Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-07-05 / 14. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Ennek a nagyon értékes anyagnak a pszyche- jék — lelkét — teljesen átkellene gyúrni. A magyar paraszt értelmes, tisztességes, alapjában becsületes és meg is érti a jóindulatú igaz szót. De van egy szerencsétlen örökölt sajátsága. Aratáskor pár hónapig igazán ember felleld munkát végez. De ha aztán beszerezte frugális újig való kenyerét, többet- ha akadna is munkája- nem dolgozik. Inkább az enyhe meleg őszi napon kint vagy ha jön a zimenkó, a búbos padkáján egész télen hermetice lezárt ablak mellett vágja magát hanyatt s sztoikus nyugalommal szívja — ha van dohánya pipáját. A munka és az idő értékéről fogalma sincs, ő maga igénytelenségében megelégszik azzal, amije éppen van. De nem igy a vászony cselédje. Ennek már igazán nagy igényei vannak. A templomba frufruval a tollas kalap alatt rabokba megy. A derekán igazi helyett rásózott talmi aranyláncz, fehér strimfli és sárga cipő, a repedt sarkon. Persze néha aztán az is megesik, hogy a nyári fehér ruhára bidgyeszti a szőrös boát. — Hát nem e háborúban kérdem: honnan telt ez? Vájjon nem került-e gyakran az erkölcs rovására ? Itt nyílnék nagy térő a lelkész uraknak. Másrészről pedig ebből látjuk, hogy csakugyan a néptanító volna az állam első tisztviselője, de nálunk mai is hamupipőke ! Koldus tanító felsőbb támogatás nélkül nem mehet a legjobb akarattal se sokra! Minden nagy tiszteletem mellett irántuk, téves dolog azt hinni, hogy a német csodákat Bismarck és Moltke, vagy legujaban a Vilmos császár és Hindenburg kétségtelen lángesze megteremthette volna, ha már másfél századja nem működnének a Nagy Frigyes Schulmeisterei! Ezek nevelték a német népet munkára, kötelességérzetre, szóval az életre. Hát ugyan nálunk mire nevelik azt! Rendkívül meglepett nemrég egy a harctérről hazajött fiatal katona válasza azon kérdésre: hát mit tanultál a harctéren? Sok mindent Uram! de mindenek felett azt, hogy minket az iskolában nem az életre tanítottak ! Hej! ha ezt valamennyi megtanulta volna és azután majd ezek szorítanák rá az vetést, lelki erőt és gyors elhatározást felismerve ezredünkben a hadvezetőség, a visszavonulást fedező nehéz, de egyszersmint legháládatlanabb harcot juttatja ezredünknek osztályrészéül. Adott alkalommal élő bástya képpen vetnek bennünket oda, ahol a szatmári bakák megjelenése válik szükségessé egy-egy fenyegető veszély elhárítására. Ezredünk a szatmármegyei fiuk azok, kik állandóan legközelebb állanak szemben az ellenséggel, hogy tűz, vas, méreg és szenvedés ne képpezzen akadályt egy-egy nagyobb csapat biztosítására. Innen van az, hogy az 1915—16. év kálvária az ezred történetében. 1915. március hó elején Keletgaliciába szállítanak benünket, hol a parancsnokságban Gerö alezredest Fekete ezredes váltja fel. Chozimierz községet egy meglepetésszerűen végrehajtott támadással az oroszok kezéből kiragadjuk, annak állását elfoglaljuk, hogy onnan több, az egész harcvonalra kiható döntő támadást visszaverjünk, egyben óriási tömegekkel gyarapítva foglyaink számát. Majd a Kárpátok hatalmas kőszikláin látjuk a szatmári fiukat, hol sikerrel párosult bravúrral veri vissza az ellenséget, nehogy az a hazai földet megszentségtelenitse. A gorlicei áttörés idején minél nagyobb elenséges erő lekötése vált feladatunkká, melynek fényesen eleget téve Zalay őrnagy Jávoraik ellen intézet hatalmas támadást. Ezen ütközetre az oroszok, mint egyik legvéresebb csatájukra fognak visszaemlékezni. Halottaik, sebesültjeik hátrahagyásával rendetlen csoportokban menekülnek Ottynia felé. Itt összeszedve csoportjaikat, makacs ellenállást kísérelnek meg, melyet azonban Schulla Ede őrnagy vezetése alatt könnyűszerrel tör meg ezredünk junius hó 9-én. államot és a felekezeteket az életre való tanításra, akkor igazán nem lehetne panaszkodni a háború által okozott nyomorúságokért! A magyar paraszt járványos nyavalyája a földéhség és a kaján irigység az ellen, akinek földje van. Pedig ha tudná, hogy mennyivel jobb dolga van annak, aki a máséból él, mint akitől mások élnek bizonyosan nem irigykednének. Hanvay Zoltán. Rendkívüli közgyűlés 1917. évi junius hó 23-án. Elnök: Farkas Jenő kir. tan. polgármester; jegyző: Spáczay Gyula h. főjegyző, közigazg. tanácsnok. 