Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-05-11 / 10. szám
évfolyam. ÍO. sz'.áim.. 191©. naátjus 11_ TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő ci Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Negyedik hadikölcsön. — Irta: Unser István. — Másodszor zöldül a határ, illatozik a mezei virág, halvány rózsaszínű bimbókkal ékesednek a gyümölcsfák, kalászba kezd szökni a vérrel öntözött hazai föld gabonavetése: és még mindég pokoli kegyetlenséggel tombol a borzalmas világháború. Naponta esnek el vagy sebesülnek meg a hazaszeretet szent tüzétől felkent hős fiúink, még mindég beláthatatlan a titáni küzdelem vége. Am, egy bizonyos, a mi győzelmünket kiragadni kezeink közül csak úgy volna lehetséges ellenségeinknek, ha az itthonmaradottak kishitűsége és hazafiatlansága vagy nem törődése befolyásolná gazdasági erőkifejtésüket, igy pl. a hadikölcsön sikerét. Szavakba nem foglalhatók a harcrne- zőn szerzett sikereink sorozatai. De dús aratása az életben és vérben hozott áldozatnak csak úgy lehetséges, ha még eddig el nem ért magasságig emelkednek a negyedik hadikölcsön jegyzései. Mindnyájunknak magunkévá kell tennünk a felhívást, mindnyájunk szivét lelkét át kell hatnia azon erős és megingathatatlan önbizalomnak, hogy a magyar embernek nemcsak hazaszeretete, hősies önfeláldozó élete, hanem vagyona, pénze és minden jövedelme a haza szolgálatára készen van. A harctéren győztes központi hatalmak és igy mi büszkeséggel mutathatunk reá, hogy mig ellenségeink a semleges külföldtől csak államjavaik egy-egy darabjainak elzálogositásá, birtokukban lévő amerikai és idegen értékpapírok eladása által szerezhetnek pénzt, addig a mi kormányunk bátran jöhet a hazafias áldozatkészség forrásához tekét meríteni, mert ez folyton bugyog, duzzad és kimeríthetetlen. A negyedik hadikölcsön is mint az előző három, minden előnyt, biztonságot nyújt, amit csak egy államjáradék biztosíthat. Kizár minden rizikót, eloszlat minden félénk előítéletet, megdönt indokolatlan kényelmes tartózkodást, kényelmes és bő kamatozást eredményez. A kibocsátásra kerülő hadikölcsön 6%-os kötvényei május hó 5-ig 97*20 illetve a megtéríthető jutalék levonásával 96*70 árban, az 572ü/o-os pénztárjegyek pedig 91*90 illetve jutalék levonás után 91*40 árban kerülnek jegyzésre. A május 5-iki határidő lejárata után mindkét típus befizetési ára 30 fillérrel drágább. Mindazok, akik akár teljes összegben fizetik ki a jegyzett címleteket, akár lombard- kölcsönt vesznek igénybe, bőséges kamatot kapnak azért, hogy a hadicélok elérését tőkéikkel támogatják. A kibocsátási árat alapul véve a 6%-os tipus tényleges hozama 6*2%, az 572% pénztár- jegy pedig 100 koronánkint netto 6%-ot jövedelmez. Ez utóbbi tipushoz hozzászámítandó még a 10 év múlva készpénzben leendő visszaváltás alkalmával járó 8 korona 60 fillér 100 koronánként tőke nyereség is. Mindkét fajtájú hadikölcsönre 1917. december 31-ig, illetve, ha az Osztrák Magyar Bank ugyanakkor lejáró bankszabadalma meghosszabbítást nyer, úgy az 572%-ra 1919. jun. 30-ig, a 6%-osra pedig 1921. junius 30-ig netto 5% kamat mellett kapható a névérték 75%-ig lom- bardkölcsön. A negyedik hadikölcsön előnyei és a mai harctéri helyzet figyelembe vétele mellett annyira kézenfekvők, hogy annak jegyzése iránt a semleges külföldön, különösen Hollandiában és Németországban is igen számottevő érdeklődés nyilvánul meg. Mindenkinek jegyezni kell tehát, ha akármily csekély az összeg, a mit a nagy célra fordíthat, mert ha minden egyes polgár részt vesz a milliárdok előteremtésében, annál méltóbban dokumentálhatjuk ellenségeink előtt, hogy itt minden irányban, minden tekintetben egybeforrt a nemzet, egy test, egy lélek az egész ország. Az ország túlnyomó része tudja kötelességét, belátja, hogy a tett erős áldozatkészség a front mögött ép oly döntő tényező, mint az önfeláldozó hősiesség a fronton; de aki még ezt nem tudná, akik még kishitüsködnek, zsugoriskodnak, azoknak is meg kell tanulni az igazságot, hogy önmagának ad az, a ki nemzetének ad kölcsönt. A szibériai fogolytáborok éghajlata . . . Szibériáról gyermekkorunkban hallottunk rémes dolgokat. A szibériai