Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-08-17 / 17. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP egy pár csinosan alkalmazott folt a különben tisztán tartott ruhán fel sem tűnik, egyáltalán nem vált ki szégyent, lenézést. A kétszer-há- romszor talpalt, borított czipőkön sem ütközött meg senki, sőt, ha a tekintetes ur cipőjén egy kis foltott vettünk észre, azért csak tekintetes ur maradt és csak a jellemen, vagy becsületen •jtett folt lehet dehonesztáló, ha vadonat uj lakk cipőben jelenik is meg vele az illető. Vagy vegyük csak figyelembe a háború élelmezést: tapasztaltuk-e, hogy azóta sápad- tabbak, soványabbak az emberek ? Lett-e csak kis százalékban is nagyobb a gyomorbetegek száma ? Pedig Karlsbad, Marienbad, sőt Bikszád vagy Koritnica is kevesebb embert lát mostanában, mint a békés boldog időkben. Mi magyarok különben is híresek voltunk arról, hogy zsírosán, fűszeresen eszünk mindent most a zsírral, fűszerrel egyaránt csínján bánunk, már pedig még a laikus is tudja, hogy ez az egészségesebb is. Egészen uj nemüt fedeztünk fel, amit eddig az állszemérem eltagadott asztalunkról, vagy a megszokás miatt nélkülöztük. A mézet igazán csak egy vacsora utáni nyalánkságnak tartottuk, pedig úgy-« magába véve is igen kellemes és tápláló vacsora telik ki belőle. A burgonyáról sokan azt hitték, hogy csak garni- rungnak való, pedig ügyesen készítve magában is nagyon kielégítő tápszer, zsírral, vajjal meg elsőrendű fogás. Avagy belepusztult-e valaki a hushiányba ? pedig hányán esküdtek reá, hogy anélkül nem tudnának élni. így van ez sok egyébbel is. A dohányos az olcsóbb dohányfélével is megelégedett, ha nincs különlegesség, jó a közönséges is, regali- tász helyett jó a kubanosz is. A papiros drágulása szintén takarékosságra tanít. Még a hatóságok is uzusba vették a fél és negyed iveket, sőt hova tovább az ügyvitel egyszerűsítését is hamarább dűlőre viszi a papir- szükség mint az eddigi sok okos koponya e részbeni munkája. A termelést eddig csaknem általánosan parasztnak való foglalkozásnak tartották, ma a nagyságos asszony ugorkát ültet, csirkéket nevel s úgy találja, hogy ez nemcsak hasznos, de egészséges és szórakoztató foglalkoztatás is. Általában a cseléd-mizéria ma nem olyan nyomasztó, dacára, hogy sok helyütt félannyira apadt le a létszám, a több foglalkozás a háborúval járó izgalmak dacára a nagyon is divatba jött idegességből sokan kigyógyultak, a migrén és indiszpozicióra nincs idő. A háború követel oldala nagyon túlterhelve, Írjuk ezeket is legalább a tartozik oldalra, elég nagy lesz az egyenleg úgy is. Boi-ágó. czerttől. Ép születés napom volt ma, (aligha felejtem el). Gondoltam is magamban, hogy be is fejezhetem a 24 évet elég érdekes körülmények között ... De ezideig nem volt ránk szükség, csupán két századunk van tüzvonalban, kik még 29-én segítették a derék horvátokat a győzelemhez. Jul. 31. Már kora reggel óta ismét erősen dolgozik a muszka tüzérség, úgy látszik még van kit vágóhidra küldeni . . . „mert nem az a legény, aki üti, hanem aki állja !“ ez a régi igazság. Nagyszerűen érezzük magunkat s már szinte vágyunk egy kis tevékenységre ! Aug. 3. Több mint 4 napos ütközet után ma aránylag nyugalom volt a frontunkon. Az összes támadások vissza lettek verve. Igaz, áldozatba került, de állásaink megvannak. Heves kéziharcok voltak ; egyik századunk csak 4-szeres szuronyroham után verte ki egy árokrészből az ellenséget. Nehéz harcok várhatók még, mert a muszka egyes helyeken 80-100 lépésre van, igy még egy kis rumli hátra van. Századunk tüzvonalba van, de én szakaszommal a még kiépítetlen 2-ik védelmi vonalban vagyok tartalékba az a feladatom, hogy támadás esetén lendületes ellentámadással nyomjam vissza az ellenséget. Alkonyodik, de még beavatkozásra nem, volt szükség . . . talán nem is lesz. Hála az Égnek jól érzem magam. Csak jó embereim elvesztését siratom, némán, könytelenül . . .! Zf. B. J. Különfélék. Két király és császár szózatát olvasták népeknek milliói. Olvasták és akik gondolkozni is szoktak azon, amit olvasnak, azoknak