1. Elnök indítványozza, hogy Csaba Adorján főispán távozása felett sajnálatunknak és városunk iránt mindenkor tapasztalt jóindulatáért köszönetünknek adjunk kifejezést. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag, helyesléssel elfogadta. 2. Elnök indítványozza, hogy Plachy Gyula a m. kir. pénzügyigazgatót miniszteri tanácsossá kinevezése alkalmából a város üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja és m. kir. pénzügyigazgatót üdvözölni elhatározta. 3. A tanacs beterjeszti a városi közigazgatási alkalmazottak ruhasegélye ügyében a 28. sz. Belügyi közlönyben megjelent 64400/917. B. M. rendelet alapján elkészített kimutatást. A közgyűlés a bizottság javaslatának megfelelőleg a városi közigazgatási tisztviselők és alkalmazottak ruhasegélyéről elkészített és előterjesztett kimutatást elfogadta, megállapította s azt záradékolva a törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. Egyideü- leg, hogy a tisztviselők és alkalmazottak ezen segélyükhöz mielőbb hozzájussanak, az erre megkívántak) összeget addig is, mig az állam által kiutalva és megtérítve lesz, a helybeli takarék- pénztártól kölcsönképen 6° o kamat mellett felvenni és az igényjogosultaknak már most kifizetni határozta azzal, hogy a jogosultak a felvett összeg után 6%-os kamatot lesznek kötelesek a pénztárnak megtéríteni. 4. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 260/1917. bjkvi. 7150/1917. alisp. sz. véghatározata, mellyel Felsánya városnak a közsegélyezés mérve és módjáról alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. A jóváhagyott szabályrendelet a közgyűlésen meghirdettetett. 5. Olvastatott a Ganz-féle villamossági r.-t.- nak, a nagybányi elektromos mű hetedik üzleti évi (1916. év) zárszámadása, mely szerint 1916. Majd a Dnyeszter mellett találjuk ezredünket. Koropiec, Kozrniercia, Jaslowáce elfoglalása s a Szereth folyóig való előnyomulásunk jelzi és hirdeti a szatmári bakák útjait. Az általános hadihelyzet azonban nem engedi meg az elfoglalt terület megtartását. Vissza kell voulnunk a Strypáig, hol tartalékba mentünk át. Pihenésünk alatt felszenteltük időközben nyert zászlónkat, melyre büszkén tekint Szatmár minden fia, akinek része volt annak megszerzésében. 1916. évi márc. hó 3-án Buczácz mellett, Trybuchowcében foglalunk állást. Itt találta ezredünket az oroszok júniusi offenzivája. Az itteni, hatalmas munkával várszerüen kiépített állásunkat az általános hadihelyzet miatt puskalövésnélkül kell elhagynunk. Ezredünk néhány napon át hősiesen védi Buczácz városát. Junius 11-én erőfeszítések árán tartja fenn a vad orosz csordát. Martini őrnagy Okopy-nál, CIoaje kapitány Barisznál viv heves harcokat, eredményesen tartóztatván fel az orosz tömegtámadásokat. A monasterzyskai véres harcok után Korosciatynba megy ezredünk néhány napi pihenőre, hol a szemlét tartó Károly főherceg dicsérő magas elismerésében részesül. Julius 29-én ismét állásban vagyunk Dubo- wicze mellett. A német állásokba betör az ellenség. Ellentámadásra kell menni. Lehetetlen a szatmári bakát nem hívni a vállalkozásra s az ötös bakára nézve lehetetlen vállalkozásban nem részt venni. Feledhetetlenül megismerte itt szövetségesünk ezredünket és a villámként előre törő szatmári fiukat. Martini őrnagy, majd Rock alezredes vezetése alatt nehéz, de eredményekben annál gazdagabb tevékenységei fejtenek ki fiaink. Korosév dec. 31-én veszteség mutatkozik 36528 K 66 f, ehhez az 1914. és 1915. évi veszteség hozzá számítva veszteség 110.910 K 90 f, melynek egy- harmad részét a befizetett tőkéhez csatolni kéri. A közgyűlés a felolvasott zárszámadást tudomásul veszi s a veszteség egyharmadának a befektetett tőkéhez csatolása ügyében Nagybánya város ez ügyben hozandó határozata értelmében fog eljárni. 