Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-05-11 / 10. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP í a tartalékalaphoz csatoltassek, 1101 K 56 f az üzletrészek 4%-os osztalékára, s a fenma- radó 30 K 70 f a tartalékalap növelésére íor- dittassék. Végül jelentjük, hogy igazgatóságunk tag­jai közül Szalai László és Tury István urak he­lyei 3 évre lesznek betöltendők, megjegyezzük, hogy a kilépett tagok újra választhatók. Az igazgatóság. Különfélék. A király Jegyzése a hadlköicsönre. Bécsből jelentik: Királyunk a negyedik magyar hadikölcsönre tízmilliót jegyeztetett. Dr. Mártonffy Marcel debreceni jogtanár nejével pár napig itt időzött s a polgármester vendége volt. A nagybányai gyumölcsértékesltő r.=t. vasárnap tartotta közgyűlését, hol az 1914. és 1915. év számadásait bemutatták és elfogadták, a szokásos íölmentvényt megadták. Ezután el­fogadták a Részvénytakarékpénztárnak az aján­latát, hogy a részvényeket 80 K-jával megveszi azzal, hogy jogerőre emelkedéstől kezdve 5°/o-os betétkamatot is kapnak a részvényesek és az­zal, hogy a r.-t. kintlevőségeiért felelősséget nem válial. Ezután megválasztották a bizottsá­got, mely a Részvénytakarékpénztárral a fel­számolást annak idején eszközölni fogja. A nagybányai főgimnáziumi segélyző egyesület múlt vasárnap tartotta közgyűlését, melyen a múlt évi számadásokat jóváhagyták és a felmentvényt megadták. Utána választmány volt, ahol 900 koronára menő segélyt osztott ki a szépen fejlődő egyesület vezetősége 35 ta­nuló közt. Régi jó ismerősünk és barátunk hanyat­lott kora sírjába: Kende Dániel nyug. m. kir. erdőtanácsos hunyt el április hó 30-án, ki csak alig másfél év előtt vesztette el nejét olyan tra­gikus módon. Már régebben betegeskedett s szemlátomást hanyatlott ereje, mig végre meg­váltotta őt a végzet nagy fájdalmaitól. Kende Dániel született Szolnok-Doboka megye, Hor­gospatak, községben 1854. év november 22-én. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán és Kolozs­váron, az erdészeti főiskolát Selmecbányán vé­gezte és 1880. évben Budapesten erdészeti ok­levelet nyert. Szolgált mint gyakornok részben a fernezelyi m. kir. erdőgondnokságnál, részben pedig a nagybányai m. kir. erdőszámvevőségnél. 1883. április 11-én erdészjelöltté nevezték ki és megbízták a horgospataki m. kir. erdőgond­nokság ideiglenes vezetésével, mely erdőgond­nokságnak vezetését ugyanazon év november 16-án Il-od oszt. erdészszé történt kinevezése­kor, végleg reá bízták, 1884-ben megnősült. 1897. év szeptember végén Láposbányára he­lyezte a miniszter, ahol főerdészi, erdőmesteri, 1912. évben pedig erdőtanácsosi rangra emel­kedett és szolgált 1914. évi április hó 30-ig, a mikor 35 év, 8 hónapi és 29 napi szolgálat után nyugdíjba vonult és városunkba költözött. Te­metése május hó 2-án délelőtt ment végbe nagy részvét mellett. Szép gondolat volt Breistyánszky Endre láposbányai erdőgondnoktól, hogy egy óriási fenyő koszorút köttetett azokból a fenyő lombokból, melyeket a megboldogult ültetett valaha s azt a koporsóra helyezte. A családi gyászjelentés igy szál: Kende Erzsébet a maga és kis fia nevében szomorúan