Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-07-20 / 15. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

dátlan hősiességgel verték vissza eddig is az oroszok hatszoros túlerővel támadó rohamoszlopait s iüetékes helyen felhívják a figyelmet, hogy az egész nagy küzdelemnek a Pripjet mocsaraktól le Jakobényig legnagyobb jelentősége a Zlota-Lipa-Dnyeszter összeömlés vidékétől kelet-délkelet felé van, a gróf Bothmer operációinál.

Gyújtsunk gyógynövényeket, barackmagot és szilvamagot! A Hadsegélyző Hivatal által megindított gyógynövény gyűjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, hogy miként lehet a normális időkben veszendőbe menő vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A mezőkön ingyen virító gyógynövényeket, a barack és szilva magvát csak össze kell szedni és igy kis fáradtsággal, anyagi áldozat nélkül hathatósan segíthetjük a hadsereget, mely a gyógyszereket megkapja és a hősök özvegyei, kiknek az értékesítés összege jut. A barack és szilva magjából olajat préselnek, mely a gyógyászatban fontos mandulaolajat helyettesíti. E magvakat teljesen száraz állapotban, csonthéjukkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel, ha „gyógynövény“ tartalommal vannak jelezve, a Hadsegélyző Hivatalnak

V., Akadémiai-utca 17. címezve. A gyógynövények iránt érdeklődőknek a Hadsegélyző Hivatal kívánatra tájékoztatót küld. Hársfavirág, bodzavirág, nadragulya, beléndek, amika, pipacs, orvosi székfü, ezerjófű, üröm, ökörfarkkóró, zilize levél, anyarozs, redőszirom stb. mind gyűjthetők, de csak azon növényekről kérjünk utasítást, amelyek az illető vidéken tényleg előfordulnak.

A csalán értékesítése a szövőiparban. Richter bécsi egyetemi tanár kísérletezett, hogy nem lehet-e a csalán-szövettel a gyapjúszövetet helyettesíteni. Kísérletei kitűnő eredménynyel jártak s ma már a csalántermés jövedelmi forrása a gazdáknak. 1915. évben Ausztria- Magyarország csalántermése 1.000,000 kg. volt. Ez évben sokkal nagyobb területet vettettek be, úgy hogy Ausztriában 4 millió kg., Magyarországon 3 millió kg. csalán-termés várható.

Szederlevelet szedjünk katonáinknak. Vármegyénk közigazgatási bizottsága azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy drága katonáink részére gyüjtsünk szederlevelet, mert ez megszáritott állapotban kitűnő teául használható. Ezt a nemes cselekedetet városunk közönségének hazafias pártfogásába ajánljuk mint olyant, mely semmi nemű anyagi áldozatot sem kíván, csupán egy kis fáradságot. Ezt azonban hős katonáinkért kötelességünk meghozni.

Vásárok korlátozása. A kormány a háború tartamára a vásárok számát korlátozta. A rendelet most érkezett meg s e szerint uj országos és heti vásárokat a háború tartama alatt a kereskedelemügyi miniszter egyáltalában nem engedélyez. Az országos kirakó- és állatvásárokat, valamint a havi kirakó- és állatvásárokat, továbbá az országos vásárjellegü bucsuvásárokat, ha azokat eredetileg egy napra engedélyezték, a háború tartama alatt is a vásár rendes napján illetőleg e rendelet kibocsátása előtt kivételes áthelyezéssel engedélyezett vásári napon kell megtartani. Ha azonban az említett vásárokat eredetileg több napra engedélyezték, ezeket a háború tartama alatt csak egy napon át és pedig az eredeti engedéllyel, illetőleg kivételes áthelyezéssel engedélyezett vásári napok első napján kell megtartani. Az úgynevezett bucsucikkek árusítására szorítkozó vallási jellegű búcsúkat ez a rendelet nem érinti. Olyan helyeken, ahol eddig hetenként több hetivásárt tartottak, a háború tartama alatt csak a hét kezdőpontjához (vasárnaphoz) közelebb eső hetivásárt szabad megtartani. Azokra a helyekre nézve, ahol eddig hetenként egyszer tartottak hetivásárt, elhatározhatja a törvényhatóság a hetivásároknak kéthetenként való megtartását, feltéve, hogy ez illető hely élelmicikkekkel való ellátása szempontjából nem hátrányos. Ez a rendelet 1916. évi julius hó 1. napján lépett életbe. E szerint Felsőbányán az országos vásárok a hétfői napon fognak megtartatni, kedden csak napi piac lesz. A heti vásárok közül pedig csak a csütörtöki tartatik meg.

