Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-09-28 / 20. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP számítandó 12 (tizenkettő) havi részletben lesz­nek visszafizetendők. S miután a városi pénz­tár ezen beszerzési előlegeket a jelen nehéz viszonyok között kifizetni nem képes, alispán ur utján a kimutatás beterjesztése mellett fel­kérni határozza a m. kir. Belügyminiszter urat, hogy ezek fedezetére a megfelelő összegű elő­leget kiutalványozni méltóztassék. Elnök bejelenti, hogy a Nagybányán ala­kuló köztisztviselők beszerzési központjába Felsőbányáról 25-en léptek be eddig. Tudomá­sul vétetett. Kaan Zsigmond és társa ajánlata a kis- bányai erdő megvételre. A képviselőtestület az ajánlatot jelen formájában nem fogadja el, mi­vel a városra nézve terhes feltételeket foglal magában; hanem megbízza a tanácsot, hogy ajánlattevőkkel tovább tárgyaljon s ha elfogad­ható megállapodásra sikerül jutni, azt jelentse. Olvastatott özv. Brettschneider Béláné kérelme, melyben a kellő időben ki nem fize­tett nyugdija után az időközi kamatokat meg­állapítani és kiutalni kéri. A közgyűlés a kérel­met a bizottsági javaslat alapján elutasítani ha­tározza, mivel nevezettnek nyugdíjügye vitás volt s nyugdija felsőbb határozatok jogerőre emelkedéséig kiutalható nem volt. A végha­tározatok jogerőre emelkedésével pedig Felső­bánya városa nyugdiját azonnal kiszolgáltatta. A nyugilleték pedig jogosan tartatott vissza, miután azt néhai férje befizetni elmulasztotta. Olvastatott Rothschein Mózes ajánlata a vendéglő-bérletre. A közgyűlés az ajánlatot te­kintettel a megajánlott évi bér csekélységére egyhangúlag elutasítani határozza. Elnök előterjeszti, hogy amennyiben az élelmezés ellátása több feladatot ró a városokra, ezen ügy intézésére egy állandó bizottság lenne választandó. Az előterjesztésre a közgyűlés az élelmezési bizottságot megalakítani határozza s azt egyhangúlag a következőleg választja meg: Elnök: polgármester, jegyző: főjegyző, Bra- dofka Frigyes, Bernovits Emil, dr. Csausz Ká­roly, Háder Ferenc, Újhelyi András, Maiker József, Münnich Sándor, Puskás Ferenc, Nagy Lajos, Pály Ede, Pap Márton, Spáczay Gyula, Alexy Pál, Varga János és Máriás György. Különfélék. Elismerő okievéi a szatmári püspöknek és a főispánnak. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a pénzügyminiszter az 1914. évben kitört világ­háború megvivhatása érdekében kibocsátott ma­gyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdh tása körül szerzett érdemeik elismeréséül 0 Felsége legfelsőbb elhatározásával nyert felha­talmazása alapján dr. Boromissza Tibor szat­terve hallatlanul vakmerő volt — ez jellemzi a zsenialitása rendkívüli arányait — Oroszország negyvenöt hadtestet küldött ellene és ezt az óriási tömeget, a milyen soha, egyetlen had­járat során sem vonult föl, a lodzi és lovissi csaták során újra megverte Hindenburg; úgy hogy végül nyugvópontra érkezett: örökre el­hárította a Németország ellen irányuló orosz invázió veszedelmét. Ő teremtette meg az alap­jait a gorlicei áttörésnek, ő tette lehetővé az uj német haditerv offenzív irányban való érvé­nyesítését. A legválságosabb órában, a