Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-05-24 / 11. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

pénztáros által nyilvántartott egyszázkettő korona tagdijhátraléknak törlését rendeli.

Több tárgy nem lévén, elnök a tagok szives megjelenését megköszöni s a gyűlést bezárja. K. m. f.

György Gusztáv s. k., Farkas Jenő s. k., titkár. alelnök.

A jegyzőkönyv hiteléül:

Oblatek Béla s. k. Veress József s. k.

A hatodik magyar hadikölcsön.

A hosszan elhuzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeniek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez.

Az aláírás időtartama 1917. máj. 12-től junius 12-ig terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek.

A kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni.

A 6°/o-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vény kibocsátási áfa tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva. De erre való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó évi augusztus 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva :

1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik :

a) az 1917. évi május 12-től május 25-ig bezáróan történő aláírás esetén 96 K;

b) az 1917. évi május 25-ét követő időben 1917. évi junius 12-éig bezáróan történő aláírás esetén 96 korona 30 fillér;

2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára 96 K 80 f-ben.

A hatodik hadikölcsön járadékkötvényei minden év február és augusztus 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6°/0-kal kamtoz- nak ; az első szelvény 1918. évi február 1-én esedékes. Az aláírástól 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árban vannak beszámítva.

A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs.

Az esetben, ha a 6°/o-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6%-os járadékkölcsönre történő és 100 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt ösz- szeg l90/0-a biztositékképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. j A részletek pedig a következőkép fizetendők : j a jegyzet összeg ellenértékének 25%-a ] legkésőbb 1917. junius 26-ig,

a jegyzet összeg ellenértékének 25°/0-a \ legkésőbb 1917. julius 7-ig,

a jegjrzet összeg ellenértékének 25°/0-a j legkésőbb 1917. julius 17-ig,

a jegyzett összag ellenértékének 25°/0-a j legkésőbb 1917. julius 28-ig. |.

Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási ! hely a letett biztosítékokat elszámolja, illetőleg visszaadja.

A befizetés alkalmával az aláíró fél az alá- ; Írási helytől pénztári elismervényt kap, amely j a fél kívánságára 1917. julius 5-étől kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított j ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, ameny- nyiben várakozás ellenére eddig az időpontig a 1

végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás köz- zététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismérvények, illetve a fél kívánatéra kiadatott ideiglenes elismervények kiadattak.

A m. kir. pénzügyminisztérium, a kibocsátandó 6%-os járadékkölcsönre vonatkozóan fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus 1-ét megelőző időre nem történhetik.

A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetések céljaira — önérthetően a kikötött felmondási idő épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybevohetők.

Ezen általános szabály alól kivételt csak a román betörés által sújtott erdélyi megyékben működő pénzintézeteknél elhelyezett betétek képeznek, ezek a betétek a jegyzés céljaira egyáltalában nem vehetők igénybe.

Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét van elhelyezve.

A most kibocsátásra kerülő 6°/o-os járadékkötvények felhasználhatók leszenek az 1916. éyi XXXIX. t.-c. alapján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére.

A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a kötvények kézizálogául lekötése (lombardiro- zása) mellett a névérték 75°/0-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A hatodik hadikölcsönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek az ötödik hadikölcsönnél az aláírókat megillették.

A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt nálunk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál.

A kormány gondoskodni fog arról, hogy az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár által a jelen pont értelmében 1917. évi december 31-ig nyújtott kedvezmények ezen idő eltelte után 1922. évi junius 30-ig terjedő hatálylyal a jegybank vagy valamely más,' a kormány által kijelölendő intézet által nyittassanak.

A hatodik hadikölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétellel magánérdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szolgálhatjuk; biztosítékai annak, hogy a hatodik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatóan még impozánsab- ban fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél.

Különfélék.

A magyar városok országos kongresszusa f.

hó 18-án tartott ülésén Farkas Jenő kir. tan. polgármestert újból megválasztotta az állandó bizottság tagjának. Újból igazgatósági taggá választotta a szatmá-r-nagy bánya-felsőbányái vasút r.-t. is.

Köszönet. Nagyságos Farkas Jenőné úrnőitek Felsőbánya. Székfoglalóm alkalmából a felsőbányái nők meleghangú távirattal voltak kegyesek engem üdvözölni. Kérem Nagyságos Asszonyomat, kegyeskedjék a szives küldőknek legforróbb hálámat tolmácsolni. Nagybánya, 1917. május 17-én. Révai Károly.

