Falussy Árpád ny. főispán vezetése alatt egy küldöttséget kért fel, mely a főispán esküjének letétele céljából a közgyűlésbe meghívja s mig ez megtörténik, addig a gyűlést felfüggesztette. Tüntető, lelkes s szűnni nem akaró taps és éljenzés hangzott fel, midőn Jékey Sándor délceg alakja, gyönyörű diszmagyarban az emelvényen megjelent. Komoly, ünnepélyes pillanat volt, midőn dr. Péchy István főjegyző olvasása után a főispán az eskü szavait elmondotta és mindenki érezte, hogy ez alkalommal egy mélyen átérzett és szent fogadalom hangzik el. A letett esküt kisérő tetszészaj lecsillapulta után Péchy István üdvözölte a főispánt egy minden izében remek beszéddel. Beszédét azzal végezte, hogy abban a reményben, hogy a főispán működése e vármegyére áldást hozó lesz, szive teljes melegével üdvözli akkor, amidőn főispáni székét elfoglalja. A főispán erre igen gyakori helyeslésekkel, éljenzésekkel megszakítva elmondotta székfoglaló beszédét. Egyes kijelentései után pedig valósággal elementáris erővel tört ki az éljenzés és taps. Beszéde igy hangzik: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Első szavam a hála és köszönet szava azért a lelkes fogadtatásért, melyben engem a vármegye közönsége részesíteni kegyes volt, azért az ékes szavakért, amelyekkel engem a vármegye érdemes főjegyzője üdvözölt. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Amikor Őfelsége koronás királyom parancsára és a kir. kormány bizalma folytán ezt a díszes széket elfoglalom, érzem erőim gyengeségét a reám váró nehéz feladatokkal szemben, de érzem azt is, hogy ez a gyengeség legott mindent leküzdő erővé válik abban a pillanatban, amikor a tek. törvényhatóság támogatását megnyernem sikerül. Én ebbe a díszes székbe politikai elveim teljességén kívül magammal hozom 27 évi nehéz közszolgálat .apasztalatait, a vármegye minden lakosa iránt érzett meleg sze- retetemet, teljes munkakedvemet, a vármegyei élet, a vármegyei önkormányzat iránt mindenkor érzett lelkesedésemet. Ezekkel a fegyverekkel felövezve indulok neki a reám váró nehéz küzdelmeknek. A főispáni állás elsősorban politikai bizalmi állás lévén, az én politikám természetszerűleg nem lehet más, mint az engem megbízó kormány politikája. Ez a politika pedig röviden ebben a két tételben foglalható össze: 1. Mindazoknak az erőforrásoknak a feltárása, mindazoknak az eszközöknek az előteremtése, amelyek a reánk kény- szeritett világháború győzelmes befejezéséhez szükségesek, majd a várvavárt béke elérkezetével a világháború okozta sebeknek b.egyógyitása. 2. Magyarország államiságának demokratikus és nemzeti alapon való teljes közjogi és gazdasági kiépítése. A világháború okozta nagy égésből köröskörül egy diadalmas himnusz szólt az egész emberiséghez, a demokrácia himnusza, amely nem merül ki .a választói jog problémájának megoldásában, hanem azt hirdeti, hogy nem lehet kormányozni a népet a nép nélkül, a nép ellen. Ennek a viiághimnusznak a hangjai a mi szeretett uralkodónknál nem találtak süket fülekre, mert felséges királyunk, mely államférfim bölcsességgel oly férfiak kezébe tette le az ország kormányzatát, akik felismerve és megértve a kor intő szavát, készek őszintén a fenntartás nélkül a demokrácia alapjára vezetni ezt az országot. A magyar középosztály egy Ízben már fényes tanu- jelét adta önzetlenségének, amikor 1848-ban anyagi érdekeink hatályával maga küzdötte ki a jobbágy felszabadítást, közteherviselést s maga segítette be az alkotmány sáncaiba az addig jog