legfe­nyegetőbb veszedelem idején ő volt az, a ki minden ellenséges tulhatalom ellenére is meg­bénította az elienség iniciálé erejét; a kezde­ményezés mindig az ő kezében volt. Nagyobb, hatalmasabb, szárnyalóbb hadvezéri teljesít­ményt el lehet-e képzelni? A világháborúnak ő a legkimagaslóbb egyénisége; ő a mester, a ki egy eldobott ha­diterv utján uj tervek alapjait tudta lerakni és egyúttal egy grandiózus ellenséges haditervet meg tudott semmisíteni. Egy hadvezér számára a mérkőzés során a legizgalmasabb kérdés : ki tudja jobban a leczkét, ki lát tisztábban, két szembenálló ellenfél közül melyik tud jobban felelni. Hindenburg szavai ezek ; öntudatos sza­vak, telítve lelki élményekkel,. Ettől függött: hogy a történelem előtt ki vizsgáz jobb ered­ménnyel, mindnyájunknak a sorsa. És most, hogy az elmúlt időkre emlékezünk, nem sza­bad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezen a rettentő vizsgán Hindenburg mások helyett is felelt. Nem véletlen, hogy az ő neve került ki a leggloriózusabban ebből a háborúból, j. j mári püspök és Csaba Adorján Szatmár vár­megye és Szatmárnémeti szab. kir. város főis­pánja részére elismerő okleveleket állított ki. Holéczy Gyula m. kir. főmérnök a zalaeger­szegi m. kir. államépitészeti hivatal főnökévé léptettetett elő. Előléptetését a következő ked­ves lavélben tudatta Farkas Jenő kir. tan. pol­gármesterrel: „Kedves Barátom! Oly őszinte barátsággal és jóindulattal szemben, amelyet velem szemben tanúsítani szives voltál, saját ér­zelmemet is követve sietek a legelsők sorában Veled is közölni, hogy a Minister innen áthelye­zett és Zala vármegye államépitészeti hivatalá­nak főnökévé nevezett ki. — A jövő hónapban tehát 22 évi itt létem után távozni fogok, Ez­úttal még nem búcsúzom, mert e hó folyamán, ha csak lehetséges lesz, hivatalosan még egy­szer kiszállok Hozzátok és akkor veszek búcsút attól a helytől, annak a szivemhez nőtt helynek kedves lakóitól, ahol és akik között életem leg­szebb korát ^töltöttem. — A viszontlátásig is kedves Nőd Onagyságának kézcsókomat jelezve szívből üdvözöl őszinte barátod Holéczy Gyula.“ - Amennyire örvendünk előléptetésének, any- nyira sajnáljuk távozását. Szerencsét s minden jót kívánunk uj állásához is. A román betörés áldozata. Megrenditően szörnyű csapás érte Joós Lajos bányatanácsost, az erzsébetbányai bányaművek főnökét. Édes atyja: Joós Elek a nagyborosnyói fillérbank tulajdonosa a román betörés áldozata lett. Róth Dávid sepsiszentgyörgyi kereskedő mondta el ugyanis egy fővárosi újságírónak, hogy a Nagy- borosnyóra betört román hadsereg mindjárt fosztogatni kezdett, de nem elégedett meg a fosztogatással, hanem többeket, közöttük Joós Eleket, a fillérbank tulajdonosát is főbe lőtték s mindjárt el is temették. Joós Lajos bánya- tanácsos iránt, kit ilyen szörnyen sújtott a ro­mán betörés, városunkban is általános a részvét. A felsőbányái műkedvelő ifjúság 1916. évi szeptember hó 24-én (vasárnap) a „Korona“ ven­déglő nagytermében az erdélyi menekültek javára háborús estélyt rendezett. A műsor a követ­kező volt: 1. Magyar B.