Beszerzési csoport Nagybányán. Tekintette 1 az élelmi és háztartási cikkeknek egyre fokozódó áraira s a beszerzéssel járó nagy nehézségekre, a pénzügyminiszter fölszólította az ország összes városainak tisztviselőit, hogy a budapesti állami tisztviselők mintájára beszerzési csoportot szervezzenek. A beszerzési csoport célja az, hogy olcsó és jóminőségü élelmi és háztartási, főleg pedig tömegfogyasztási cikkeket (lisztet, darát, rizst, árpagyöngyöt, burgonyát, kávét, cukrot, sajtot stb.) szerezzen be. A pénzügyminiszter kezdeményezésére Csaba Adorján főispán Szatmár-vármegye területére három beszerzési csoport szervezését tervezi Szatmár, Nagykároly és Nagybánya székhely- lyel s e csoportok ügyeinek intézését és vitelét az érdekeltek kebeléből aiakitott s a szükséges kereskedelmi mozgékonysággal rendelkező szervezetek látják el. A pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy előieges beszerzésekre hajlandó megfelelő kamatnélküli kölcsönt bocsátani a szervezetek rendelkezésére. A nagybányai csoport megalakítása céljából e hó 20-án vasárnap d. e.

11 órakor értekezlet volt Nagybányán a városház tanácstermében, melyre az összes állami, városi s más hivatalok tisztviselői, alkalmazottai nemkülönben a tanintézetek tanári s tanítói is meghivattak. — A háború harmadik évében végre ráeszmél a tisztviselői kar is, hogy miképen védekezzék az áru-uzsora ellen. Csak az i a különös, hogy amig most a szervezkedés felsőbb irányításra történik, eddig a tisztviselői í karnak minden ilyfajta intézkedését épen felülről tették lehetetlenné.

I Martiny Istvá“ A k,ir- bányakincstárnak

1-----------------— egyik regi, koztisztelet! ben állott, rokonszenves főtisztviselője halt el a héten Budapesten, Martiny István ÍŐbányataná- csos személyében. Martiny mint bányatanácsos ment Nagybányára nehány év előtt, ott lett főtanácsossá s Neubauer min. tanácsos után őt bízták meg az egész kerületnek igazgatásával. Jóságos előzékeny modora, engedékeny szive sokak sze- retetét nyerte meg. Csak nemrégiben választották meg a nagybányai vöröskereszt egyesület elnökévé. A Kaszinónak választmányi tagja volt, városi képviselő s több egyesületnek vezetésében részt vett. Sok veszteség érte, fiát, vejét, leányát temette el egymásután s azért állandóan bús kedélyű volt. Budapestre is azért ment, hogy ott gyógyirt keressen, de a halál elébb köszöntött be, mint bárki is gondolta volna. Budapesten temették 16-án délután 6 órakor. Temetésén a kir. bányaigazgatóság képviselve volt s koszorút helyezett ravatalára. Nagybányán és városunkban is általában nagy részvéttel fogadták a szomorú hirt. Nyugodjék békében, legyen emlékezete áldott közöttünk! A hivatalos gyászlap igy hangzik: A nagybányai m. kir. Bányaigazgatóság és kerületének tisztikara mély megillető- déssel tudatja, hogy Martiny István m. kir. főbányatanácsos, helyettes bányaigazgaíó folyó hó 14-én, Budapesten, rövid szenvedés után elhunyt. A szeretett és tisztelt elöljárónak és kartársnak áldott legyen emléke! Nagybánya, 1917. május hó 15-én.

Intézkedés esetleges íisztujiíásra. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága az 1917. évi időközi választások esetére Nagykároly rendezett tanácsú városhoz Debreceni István kir. tanácsos, Nagybánya r-t. városhoz pedig Farkas Jenő polgármester th. bizottsági tagokat küidi ki a tisztújító gyűlés helyettes elnökéül a vm. alispán akadályoztatása esetére.

A nép s állatállomány összeírásának eredménye Nagybányán. A május első napjaiban foganatosított nép és állatállomány összeírásának feldolgozásával most készültek el. A végső eredmény a következő: Nagybánya sz. kir. r. t. város lakossága a telepekkel együtt 12830 főre rúg, természetesen e számban nincsenek benne a hadba vonultak vagy az állandóan távollevők.

E végösszeg a következőleg oszlik meg: őstermelő férfi 15 éven felül 1012; 12-14 éves 128; iparos vagy gyári munkás 15 éven felül 515; 12—14 éves 115; egyéb foglalkozású és eltartott 12 éven felül 1570; 12 éven alul 1806, összesen 5146. Őstermelő nő vagy eltartott van 12 éven felül 284; egyéb foglalkozású vagy eltartott 12 éven felül 4660; 12 éven aluli nő 1836, összesen 7656. Hadi fogoly van 24, férfi internált 1, női internált 4. Férfi és nőlakosság ösz- szesen 12830. A női nem tehát 2510 fővel haladja túl a férfi lakosságot. — Ló van a váró*