Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-02-01 / 3. szám

XXII. évfolyam. ö. szim. 101*7. február 1. TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ? Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Takarékpénztári igazgatósági jeientés. Amikor intézetünk 26-ik üzletévének eredményéről beszámolunk, mindenekelőtt őszinte részvéttel kell megemlékeznünk igazgatóságunk két régi tagjának, Kende Dániel és Likker Károly uraknak halálá­ról. Az intézet vezetéséből odaadó mun­kássággal s kiváló ügyszeretettel vették ki mindenkor részüket. Emléküket hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Fájdalommal mutatunk reá tisztelt Közgyűlés, hogy a világháború — köz- gazdasági életünket érhető e legnagyobb krízis még egyre dúl. A hiteléletnek a háború folytán elő­állott sajátosságai a kölcsöntőkék piacán hatalmas változásokat idéztek elő. Az óriási arányokat öltött pénzbőség a kölcsönöknek olyan tömeges visszafi­zetését vonta maga után, ami sokkal na­gyobb aggodalommal töltötte el a pénz­intézeteket mint a pénzdrágaság vagy a pénzhiány. Ezen felül az üzlettelenség a rendes banküzlet pangása is hozzájárult a készpénzfölöslegek növeléséhez. Ilyen körülmények között csendes rezignációval bár, kénytelenek voltunk alkalmazkodni a megváltozott viszonyok­hoz s egész tevékenységünk régi köve­telésünk rendezésére s azoknak hadba- vonult adósaink zaklatása nélküli fokozott biztosítására s végül oda irányult, hogy az adott helyzet keretei között mennél gazdaságosabban használjuk fel részvé­nyeseink és betevőink vagyonát. Átérezve a háború következtében reánk rótt állampolgári kötelességeinket 175.000 korona saját jegyzéssel mozdí­tottunk elő a hadikölcsön jegyzését, üz­letfeleink részére pedig egyrészt a beté­teknek minden korlátozás nélküli rendel­kezésre bocsátásával, másrészt 5%-os lombard kölcsönök nyújtásával iparkod­tunk eleget tenni nagy és szent köteles­ségünknek. S hogy annak eleget is tettünk, mu­tatja az eredmény, mely szerint a múlt évben kibocsátott IV. és V. hadikölcsön- ből 359.300 korona, valamennyi hadiköl- csönből pedig 664.050 korona jegyzést bonyolítottunk le részben az osztrák-ma- gyar-bank, részben a magyar országos központi takarékpénztár közvetítésével. De igazolja ama körülmény is, hogy intéze­tünknek a hadikölcsönök sikere érdeké­ben kifejtett különös érdemei elismeréséül igazgatónk is azok között volt, akik a kormány, előterjesztésire királyi kitünte­tésben részesültek. Az intézet alkalmazottainak jóléte iránti gondoskodás arra indított bennünket, hogy az életviszonyok általános megdrá­gulására való tekintettel drágasági pótlék­ban részesítsük őket. Hogy a vázolt körülmények és az üz­leti forgalom visszaesése dacára mégis abban a helyzetben vagyunk, hogy szá­mottevő leírások mellett 15.528 korona 82 fillér nyereséget bocsájthatunk a tisz­telt Közgyűlés rendelkezésére, úgy ez a körülmény mindenesetre intézetünk szilárd megalapozottságának tudandó be s ez adja egyszersmind bármely eshetőségek­kel szemben a biztos jövő zálogát. Áttérve az egyes üzletágakon elért eredményre, jelentjük a következőket: Pénztár-számla: 1915. év végén.................... 3.928 K — f 1916. évben befolyt .... 1,628.966 K 13 f Összesen: 1,632.894 K 13 f 1916. évben kiadatott . . . 1,592.023 K 15 f 1916. év végén maradvány . 40.870 K 98 f Betét-számla: 1915. év végén.................... 1,194.522 K 20 f 1916. évben befolyt .... 