foglyokról, ólombányákról, vérfagyasztó hidegségről sokat olvastunk. Mikor szabadságunk leveretése után ösz- szeszedtük magunkat s észre vettük, hogy a magyar nemzet egén hirtelen feltűnt vakító meteor, Petőfi Sándor nincs . . . nincs, eltűnt: az a mese bontotta ki szárnyait magyar földön jóval a nagy idők után, hogy Petőfi él és a muszkák hurcolták el ... a szibériai ólombányákba. Persze, hogy ... mese volt, de elhihető mese. íme, Szibéria neve megint végig-végig suhan a hazán. Hány és hány anyának, családnak sóhaja száll oda . . . szerintünk a bor- zadamak földjére a mi hőseinkhez, akik ott a fogolynak nehéz sorsát viselik és keserves kenyerét eszik. És viszont onnan hány és hány lélekből szakadnak ki a vágyó sóhajtások és sokat szenvedett, ütött madaranként repülnek ide hozzánk ... a családi tűzhelyekre. Szibéria érdekli a mi hazánkban a lelkeket. Azért nem végzünk felesleges munkát, ha egy kis füzetet mutatunk be. mely a szibériai fogolytábor éghajlatát ismerteti. * Szalay László, a m. kir. orsz. meteorológiai intézet adjunktusa Szibéria ama vidékekéinek éghajlati viszonyait ismerteti, ahol magyar véreink orosz hadifogságban sínylődnek. Szalay szerint Szibéria nem oly borzalmas földje a büntetésnek, mint általában elképzelik. Hadifoglyainkkal meg éppenséggel nem bánnak olyan kegyetlenül, mint az oda száműzött orosz politikai és egyébb bűnösökkel. Ezek a szerencsétlenek a legridegebb és legelhagyot- tabb helyek benépesítésére szolgálnak, mig a mi katonáink Európához sokkai közelebb és igy enyhébb klimáju vidékeken nyernek elhelyezést. Oroszország összesen 1356 helyen tart fönn kisebb-nagyobb hadifogoly- vagy internált tábort; ebből mindössze 518 esik az ázsiai részre. Nem kényelmes barakkokban vannak elhelyezve, mint nálunk, hanem részben üres középületekben és magánházakban. Ezekben a részleges fogolytáborokban negyventől kétezerig terjed az elhelyezett katonáink száma. Szibériába küldött hadifoglyaink többnyire az Uraitól keletre a Japán-tengerig, tehát európai Oroszország keleti határától mintegy 7300 kilométerre, hazánktól mintegy 12.000 kilométerre nyertek ideiglenes otthont. Ezek a helyek túlnyomó számmal az északi szélesség 60. fokától délre vannak. Ennél északabbra csak Berezov, Obdorsk, Kolnovacskoje, Troizkoje, Tse- maserszkoje, Jakutszk és Marchinszk helységekben vannak hadifoglyaink. Legdélibb táborok a 40 szélességi fok körül Turkesztán, Taskend, Szamarkand, Kattagur- gán, Tsibak, Kmelovce, Szulajevka, Romanow, Bornvszkája, Kornikova, Teplodusovszk, Sztaro- Okunevka, Szlivna, Uszpienszk stb. stb. Többnyire városok, de nyáron nem eléggé egészségesek, lévén ez a vidék mocsaras. A többi helyek is általában hol télen jobbak, hol nyáron. A kiima Szibériában hideg, azonban száraz és igy nem egészségtelen. A nyár tulmeleg, a tél tulhideg, amit bizony csak megfelelő ruházkodással lehet ellensúlyozni. A Baikál-tó közelében aránylag jobb, mert ott a viz mindkét évszakban jelentékenyen ellensúlyozza a kiimát. Szibériában is áprilisban 18°-nyi meleg szokott jelentkezni. Júniusra teljes a nyári hőség, mint augusztusban már rohamosan közeledik az ősz. Az átmenet a télbe nedves, hideg ködökkel jár. Sok szél is járja Szibériát, száraz szelek, ami tehát nem egészségtelen. Erős szeles napokat rendesen enyhülés, hőemelkedés követ. Szibériai lakosok rossz időben ki sem mozdulnak gondosan lezárt házaikból, amit bizonyára a mieink is megtanultak. Fűtőanyag, ir datlan nagy búbos kemencék bőven vannak minden házban. Szibériában a csapadékos napok kiszámíthatatlanok. 10-től 160 között ingadoznak, tehát nem sok. Közép-Szibériában íő- kép csak ősszel van hó, télen alig. Szóval Szibéria általában száraz vidék s igy nem egészségtelen. A részletekben is igen gazdag kis füzet a Természettudományi Közlöny 1915-iki évfolyamának 3-4 számú pótfüzetéhez van csatolva. * Komoly tanulmányban komoly tudós nyugtatja meg tehát az itthon levőket arról, hogy foglyaink nem épen a borzadalmak földjén szenvedik a fogságnak kétségtelenül nehéz napjait s hogy Isten segítségével a fogolytábor éghajlatát leküzdve — egyszer csak viszontlátjuk Őket. Adja Isten, hogy mentői elébb.
