Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-07-05 / 14. szám
A legyen ; úgyszintén figyelmeztetem a város lakosságát azon fontos körülményre is, hogy ameny- nyiben a tüzesetek többnyire a gyermekekre való hiányos felügyeletből keletkeznek, gyermekeikre a legnagyobb felügyelettel legyenek, hogy azok gyújtó eszközökhöz ne juthassanak, vagyis előlük a gyufát záros helyre helyezzék el. Végül értesítem a város lakosságát arról is, hogy jelen rendelkezés pontos betartásáról a rendőrségi közegek által meggyőződést fogok szerezni és ahol fentebbi intézkedésem foganatosítva nem lesz, az illető háztulajdonos vagy lakók ellen a kihágási eljárást megindittatom s a tűzrendészed szabályrendeletbe ütköző kihágás miatt súlyos pénzbüntetést fogok alkalmaztatni. Felsőbánya, 1917. julius 3. Farkas Jenő kir. tan., polgár- mester. 3,000.000. Ez a mammut-szám nem egy leendő, még megszervezendő hadsereget jelent. Azoknak a katonáknak összeségét jelenti, kik március tizenötödike óta mai napig az orosz forradalom szelleme folytán megszöktek az orosz hadseregből. A becslés nem a központi hatalmaktól származik, egy orosz lap katonai munkatársa állapítja meg, hogy ennyi ember hiányzik, az orosz hadsereg keretei némely helyt teljesen üresek, a legénység a negyedére apadt. Annakidején közölték a lapok, hogy a muszka katonaszökevények hosszú külön vonatokon távoztak el a frontról az ország belsejébe. Ennyire azonban a legmerészebb képzelet sem becsülte az orosz katonaszökevények számát. E szám előtt még a mai háború roppant méreteihez hozzászokott ember is csodálkozva áll meg. Hiszen egykor ötezer ember nyerte meg a világ történelem döntő csatáit, nem is olyan régen csodaszámba ment a milliós hadsereg. Ma pedig hárommillió katona szökevényről olvasunk, mely egy roppant hadsereggel, egy kisebb ország egész népességével éi íu. Egykor, ha majd unokáink fogalmat akarnak alkotni a mai haDoiu cwádiíő arányairól, nem a hadseregek létszámát kell emlékűmre idézni, dp azt, hogy 1917-ben Oroszországnak hárommillió katonaszökevénye volt és a háborút ennek ellenére folytatta. Hasábos levelezőlapok. A kereskedelmi és iparkamara értesíti az érdekeltséget, hogy a keresk. miniszter a kereskedelmi körök kívánságára gépíráshoz használható, hosszabb oldalukon összefüggő és likacsolás folytán szétválasztható hasábos levelezőlapok készítését rendelte el. Egy- egy hasábon 6 drb 8 filléres levelezőlap fog elő- állitattni. Ezen hasábos levelezőlapok a rendes forgalomba nem kerülnek, hanem csakis a fél által rendelhetők meg bármikor és bármely kincstári postahivatalnál, amely azután azoknak „Értékczikk megrendelési bizonylat és ellenbizonylat“ (1206. számú nyomtatvány) mellett leendő beszerzéséről a szokott módon gondoskodik. A megrendelés külön megrendelés bizonylatok alapján havonként többször is történhetik. A rendelhető legkisebb mennyiség 100 hasáb, azaz 600 drb levelezőlap, melynek ára: 48 K ellennyugta mellett mindenkor a megrendeléskor lefizetendő. A postahivatal a megrendelőnek a befizetett 48 K-ról elismervényt ad, amely a megrendelt hasábos levelezőlapok kiszolgáltatás alkalmával bevonandó. Felsőbánya szab. kir. rendezett tanácsú város. Tüzrendészeti szabályrendelete: I. Fejezet. Általános határozatok. 1. §. A tűzrendészetet első fokon a városi tanács, illetőleg a rendőrkapitányi hivatal gyakorolja. 2. §. A tűzrendészet költségeit az alábbi §-ban meghatározott fedezet keretében a város viseli külön költségvetés alapján. Ezen költségvetés alapján a város költségvetésével egyidejűleg állapítandó meg. 3. §. A tűzrendészet költségei a következő forrásokból fedeztetnek: a) adományokból, b) a város által a városi tűzoltásra eddig fordított összegekből és az önkéntes tűzoltó egylet részére nyújtandó segély összegekből. A megállapított megváltási dijakból, vagy más határozottan e célra befolyó összegekből tűzoltói alap lé- tesittetik, mely a városi pénztár által különállóig kezeltetik és tűzoltói szerek beszerzésére, tűzoltók fizetésére, jutalmazásokra, segélyekre, egyszóval csak tüzrendőri célok előmozdítására fordítható. 