249.996 K 48 f 1916. év I. II. félévi tőkésítés 55.725 K 70 f Összesen: 1,500.244 K 38 f 1916. évben kiadás .... 439.413 K 19 f 1916. év végén maradvány . 1,060.831 K 19 f Váltó-számla 1915. év végén .................... 167.356 K 02 f 1916. évben folyósítva . . . 180.316 K 50 f Összesen: 347.772 K 52 f 1916. évben visszafizetve . . 248.824 K 72 f 1916. év végén váltó-tárca . 98.847 K 80 f Hitelkötvény-számla: 1915. év végén .................... 1,242.800 K 10 f 1916. évben folyósítva . . . 12.294 K 71 f összesen: 1,255.094 K 81 f 1916. évben visszafizetve . 406.205 K 37 f 1916. év végén állomány . . 848.889 K 44 f R „Felsőbányái Hírlap" tárcája Ernst Lissauer A gyűlölet éneke. Kosztolányi Dezső fordítása. Mit nekünk muszka, francia, Ha vágják, vág a harc fia. Mi nem szeretjük őket, Védjük folyőnk és völgy-ölünk — Gyűlölni egyet gyűlölünk, A haragunk nagy, mint a hegy S az ellenségünk egy, csak egy: ­Az angol. Látjátok-e, ott ül a gyáva szatócs, Előtte a szürke, a végtelen ár, Irigy, sunyi, kétszínű és harapós És védi keményen a vizi határ. Vess csóvát ős-tüzünk, Most esküt esküszünk, Légy eskü vas-érc, nem, gyenge férc, Gyújts, hogyha fiunk szivéig érsz, Halljátok a szót, váltjátok a szót, Német hazánkon szárny alól: Mi mindég egyel gyűlölünk, Ölünk, ölünk és gyűlölünk. A haragunk nagy, mint a hegy S az ellenségünk egy, csak egy: Az angol. Lenn a, hajón ült sok merész, Mulatni vágyó tengerész, - Egyik tiszt poharat emel S mint kard ha cseng, vitorla reng, Úgy zeng a csördülő kehely. Ezt mondja csak : „Fel, harcra feli“ Miért emeltek poharat ? Egy bor forr bennük, a harag, A gárda milyen harcra megy ? Az ellenségük egy, csak egy: — Az angol. Bár sok-sok zsoldosod legyen, S dőzsölj a sok aranyhegyen, Bár várad a tenger, igaz — Kis kalmóir rosszul számítasz, Mit nékünk muszka, francia, Ha vágják, vág a harc fia. A fegyvereink a bronz, az acél, És végül a béke, a béke a cél. De téged hosszú gyűlölettel Gyűlölünk bosszús gyűlölettel. Gyűlöl a fej, gyűlöl a kéz, Gyűlöl a mind, gyűlöl a rész, Gyűlölünk vizen és a földön, Egy nagy nép gyűlöl mindörökkön, A haragunk, akár a hegy S az ellenségünk egy, csak egy: — ____ Az angol. A nő. A jó asszonynak a lelke a békesség lelke ; a rossz asszony lelke : átka a tűzhelynek. A szelíd lelkű nő, ura a férjnek ; a ka­szárnya modorú asszony vaddá teszi a legsze­lídebb férjet is. Az a nő, aki nem kíván más lenni, mint csak nő, az magával ragadja a férj lelkét és tetszése szerint idomítja azt; ellenben az a nő, aki a férj szerepébe tolja fel magát, az „senki“ lesz a^házban. Ép oly visszataszító a férfi nő, mint az asszony-ember. A szelíd asszony imádsággá varázsolja a férfi ajkán a káromlást; a durva kedélyű asz- szony az imát is káromkodássá mérgesíti el. A jó asszony takarja a férj gyengéit és javára lesz vele; a rossz indulatu asszony a férj erényeit is feketére festi. A jó asszony méz az élet keserűségében; a bárdolatlan nő epe az élet mézében. A nyájas asszony illatossá teszi a családi fészket; az összeférhetetlen nő megrothasztja a levegőt. A békességszerető asszony verítéket tö­röl; a zsémbelő nő könnyeket kínoz ki a férj szeméből. A jó lelkű asszony, az égbe vezet; a rossz asszony mentessé tesz a jövő élet poklától t. i. nincs két pokol. A jó asszony imádságos könyv: a durva nő az ördög ábcéje. A jó asszony nyomában virág fakad; a harcias asszony fészkét elkerüli a dallos madár.

Next

/
Thumbnails
Contents