Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-09-28 / 20. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP számítandó 12 (tizenkettő) havi részletben lesznek visszafizetendők. S miután a városi pénztár ezen beszerzési előlegeket a jelen nehéz viszonyok között kifizetni nem képes, alispán ur utján a kimutatás beterjesztése mellett felkérni határozza a m. kir. Belügyminiszter urat, hogy ezek fedezetére a megfelelő összegű előleget kiutalványozni méltóztassék. Elnök bejelenti, hogy a Nagybányán alakuló köztisztviselők beszerzési központjába Felsőbányáról 25-en léptek be eddig. Tudomásul vétetett. Kaan Zsigmond és társa ajánlata a kis- bányai erdő megvételre. A képviselőtestület az ajánlatot jelen formájában nem fogadja el, mivel a városra nézve terhes feltételeket foglal magában; hanem megbízza a tanácsot, hogy ajánlattevőkkel tovább tárgyaljon s ha elfogadható megállapodásra sikerül jutni, azt jelentse. Olvastatott özv. Brettschneider Béláné kérelme, melyben a kellő időben ki nem fizetett nyugdija után az időközi kamatokat megállapítani és kiutalni kéri. A közgyűlés a kérelmet a bizottsági javaslat alapján elutasítani határozza, mivel nevezettnek nyugdíjügye vitás volt s nyugdija felsőbb határozatok jogerőre emelkedéséig kiutalható nem volt. A véghatározatok jogerőre emelkedésével pedig Felsőbánya városa nyugdiját azonnal kiszolgáltatta. A nyugilleték pedig jogosan tartatott vissza, miután azt néhai férje befizetni elmulasztotta. Olvastatott Rothschein Mózes ajánlata a vendéglő-bérletre. A közgyűlés az ajánlatot tekintettel a megajánlott évi bér csekélységére egyhangúlag elutasítani határozza. Elnök előterjeszti, hogy amennyiben az élelmezés ellátása több feladatot ró a városokra, ezen ügy intézésére egy állandó bizottság lenne választandó. Az előterjesztésre a közgyűlés az élelmezési bizottságot megalakítani határozza s azt egyhangúlag a következőleg választja meg: Elnök: polgármester, jegyző: főjegyző, Bra- dofka Frigyes, Bernovits Emil, dr. Csausz Károly, Háder Ferenc, Újhelyi András, Maiker József, Münnich Sándor, Puskás Ferenc, Nagy Lajos, Pály Ede, Pap Márton, Spáczay Gyula, Alexy Pál, Varga János és Máriás György. Különfélék. Elismerő okievéi a szatmári püspöknek és a főispánnak. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a pénzügyminiszter az 1914. évben kitört világháború megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdh tása körül szerzett érdemeik elismeréséül 0 Felsége legfelsőbb elhatározásával nyert felhatalmazása alapján dr. Boromissza Tibor szatterve hallatlanul vakmerő volt — ez jellemzi a zsenialitása rendkívüli arányait — Oroszország negyvenöt hadtestet küldött ellene és ezt az óriási tömeget, a milyen soha, egyetlen hadjárat során sem vonult föl, a lodzi és lovissi csaták során újra megverte Hindenburg; úgy hogy végül nyugvópontra érkezett: örökre elhárította a Németország ellen irányuló orosz invázió veszedelmét. Ő teremtette meg az alapjait a gorlicei áttörésnek, ő tette lehetővé az uj német haditerv offenzív irányban való érvényesítését. A legválságosabb órában, a legfenyegetőbb veszedelem idején ő volt az, a ki minden ellenséges tulhatalom ellenére is megbénította az elienség iniciálé erejét; a kezdeményezés mindig az ő kezében volt. Nagyobb, hatalmasabb, szárnyalóbb hadvezéri teljesítményt el lehet-e képzelni? A világháborúnak ő a legkimagaslóbb egyénisége; ő a mester, a ki egy eldobott haditerv utján uj tervek alapjait tudta lerakni és egyúttal egy grandiózus ellenséges haditervet meg tudott semmisíteni. Egy hadvezér számára a mérkőzés során a legizgalmasabb kérdés : ki tudja jobban a leczkét, ki lát tisztábban, két szembenálló ellenfél közül melyik tud jobban felelni. Hindenburg szavai ezek ; öntudatos szavak, telítve lelki élményekkel,. Ettől függött: hogy a történelem előtt ki vizsgáz jobb eredménnyel, mindnyájunknak a sorsa. És most, hogy az elmúlt időkre emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezen a rettentő vizsgán Hindenburg mások helyett is felelt. Nem véletlen, hogy az ő neve került ki a leggloriózusabban ebből a háborúból, j. j mári püspök és Csaba Adorján Szatmár vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város főispánja részére elismerő okleveleket állított ki. Holéczy Gyula m. kir. főmérnök a zalaegerszegi m. kir. államépitészeti hivatal főnökévé léptettetett elő. Előléptetését a következő kedves lavélben tudatta Farkas Jenő kir. tan. polgármesterrel: „Kedves Barátom! Oly őszinte barátsággal és jóindulattal szemben, amelyet velem szemben tanúsítani szives voltál, saját érzelmemet is követve sietek a legelsők sorában Veled is közölni, hogy a Minister innen áthelyezett és Zala vármegye államépitészeti hivatalának főnökévé nevezett ki. — A jövő hónapban tehát 22 évi itt létem után távozni fogok, Ezúttal még nem búcsúzom, mert e hó folyamán, ha csak lehetséges lesz, hivatalosan még egyszer kiszállok Hozzátok és akkor veszek búcsút attól a helytől, annak a szivemhez nőtt helynek kedves lakóitól, ahol és akik között életem legszebb korát ^töltöttem. — A viszontlátásig is kedves Nőd Onagyságának kézcsókomat jelezve szívből üdvözöl őszinte barátod Holéczy Gyula.“ - Amennyire örvendünk előléptetésének, any- nyira sajnáljuk távozását. Szerencsét s minden jót kívánunk uj állásához is. A román betörés áldozata. Megrenditően szörnyű csapás érte Joós Lajos bányatanácsost, az erzsébetbányai bányaművek főnökét. Édes atyja: Joós Elek a nagyborosnyói fillérbank tulajdonosa a román betörés áldozata lett. Róth Dávid sepsiszentgyörgyi kereskedő mondta el ugyanis egy fővárosi újságírónak, hogy a Nagy- borosnyóra betört román hadsereg mindjárt fosztogatni kezdett, de nem elégedett meg a fosztogatással, hanem többeket, közöttük Joós Eleket, a fillérbank tulajdonosát is főbe lőtték s mindjárt el is temették. Joós Lajos bánya- tanácsos iránt, kit ilyen szörnyen sújtott a román betörés, városunkban is általános a részvét. A felsőbányái műkedvelő ifjúság 1916. évi szeptember hó 24-én (vasárnap) a „Korona“ vendéglő nagytermében az erdélyi menekültek javára háborús estélyt rendezett. A műsor a következő volt: 1. Magyar B.-Zádor J.: Ima a hazáért. Quartett. Éneklik: Gruber Ede, Hámory J. Ede, Dimand Károly és Arkosi Béla. 2. Kiss Menyhért: Erdély felé. Szavalja: Dimand Károly. 3. Muray Károly: Aki mer, az nyer. Jelenet. Magda: Pap Elluska, Laci: Dimand József. 4. Háborús nóták: a) Kondor Ernő: Zokogva sir az őszi szél. b) Molnár - Révfy: Idegen országban. Éneklik: Arkosi Béla, Gruber Ede. Zongorán kiséri: Farkas Giziké. 5. Gábor Andor : A kofa. Jelenet. Kofa: Pircsy Rózsika. Nagysága: Farkas Giziké. Rendőr: Dimand Károly. Szünet. 6. De Verdi-Edouard Dorn: Traviata. Zongo- rázza: Pásztor Mariette. 7. Gábor Andor: A polgőr. Jelenet. Az asszony: Pircsy Rózsika; A férj : Arkosi Béla. 8. Farkas I., Farkas L. : A vén czigány. Melodráma. Szavalja: Dimand József. Zongorán kiséri: Pircsy Rózsika. 9. Gács Demeter: Trombitás Balog. Szavalja: Anka Viktor. 10. Fazekas Géza: Beszéljen a mamával, vígjáték 1 felvonásban. Személyek : Özv. Pálfyné Kéry Borbála: Pircsy Rózsika, Eliz léánya Far- kas Giziké, Böske szobaleány Pásztor Mariette, Hájas Benedek bőrkereskedő Gruber Ede, Bódog fia Arkosi Béla, Dr. Thúry Zoltán ügyvéd- jelölt Hámory J. Éde. Az előadás egészben véve jól sikerült azzal a monológgal együtt, amelyet Szalay Margitka a műsor 7. pontja után adott elő, műsoron kívül. Csak az volt a kár, hogy az előadást nagy várakoztatás után kezdték meg s indokolatlan hosszú pauzákat tartottak egyes számok között. A színház egészen telve volt s mint tudjuk, igen szép összeg jut a jótékony célra. Ez a derék műkedvelő ifjúság érdeme, kik tombolajátékkal igyekeztek a jövedelmet szaporítani. Adományok s gyűjtések. Néhai Tomasovszky Imre hagyatékából 2 festmény ára 118 K 50 f fizettetett be a vöröskereszt egyesület javára. Ugyanezon czélra gyűjtött Bay Károly rendőr- kapitány 40 K 40 f-t. Az erdélyi menekültek javára a városházai leánydijnokok gyűjtöttek 2 K-t. A 24-iki előadás alkalmából jegyeiket megváltották Háder Ferenczék 6 K, dr. Szokol Pál 3 K és Alexy Pál 2 K. Farkas Jenő kir. tan. polgármester, részben hivatalos, részben magánügyekben Szatmárra, Nagykárolyba s Egerbe utazott s f. hó 30-án, vagy október 1-én jön haza. Bodnár György