FESŐBÁNYAI HÍRLAP

nélkül szükölködők százezreit. Szent meggyőződésein az, hogy a mai nemzedék sem lesz méltatlan dicső emlékezetű elődeihez és készséggel juttat jogaiból azoknak, akik a Kárpátokban, az oroszországi síkságon, a tiroli havasok között vérük hullatásáva! tesznek tanúbizonyságot hazafiasságukról. Ennek az izzó haza és fajszeretettel át- i itatott demokratikus politikának alapján óhajtom én kormányozni ezt a nemes vármegyét; működésemben nem akarok ismerni rang, osztály és felekezeti külömbséget. A vármegyei adminisztráció terén a sablonoktól és bürokratizmusról ment gyors és igazságos közigazgatás képezi programmomat; a programm végrehajtásában bizalommal számitok a vármegye kipróbált tisztikarának és szeretett alispánjának őszinte támogatására. Főgondomat képezendi, hogy a vármegye anyagi és szellemi felvirágzása minden téren előre vitessék, hogy a magyar állameszme mindenütt érvényesüljön, hogy szeretett vármegyém mint az anyagi jólét, kultúra és a magyarság erős vára kezdje meg a második ezer esztendőt. Ennek a programnak a megvalósításához kérem én a tek. törvényhatósági bizottság, a vármegyei tisztikar és a vármegye minden polgárának támogatását. Én az imént elhangzott eskümhöz híven ez alkalommal is ünnepélyesen Ígérem, hogy teljes odaadással azon leszek, hogy a belém helyezett bizalomnak legjobb tudásom, tehetségem és örömhöz képest hiven és becsülettel megfelelve szolgáljam imádott hazámat, szeretett vármegyémet s azt óhajtom vajha sikerülne polgártársaim bizalmát, sze- retetét és ragaszkodását oly mértékben kiérdemelni, mint ahogyan azaz én kiválóelődöm irányában megnyilvánult, akinek hét évi eredményes működését a köztünk fennálló politikai elvkülönbség dacára, úgyis mint kormányzata alatt működött tisztviselő, úgyis mint utóda, örömömre szolgál e helyről is loyálisan elismerni. Ezekkel a gondolatokkal s óhajtásokkal eltelve, Isten nevében ezennel elfoglalom Szatmár vármegye főispáni székét. A beszéd elhangzása után dr. Falussy Árpád hatalmas, szép és magvas szónoki beszédben biztosította a főispánt a törvényhatóság szeretetéről és odaadó támogatásáról. Ezután még Szuhányi Ferencz a munkapárt és Rónay István a néppárt részéről tolmácsolták nagyrabecsülésüket és biztosították a főispánt pártjuk támogatásáról. Miután a főispán ismételten megköszönte a lelkes óvácziókat — a közgyűlést bezárta.

Veress József, az uj bányaigazgató életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Született Marosujváron 1861. évben. A fóreáliskolát Budapesten végezte s ugyanott tett érettségi vizsgálatot 1879-ben. A selmeczi akadémia elvégzése után 1884-ben tett államvizsgát, közben leszol- gáita önkéntesi évét is s tart. tiszti rangot nyert. Áz akadémia elvégzése után helyettes tanársegéd, 1885-ben pedig az orsz. kiállítás alkalmával a bányászati osztály kiállításánál nagy érdemei voltak. 1886-ban a körmöczi pénzverő hivatalnál szolgált, 1887-ben bányatisztté nevezték ki s e minőségében Körmöczbányán, a veresvágási opálbányáknál, Beszterczebányán hivataloskodott. 1890- ben nagy tanulmányutat tett, 1894-ben Felsőbányára helyezik át s 1895-ben főmérnökké nevezik ki. 1900-ban hasonló minőségben a szélaknai hivatal vezetését veszi át. Bányatanácsossá 1908-ban nevezték ki, 1913-ban Nagybányára helyezik át a gépészeti s építészeti hivatal vezetőjének, 1915-ben pedig főbányatanácsossá lesz, mig most a nagybányai bányakerület élére álíi- tották. — A bányakerület tisztikara a múlt hóban tisztelgett az uj bányaigazgatónál s a tisztikar üdvözletét Oblatek Béla főbányatanácsos tolmácsolta. Veress bányaigazgató meleg szavakkal mondott köszönetét s a tisztikarral hosszasan elbeszélgetett.

Családi öröm. Bányafőnökünk Bradofka Frigyes leányának, Nickmann Richárdnénak fia született.

Gyász érte állatorvosunkat Varga Jánost, Terez leányának, Schiller Imrénének már serdülő kis fia „Öcsike“ Piskin elhunyt.

Elhalálozás. Husovszky Gyuláné, Hu- sovszky Gyula neje, szül. Herr Ida Nagybányán elhalt hosszas betegeskedés után ; széleskörű ro- í konság gyászolja. Ä család a kővetkező gyászlapot adta ki: Elesett a mi fejünknek koronája, azért szomorú a mi szivünk, s meghomályosodíak a mi szemeink (Jer. Sir.). Alulírottak mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelentik, hogy a gondos feleség, önfeláldozó anya, nagyanya, dédanya, testvér és rokon Husovszky Gyuláné sz.