tudatja, hogy ál­dott édesatyja Kende Dániel ny. m. kir. erdő­tanácsos folyó hó 30-án délelőtt fél 11 órakor életének 62-ik évében, az üdvösségünkre ren­delt szentség felvétele után csendesen meghalt. A drága halottat róm. kath. egyházi szertartás­sal május hó 2-án délelőtt 11 órakor kisérjük örök nyugalomra. Lelki üdvéért a szentmisét a Szt. Háromság templomban, 3-án fogjuk a Min­denhatónak, bemutattatni. Nagybánya, 1916. ápri­lis 30-án. Özv. Konczvald Jánosné édesanyja. Schvarcz Józsika unokája. Nyugodjál békében. A viszontlátásra! Az elhunytban Farkas Jenő k. t. polgármester sógorát gyászolja. Május i. a róm. kath. iskolában. A madárdalos, virágillatos, rügyíakasztó május ős­idő óta ünnepe az emberi sziveknek. 1915. év május 1-én Nyugatgaliciának egy kis helysége fölött ezer ágyú köszöntötte a hajnalt s mire a nap feljött, az ezer ágyú acéltorka a győze­lem s szabadság harsonája lett. 1915. május 1. volt a mi győztes offenzivánk kezdete Gorlice felett. Azóta május 1. nemzetek ünnepévé lett. Május elsején kezdődött az orosz front felgön­gyölítése, mely ránehezedett mellünkre, szi­vünkre, országunkra. A Kárpátokban álló hős seregeink ugyan megoltalmaztak minden nagyobb veszélytől, de a kisebb csapásokat nem tudták elhárítani. így sikerült aztán az orosz hordáknak több községet elpusztítani. Egy miniszteri ren­delet, mely a május elsejének megünneplését irta elő, az elpusztult falvakra s annak szeren­csétlen lakosaira hívta föl figyelmünket. Eze­kért, falvaik felépítésének elősegítésére rendez­tek az ország összes iskoláiban ünnepséget. A fiu-iskolában d. e. */* 10 órakor kezdődött az ünnepség, Pály Ede esperes-plebános, a hitok­tató s a tanítói kar jelenlétében. A növendékek elénekelték a „Hymnusz“-t, azután Doroghi Fe­renc III. oszt. szavalta Pósa Lajos „Mikor imád­koztok“ c. költeményét, majd Várady János tanító beszélt a Kárpátokról, hatásos, a gyer­meki lélekhez férkőző modorban. Utána Krom- paszki Ignác IV. o. t. szavalata következett. „Jó honfiak, honleányok legyetek“ c. verset szavalta. Az ünnepség a „Szózat“ éneklésével ért véget. Innen '/2 11 órakor Pály Ede esperes és a tanítók átmentek a leányokhoz, hol már nagy számban voltak összegyűlve a vendégek s az ünnepély kezdetét vette. 1. szám a „Hym- nusz“ volt. Utána Lupán Stefánia állt a gyö­nyörűen dekorált kárpáti erdőségbe s tiszta hangon elmondta a prologot. Azután „Oh Nagy­asszony“ kezdetű gyönyörű éneket hallottuk a jól vezetett s csengő hangú növendékektől. Ezt követte a „Kárpát virágai“ allegória. A kedves virágokat fölzavarta az ágyudörej, a harci zaj. Nem érzik jól magukat a Kárpátok ölén. Az emberek közé vágynak, egyik fájdalmat enyhí­teni, a másik sebesülteket, özvegyeket vigasz­talni, a többi árvákat ápolni, békét, egyetértést ültetni az emberi szivekbe stb. Erre kérik a virágtündért is, engedje őket. Csak a kis Mi­móza nem tud semmit tenni, elmond hát egy Üdvözlégy Máriát. E jól rendezett s hatásos je­lenet után „Isten hozzád“ cimü dalt énekelték, majd a Pály Ede esperes beszéde következett. Nem véletlen - úgymond - hogy a gorlicei diadal éppen május 1-én következett be. Ma­gyarország