Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-04-12 / 8. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

lesz a törvényhatósági hadigondozó bizottság, melynek elnöke a főispán. Ez a bizottság a gondozottak érdekében összeköttetést tart fenn a Gyermekvédő Ligával és az Országos Hadigondozó hivatallal. Minden intézmények felett áll az Országos Hadigondozó Plivatal és tanács, mely a miniszterelnök fenhatósága alá tartozik. Eddig a szervezet, mely ha kellő eréllyel létesítve lesz, elhisszük, hogy az árvák és a rokkantak hiányai, szükségletei és nélkülözései felderítve lesznek. Hogy azonban ezen segítve is legyen, arról a rendelet nem szól semmit. Megmarad továbbra is az éhenhalásra kevés állami segítség ahol ennél többnek a nyújtása kívánatos, ott a rendelet társadalmi gyűjtésre és áldozat- készségre utal. Minden attól függ tehát, mikép tudják a társadalmi áldozatkészséget rendszerbe szedni. Mikép tudják az áldozatkészséget megnyitni a milliós hadinyereségek boldog tulajdonosainak, lehet-e ezeket a nemzet vérén hízott lelkes hazafiakat arra indítani, hogy annyit áldozzanak, amennyi arányban áll összeharácsolt vagyonukkal. Ha ezt is társadalmi utón várja a kormány, keserűen fog csalatkozni, mert ahogy mi ezeknek az uraknak lélektanát szükebb hazánkban megismertük - semmi jót sem jósolhatunk róluk. Ez ügyben vármegyénk főispánja felette fontos rendeletet intézett a vármegyei főszolgabírókhoz és polgármesterekhez, a minisztériumnak az Országos hadigondozó szervezetről szóló rendelete kapcsán. A felhívásban úgymond a főispán mindenkinek lelkét át kell hatnia annak a meggyőződésnek, hogy a háborúban rokkanttá váltak és az elesettek családjaival szemben a nemzetnek becsületbeli hálatartozása áll fenn, számitok a közhatalom minden szervére, hogy e nemes cél elérése érdekében összes ereje és tevékenységének megfeszítésével fog oda működni, hogy a megalakulás mielőbb keresztülvihető legyen s a megalakult szervezet akadálytalan működését megkezdhesse. Az egyes városokban és járásokban kinevezte a főispán a tagokat; városunkban Báthy Lajost, dr. Csausz Károlyt, Nagy Lajost és Pap Mártont. - Jegyzőkönyv felvétetett Felsőbányán 1917. április 7-én. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tan., polgármester, mint elnök, Nagy Lajos, Báthy Lajos, Pap Márton, tagok: Spáczay Gyula h. főjegyző. Elnök üdvözölve a megjelenteket előterjeszti, hogy vármegyei főispán ur a hadigondozók névjegyzékét a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt kimutatás alapján elkészítette és azt a főispán ur elé terjeszteni határozta. — Névjegyzék Felsőbánya sz. kir. r. t. város területén hadigondozó tisztre alkalmas egyénekről : Farkas Jenő kir. tan., polgármester, Spácay Gyula v. tanácsnok, Puskás Ferer.cz v. tanácsnok, Pap Márton v. tanácsnok, Báthy Lajos r. kapitány, Háder Ferencz pénztárnok, Bernovits Emil ellenőr, Török Lajos adóvégrehajtó, Schultz Ferencz írnok, Almássy Kornél r. tiszt, Dr. Csausz Károly ügyvezető tiszti orvos, dr. Berks Aurél városi orvos, dr. Tóth Gábor kincstári főorvos, Varga János állatorvos, Szász Károly kincstári iroda segéd, Nagy Lajos ref. lelkész, Anka János g. kath. lelkész, Dimand Károly r. kath. tanító. Dimand József r. hath, tanító, Váradi János r. kath. tanító, Nagy Károly ref. tanító, Tury István lakatos, Szigyártó József birtokos, Dravetzky Károly ny. torpedó mester, Maiker József birtokos, Lányi Gyula bányapénztárnok, Bugesch Károly kincstári üzemvezető, Arkosi József kincstári üzemvezető, Alexy Pál gazd. ism. isk. ig. tanító, Mikola A. Gyula takarék- pénztári pénztárnok, Kosztróber György nyug. erdőőr, Szabó Károly kereskedő, Salamon Ma- sjer italmérő, Widder Lázár italmérő, Hámory Nándor kereskedő, Neubauer Leó kincstári altiszt, Pircsi Kálmán áll. elöljáró, Szalai László kereskedő, Weisz Jenő körjegyző.

Kinevezés. A belügyminiszter a jövedelem- adó elsőfokú megállapitása, a vagyon adónak, továbbá a természetes személyek jövedelemadó fizetésére köteles jogi személyek hadi nyereség adójának első fokú kivetésének az 1917-1919. évek tartamára Nagykároly város székhellyel alakuló adófelszólamlási bizottság elnökéül Mándy Géza udvari tanácsost, Mátészalka székhellyel Jármy Andor földbirtokost, Nagybánya székhellyel Stoll Béla ügyvédet nevezte ki.