Herr Ida áldásos és tevékeny életének 71-ik, boldog házasságának 54-ik évében, f. év és hó 12-én, este fél 11 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, az urban csendesen elhunyt. Istenben boldogult földi maradványa f. év és hó 15-én d.

u. 72 4 órakor lesz a Palló-köz 3. a) sz. gyászházban a róm. kath. anyaszentegybáz szertartása szerint beszentelve és onnan Felsőbányára szállítva az ottani családi sírhelyen a boldog föltámadás reményében örök nyugalomra helyezve. Az engesztelő szentmise áldozat jó lelkének üdvéért Nagybányán, f. hó 14-én d. e. 9 órakor, Felsőbányán f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog az egek Urának hemutattatni. Nagybánya, 1917. évi julius hó 13. Áldás emlékén, béke porain! Husovszky Gyula férje, Kárpáti Endréné szül. Herr Ottilia, özv. Török Józsefné szül. Herr Mária testvérei, özv. Mészáros Gyuláné szül. Husovszky Mária, Streitmann Aníalné szüi. Husovszky Ida, Husovszky Lajos gyermekei, Szaitz Elemérné sz. mészáros Ida, Mészáros Mária, Mészáros Gyula, Mészáros Lajos, Streitmann Jolán, Streitmann Erzsiké, Streitmann Ida, Streitmann Andor, Husovszky Gizella unokái, Husovszky Lajosné szül. Pap Gizella menye, Streitmann Antal veje, Szaitz Elemér unoka veje, Szaitz Elemérke, Szaitz Ban- dika dédunokái, özv. Herr Józsefné, özv. Herr Ödönné, özv. Husovssky Józsefné, özv. Deák Ká- rolyné, Kárpáti Endre sógornői és sógorai.

Örökbefogadás. Nánássy István lapunk kiadója és neje Nábróczky Anna örökbe fogadták Sroll Mariskát, Sroll Géza kereskedő és néhai Nábróczky Róza leánykáját. Az örökbefogadás jóváhagyása már leérkezett a minisztériumtól s ettől kezdve a kisleány a Nánássy Mariska nevet viseli.

Ebtartó gazdák figyelmébe. Az uj vármegyei szabályrendelet életbe lépett, mely szerint városokon az ebek állandóan éjjel és nappal, ebzárlatra való tekintet néikül megkötve tartandók, vagy szájkosárral látandók el. A kóbor kutyákat elfogják és kiirtják, azonkívül gazdáik ellen kihágási eljárást indítanak. Az elfogott ebeket senkinek ki nem adják. (Főkapitány rendeleíe.)

4540 kilométeres front, A jelen háborús front 4540 kilométer hosszú. A frontszakaszok igy oszlanak meg: Belgium 85, Franciaország 230, Olaszország 425, Oroszország 1700, Oiáhország 420, Szerbia és Montenegró 1000, Egyiptom 200 kilométer.

A felmentések revíziója. A felmentések revíziójára vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet értelmében a revíziós névjegyzékbe felvett, időlegesen már felmentve volt egyéneknek felmentése — ha időközben felmentésük hatályon kívül nem helyeztetett, — a revízió egész tartamára vagyis addig, mig rájuk nézve revíziós döntés nem történt, meghosszabbítottnak tekintendő. A honvédelmi miniszter f. hó 25-én kelt 15659—ein. 4. számú rendelével akként intézkedik, hogy a meghosszabitást igazoló engedélyek az illetők felmentési igazolványára rávezetendők s erről katonai nyilvántartó hatóságok azonnal értesitendők. Ugyanezen rendelet intézkedik arra nézve, hogy az uj felmentési javaslatoknál folyó évi julius hó 31-ig adott bevárási engedélyek, amennyiben az illetők felmentésére nézve még nem történt volna revíziós döntés, a bevárási engedélyek adására vonatkozó honvédelmi miniszteri rendeletek határozványainak szigorú figyelembe vételével f. évi szeptember hónap 30-ig meghosz- szabbithatók, illetőleg a mostanában újonnan kiadandó bevárási engedélyek nemcsak hat hétre, hanem szintén szeptember hó 30-ig tartó érvénynyel kiállíthatok. A katonai nyilvántartó hatóságok a bevárási engedélyek meghosszabbításáról, illetőleg újak kiállításáról természetszerűleg azonnal értesitendők. Revíziónál bevonuitatott, illetve fel nem mentett egyéneknek bevárási engedély adása azonban még felmentési kévényük megújítása esetében is tilos.

A azürke szinti tábori lapok. A kedvességben népszerű, szerető gyöngédséggel teljes rózsaszínű tábori lapok három évi forgalom után elfognak tűnni, illetve a kereskedelmi miniszter rendelete folytán szürke szint fognak ölteni augusztus 1-től kezdődőleg. Augusztus havában még kaphatunk, de már nem küldhetünk rózsaszínű lapokat, de ha rendelkezünk valamelyes készlettel a rózsaszínűből, úgy azokat augusztus havában becserélhetjük szürke szinüekre. A táboii lapok ára továbbra is változatlanul 2 fillér marad.

As őrlési arány és a lisztirak. Legközelebb fog megjelenni az őrlési arányról és a lisztárakról szóló kormányrendelet. A Hadi Tcr-