6. Olvastatott a helybeli róm. kath. leányiskola kérelme, melyben évi 48 m3 tűzifa járandóságát felemelni kéri. A közgyűlés a bizottság javaslata egyhangú elfogadásával, tekintettel arra, hogy a város pénztárának a jelenlegi súlyos helyzete újabb segélyek engedélyezését nem bírja meg, másfelől méltányolva az irgalmas nővéreknek a tanítás ügyében kifejtett eredményes működését, tekintettel a fűtendő helyiségek nagy számára, az eddigi tűzifa segélyhez ez évre kerü árban 52 m3 tűzifát engedélyezni határozott azzal, hogy ezen mennyiség évről-évre újból lesz megállapítandó. 7. Tűzvézz esetére szükséges intézkedések ügyében előterjesztés. A közgyűlés a bizottsági javaslat egyhangú elfogadásával tűzoltóparancsnok helyettesül Alexy Pál és alparancsnok helyettesül Neubauer Leó képviselőtestületi tagokat választja meg. Egyidejűleg felkérni határozza Nickmann főhadnagyot, mint helybeli katonai parancsnokot, hogy a város tűzoltási ügyeiben, amennyiben módjában áll, résztvenni szíveskedjék. A tanácsot pedig megbízza, hogy a viztartó helyreállítása iránt az intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Továbbá a viz pazarlása megszüntetése ügyében a közönséget dobszó utján figyelmeztesse, hogy a saját vízvezetékeinél előforduló hibákat javíttassa ki, a vizet kertek, vetemények öntözésére ne használja, mert aki ezt teszi, attól a vizhasználati jog a szabályrendelet alapján el fog vonatni. Mivel a legnagyobb vízpazarlás az Árpád- és Kereszt-utcai közkutaknál fordul elő, ezen kutakat az ottani környék lakosságának figyelmeztetéseül 8 napra lezáratni határozta azzal, hogy ha a megnyitás után sem bánnának takarékosan a vízzel, újabban hosszabb időre fognak ezen kutak lezáratni. 8. Olvastatott Győr város átirata a városi adók és adópótlékok szedését rendező törvények sürgős módosítása tárgyában. Amennyiben az átirat későn érkezett, a közgyűlés tudomásul venni határozza. Különfélék, Személyi hírek. Plachy Gyula min. s. kir. tan. pénzügyigazgató János fiával nyaralásra ide érkezett. — Gábor Sándor erdőtanácsos és Králl János miniszteri erdőmérnök hivatalos ügyekben itt jártak. — Farkas Jenő kir. tan., polgármester f. hó 10-én fürdőhasználatra Pöstyénbe ciatyn, majd Zadarow alatt 1916. évi augusztus 31-iki harczunkkal vívott ütközet fejezte be Kálváriánkat. A folytonosan mozgó harczok felemésztik harczképes állományunk nagy részét, úgy, hogy ugyanazon év szeptemberében ezredünket retablierozni kellett, ami 1917. évi márczius hó 1-ig tartott. Doskár alezredes atyai gondossággal gyűjti maga köré a sokat szenvedett ezredünket. 1917. évi február hó 8-án Germershausen alezredes váltja fel a parancsnokságban. Jóindulata, sziv- jósággal párosult szervezőképessége egy, a régi szellemben és erényekben nevelt teljes ezredet gyűjt köréje. Fiaink teljes bizalommal tekintenek parancsnokukra, a parancsnok pedig gyönyörűségét leli fiai hü ragaszkodásában, gyönyörűségének aképpen adva kifejezést, hogy a harcztéri viszonyokhoz mérten a lehető legnagyobb kényelemmel látja el embereit. Azoknak jóléte gondosságának egyedüli tárgya. Ebben buzgó segítője és támasza a kipróbált CIoaje kapitány és az egész szivü Redlich főhadnagy. Fiaink ismét elfoglalták a nehéz idők szabta helyeiket, honnan fájó szívvel tekintenek át az oroszlakta galicziai gyárvárosra s várva-várják szivük óhajának teljesülését: a parancsot, hogy onnan kizavarhassák a muszkát. Büszkén hivatkozunk ezredünk haditetteire. Büszkék lehetnek az anyák, kik ezredünknek ily fiakat adtak, büszkék lehetnek megyénk leányai, kik igazi vitézek oldalán tölthetik majdan békés napjaikat, mint amily büszkén énekeljük mi itt a harcz mezején reájuk gondolva: „Látod babám, én is híres ötös baka vagyok.“