lelkében a királyi és császári maniíesztumok minden egyes sora, mondata a lelkűkben mélységes visszhangra talált. Mily más hang szólal meg ezekben az Írásokban, mint ellenségeinknek pöfesz- kedŐ, elbizakodott feleseléseiben, vakmerő állításaikban, a békére vonatkozó indoklásaiknak hamisságaiban s bátran mondhatjuk, népek vérét ontó vad indulataikban. Nincs a mi agg királyunknak egyetlen alattvalója, aki meg ne volna győződve, hogy az élet estendejéhez ért Ferencz József, a kálváriákat végig járt magyar király akarta volna a háborút és útját állaná az igazságos és jogos békének. Hiszen lelke át- érzi, viseli minden egyes alattvalójának gyászát, fájdalmát; méltányolja, hálás elismeréssel adózik minden nélkülözésért, minden áldozatért, így ismeri II. Vilmost is a hatalmas német nép. Mily fönségesen hatalmas mind a két uralkodónak Istenbe vetett hite. Bátran, bizalommal tekintenek az égre, ahol Isten szeme lát mindent. Mily acél karok azok, melyeket kifeszitve, bátran mutatnak reá azokra a gonoszokra, a kik miatt a háború ily nagy időn át vérrel és köny- nyekkel áznak a népek, országok földjei. Mily hatalmas jogérzékkel, az önvédelemnek teljes és biztos tudatával hirdetik, hogy nem ők okai annak, mely szerint a háborút íolytatniok kell. Ezek a szózatok a történelem lapjain fogják századról-századra hirdetni, hogy milliók életének elrablásáért, millió és millió értékek elpusztításáért, kik a felelősek! A verhetetlen Németország. A Frankfurter Zeitung minapi vezércikkében a következőket Írja : Az entente egyes lapjai már rámutatnak, ha burkoltan is, arra a nagy igazságra, hogy Németország verhetetlen. Néhol már az a józan belátás is kifejezést nyer, hogy az entente a háborúnak végnélkül való elhúzásával saját országainak tönkrejutásán és Amerikának és Japánnak soha többé jóvá nem tehető meggazda- gitásán dolgozik. A mi népünk panasz nélkül fogja elviselni a harmadik téli háborút is és a német hadsereg készen áll rá. Mindenki, aki tisztán lát, tudja, hogy miről van szó. Az okos és tisztességes békét mindenki akarja ugyan, de akiben csak csöpp német vér van, addig ki fog tartani, mig az ellenség is be nem látja, hogy Németországot nem lehet leverni, amig csak az utolsó férfia el nem esett és utolsó gránátját ki nem lőtte. Földjeinket sárga buza- kalászok borítják, Németország fiatalsága friss kedvvel tódul a kaszárnyákba és százezren várnak a parancsra, amely a frontra viszi őket. A német népet nem töltik el hódítási gondolatok s amit ellenségeink a világnak a német győzelem esetén való leigázásáról beszélnek, gondolat nélkül való tömegeiknek felizgatására való, De legyűrni nem hagyja magát Németország s a szent német földre ebben a háborúban nem lép többet ellenség. Ezt jegyezzék meg ellenségeink és a semlegesek egyaránt. Hősi halál. A legmélyebb részvéttel vesz- szük a hirt, hogy Tury István főkertész Tury Lajos zilahi íőkertésznek fia s Tury Ferenc polgártársunk unokája az orosz fronton hősi halált halt. Bajtársai a harcztéren temették el külön sírba. Tury Lajosnak három fia vonult hadba. Egyik fia a vártüzéreknél szolgál Szerajevóban; másik fia: Tury Ferencz körjegyző, több vitézség! éremmel kitüntetett hadnagy a hadjáratban fél szemét vesztette el. Uj r. kath. plébános. Városunk volt közkedvelt r. k. káplánját, Ditzig Bélát a szatmári püspök szakaszi plébánossá nevezte ki. Repülőgép városunk felett. F. hó 6-ikán délelőtt szokatlan látványnak volt tanúja városunk közönsége. Úgy 11 óra tájban egy biplán repült át városunk felett mintegy 600-700 méter magasságban. A ritka látványnak nagy nézőközönsége volt. A biplán mintegy öt perczig volt látható s azután eltűnt Szatmár irányában. A szamosujvári szentszék a háborúról. A sza- mosujvári püspöki szentszék az alábbi levelet intézte a máramarosszigeti gör. kath. román vikáriatushoz, Búd Titusz püspöki külhelynök- höz : Megbízzuk Főtisztelendőségedet, hogy figyelmeztesse a vicariatusbeli lelkészeket és espereseket, hogy ne adjanak hitelt a nyugtalanító hírek hordozóinak, legyenek egészen nyu- I godtak, mert a magas