4. §. A tűzoltásban és mentésben részlvenni köteles a felsőbányái önkéntes tűzoltó egyesület tagjain kívül minden ép és egészséges városi férfi FESŐBÁNYAI HÍRLAP lakos, 20 éves korától 50 éves koráig. A tűzoltói szolgálat alól fel vannak mentve: a) Akik testi, vagy eimébeli fogyatkozásuk miatt szolgálatra képtelenek s a városi orvos bizonylatával szolgálati képtelenségüket igazolják, b) Akik a városi tűzoltó testületnél egyhuzamban 10 esztendeig szolgáltak s erről a parancsnokság által kiállított bizonyítványt felmutatnak, c) a tényleges szolgálat alatt álló katonák, csendőrök, pénzügyőrök, az állami, törvényhatósági épületek őrzésére rendelt őrök, köldöncök és a magánházaknál alkalmazott cselédek, d) Az állami és közigazgatási hivatalok főnökei, pénztárnokai, levéltárnokai, lelkészek, tanítók, harangozók és templom szolgák. 5. §. Tényleg működő tűzoltók, működésűk idején a tűzrendészet költségei alól szintén felmentetnek és működésük idejére a tüzrendészeti kormány rendelet 20. §-a alapján közhatósági személyeknek tekintendők. II. Fejezet. Megelőző tűzrendészet. 6. §. A rendőrkapitány köteles intézkedni, mindaz iránt, ami a tűz kitörését gátolhatja. Köteles minden olyan cselekményt, vagy mulasztást, ami a helyi viszonyok szerint tűzvészt idézhetne elő, vagy keletkezhető tűz terjedését elősegítheti, megakadályozni. Fenyegető nagy tűzvész esetén, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, közérdekből haladéktalanul s ha kell karhatalmilag is intézkedhetik. 7. §. Hatósági engedély nélkül robbanó anyagokat árusítani, úgyszintén robbanást eszközölni tilos. 8. §. Erős áramú villamos berendezéseknél a tűz és közbiztonság érdekében szükséges összes óvóintézkedések megteendők; ehhez képest ily berendezések létesítésénél általában be- tartandók a Magyar Mérnök és Építész Egylet által kiadatott és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által 55210—906. sz. a jóváhagyott „Erős áramú berendezések szabályzaté“-ban előirt szerelési utasítások. 9. §. Gyúlékony anyagokat minő széna, szalma, tőrek, polyva, rőzse stb. udvaron nyílt helyen, tornaczon, vagy konyha ajtóhoz közel tartani nem szabad; tilos ezen tárgyakat, valamint forgácsot, pernyét, hamut, kő és faszenet, pemetét, szénvonót és hasonféle tárgyakat lakóházak padlásain tartani; a tűzifát nagyobb meny- nyiségben tűzhelyek szomszédságában összerakni; a tüzelőfát kályhában, kemencében, vagy ezek kürtjében továbbá kabinban, vagy a kályha szájában száritgatni; továbbá hamut, vagy pörnyét utcára, avagy a szemétdombra kiönteni; — megengedett helyre is csak az esetben szabad, ha az vízzel kellőkép lelocsoltatott, vagy ha legalább 1 napig hült a kihordás előtt. 10. §. Melléképületekben, mint istállók, színek, csűrök, valamint padláson nyílt lámpával járni nem szabad; ezen helyeken és általában könnyen tüzet fogható tárgyak közelében dohányozni, szivarozni, égő pipát kiverni, égő szivart, vagy gyújtót nyílt helyen eldobálni; gyufát zsebben, szabadon, vagy papírban hordani tilos. — Istállókban, csűrökben gyertyát, mécsest, vagy petroleum lámpát zárt tartály nélkül használni, égetni tilos. — Szérűn, padláson, félszerben, vagy gyúlékony anyagot tartalmazd más helyen gyufát oly egyénnek, kik azzal még nem tudnak bánni, használni tilos. 11. §. A város nyilt helyén, vagy udvarokon tüzelni általában tilos. — Kazán tűzhelyeknél nádas, vagy szalmás házak udvarán, vagy szomszédos ily házak közelében nyáron át szeles időben parázst, | egyik helyről a másikra más, mint tűzbiztos edényben hordani, tüzélesztő szereket és gyufát köny- nyen gyuló tárgyak közelében, gyermekek, vagy éretlen eszüek által könnyen hozzáférhető helyen tartani, továbbá mosó katlanokban nyilt udvaron, vagy egyéb nyilt helyen tüzelni s vasalóban szenet ily helyeken tisztitani nem szabad. 