patronája az ő ünnepére könyörögte ezt ki. Azután megdicséri a leánykákat kedves szereplésükért s lelkűkre köti, hogy legyenek igaz, hazaszerető lelkek. Nem fegyverrel, hanem szívvel küzdjenek hazájukért, úgy lesz ez ország boldog. Ezután a növendékek elénekelték a „Szózat“-ot s a közönség lelkes hangulatban oszlott szét. Az anyagi eredmény is méltó volt az erkölcsi sikerhez. Dimand József. A róm. kath. iskolákban a kárpáti falvak építésére eszközölt gyűjtések eredménye. Az irgalmas nővérek által vezetett leányiskolá­ban 256 K 02 f, a fiúiskolában 10 K. Az 1878 -1897. évig terjedő időben szü­letett népfölkelésre kötelezettek pótszemléje f. hó 16-án d. e. 8 órakor fog megtartatni. Katonai elnök Balogh Ferenc m. kir. honvéd- ezredes, sorozó-tiszt dr. Pap Győző hadnagy, polgári elnök: Bradofka Frigyes m. kir. fő­bányatanácsos, orvos: dr. Csausz Károly ügyv. városi t. orvos. A ref. elemi iskola kárpáti ünnepe 1916. május l=én. A szomorú idő dacára is mozgalmas volt az iskolában május 1-ének reg­gele. Minden gyermek tudta az előkészületek­ből, hogy ünnep van. Az elhangzott reggeli ima és ének után megkezdődött a tanítás, a kárpá­tokról, annak szorosai, csatái, gyászos sírjai s főként az ellenség által elpusztított kárpáti falvakról, mely tanításból kiki annyit plántált, vagy temetett el szivébe, leikébe, amennyit csak kedve tartotta. (Azért mondom temetett, mert temetési csend volt a tanítás alatt.) A két taní­tási óra letelte után kibontott zászló alatt a templomba vonultak, hol a Himnusz eléneklése után Nagy Lajos ref. lelkész iskoJaszéki elnök megható beszédben emlékezett meg a nagy nap jelentőségéről s azon eseményekről, melyek az oroszok betörésével a Kárpátok lakóit s némileg városunkat is érintették; de hála a Gondviselés­nek a mi városunk megkiméitetett a veszede­lemtől. Megemlékezve hősiesen küzdő magyar katonáinkról s a velük testvériesen érző és harcoló német hadseregről, szép szavakban ecse­telte a kárpáti falvak lakóinak helyzetét, kiknek az idejében adott segítség kétszeres adomány s hogy a jószivü adakozót szereti az Isten. Az ünnepély többi pontjai az iskolás gyermekek szavallatai s énekei voltak. Hogy a naiv ajkak­ról elhangzotUszavak és kétszólamu énekek mennyire nyerték meg a közönség tetszését, azt a szépszámú közönség legjobban tudja s bizonyosan el is beszélte; de hogy az ünne­pély végén Almássy Jánosné által a gyermekek­nek ajándékozott 2 korona cukorra való az ők ünnepélyes hangulatát mennyire fokozta, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a templomból az iskoláig énekelték „Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted“ s a végén igy sóhajtott fel Lendeczki József I. o. t. : „Oh be igazi jó volt, tanító ur, csináljunk holnap is ilyen ünnepélyt.