kormány gondját viseli az ország érdekeinek, a lakosoknak és szükség esetén a közigazgatás hivatalnokai által a körülményekhez képest megadja az utasításokat. Jelenleg, hála a Mindenhatónak és katonáink vitézségének, nincs semmi ok a félelemre. A hivatásukban lelkiismeretes papok, mint lelki atyái a népnek, mindenben példával kell hogy elől menjenek; ne tegyenek semmit a vármegyei tisztviselők tudta és jóváhagyása nélkül, maradjanak híveik között, felvilágosítva őket és a szükséges oktatásban részesítsék állampolgári kötelességöket illetőleg, engedelmeskedvén a közigazgatási hatóságoknak és teljesítvén azok rendelkezéseit, végezzék békében gazdálkodásaikat és valamint az ő fiúik, testvéreik és szüleik lelkesedéssel és vitézséggel, életök veszélyeztetésével harcolnak a haza határainál levő ellenségnek megtöréséért és elűzéséért, akként az itthon levők is ezen nehéz időkben mint hűséges és lojális polgárok teljesítsék kötelességeiket, készek lévén a Trónért és a Hazáért bármi áldozatot hozni. A szamosujvári püspöki szentszék, örömmel közöltük a szentszék levelét, a mely bizonyára nálunk is hivatva van a hívek között a bizalomnak és nyugodtságnak érzését megerősíteni. Baudisz Jenő“ Veszteség érte Szatmár-------------------- vármegye tisztikarát Baudisz Jenő, tb. főügyész elhunytával. Egy minden tekintetben kiváló egyéniség és éppen ezért közbecsülésnek és köztiszteletnek örvendő tisztviselő, rokon s jóbarát költözött el benne oda, hol nincs fájdalom, sem aggódás többé. Most, amikor a kegyetlen halál úgy is gazdagon arat az emberek soraiban, kétszeresen fájlaljuk az elköltözöttet. Megboldogult azok közé tartozott, akik sohasem keresték a zajos nyilvánosságot, hanem a maga hivatása körében önzetlenül, becsületesen, vasszorgalommal munkálta a közt, a mások boldogulásának javát. Nálunk is, hol több nyáron át, hosszabban időzött, sok jó barátja és ismerőse fájlalja elhunytát. Temetése f. hó 11-én, szombaton d. u. 4 órakor ment végbe a megyei tisztikar és óriási közönség részvétele mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Baudisz Janka testvérhuga, Major Károly testvéröccse, a maguk, az alulirt és a nagyszámú többi rokonok nevében is a gyászoló szív legmélyebb fájdalmával jelentik, forrón szeretett testvérbátyjuk, a gyöngéd ideiglenes gyám, jó rokon és hű barát Baudisz Jenő ügyvéd, Szatmárvármegye árvaszéki ülnöke és elnökhelyettese, utóbb árvaszéki ügyész, tb. főügyész becsületben eltöltött életének 63-ik évében f. hó 9-én reggel 6 órakor hosszas megnyugvással tűrt szenvedésteljes betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban való elhunytát. Drága testvérünk földi részei í. hó 11-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászháztól (Verbőcy- utca 39. sz.) a mesterrészi temetőben levő családi sirba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. hó 12-én d. -e. 8 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagykároly, 1916. augusztus 9. Áldás emlékére! Béke poraira! Özv. Sütő Józsefné, Baudisz Amália nagynénje, Id. Strohmáyer Antal nagybátyja. Kávássy László gyámfia. Majos Ká- rolyné, Lajos Ilona sógornője. Dr. Kalydy József sógora. Majos László, Majos Jenő unoka- öccsei. Sallay Gáborné, Kalydy Irén unokahugai. Dr. Kelemen Samu üSy™d, Szatmáryá_______ ros orsz. gyűl. képviselője Budapesten 57 éves korában hirtelen elhunyt. f Özv. Nlkolantin Györgyné szül. Schilling Mária f. hó 7-én 77 éves korában hirtelen meghalt. Temetése 10-én ment végbe jó barátainak s ismerőseinek őszinte részvéte mellett. Nyugodjék békességben. Katonai kinevezés. Ő Felsége a király be- renczei és járdánházai Kováts Géza 27. számú tábori tarack ezredbeli hadnagyot, főhadnaggyá nevezte ki, 1914. évi november 1-étől számítandó ranggal. Péter Pál napi gyűjtés. VI. Andrássy-ut 8. sz. Válasz esetén kérjük a számra hivatkozni. — 3494. szám. Nagyságos Polgármester Urnák, Felsőbánya. — Köszönettel elismerjük, hogy gyűjtésűk eredményét 352 korona 34 fillér, azaz háromszázötvenkettő korona 34 fillért átvettük és a Péter Pál napi gyűjtésűnk számlájára irtuk.