A buzabeszerzési rendelet. Az ország lakosságának búzával és liszttel való ellátására vonatkozó rendelet megjelent. A rendelet szerint mindenki saját házi szükségletére a f. év aug. 16-tól a jövő év aug. 15-ig terjedő időre beszerezheti a kenyérnek valót éppen úgy, mint

a múlt évben, csupán azzal a különbséggel, hogy a községi elöljáróságnál előre igazolványt kell váltani és ezzel az igazolvánnyal vásárolhat a termelőtől, aki az igazolványt átveszi. A malmok csak az őrlendő terményből vett vám mellett vannak jogosítva őrölni, tehát a vámot megváltani nem szabad. Ha azonban valaki őröltetni akar, erre külön igazolványt kell váltani a községi elöljáróságtól, mely igazolvány a malomtulajdonosnál marad, aki a vámbeli terménnyel számolni tartozik. Aki vásárlási igazolvánnyal nem tudja, vagy nem akarja szükségletét beszerezni, az hatósági ellátásra tarthat igényt, úgy miként az idén is volt. Házi szükséglet címen az őstermelő, földmives és földmunkás napi 400 gramm, nehéz munkával foglalkozók 300 gramm, bárki más pedig 240 gramm lisztre tarthat igényt. Mindenki kérhet szükségletének egy részére is vásárlási jogosítványt, de egy mázsánál kevesebbre nem.

A csont értékesítése. A kormány rendeletet bocsátott ki, amelyben a csontok és csonttermékek forgalomba hozatalát szabályozza. A rendelet szerint bármilyen fajtájú csont nyers vagy lőtt állapotban, a közvetlen étkezési célokra szolgáló csontok kivételével, forgalmi szempontból a Csontközpont r.-t. rendelkezése alá tartozik. Akinek 100 kg.-ot meghaladó készletei vannak, kötelesek azt a Csontközpontnál bejelenteni és megvételre felajánlani. A rendelet megállapítja a maximális átvételi árakat és kimondja, hogy ha egységes ár nem jön létre, a járásbíróság végzésileg állapítja meg a vételárat. Szabályozza a rendelet a csontzsir forgalmát is, a melyet szintén a Csontközpontnak kell felajánlani. A központ köteles az összes átvett zsirmennyiségeket az olaj- és zsir ipari központnak továbbítani; a megtérítendő átvételi ár 100 kg. tiszta súlyra 400 korona. Intézkedik végre a rendelet a csontliszt és szaruliszt forgalmának szabályozása felől; a Csontközpont köteles a bejelentett és átvett mennyiségeket a Műtrágya értékesítő szövetkezetnek tovább eladni. Minden szerződés, a mely a rendelet hatályba lépte előtt köttetett és a rendelettel ellentétben áll, semmis, ha a teljesítés a rendelet hatályba lépte előtt meg nem történt.

A trónörökös látogatása a bukovinai fronton.

Károly Ferencz József főherceg, trónörökös julius 10-én megszemlélte a bukovinai fronton küzdő csapatainkat. A trónörökös Nagybánya felől Désen keresztül érkezett vonaton katonai kíséretével. Nagybányán gróf Bethlen Balázs beszterczei főispán, kormánybiztos csatlakozott a trónörökös kíséretéhez. Oradnára 10-én reggel 7 órakor érkezett meg a fenség, onnan automobilon folytatta útját Kirlibabára. Gróf Bethlen Balázs, akivel az óradnai vasúti állomáson feltűnő hosszú ideig és szívélyesen társalgóit a trónörökös, felújítván az 1914. évi beszterczei látogatásának emlékezetében frissen megőrzött emlékeit, a trónörökös engedelmével Ster'oa Dezső, a szamosvölgyi vasutak igazgatója és dr. Felszeghy Béla íőispáni titkár társaságában kisérte el Kirlibabára a trónörököst. Kirlibabá- ról, hol a menethez csatlakozott gróf Merán tartományi főnök és Ezdorf tartományi tanácsos, egyenesen a lövészárokhoz ment ki a fenség, ahol a késő déli órákig időzött. Rövid ebéd után Jakobenyben fogadta a parancsnokoknak a bukovinai középfront állásáról és az itteni harcokról szóló jelentéseit, majd Dorna-Watrán át ismét magyar területen folytatta útját. A beszterczenaszódi regényes szépségű Magura- kalului erdőszegte országúton gyalog sétált le a főherceg és kísérete és Felsőborgóról az udvari vonat vitte tovább a fenséges urat Besz- terczén és Désen keresztül Nagybánya felé. Gróf Bethlen Balázs kormánybiztost és a kíséretében levő urakat estére asztalánál látta vendégül a főherceg. A kormánybiztos Nagybányáig kisérte a fenséges urat, aki itt lekötelező szívélyességgel és melegséggel búcsúzott el tőle. A-trónörökös útjáról értesült közönség Betlen és Dés állomásokon meleg szeretettel fejezhette ki hódolatát a trónörökös előtt, aki szalonkocsijából leszállva, többeket, akiket gróf Bethlen Balázs főispán bemutatott, megszólításával tüntetett ki. A főherceg kedvessége mindenkit elragadott.