“ Nagy Ká­roly ref. tanító. Amit a szatmármegyei gazdák nem tudnak már több mint tiz év óta megcsinálni, azt most megcsinálják a németek. A „Budapesti Hirlap“-ban olvassuk, hogy a „Müncheni Neueste Nanchrichten" jelentése szerint délnémetországi kisgazdák Szatmármegyében 35.000 hold kiter­jedésű földbirtokot fognak bérelni, ahol német rendszerű mintagazdaságot létesítenek. Egyide­jűén a német gazdaérdekeltség délnémet mező­gazdák szövetkezete Szatmármegyében cukor­gyárat is fog létesíteni. A birtok finanszírozását német pénzintézetek biztosították. íme, egy olyan dolog, melyhez nem kell kommentár s mely alaposan visszatükrözi a német alaposságot. Háborús estély. A Felsőbányái műked­velő ifjúság által 1916. május hó 7-ikén (vasár­nap) a harctéren elesett tanítók özvegyeinek és árváinak alapja javára rendezett háborús es­tély műsora a következő volt: 1. Nyitány. 2. Kiss Menyhért: Gorlicei hajnal. Szavalta: Szalai Margitka. 3. Jeskóné: A telefonnál. Monológ. Előadta: Pap Elluska. 4. Fokulator: Móni a se­besült. Dialog. Előadták: Várady János és Di­rn and József. 5. Lányi Viktor: Török himnu­szok. Énekelte: Nagy Károly, zongorán kisérte: Nagy Károlyné. 6. Gabányi Árpád: A tót tánc­mester. Monológ előadta: Dimand József. 7. Heinrich Lichner: Ulanen Ritt. Zongorázták: Pircsy Rózsika és Nagy Károlyné. 8. Véli Miksa: Jön a kérő. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Básti Mihály Váradi János, Bástinó Nagy Ká­rolyné, Lina Pap Erzsiké, Giza Pircsy Rózsika, Nina Szalai Margitka, Király Imre Dimand Jó­zsef, Juci, szobaleány Pap Elluska. A szereplő­ket már mindet ismerjük a korábbi estélyekről. Mint eddig is, most is ügyesen és jól játszot­tak. Csupán egy kis vontatottság látszott meg az előadáson, mit annak lehet tulajdonítani, hogy az előadást oly hirtelen rendezték, hogy nem volt elegendő próba. Zavarólag hatott az is, hogy még műsorváltozás is volt. Uj szereplő volt csupán Várady János, ki két egészen kü­lönböző szerepében nagyon nyugodt, ügyes és jó műkedvelőnek mutatkozott be. Kár volt az is, hogy Nagy Károly, bár szépen s jól énekelt, oly hatástalan énekdarabokat választott. Külön­ben az egész műsor nem volt a legszerencsé­sebben összeállítva. Elszámolás a harctéren elesett tanítók özvegyeinek és árváinak alapja javára ren­dezett műkedvelő előadásról. Bevétel: jegyekért 129 80 K; felülfizetlek: Bradofka Frigyes, Fizély Sándor 8-8 K, Nagy Károly 3 K, Pircsy Kál­mán 2'60 K, Jancsó Janka 2 K, Haldinszky Jó­zsef P20 K, Jeremiás János 1 K, Szalai László Zazula Sándor, Lévay Károly 80-80 f; — je­gyeiket megváltották: Újhelyi András 5 K, Hajdú Lajosné 4 K, Szokoly Dezső, Bay Károly, Alexy Pál, Faulvetter János 2 —2 K, Likker Ká­roly 120 K. — Sorsolásból begyült 10 K. Erre a célra adakoztak a ref. iskola növendékei kö­zül: Bocor József 1 K, Gellért Berta és Ilona 40-40 f, Veisz Ernő 22 f. Junger Ferenc 21 f, Domokos Sándor, Szász Károly 20-20 f, Fehér Pál, Krassai Erzsi 14-14 f, Domokos Gyula, Sárközi Feri, Krassai Sanyi, Mihály és Klári, Kropko Miklós, Boldán Etel 10-10 f, Friedmann Sándor 8 í, Matkó Sándor, Stern Lajos 2-2 f. - Összes bevétel 190'06 K. Kiadások: világí­tás, zongora szállítás, hangolás, borbély, szin- lap, takarítás 3575 K. Tiszta jövedelem tehát 154'31 K, mely összeg a „Néptanítók Lapja“ szerkesztőségéhez lett beküldve. Dimand József. A kárpáti falvak építésére adakoztak Doroghy Sándor 10 K, Puskás Ferencz 5 K. Ugyané célra gyűjtött Bay Károly 8 K. Kende Dániel.

Next

/
Thumbnails
Contents