Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-04-13 / 8. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP — mely szerint minden rendben találtatott, tudomásul vétetett. Az árvaszék beterjesztette Felsőbánya város gyámpénztárának 1915. évi zárószámadását és mérlegét, 70-1916. Á. számú véghatározatával. A közgyűlés a beterjesztett véghatározat alapján a gyámpénztári 1915. évi zárszámadást egyhangúlag elfogadta és a mérleget 47289 korona 08 fillér fedezettel, a gyá- moltak és gondnokoltak követelését 30141 korona 53 fillérrel és igy a tartalék alapot 17144 korona 55 fillérrel helyesnek találva megállapította és a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségének fedezésének az 55000 — 903. B. M. körrendelet 118. §-ban foglaltakhoz képest a tartalék alapból 757 koronát határozott fordítani. Jogerőre emelkedés után pedig jelen határozattal az összes számadási iratokat felsőbb jóváhagyás végett törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. Polgármester előterjesztette, hogy Szokoly Dezső Írásban, melyet Zazula Sándor felsőbányái lakos is aláirt, feljelentést köröztetett, melyben a tűzifa szükséglet ellátásánál oly visszaélések és mulasztások elkövetésével gyanúsította meg Puskás Ferenc gazd. tanácsnokot, melyek valódiságuk esetén fegyelmi eljárást vonnának maguk után és nyílt helyen azt is állította, hogy ezen dologban a polgármester is benne van. — Miután saját reputácziójuk megvédése érdekében nevezettek érdekében rágalmazás miatt, a bűnvádi eljárást megindítani óhajtja és miután ennek megindítására felhatalmazás szükséges, kérte ennek megadása iránt a közgyűlés határozatát. A további tárgyalás vezetésére Pap Márton a. ü. tanácsnokot kérte fel és azután az érdekelt Puskás Ferenc gazd. tanácsnokkal a közgyűlési teremből eltávozott. Nevezett a. ü. tanácsnok az elnöki széket elfoglalva, felhívta a képviselő testületet az ügy tárgyalására. Stoll Béla t. ügyész hozzászólása után a képviselő testület nevezett tisztviselőknek, mint sértetteknek, Szokoly Dezső és Zazula Sándor felsőbányái lakosok ellen rágalmazás miatt a bűnvádi eljárás megindithatására a szükséges felhatalmazást az 1914. évi LXI. t.-c. 9. §-a értelmében egyhangúlag megadni határozta. Ezen határozat meghozatala után polgár- mester a közgyűlési terembe visszatért s a további ügyek tárgyalására átvette az elnöki széket. A nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 22521 -916. sz. leiratára, a vakokat gyámolitó országos egyesület támogatása ügyében a közgyűlés a nemes célú egyesület humánus jelentőségét elismerve ez évre 100 azaz egyszáz koronát a nevezett egyesület részére egyhangúlag megállapított és kiutalt s azt jogerőre emelkedés után a m. kir. postatakarék pénztárnak a 17052. számú számlán leendő átkönyvelés végett befizetni határozta. Özv. Nyisztor Istvánná v. tanácsnok özvegye kérelmének tűzifa segély iránt. A közgyűlés helyt adott és a városi tisztviselék özvegyei részére adott tűzifa segélyhez arányosan kérelmező részére is 8 (nyolc) m* tüzifasegélyt megállapította s ezt mivel nevezett nem a város területén lakik, részére készpénzben a költség- vetésben felvett árral számítva 40 azaz negyven koronát kifizetni határozta. Krajcár Mária és társai Zazarparti vizká- rosult lakosok kérelme segély iránt. A közgyűlés a bizottsági javaslat elfogadásával határozatiig egyhangúlag kimondta, hogy a házipénztár kedvezőtlen helyzete miatt ezúttal készpénz segélyt nem nyújthat annál kevésbé, mert az érdekelt háztulajdonosoknak segélyadás ügyében már 7-916. kgy. sz. alatt határozott. Müll- mann Antal illetőségi ügyében a közgyűlés nevezettet felsőbányái illetőségűnek el nem ismerte, mert nevezett Felsőbányán, mint kincstári bányaaltiszt volt alkalmazva s itt semminemű ingatlan vagyonnal nem birt ; itt altiszti fizetése után kivetett IV-ik osztályú kereseti adón kívül más adót nem fizetett, következéskép községi adóval megróva nem volt, igy a község terheihez hozzá nem járult s Felsőbányán községi illetőséget nem szerzett, miért is őt felsőbányái illetőségűnek elismerni nem lehetett. Tisztiügyész előterjesztésére a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a 