kitüntetése. Igaz örömmel olvassuk a hivatalos lapban, hogy Őfelsége a király Bodnár György, szatmárvármegyei kir. tan- felügyelőnek a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Bodnár György, aki nemrég ünnepelte tanügyi működésének huszonötödik évfordulóját, úgy tanügyi körökben, mint a társadalom minden rétegében köztiszteletben, közbecsülésben álló népszerű ember, akinek a királyi kitüntetése mindeme körökben őszinte örömet kelt. Helyettesítés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja a Baudisz Jenő elhalálozásával megüresedett vármegyei tiszti alügyészi állásra Papp Béla nagykárolyi ügyvédet helyettesítette. Az uj belső hadszíntér. A belügyminisztérium közli: Szolnok-Doboka, Kolozs, Udvarhely, Háromszék, Brassó, Fogaras, Nagy- és Kiskükíillő, Alsó-Fehér, Torda Aranyos, Szeben, Hunyad és Krassó Szörény megyék belső hadterületnek mondattak ki és az odautazáshoz katonai engedély szükséges. Az országos vásárok redukálása. A kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán a nagy- somkuti országos vásárok a háború tartama alatt csak egy napon, vagyis szerda napon fognak megtartatni. Megyéspüspökünk nagy alapítványai. Dr. Boromissa Tibor, a szatmári egyházmegye ősz püspöke az idén ünnepli meg áldásos főpásztori működésének tizedik évfordulóját. Az ünneplés módja igazán méltó püspökünk egyéniségéhez, amennyiben különböző hadi és egyházi jótékonysági célokra negyedmillió koronát jóval meghaladó alapítványt tett és pedig 1. az egyházmegyei papi nyugdíjalapra 35.000 koronát, 2. két szatmáregyházmegyebeli hadiárva leány neveltetésére 40.000 koronát, 3. két ugyancsak egyházmegyei hadiárva fiú neveltetésére szintén 40.000 koronát, 4. egy későbben meghatározandó egyházmegyei célt szolgáló alapul 200.000 koronát, összesen tehát 315.000 K-t. E nagylelkű alapítványokhoz nem kell kommentár! Bodenlósz ígnácz, volt városi napidijas, orosz fogoly. Lapunk olvasói mind emlékezni fognak azokra az ügyes és szellemes harctéri levelekre, melyek a lapban B. J. aláírással jelentek meg. Mint egy barátja irta, ez a derék, jó katona, ki majdnem két évig volt a harctéren s ki közlegényből szakaszvezető lett s megkapta a bronz vitézségi érmet, orosz fogságba esett. Reméljük, hogy épen fog hazajutni. Sprenc Miklós. Egyházmegyénk aranymisés papjainak száma közelebb ismét szaporodott egy tisztes, ősz alakkal. Sprenc Miklós bárdházi plébános, szentszéki ülnök érte el azt a kort, melyben mint ötvenéves pap léphet az Ur oltárához. Paptársaitól és egy nagy vidéktől mint közönségesen Miklós bácsinak nevezett aranymisés 1840. május 16. született Zemplén megyében, Józseffalva községben. Gimnáziumi tanulmányainak végeztével a papi pályára lépett. 1866. julius 20-án felszentelték és káplánnak küldték Beregszászba. Ilyen minőségben dolgozott az Ur szőllőjében Erdődön, Kraszna- Sándorfaluban, Felsőbányán. 1874-ben admi- nistrátorrá nevezték ki Láposbányára, majd 1889. évben bárdházai plébánossá lett. Azóta szakadatlan e kis sváb községben működik. Úgyszólván elrejtve szem és világtól egészen népének él, mely nép már az uj generációban teljesen megmagyarosodott. Hatalmas alakja, munkabíró fizikuma, aranyos, jó szó szive, nemes gondolkodása tette őt értékessé, kiviván magának nemcsak paptársai, de az egész környék, vidék világi notabilitásának szeretetét és közbecsüiését. Püspöke pedig 1892. esztendőben szentszéki tanácsossá nevezte ki. Élete és működése csendes, zajtalan. Az anyaházban 455 hiye van, 37 filiájával együtt (szétszórtan) 1051. És e korban az aranymisés ősz pap maga végzi lelkipásztori teendőit fiatalos buzgósággal, energiával csendben, zajtalanul. Özv. Koráczy Ferenczné. Városunknak egyik _____________________ legöregebb matrónája hunyt el folyó hó 11-én özv. Koráczy Ferenczné szül. csikszentgyörgyi és bánfalvai Füstös Anna személyében. A boldogult igen magas kort, 84 évet ért el s csak a legutóbbi hetekben betegeskedett. Halálát kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. A múlt szerdán d. u. 5 órakor helyezték örök nyugalomra a Bercsényi Miklós- utcai gyászházból. A család gyászjelentése igy hangzik: Alulírottak úgy a magunk, mint az