Legelő bérbeadás. Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán 1917. április hó 10-én a tavaszi erdei legelők bérbeadásáról, kir. lan. polgármester az árverés kellő módon meghirdetését megállapítva az árverési feltételek ismertetése és

román nyelven megmagyarázása után a szóbeli árverés alá bocsájtattak: I. Feketehegy alja, Gurutalja, Csurka, szóbeli árverőül jelentkeztek : Todorka Mitru a Daniláé aki 405 K-t Ígért.

II. a volt közös erdő; árverőül jelentkeztek: Abrahám Mitru aluj András, ki 608 K-t és Abrahám Miklós aluj Györgye, ki 609 K-t ígért.

III. Tyuz Negyei, Somoshegy ; árverelőül jelentkezett : Papp Nasztazia, ki 250 koronát Ígért.

IV. Tirff kert. V. Gyogyorbe, Preluka, VI. Vereshegy, Borkutra árverelő nem jelenkezett. A szóbeli árverelés befejezése után a beadott Írásbeli ajánlatok bontattak fel; Írásbeli ajánlatot nyujrott be I. alatt területre Abrahám András és fia Demeter lacfalusi lakosok évi 610 K-t és Horváth György és Mitrué lacfalusi lakosok, ki évi 630 K-t ajánlott; a II. alatt területre Todorka Mitru á Todor 450 K-t ajánlott meg. Az árverelő bizottság a I. alatti területet Todorka Mitruá Todor lacfalusi lakosnak évi 450 K-ért a III. alatti területet Pap Nasztazia kisbányai lakosnak 200 K-ért bérbe adta; ki nem adott területekre az uj árverést f. hó 23-ának d. e. 9 órájára tűzte ki, és egyidejűleg felhívta a bérlőket, hogy -a bérösszeget mielőbb a városi pénztárba egy összegbe fizzessék be, mert csak az esetben vehetik a bérletet át.

Köszönet. Kriegsgräberinspektion des Militärkommandos Kassa. — Nr. 1895. Geldemp- fansbesätigung. — Polgármesteri Hivatal Felsőbánya. Kassa, 1917. évi IV. 5. Postautalvánnyal küldött 53 K 20 f. összeget a Hadisir-alap javára köszönettel felvettük. Olvashatatlan aláírás s. k.

Május elsejéig, maradnak forgalomban a nikkel 20 filléresek. Ugyanis az előbbi rendelkezéstől eltérőieg a Pénzügyi Közlöny tudomására hozza a közönségnek, hogy április hóban még teljes értékben fogadják el az állampénztárak a nikkel 20 filléreseket.

Bányászati közgyűlés. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztálya 1917. évi április hó 14-én (szom

Statárium Szaímárvármegyében. Abból az alkalomból, hogy a hadseregfőparancsnokság vármegyénket is a hadrakelt sereg körletéhez csatolta, Szatmárvármegye területére is elrendelte a rögtönitélő eljárás kihirdetését. A katonai büntető bíráskodás alá tartoznak a katonai (népfölkelő, csendőr) csapatok, valamint a honvédségről szóló katonai bűnvádi perrendtartás, valamint a hadiszolgáltatásokról szóló törvény értelmében a polgári egyének is a következő büntettek miatt: 1. A jogosulatlan toborzás büntette. 2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. 3. A kémkedés. 4. A felségárulás büntette. 5. A felségsértés büntette. 6. A közcsendháboritás büntette. 7. A lázongás büntette. 8. Az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntette. 9. A nyilvános erőszakoskodásnak gonosz cselekmények vagy mulasztások által különös veszélyes körülmények között elkövetett büntette. 10. Az állami táviró (telefon) gonoszságból való rongálásai. 11. A gyilkosság, az emberölés, a gyújtogatás és a rablás bűntettei. 12. A lopás büntette és a Kbtkv. 472. §-ába ütköző sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal lopott, illetve sikkasztott tárgyak értéke az 1000 (egyezer) koronát meghaladja 13. Minden az elöljárónak tettleges ellenszegülés vagy a személye ellen intézett erőszakos támadása utján elkövetett függelemsértés. 14. A zendülésnek minden büntette. 15. Lázadás. 16. Szökés. 17. Más egyén szökésében való bünrészesség. 18. Szökésre szövetkezés alakítása és szökésre szövetkezésben való bünrészesség. 19. A Kbtkv. 231. §-ába ütköző őrszolgálati kötelességsértés büntette az esetben, ha az őrszem kötelességsértésből a hadműveletre, az arcvonalon levő csapatok biztonságára nagy kár származott, vagy az eset körülményeinél fogva származhatott volna. 20. A gyávaság minden büntette. 21. A fegyelem és rendháboritás III. esete, IV. esete és VI. esete.