12. §. Az iparuknál fogva nyilt tűzet használók ezt csak tüzmentes és hatóságilag megengedett helyen tehetik. Nyilt tűzhelyeken a tűz esténkint eloltandó. Sertéspörzsölés csak a városon kívül a hatóság által e célra kijelölt helyeken engedhető. 13. §. Könnyen tüzet fogó tárgyakat nagyobb mennyiségben a műhelyben tartani s fából dolgozó iparosoknak, nevezetesen asztalosok, bognárok, esztergályosok és kádároknak a hulladék forgácsot a műhelyben összehalmozni tilos. A kályhák jól záródók legyenek s eiéjök felhajtott szélű pléh helyezendő el; közelükbe gyúlékony anyagot elhelyezni tilos. 14. §. Ásványolajok és gyúlékony szesz az 1870. évi 2970. sz. és az 1870. évi 39215. ! sz. belügyminiszteri rendelet alapján a teljesen tüzmentes, vagyis boltozott és vasajtókkal valamint vastáblás ablakokkal elzárt és lakosztálytól elk lönitett helyeken tarthatók. Ezen helyiségekben csak nappali világítás mellett, kivételesen köz- biztonsági lámpákkal lehet járni. Más gyúlékony tárgyat u. m. szurok, salétrom, kén, terpentin stb. minden gyúlékony anyagtól gondosan óvandó és 30 C foknál melegebb helyeken nem tartható. Benzint kizárólag csak robbanás mentes edényben lehet tartani. Lőpor és egyébb száraz robbanó szerekből 3 kg.-nyi mennyiséget meghaladó készletek csak padláson elzárt helyeken tarthatók és azokhoz égő anyagokkal közeledni tilos. 15. §. Gabonanemüek, nyomtatásra és cséplésre a városban, vagy bármely takarmány és szalma félének a városban szabadon való elhelyezése a rendőrségnél való előzetes bejelentés nélkül tilos. A szabadon való elhelyezéshez engedély csak az esetben adható, ha a legközelebbi épülettől, vagy utca kerítéstől legalább is ötven méter távolságot tesz ki, a takarmány, vagy szalmafélék elhelyezésére szánt hely. — Kisebb kazlak tűzbiztos fedélzetű házaktól 10 méter — nem tűzbiztos fe- délzetüektől, vagy más gyúlékony anyagoktól 20 méternyire, egymástól pedig 10 méternyire he- lyezendők el. — Ezen távolságokat a szomszédok egymás irányában is betartani kötelesek A tulajdonos köteles a behordott aszíag, vagy kazal közelében kellő mennyiségű vizet folyton készletben tartani. 16. §. Gőzmotor és lovas cséplőgépek a városban egyáltalán nem, a városon kívül pedig 100 méternél közelebbi helyen és előzetes rendőrkapitányi bejelentés nélkül nem állíthatók fel és működésbe sem hozhatók. — Asztagok, kazalok és polyva hányások az országúitól legalább 50 méternyire távol rakandók ösz- sze. 17. §. A városnak közvetlen közelében 100 méter távolságon belül, kivéve, ha az önvédelem, vagy közveszélyes állat kiirtása teszi szükségessé’ a lövöldözés tilos. 18. §. Vidéki ismeretlen egyéneknek padláson, istállóban, csűrökön szállást adni, gyermekeknek tűzveszélyes helyeken egyáltalán tűzveszélyes játékokkal a játszást megengedni tilos. 19. §. A város belterületén puhafa és épületfa raktárak nem állíthatók fel; kültelkeken pedig a város épületeitől legalább 200 méter távolságban csak. Keményfa raktárak 10 méter távolságban engedélyezhetők. (Folytatása következik.) Kiadó laptulajdonos: Nánásy István. ra VESZPRÉMY LAJ0ENE ezelőtt Dézsy Lászlóné NŐI KALAP DíVATTERME * m jí Nagybánya, Rákóczi-íér 13. Minorita rend bér- i háza. Veszprémy Lajos könyvkereskedése mellett. I Ajánlja a tavaszi és nyári idényre a legdivatosabb és legjobb anyagú = Becsben és Budapesten személyesen vásárolt = Leányka ós fiú matróz-kalapok nagy választókban kaphatók. Arczfátyoiok minden színben. Javítások és átalakítások a legdivatosabb formák szerint, szolid árakon. Gyászkalapok azonnal készülnek. S3 iiiiiiiiigiiiiiisiiiiiiiiiiaiiiiiiii Hirdetések dija hirdetési iro- jj dák által is előre fizetendő. Két j korosánál olosóbb hirdetést nem I | közlünk. jj fsa sm gjg; ms S3 sas mm as m as sssa sa as sssssa ssa a® Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában, Nagybányán.