Mint részvéttel értesülünk Lévay József, szatmár város tekintélyes és köztiszteletben álló polgára, e hó 1-én Nagykállóban 62 éves koLévay József.

rában meghalt. Az elhunyt, mint fiatal mészáros iparos mester mintegy negyven év előtt került szülővárosából, Felsőbányáról Szatmárra, ahol előzékeny modoráért csakhamar széles körben kiérdemelte polgártársai tiszteletét. Becsületes és szorgalmas munkájával vagyonilag is a legelső mészáros iparosok sorába küzdötte fel magát, aki egész életében mindenkor kivette részét a köztevékenységből. Az egyházi téren vállalt munkásságából megemlítendő, hogy a szatmári református egyháznak presbyteri hivatalát több évtizeden át nagy odaadással töltötte be. Közben pedig évek hosszú során át pénztárnoka volt egyházának. A szatmári függetlenségi pártnak Lévay József éveken át odaadó, önzetlen alelnöke volt. Egyik alapitó tagja volt a szatmári Iparos Olvasókörnek és 15 éven át buzgó alelnöke. Mint ilyen, az Olvasókörnek felvirágoztatása körül elévülhetlen érdemeket szerzett. Alapitó tagja, majd felügyelőbizottsági tagja volt a város egyik tekintélyes pénzintézetének, a Szatmári Gazdasági és Iparbanknak. Lévay József puritán társadalmi működését Szatmár város polgárai azzal honorálták, hogy két cikluson át városi bizottsági tagnak választották. Mint bizottsági tag ezen tisztében mindenkor a közjó mellett harcolt. Lévay József 32 év előtt nősült és a legboldogabb házaséletet élte nejével, született Fülep Sárával. — Az elhunyt ezelőtt kilenc hónappal kezdett betegeskedni. Súlyos idegbaj támadta meg, amely, dacára a leggondosabb orvosi kezelésnek, hovatovább elhatalmasodott a máskülönben életerős emberen. Az utóbbi hetekben már olyan erővel támadta meg a rettenetes betegség, hogy orvosi tanácsra a nagykállói elmegyógyintézetbe kellett szállítani, ahol alig tizenkét napi kezelés után julius hó első napján a halál megváltotta szenvedéssitől. Halálának hire még vasárnap délelőtt elterjedt Szatmáron, ahol mindenütt osztatlan és őszinte részvétet keltett. Holttestét a család hazaszállittatta és 4-én délután 4 órakor temették el a szatmári református temetőben. Az elhuny haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Lévay Józsefné szül. Fülep Sára neje, Lévay Károly, Lévay Lajos, Lévay János testvérei és családjaik, a kiterjedt rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelentik, hogy a szeretett férj, legjobb tastvér és rokon Lévay József, a Szatmári Gazdasági és Iparbank volt felügyelő bizottsági tagja, az I. temetkezési társulat alelnöke s az Iparos Olvasókörnek egyik megalapítója és 15 éven át alelnöke folyó évi julius hó 1-ső napján életének 62-ik, boldog házasságának 32-ik évében hosszas betegség után Nagy- Kállóban jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemét a szatmári református egyház temetőjében tartandó gyászszertartás szerint folyó hó 4-ik napján délután 4 órakor adjuk át az örök nyugalomnak. Szatmár-Németiben, 1916. julius hó 3-án. Áldás és béke hamvaira. Temetése folyó hó 5-ikén délután történt meg a vasút melletti sirkertben. A város vezetősége, a református egyház presbitériuma, a Gazdasági Bank, az Iparos Olvasókör, a függetlenségi párt és az I. temetkezési társulat tagjai testületileg jelentek meg a temetésen s az iparos dalárda zászló alatt vonult ki. A dalárda gyászéneke után Bélteky Lajos lelkész mondott megható imát, utána pedig Boros Jenő lelkész méltatta az elhunyt érdemeit, ki a közügynek évtizedeken át önzetlen munkása volt. A dalárda újabb éneke után a koporsót leboesátották a nyitott sírba. A temetésen jelen volt az elhunyt testvére, Lévay Lajos vértesaljai esperes is.

Ezüstár. A m. kir. Pénzügyminisztérium 1916. évi junius hó 23-án kelt 79370 szám alatti magas leiratával a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát 1916. julius hóra Egyszáznegyvennyolc (148) koronában méltóztatott kegyesen megállapítani.

Dr. Schóber Emil jubileuma. A szatmári kir. kath. főgimnázium tudós professzora, dr. Schober Emil, kit itt sokan tiszteletünk és becsülünk, a most lezárult iskolai évvel 30 éves tanári működésének zárómesgyéjéhez érkezett. A nagyra- becsült tanárt ez alkalomból a főgimnáziumi tanári kar záró konferenciáján Bagossy Bertalan h. igazgató magasröptű beszédben üdvözölte. A jubiláns, ki 30 év óta oktatja a tanuló ifjúságot a nagy múlttal dicsekvő szatmári kir. kath. főgimnáziumban, úgy is mint kutató tudós, úgy is mint jeles pedagógus, aranybetükkel irta be a nevét a magyar tudományosság történetébe és