baton) délután 3 órakor Nagybányán, a m. kir. ! 22. A szolgálati szabályok általában való mel- Bányaigazgatóság tanácskozó termében közgyü- ! lőzése 10 (tiz) koronánál nagyobb értékű fegy- lést tart, melyre a tagtársak lapunk utján is | ver vagy „lőszer eldobása, vagy elidegenítése meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki bejelen- j által. 23. Öncsonkítás. 24. A Kbtkv. 465. §. b. tések. 2. Titkár jelentése a 1915-1916. évekről. ! pontja szerinti lopás, ha az őrség, vagy fede- 3. Pénztáros jelentése az 1915 —1916. évekről. 4. j zet legénysége azon jószágon, amelynek őrzése Pénztárt vizsgáló bizottság jelentése. 5. Előirány- ! vagy fedezetére kirendeltetett, követ el, vagy zat az 1917. évre. 6. Tisztujitás. 7. Indítványok. ! tudva enged meg lopást és az egy, vagy több

Nagy értékű találmány. Aki figyelem- I esetb?n elioPott öfsff: va^ fték az

mel kisen a haúorus leírásodat, hat- j C- pontja szerinti lopás, ha a katona bajtársát, borzongató részleteket olvashatott a téli ; vagy felebbvalóját, vagy az utóbbi alárendeltjét hadjárat borzalmairól. Egy háborús sta- j meglopja és az^ egy vagy több esetben ellopott tisztikus az első évi téli hadjárat be- , összeg, vagy érték a 200 (kettőszáz) koronát

fejezte után megállapította, hogy a hi- ínegbaiadfaA 2/^£?szt<^nota-s fiL3! .al?ban vaI° i J , n , f .... bunreszesules (Kbtkv. 492. es 500. §.), ha a zsákdegnek, fagyasnak körülbelül akkora sza- mányolt, elrejtett, értékesített, vagy több eset- mu aldozata van, mint az ütközeteknek, j ben megszerzett érték a 100 (egyszáz) koronát Próbáltak e szörnyű bajon segíteni, de ! meghaladja. II. Valamennyi polgári egyénre katonák elbeszéléseiből tudjuk, hogy a i vonatkozó^ hatállyal', kik egyébként a polgári fedezékek apró kályhái nem nagyon vál- i büntetőbb áskodás alá tartoznak, a hadi állapot

tak be. Bajnóczy Sándor gyógyszerészünk is már régebb idő óta kísérletezett ilyen apró kályhák konstruálásával, mígnem most sikerült egy oly kiváló típust előállítania, mely a legvérmesebb várakozásokat is felülmúlja. A fedezék kályha, mely egyúttal főző és világitó készülék is, oly kicsiny, hogy kézben hordozható s az elég olcsóba kerülő speciális szilárd égő anyaggal, mely a feltaláló titka, oly hő kifejtésére képes, hogy a kályha fölé tartott papír lángra lobban a hőségtől. Ezzel az apró kályhával a legnagyobb szoba pár perc alatt kifűthető. Bajnóczy Sándor találmányát a hadügyminisztérium meghívására Bécsben is bemutatta s kipróbálás után mint táviratilag értesítenek bennünket, a hadügyminiszte- sunk szerint Bajnóczy találmányát a hadseregnek díjmentesen ajánlotta föl. Amint remény van rá, e találmányra a téli fedezékekben már nem igen lesz szükség, ne is legyen, de annál nagyobb jövője lesz a polgári életben, mert minden tekintetben zseniális alkotás.

ideje alatt azonban a Kbp. 14. § a értelmében a m. kir. minisztériumnak 1914. évi augusztus hó 1-én 5735. M. E. sz. a. kelt rendeletével a következő bűntettekre nézve a honvéd büntetőbíráskodás alá vannak vetve, az alábbi bűntettekre: 1. A jogosulatlan toborzás. 2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás, vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. 3. A kémkedés és az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei miatt. Nyomatékosan figyelmeztetik tehát mindenki, hogy a felsorolt büntetendő cselekmények elkövetésétől óvakodjék, mert aki a rögtönitélő eljárás kihirdetése után a felsorolt büntettek valamelyikét elköveti, rögtönitélő eljárás utján halállal büntettetik és pedig azon büntettek miatt, melyek már a törvény szerint is kötél általi halállal büntetendők, kötél általi halállal, minden egyéb felsorolt bűntett miatt pedig agyonlövés általi halállal. Kötél általi halállal bűntetteinek többek között: a szökés büntette; a lázongás büntette; a jogosulatlan toborzás büntette, ha az valamely ellenséges állam, vagy lázadó párt javára történik ; a felségárulás büntette ; a nyilvános erőszakoskodás büntette, ha emberhalál lett a következménye és atettes azt előre láthatta ; a gyújtogatás a Kbtkv. 449, 450, 451 és 452. §-aiban felsorolt esetekben.

Kiadó laptuiajdonos: Nánásy István.

Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.