-Zádor J.: Ima a ha­záért. Quartett. Éneklik: Gruber Ede, Hámory J. Ede, Dimand Károly és Arkosi Béla. 2. Kiss Menyhért: Erdély felé. Szavalja: Dimand Ká­roly. 3. Muray Károly: Aki mer, az nyer. Je­lenet. Magda: Pap Elluska, Laci: Dimand József. 4. Háborús nóták: a) Kondor Ernő: Zokogva sir az őszi szél. b) Molnár - Révfy: Idegen or­szágban. Éneklik: Arkosi Béla, Gruber Ede. Zon­gorán kiséri: Farkas Giziké. 5. Gábor Andor : A kofa. Jelenet. Kofa: Pircsy Rózsika. Nagysága: Farkas Giziké. Rendőr: Dimand Károly. Szünet. 6. De Verdi-Edouard Dorn: Traviata. Zongo- rázza: Pásztor Mariette. 7. Gábor Andor: A polgőr. Jelenet. Az asszony: Pircsy Rózsika; A férj : Arkosi Béla. 8. Farkas I., Farkas L. : A vén czigány. Melodráma. Szavalja: Dimand Jó­zsef. Zongorán kiséri: Pircsy Rózsika. 9. Gács Demeter: Trombitás Balog. Szavalja: Anka Vik­tor. 10. Fazekas Géza: Beszéljen a mamával, vígjáték 1 felvonásban. Személyek : Özv. Pálfyné Kéry Borbála: Pircsy Rózsika, Eliz léánya Far- kas Giziké, Böske szobaleány Pásztor Mariette, Hájas Benedek bőrkereskedő Gruber Ede, Bó­dog fia Arkosi Béla, Dr. Thúry Zoltán ügyvéd- jelölt Hámory J. Éde. Az előadás egészben véve jól sikerült azzal a monológgal együtt, amelyet Szalay Margitka a műsor 7. pontja után adott elő, műsoron kívül. Csak az volt a kár, hogy az előadást nagy várakoztatás után kezd­ték meg s indokolatlan hosszú pauzákat tartot­tak egyes számok között. A színház egészen telve volt s mint tudjuk, igen szép összeg jut a jótékony célra. Ez a derék műkedvelő ifjúság érdeme, kik tombolajátékkal igyekeztek a jöve­delmet szaporítani. Adományok s gyűjtések. Néhai Tomasovszky Imre hagyatékából 2 festmény ára 118 K 50 f fizettetett be a vöröskereszt egyesület javára. Ugyanezon czélra gyűjtött Bay Károly rendőr- kapitány 40 K 40 f-t. Az erdélyi menekültek ja­vára a városházai leánydijnokok gyűjtöttek 2 K-t. A 24-iki előadás alkalmából jegyeiket megváltották Háder Ferenczék 6 K, dr. Szokol Pál 3 K és Alexy Pál 2 K. Farkas Jenő kir. tan. polgármester, részben hivatalos, részben magánügyekben Szatmárra, Nagykárolyba s Egerbe utazott s f. hó 30-án, vagy október 1-én jön haza. Bodnár György kitüntetése. Igaz örömmel ol­vassuk a hivatalos lapban, hogy Őfelsége a ki­rály Bodnár György, szatmárvármegyei kir. tan- felügyelőnek a Ferencz József-rend lovagke­resztjét adományozta. Bodnár György, aki nem­rég ünnepelte tanügyi működésének huszonötö­dik évfordulóját, úgy tanügyi körökben, mint a társadalom minden rétegében köztiszteletben, közbecsülésben álló népszerű ember, akinek a királyi kitüntetése mindeme körökben őszinte örömet kelt. Helyettesítés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja a Baudisz Jenő elhalálozásával meg­üresedett vármegyei tiszti alügyészi állásra Papp Béla nagykárolyi ügyvédet helyettesítette. Az uj belső hadszíntér. A belügyminisztérium közli: Szolnok-Doboka, Kolozs, Udvarhely, Há­romszék, Brassó, Fogaras, Nagy- és Kiskükíillő, Alsó-Fehér, Torda Aranyos, Szeben, Hunyad és Krassó Szörény megyék belső hadterületnek mondattak ki és az odautazáshoz katonai enge­dély szükséges. Az országos vásárok redukálása. A kereske­delemügyi miniszter intézkedése folytán a nagy- somkuti országos vásárok a