29-987/915. ki. sz. közgyűlési határozatot akként értelmezi, hogy a 29-987/915. ki. sz. közgyűlési határozatban a „kérelemnek helyt ad“ szavak közül „részben" szó kimaradt. És hogy a háborús állapotra tekintettel Rumpold Gyula bérlőnek kérelmére a város tulajdonát képező Arany Korona vendéglő után 1915. évre járó bérösszegből 491 K 50 fillér összeget elengedett, illetve leírni határozott s hogy egyidejűleg felhívta bérlőt, hogy az igy leszállított bérösszeget az eddigi lejártokkal a kellő időben, vagyis a bérszerződésben kitett határidőben pontosan fizesse be. Különfélék. Az 1916. évre szóló költségvetési előirányzatról. Rendes bevételek összege 216.610 K 75 f. Átfutó bevételek összege 65.500 K. Rendkívüli bevételek összege 221.717 K 7 f. Évi összeg 503.827 K 82 f. Éhez: 1914. évi pénztári maradvány 3.011 K 27 f. Együtt bevétel 506.839 K 09 f. Rendes kiadások összege 319.960 K 38 f. Átfutó kiadások összege 63.500 K. Rendkívüli kiadások összege 123.379 K 01 f. Együtt kiadás 506.839 K 09 f. Ezen kiadási összeg magába foglalja a következő előirányzati összegeket és pedig: Fiiggőkölcsön tartozások kiegyenlítésére fel van véve: 1. a) A Nyugdij-alap- nak tőke 42.000 K, °/o 2.100 K. b) Az Osstr. Magy. Bank szatmári fiókjának tőke 35.000 K % 2.450 K. Együtt 81.550 K. 2. a) A vízvezeték fentartására 23.906 K 25 f. b) Az 1915. évi dec. havi árvíz által elsodort erdei tüzifacsusztatók és zazarpataki partvédmüvek helyreállítására 11.101 K. Együtt 35.007 K 25 f. Mindössze 116.557 K 25 f. Közmunka költségvetés IpSó-ra. Fedezet. 1. Az 1916. évre összeállított községi közmunka kivetési lajstrom szerinti 874 K 60 f. Szükséglet. 1. Vasúti gyalogjáró javítása és ho- mokoltatása 90 K. 2. Utfeltöltés a Nagypuszta alján 120 K. 3. Laposkő járdák általános javítása 300 K. 4. Lajos király-utca feltőltése 64 K. 5. Szaitz-utcai hid javítása 300 K. Összesen 874 K 60 f. Elismervény. A m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyző hivatalától. 4463/505. sz. A polgármesteri hivatal által Felsőbányáról m. kir. honvédelmi Minisztérium Hadsegélyző Hivatalának vasúton beküldött következő szeretet adományokról. 7 pár érmelegitŐ, 1 pár nyak- melegitő, tépés, gummicső hulladék s vászon hulladék. — A fenti szeretetadományokat köszönettel átvettük. — Budapest, 1916. márc. 4. A m. kir. Honvédelmi minisztérium Hadsegélyző hivatalának átvételi különítménye. Csurdás s. k. vezérhadbiztos, a különítmény vezetője. Huszadik évforduló: Farkas Jenő kir. tan. polgármester f. hó 11-én töltötte be 20 éves polgármesteri szolgálatát. Egyúttal beszámított éveinek hozzáadásával nyugdijképes is lett. A negyedik hadikölcsön. Budapestről jelentik: Ausztriában már meglehetős szépen folyik a negyedik hadikölcsönre való előjegyzés, anélkül, hogy az ^uj emisszió feltételei ismeretesek volnának. Értesülésünk szerint most már az aláírási felhívás kibocsátásától aránylag kevés idő választ el és minden valószínűség szerint április első felében meg is kezdődik az osztrák hadikölcsön hivatalos jegyzése. A magyar hadikölcsön prospektusának megjelenése minden valószínűség szerint hat-nyolc napon belül követi az osztrák kölcsönét. Itt emlitjük meg, hogy a monarchia háborús adóssága körülbelül busz milliárd koronát tesz ki, amihez csatlakoznak az Osztrák-Magyar Banktól három Ízben felvett előlegek is. A hadsegélyt élvező munkások és munkásnők ellenőrzését és nyilvántartását a vm. alispánja elrendelte, egyben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy tegyék közhírré és a hadsegélyt élvezőket egyénenkint is figyelmeztessék, hogy közülök aki megfelelő mezőgazda- sági vagy ipari munkát nem vállal, attól a hatóság a hadisegélyt elvonja. Akik azonban az ilyen munkában gátolva vannak, vagy ilyet addig sem végezvén, dolgozni nem tudnak, azokat a rendelet ezen intézkedése nem érinti. Katonák szabadságolása. A mögöttes országrészekben elhelyezett összes fegyvernemek póttesteinél, kórházaknál, intézeteknél és egyéb alakulatoknál tényleges, vagy segédszolgálatot teljesítő nélkülözhető katona a gazdasági munlét érdekeinek fokozott biztosítására, hanem arról, hogy egy gazdasági létküzdelem utján az európai nemzetek sorából irtassák ki a német nemzet az ő hű szövetségeseivel együtt. Ennek a gyilkos gazdasági létküzdelemnek élén álló angol nemzettel szemben, az angol nemzetnek mértéket nem ismerő gyülölségével szemben, a német nemzeti társadalom felvette a kesztyűt s a modern világgazdaság mezején már egy évtized óta kia'akuló gazdasági létküzdelmet, jelenleg fokozott iendszerességgel vívja meg. A német társadalom gazdasági létküzdelmének sikerteljes megvívásához két nagy tényező szolgáltatta a szervezeti alapokat. Az egyik az általános tankötelezettség elvére fektetett népiskolai oktatás, a másik pedig az általános hadkötelezettség elvére fektetett nemzeti véderő. A népiskolák (összesen 61,557) a német nemzet társadalmának szellemi iskolázást és fegyelmezettséget, a nemzeti véderő szervezete pedig a németség testi erőinek kifejlődését s fegyelmezettségét biztosították. Szellemi és testi iskolázottság s fegyelmezettség nyújtották az alapot ahhoz, hogy a német társadalom a világgazdaság körében saját létfeltételeinek és haladó fejlődésének biztosítására irányuló szervezett gazdasági küzdelmet indíthasson és vívhasson meg sikeresen. Hogy sikeresen készültek a németek erre a küzdelemre, igazolja az, hogy 1871-ben 41 milliónyi lakosság 1914-ig majdnem 70 millióra szaporodott, úgy, hogy Európában a népességre ! első helyen álló Oroszország után a német birodalom foglalja el a második helyet, mig Franciaország, mondjuk, 40 millió lakosával az 5-ik helyen áll s Anglia 45 millió európai és 20 millió más világrészbeli fehér lakosságával együtt sem éri el Németország népességét. A német birodalom gazdasági ereje úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés terén óriási arányokban indult fejlődésnek. A német tudománynak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelés a német birodalom területén, melynek földje pedig sem Magyarország, sem Franciaország vagy Olaszország dús talajának termőképességét meg sem közelíti, óriási fejlődésnek indult. A födtalaj termő erejének fokozását Liebig J. tanár által megkezdett földvegyészeti kutatások folytán teljesen uj alapokra fektették. A talaj termőerejenek fokozására szolgáló rendszer gyakorlati fellendülését a kálisók dús bányáinak felfedezése mozdította elő. A vaskohászat salaktömegeiből nyert foszíátliszt, valamint gázgyárakból nyert ammóniák, hathatósan mozditották elő a sovány német birodalmi mezőgazdasági földterületnek dús termőfölddé való átalakítását. A Chiléből óriási tömegekben behozott salétromot is felesleggé tudta tenni a német vegyészeti tudomány, mely legújabban a levegőből képes salétromot előteremteni. A német tudománynak ezek a vívmányai totték lehetővé, hogy a gabonatermés évi 18 millióról 25 millió tonnára emelkedett a jelen század első tizedében, vagyis 40%-al szaporodott 1885 óta, a burgonyatermés pedig 30 millióról 46 millió tonnára emelkedett, vagyis 55°/o-al gyarapodott. A gabonatermelésben a német birodalom 3-ik helyen áll, de az első helyen álló Egyesült- Államok 15-ször, a második helyen álló Európai Oroszország 9-szer nagyobb a német birodalomnál. A cukorrépaterrnelésben Oroszország 4'6 millió hektár területen csak 34 millió tonna répát termelt 1913-ban, mig Németország ugyanabból 3‘4 millió hektár területen 54 millió tonnát. Franciaországgal szemben is óriási fölényt igazol a német birodalom mezőgazdasági termelése. Ugyanis 1 hektáron Franciaország 13.8 métermázsa, Németország 25’6 métermázsa búzát rozsot, Franciaország 10.3 métermázsa, Németország 191 métermázsát, burgonyát Franciaország 96'1 métermázsát, Németország 1586 métermázsát termált. Az állattenyésztés terén is óriási méretű a haladás a német birodalom területén. Különösen az oly nagy horderejű sertéstenyésztésnél látjuk, hogy 1914. év végén 25 millió drb sertéssel rendelkezett a német birodalom, vagyis olyan mennyiséggel, melyet Orosz-, Francia- és Angolország együtt sem képesek felmutatni. A szarvasmarha-állomány 20 millió drb volt a német birodalomban, mellyel szemben Oroszország a 9-szer nagyobb területen csak 37 millió darabbal szerepel, az osztrák-magyar
