Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-12-09 / 25. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

Wetzák Ede ügyvéd Nagykároly; K. Korponai Kornél Feketefalu; Sztankay Farkas szakiskolai igazgató Debreczen; Lassner Irén Nagybánya; dr. Stoll László ügyvéd Eger; Kupás Gyula v. közgyám Nagybánya; Obholczer Gyula ny. főszámtanácsos Nagykároly; Kovács Pál m. k. fő- erdőmérnök Szatmár; Radinszky Józseíné Szat- már; dr. Szilágyi János k. közjegyző M.-sziget; Bodenlosz Ignác a harctérről; Müller István plébános Palócz s még mások.

A Nagybányai Hírlapból. A felsőbányái polgármester kitüntetése. Mint múlt számunkban jeleztük, Farkas Jenőt, Felsőbánya város polgármesterét a király a királyi tanácsosi címmel tüntette ki hosszas és közhasznú müküdése elismeréséül. A kitüntetés — habár első sorban Felsőbánya várost illeti, — minket is érdekel, mert a testvér várossal a közös érdekek szálai sűrűn kapcsolnak egybe s azért Felsőbánya polgármesterének kitüntetése nálunk is általános örömet okozott. Farkas Jenő tevékenységét nemcsak városa méltányolja, de távolabbi körökben is jól ismerik, önfeláldozó munkálkodása, körültekintő, éles látással párosult tervszerű működése, a nép jóllétének megalapozása általánosan ismert volt s minden téren kellő elismerésben részesült. Farkas Jenő Felsőbányán született 1860. május 22-én; a középiskolát Szatmá- ron a kath. főgimnáziumban, a jogot Mácmaros- szigeten Kolozsvárt és Budagesten végezte. Állami szolgálatát Mármarosszigeten kezdte meg, mint pénzügyi fogalmazó; majd később a vég- inségbe kerülő szülővárosa polgármesteri székébe hivatott meg, melyre ifjúsága teljes erejével vállalkozott s most már több mint 20 év óta zászlóvivője a város érdekeinek. Közigazgatási működése már az első években feltűnt az intéző köröknek; a megye látván erélyes, céltudatok intézkedéseit, hogy szorosabban fűzze érdekeihez, tiszteletbeli főjegyzőnek választotta Farkas Jenőt. A felsőbányái Takarékpénztár megnyerte igazgatójául, a nagybányai bányakerületi egylet pedig elnökévé választotta, mint a M. K. E. keleti kárpáti osztály ügyvivő aleinöke, végre megmentett egy nagy kört az idegen forgalomnak. Természetesen, hogy Felsőbánya kul- tur intézményei hamar igyekeztek a polgármestert ügyének megnyerni és igy lett elnöke a Középhegyi bányaegyletnek, a kaszinónak, a polgárikörnek, a guttini választmánynak, azonkívül a felsőbányái r. kath. egyháznak elnöke. Egy se mostoha gyermeke, mindenütt a lényeget felkarolva, minden tekintetben előre viszi, néha a legsúlyosabb viszonyok közt is. Hogy mit tett Farkas Jenő mint polgármester? Aki 26 évvel ezelőtt a piszkos, sáros, kövezetlen utcát, Felsőbánya sötétségét ismerte és most befásitott, járdával ellátott, fényes villamvilágitással megvilágított, vízvezetékkel biró várossal összehasonlítja, meggyőződik, hogy Farkas Jenő polgármester valóban óriási munkát végzett. Ő vitte azonkívül keresztül, hogy az elhagyott, félreeső Felsőbánya vasúttal összekötve lett a világgal. Ő volt az, aki nem nyugodott, mig a nagyszerű Felsőbánya-Máramarosszigeti műutat ki nem építette és a kisbányai és kapniki utat is járhatóvá tétette. Ő létesítette vidékünkön irodalmi munkássága által a turistaságot, amely Felsőbányán egy kies menhelyet talált, de Ő volt az is, aki a bányakárpótlásban a város részére 400.000 koronát szerzett és a közös erdő ügyét dűlőre hozta, miáltal uj jövedelmi forrásokat teremtett. A nagyközönség már 1910-ben ünnepelte Farkas 15 éves polgármesteri jubileumát. Nagybánya és vidéke Felsőbányával együtt elismerte sok oldalú tevékenységét számtalan üdvözlettel, azonkívül a polgárság díszközgyűléssel, tisztelői ajándékkal kedveskedtek, hogy kifejezést adjanak annak, mennyire méltányolják Farkas áldásos működését. A felsőbányái polgármesternek kitüntetése mutatja azt is, hogy Szatmármegye köz- igazgatási életének irányítása szakavatott kezekben van, mert figyelemmel kiséri a szerényebb köröket is és figyelmezteti a felsőbb fórumokat a közérdek előmozdításában fáradozó egyénekre.

A Szatmári Hírlapból. Farkas Jenő felsőbányái polgármesternek a király hivatali működése elismeréséül a királyi tanácsos címet díjmentesen adományozta. Farkas Felsőbánya városának emelésére, sőt megmentésére páratlanul kitartó munkával és szorgalommal, tartalmas ambícióval évtizedeken keresztül igen sokat tett. Örvendünk kitüntetésén.

A katonák karácsonyi ajándékára adakoztak: Stoil Béla 10 K, Farkas Jenő 5

K. Bradofka Frigyes K, Dr, Csausz Károly 2 K. Likker Károly 2 K, Meiker József 2 K, Lé- vay Károly 2 K, Mikola Gyula 2 K, Szokoly Dezső 1 K. Zazula Sándor 1 K, Felsőbányái Takarékpénztár Részvénytársaság 25 K, Spáczay Gyula 2 K, Pap Márton 2 K, Háder Ferenc 2 K, Bernovits Emil 2 K, Puskás Ferenc 2 K, Berindán László 1 K, Pap Erzsiké 1 K, Schultz Fanny 60 f, Schultz Ferenc 1 K, Fizély Sándor 5 K, Wider Lázár 2 K, Kilián Béla 3 K. Lányi Gyula 1 K, Márjás György 1 K, Bergfesd Árpád 1 K, Dr. Szokol Pál 3 K, Róth Lázár 2 K, Róth Mihály 1 K, Miklósi Gyula 40 f, Hámori Nándor 2 K, Haranth Gyuláné 2 K, Árus Jenőné 1 K, Szabó Károly 1 K, Stern József 50 f. Növi 50 f, Dr. Berks Aurél 2 K, Kováts Istvánná 50 f, Dr. Tóth Gábor 3 K, Weisz Sándor 2 K, Salamon Mayer 2 K, Bugesch Károly 50 f, Neubauer Leó 50 f, Salamoa Lenke 50 í, Klein Sámuel 1 K, Bónis Sándor 1 K, özv. Lévay Fe- rencné 1 K, Szalai László 1 K, Porosz Ármin 3 K, N. N. 10 K, N. N. 40 f, Bugesch Matyika, 1 K, Wider Samu 1 K, Matyasovszki Sándor 1 K, Rumpold József 1 K, Szellemi László 3 K, Bay 2 K, Dukrét Gyula 1 K, Vagányi Kálmán 1 K, Szíjgyártó József 1 K, Tury István 1 K, Nagy Sándorné 1 K, Pelládi Józsefné 20 f, Jan- csó Jauka 2 K. Felsőbányái állami ovodások cukorkapénz 1 K 30 f, Merza Anna 1 K. összesen 143 K 90 f. A hadfelszerelésre: 1 vörösréz üstöt s három drb sárgaréz mértéket özv. Gábor Józsefné.

8 millió 300 ezer korona hadiköl= csont jegyeztek a vármegyében. A hadi- kölcsön jegyzés eredménye a vármegye területén szép sikerrel zárult. A jegyzett összeg ekként oszlik meg: A nagykárolyi járásban: 1 millió 11 ezer 600 korona, a mátészalkaiban: 1 millió, a csengeriben: 272 ezer 950 korona, a nagybányaiban : 274 ezer 400 korona, a fehér- gyarmatiban : 300 ezer, a nagysomkutiban : 560 ezer, az erdődiben : 609 ezer 700 kor., a szatmáriban : 470 ezer, a szinérváraljaiban: 71 ezer 250, Nagykároly városban: 2 millió 173 ezer 350 korona, Nagybányán: 446 ezer 600 korona, Felsőbányán: 134 ezer 300 kor. Összesen a vármegye területén 8 millió 295 ezer 150 korona jegyeztetett, több mint az első két hadi- kölcsön összesen. Szatmár-Németi városban külön 5 millió 981 ezer 800 koronát jegyeztek.

Ne maradjon senki el a katonák részére gyűjtendő szereíetadományból; egy lélek sem az itthon élők közül. Nemcsak a lelkiismeret követeli e részvétet, nemcsak a hazafias kötelesség, hanem városunk becsülete érzésének fokmérője. A krisztusi szeretet bensősége, mely a szegény fillérnek is nagy értéket ad.

A honvédek kitüntetései. Egy táblázatos kimutatás jelent meg arról, hogy a honvéd- ezredek és a népfelkelés a háború kitörése óta 1915. november 31-ig hány vitézségi érmet kapott. A kimutatások végösszege a következő: A honvédgyalogságnál összesén 97 arany, 1483 I. osztályú, 5047 II. osztályú ezüst és 3876 bronzérmet osztottak ki, tehát összesen 10.803 ember kapott kitüntetést. A honvéd lovasságnál 19-en kaptak arany, 249-en I. osztályú, 780-an II. osztályú ezüst érmet, 568-an pedig bronzérmet, összesen 1600-an. A honvéd tüzérségnél 7 arany, 125 I. és 477 bronzérmet, összesen 1308 kitüntetést osztottak ki. A népfölkelő alakulatoknál 146 arany, 2222 I. osztályú, 7671 II. osztályú ezüstérmet és 6110 bronzérmet, összesen 5543 kitüntetést kapott a legénység.

Szerb foglyok Szatmáron. Legutóbb kétezer szerb fogoly érkezett Keveváráról a szatmári fogolytáborba. A Valjevó körüli harcokban kerültek fogságba. Lerongyolódott, el- kényszeredctt, szomorú csapat volt a 2000 szerb fogoly. Rongyos ruhában, többnyire teljesen lerongyolódott civilruhában, a csupasz mellük kilátszott belőle, a kétezerén összesen nem volt két pár jó bakancs, csak egyik-másikon lógott egy-egy orosz vagy angol katonai köpe- nyeg. Egy demoralizált, kiéhezett, rongyolódott, szomorú csapat, amelynek minden tagja két- két cső nyers kukoricát hozott magával. Ezt a két cső kukoricát még otthon kapták. Ez volt az élelmük otthon, ahol már a katonák nem kapnak egyebet ennél. Miután fogságba kerültek, a két cső kukoricára nem volt szükségük, a minek már rendes élelmet adtak nekik, a kukoricát elhozták egészen Szatmárig. Borzalmas dolgokat beszélnek a szerbiai nyomorról

és elkeseredettségről. A rettenetes elhanyagolt állapotban levő foglyokat, akiknek letisztítása meglehetősen nagy feladat volt, a barakk táborba szállásolták be.

Advent. Elérkezett az advent, a kereszténység Krisztust váró ünnepe. Századok mélységes fájdalma, próféta-lelkek csodás látása válik valóra érkezésén. A családban — mint már annyiszor — felcsendül újra az igaz Isten Ígéretébe vetett szent zsolozsma töredezett hangja. El-elcsuklón könnycseptől kisérve ... A kapcsos biblia zára felpattan s az adventi esték hidegségét melengeti a belőle áradó könyörülő kegyelem sugárzása. Sóhajok íellegén, könny- záporos utón jön, közeleg az adventi fehér király. Köszöntsük ismerősen. Fogadjuk szívesen . . . Várunk mi királyunk ! Hozzad a megváltást! Hozzad a könnyeiddel szentelt boldog, áldott Békét 1 . . . Jöjj, jöjj adventi fehér Király !

Kétmillió katonája van Törökországnak. Konstantinápolyból jelentik: A fegyver és lőszerszállitmányok, amelyek ide érkeztek, lehetővé tették az ázsiai csapatok fegyverkezését és harrbaküldését. Ezáltal a török hadsereg kétmillió emberre emelkedett.

Ungmegyében elpusztult a legújabb végleges megállapítás adatai szerint 79 lakóház, 1 imaház; összesen 80 épület. Máramarosmegyé- ben: elpusztult 91 lakóház, 3 imaház, 1 iskola; összesen 95 épület. A felvidéki falvakban eszerint 5765 elpusztult ház vár újjáépítésre.

A harctérről. 1915. nov. 18. Polgármester Ur! A Felsőbányái Hírlap 22. és 23. számait hálás köszönettel vettem. Az éjszaka nagy hó esett le, mely előreláthatólag tavaszig megmarad s a hadimüveletek most már teljesen megbénultak ezen az arcvonalon. Állásaink kitűnőek, elképzelhető legerősebben megerősítve. Legénység jó meleg ruhával felszerelve; lövészárkaikban pedig teljes szobák, kályhákkal ellátva állanak, állandóan a legénység rendelkezésére. S most, hogy a föld mindenütt fehér, az őrszem biztos terepet lát be a végtelenségig maga előtt s igy meglepetések most kizárt dolognak tarthatók. Különben nagyon jól élünk. Panaszra egyáltalán nincs, esetleg csak az idő szeszélyességére lehet ok. Nagyságodnak alázatos szolgája B. J.

Az orosz és német kulturérzék. Immár szükségtelen és fölösleges is bizonyítgatni, hogy mennyivel magasabb szintájon mozog a német nép és katonaság kulturérzéke az orosz fölött, de mint jellemző adatot jó megjegyezni, hogy mit csinál a német az okkupalt belga területekben. Az orosz tudvalevőleg Felvidékünk iskoláit, templomait mikor a télen itt járt s éppen úgy Galíciában is istállóknak használta; a németek pedig Belgiumban a folyó iskolai év elején 700 iskolát nyitottak meg s egyben szigorúan elrendelték a kötelező iskolábajárást.

Miért küzd a bolgár nemzet. Az eth- nografiai kérdés helyes megoldásán kívül a történelmi jogcím is elég alapot nyújt ahhoz Bulgáriának, hogy végre becsületesen rendezze el országának jövőjét. Mikor 1870 március 11-én Abdul Azis szultán firmánjá-ban a bolgár exarchátus felállítását elrendelte, határozottan jutott kifejezésre az is, hogy a bolgároknak bizonyos területeken lakó macedóniai szlávokra vonatkozó joguk van. A bolgárok jogcímének eldöntését a népszavazás tette kétségtelenné s a porta nyomban elrendelt népszavazásából a bolgárok s nem a szerbek kerültek ki győztesen. A bolgár állam pedig később is megtette kötelességét s valóságos kulturmissiót folytatott az elvadult macedón területeken. A misszió mélyre ható nagyságáról elég megemlíteni, hogy a török uralom utolso éveiben - a legvitásabb területeken - a szalonikii és monasztiri vileje- tekben volt 441 bolgár iskola, ezzel szemben ugyanezen a területen volt 70 szerb intézet. S mégis Szerbia számára Ítélte oda a bukaresti béke a bolgár vér árán felszabadított macedón területeket. A le nem pénzelt s elfogulatlan diplomácia minden egyéb Szerbia kezében levő s a bukaresti békében megnyert területet minden elképzelhető jogcím alapján Bulgáriának ítéli. A népszavazás döntése ellenére a macedóniai exarchatusi területről öt a szerbek-, három a görögök és csak két kerület volt bolgárok birtokában, amint ezt a bukaresti békében a szerbek patronusai és a bolgárok megrablói elhatározták. Ennek az igazságtalanságnak a megszüntetéséért küzd most diadalmas fegyver-