háború tartama alatt csak egy napon, vagyis szerda napon fog­nak megtartatni. Megyéspüspökünk nagy alapítványai. Dr. Bo­romissa Tibor, a szatmári egyházmegye ősz püs­pöke az idén ünnepli meg áldásos főpásztori működésének tizedik évfordulóját. Az ünneplés módja igazán méltó püspökünk egyéniségéhez, amennyiben különböző hadi és egyházi jóté­konysági célokra negyedmillió koronát jóval meghaladó alapítványt tett és pedig 1. az egy­házmegyei papi nyugdíjalapra 35.000 koronát, 2. két szatmáregyházmegyebeli hadiárva leány neveltetésére 40.000 koronát, 3. két ugyancsak egyházmegyei hadiárva fiú neveltetésére szintén 40.000 koronát, 4. egy későbben meghatározandó egyházmegyei célt szolgáló alapul 200.000 ko­ronát, összesen tehát 315.000 K-t. E nagylelkű alapítványokhoz nem kell kommentár! Bodenlósz ígnácz, volt városi napidijas, orosz fogoly. Lapunk olvasói mind emlékezni fognak azokra az ügyes és szellemes harctéri levelekre, melyek a lapban B. J. aláírással jelentek meg. Mint egy barátja irta, ez a derék, jó katona, ki majdnem két évig volt a harctéren s ki köz­legényből szakaszvezető lett s megkapta a bronz vitézségi érmet, orosz fogságba esett. Reméljük, hogy épen fog hazajutni. Sprenc Miklós. Egyházmegyénk aranymisés papjainak száma közelebb ismét szaporodott egy tisztes, ősz alakkal. Sprenc Miklós bárdházi plébános, szentszéki ülnök érte el azt a kort, melyben mint ötvenéves pap léphet az Ur oltá­rához. Paptársaitól és egy nagy vidéktől mint közönségesen Miklós bácsinak nevezett arany­misés 1840. május 16. született Zemplén megyé­ben, Józseffalva községben. Gimnáziumi tanul­mányainak végeztével a papi pályára lépett. 1866. julius 20-án felszentelték és káplánnak küldték Beregszászba. Ilyen minőségben dol­gozott az Ur szőllőjében Erdődön, Kraszna- Sándorfaluban, Felsőbányán. 1874-ben admi- nistrátorrá nevezték ki Láposbányára, majd 1889. évben bárdházai plébánossá lett. Azóta szaka­datlan e kis sváb községben működik. Úgyszól­ván elrejtve szem és világtól egészen népének él, mely nép már az uj generációban teljesen megmagyarosodott. Hatalmas alakja, munkabíró fizikuma, aranyos, jó szó szive, nemes gondol­kodása tette őt értékessé, kiviván magának nemcsak paptársai, de az egész környék, vidék világi notabilitásának szeretetét és közbecsüiését. Püspöke pedig 1892. esztendőben szentszéki tanácsossá nevezte ki. Élete és működése csen­des, zajtalan. Az anyaházban 455 hiye van, 37 filiájával együtt (szétszórtan) 1051. És e korban az aranymisés ősz pap maga végzi lelkipásztori teendőit fiatalos buzgósággal, energiával csend­ben, zajtalanul. Özv. Koráczy Ferenczné. Városunknak egyik _____________________ legöregebb matró­nája hunyt el folyó hó 11-én özv. Koráczy Fe­renczné szül. csikszentgyörgyi és bánfalvai Füs­tös Anna személyében. A boldogult igen magas kort, 84 évet ért el s csak a legutóbbi hetek­ben betegeskedett. Halálát kiterjedt, előkelő ro­konság gyászolja. A múlt szerdán d. u. 5 órakor helyezték örök nyugalomra a Bercsényi Miklós- utcai gyászházból. A család gyászjelentése igy hangzik: Alulírottak úgy a magunk, mint az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents