Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-10-28 / 22. szám
XIX. évfolyam, Í3Í3. szám, TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére \ Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá | ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. A hatóságilag megállapított árak túllépésének meggátlása. Belügyministerl rendelet. A közszükgségletek kielégítése, a közélelmezés rendjének az üzérkedés hátrányaitól való megóvása érdekében, a kormány — a törvény- hatóságok sürgető kérelmeinek is eleget téve — gondoskodott a legíontosabb közszégleti és élelmezési cikkek árainak — részben országos, részben területileg elkülönítetten való - hatósági megállapításáról s megadta ezzel a legerőteljesebb eszközök egyikét arra, hogy a piaci helyzet kizsákmányolásán alapuló indokolatlan és túlzott ár felhaj lások hátrányaitól az erre hivatott hatóságok, a közönséget megvédhessek. Ennek ellenére az ország különböző megbízható forrásokból ismételten arról értesülök, hogy a megállapított hatósági árak be nem tartatnak és azok túllépése nemcsak kellő megtorlásban nem részesül de sőt hallgatólag bizonyos elnézéssel találkozik. Ilyen körülmények között a kormány minden gondoskodása meghiúsulna s kárt szenvednének vele mindazok a nagy érdekek is, amelyek ahhoz fűződnek, hogy a háború által teremtett bonyolultabb helyzetet egyesek jogosulatlan előnyök szerzésére ki ne aknázhassák, a közszükségletek kielégítése meg nenehezit- tessék és a közönség megélhetésének terhei ok nélkül ne fokozlassanak. Az ilyen helyzet fenmaradását, vagy ahol az még be nem következeit, annak előállását minden erővel meg kell akadályozni. Részemről teljesen tisztába vagyok azokkal a nehézségekkel, amelyek az e téren felmerülő kihágásoknak felderítése tekintetében fennallanak, tisztába vagyok azzal is, hogyha hatóság eljárásának sikere a vásárló közönség részéről való folytonos támogatást feltételezi. Az összes közélelmezési és rendőri hatóságoknak ugyanis nemcsak abban áll a feladata, hogy a konkrét feljelentések alapján a hatáskörüknek megfelelő módon eljárjanak, hanem abban is, hogy állandóan figyelő szemmel kisérjék a felmerülő jelenségeket, gondot fordítsanak a gyanút ébresztő tünetek felderítésére s ha a kihágások egyrésze még mindig kisiklik is a törvény keze ódul a kinyomozott esetekben mindent megtegyenek arra, hogy elriasztó példát állítsanak a hazafiatlan elemek elé, akik a mostani időkben sem citálják önös érdekeiket a közcélok fölébe venni. Emellett azonban hathatós eszköz kínálkozik a baj orvoslására a közönségnek aziránt, hogy minden mástól eltekintve saját érdekét is szolgálja, ha az árak túllépésének minden esetét a hatóság tudomására hozza. — Nem árul- kodás ez, hanem hazafias kötelesség. - Ne hagyja magát a közönség befolyásoltatni attól az aggálytól, hogy ilyenformán az áru megsze- rezhetésétől elesik, mert az illető árusok ha látják, hogy kísérleteik meghiúsulnak, sőt büntetésnek teszik ki magukat, némi visszatartási törekvés után végre is kénytelenek lesznek cikkeiket piacra vinni, nem is szólva arról, hogy komoly szükség esetén a kormány meg tudja találni a módját annak, hogy az üzérkedés által visszatartott készletek a közfogyasztástól elvonhatok ne legyenek. Felhívom ehez képest, hogy úgy a közönségnek az elmondottak értelmében való felvilágosítása, mint a hatóságok utasítása által mindent tegyen meg, ami a hatóságilag megállapított árak megfelelő érvényesülése érdekében szükséges, önként értetődik, hogy legelső sorban a legszigorúbban ügyelni kell arra, hogy a törvényhatóság által vagy a törvényhatóság részére történő avagy bármely más hatósági jellegű vásárlásánál a maximális árakat sohase lépjék túl. Különösen szigorú ügyelettel kell lenni továbbá arra, hogy följelentett, vagy a hatóságnak másként tudomására jutott esetek a legbe- hatóbban kiderittessenek és erélyesen meg- toroltassanak; hogy továbbá az erre hivatott hatóságok nyomozás utján is igyekezzenek a történt kihágásokról tudomást szerezni s azokkal szemben való eljárást lehetővé tenni. A közönséget ezúttal alkalmas módon arra kell figyelmeztetni, hogy a hatósági árnál magasabb áraknak nemcsak a követelése, de megadása, sőt minden e tekintetben való közreműködés is kihágás s amazzal egyenlő elbírálás alá esik. Budapesten, 1915. évi október hó 4-én. Sándor János s. k. A harmadik hadiköicsön. Több mint tizenhárom hónapja áll Magyar- ország egy olyan ellenséges világgal szemben, mely számban szoksororosan meghaladja, de sokszorosan meghaladja, de minden gyilkoló, romboló eszközét furfangosan felhasználva sem tudja felülmúlni erejét. A letelt idő fényes bizonysága annak, hogy milyen nagy előrelátással alapozta meg, készült elő az ország az elkererülhetetlen háborúra, amit ránk erőszakoltak és aknamunkával készítettek elő ellenségeink. Hadseregünk kitartó ereje, szívóssága és minden egyes embernek külön-külön és az összesnek együttes áldozathozása tette azt, hogy idáig diadalmasan győztük és győzzük úgy testi, mint lelkierővel a nagy Molochchal felvett küzdelmet. Ahogy ma állunk, a legvérmesebb réméT A R C A. Levél Olaszországról. 1910. (Folytatás és vége.) Innen Bolognán át Firenzébe mentünk. Program szerint legalább félnapot töltöttünk volna itt, de a mindenható rendezőség 1 órában állapodott meg. (1 óra Firenzében!) Nem éltünk a kegyes engedelemmel, csak a legközelebbi templomba kukucskáltunk be. A szerencsésebb halandók bemerészkedtek a városba is, körül kocsikázták; a még szerencsésebbek le is maradtak a vonatról s ezek élvezhették éjjeli 12 óráig Firenze gyönyörűségeit. Vagy 35-en voltak e kiválasztottak, köztük Ettinger tisztelendő ur is. Reggel 7-kor ők is ott voltak, ahol mi: Rómában. Roma ! az örökváros. Gócpontja vallásunknak, telve templommal, szent ereklyével, áhítattal, — s a régi pogányok, kegyetlenkedő, élvezethajhászó császárok idejéből fönmaradt merész hatalmas épületromokkal. Hogyan tudtak akkor épiteni! A Caraccalia thermaiban a medence mozaikja még mindig erős; hatalmas ivű merész bolthajtások. Óriás méretű fürdő lehetett ez. Pár darab márvány darabot sikerült emlékül elhoznom innen. A Forum Romanum, Forum Trajanum, Capitolium, hol kegyeletként két eleven farkast tartanak Romulus és Rémus emlékére ; ez ikerpár hatalmas két szobra őrzi a teret. Colesseum, Titus termái, Vesta szüzek temploma, Marcellus színháza (ez még látható) a Pantheon, régen pogány templom, most királyok temetkező helye, itt nevünket is beírtuk Umbertó király sírjánál az emlékkönyvbe. Itt van I. Viktor Emanuel sírja is: „V. E. padre della Patria“ felirattal. Ez a régi Róma Quriri- nál, vatikáni múzeumok és a Monte Pinco, felséges park gyönyörű kilátással Rómára és Göthe csodaszép fehérmárvány szobrával és a temető, ez a csoda szép műcsarnok, a bántalmak, elválásnak szivig hatón kifejező emlékszobraival. Aztán a templomok: a lateráni, hol a Syilveszter pápa emlékére állított emléktábla leleplezési ünnepélye volt. Megható szertartás 16-ikán szépen rendezve. 17-ikén mise Sz-t. Péter templomban; óriás méretű ez a dóm, annyi művészi szoborral, freskóval, relieffel, hogy nem annyira áhítatot kelt, mint bámulatot. Mise után 0 Szentsége fogadta a zarándokokat. Szerencsés voltam a trónszéktől mintegy hatodik lenni a sorban s igy közelről szemlélni 0 Szentségét. Csupa szivjóság. Nem igyekszik imponálni mégis meghódítja híveit. Sőt humor is van benne; amint körül sétált áldást osztogatva, kedélyesen megborzolta fejét egy magyar kis papnak. Szép csengő hangon üdvözölte a zarándokokat, megáldotta őket s udvarával kivonult. És mi egy szép emlékkel gazdagabban, sok megáldott olvasóval, éhes gyomorral kissé ká- bultan térünk vissza a Hotel Nuova Romába, hol a zarándokok egy csapata volt elhelyezve. Ez olyan turista szálló (inkább aibergó.) Elég kényelmes; mi csak a 4-ik emeleten voltunk, de sokan az ötödiken még közelebb az Istenhez. A liftet, (egy boros kosarat) sohase használtam. Az ellátás egész jó volt nekünk másodosztá- I lyu utasoknak. Tojásos ételt annyit kaptunk, hogy gyanúba fogtuk a tyúkokat: hogy legalább is kettőt tojnak naponta. Vasárnap este nagy kitüntetés érte a magyarokat: gróf Széchen, pápai nagykövet fogadott. Meleg fogadtatás, hideg buffet s három édes gyermek; ez az impressió az ott töltött fél óráról). 18-ikán korán kelve mintegy 150-en Nápolyba mentünk. Délután 3-kor érkeztünk meg. A legszebb vidék, szőlő és olajfák, dús vetemények. Itt már bőkezűbb az Istenke. Termő narancsfák, zöldelő füge, platán és a tenger. Nápolyt fekvése teszi elragadóvá: hegyoldalon félkör alakban a tenger partján. Ez szép: a tengerpart. Gyönyörű virágos palotákkal. Széles szerpentin ut visz föl a San Martinóra, honnan festői a kilátás a Ve- zuvra. Bekocsiztuk a szép városrészt, mert van ám csúf, piszkos, szagos része is, nagyobb része. Megnéztük a National parkban a világhírű agna riumot, aztán még kóboroltunk s 7-kor siettünk haza a Pinto Storyba a dinerhez. Itt kedves szobánk volt, egyik ablak a tengerre, másik egy narancsos kertre nyílott. Bájos szobalányok szol-
