Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-09-02 / 18. szám

Vármegyei közgyűlés volt e hó 16-án amelyen a főispán megemlékezett Kovács Gyuláról és Strenberg Móricról, Az Őfelsége elé vonuló diszküldöttségbe Csaba Adorján főispán, Domahidy István, dr. Falussy Árpád, Kende Zsigmond, Szentiványi Gyula és Szuháhyi Ferenc bizottsági tagokat választották meg. A felvidéki községek újjáépítéséhez a vármegye 40 ezer koronával óhajt hozzájárulni.

Revidiüiják a felmentéseket. A belügyminiszter-rendeletet bocsátott ki, melyben elrendeli, hogy a katonai szolgálat alól felmentett tisztviselők névsorát újból revidiálni kell, hogy a netán nélkülözhetők katonai szolgálatra behívhatok legyenek.

A rokkant katonák járandóságai. Egyik katonai lap közli a rokkant katonák járandóságait. Ezek szerint a törvényszerinti évenkénti nyugdíj: gyalogosoknak 72 korona, őr- vezetők'nek 96 korona, tizedeseknek 120 korona, szakaszvezetőnek 144 korona, őrmesternek 168 korona, törzsőrmesternek 192 korona. Az országgyűlés a fenti összegekhez a következő ideiglenes segélyt állapította meg a rendfokozatra való tekintet nélkül: azon esetben, ha a rokkant kereset képessége 25 - 50°/o-kal csökkent, 60 korona, ha 50 - 100°/<rkal csökkent 120 korona, ha a rokkant minden munkára képtelen 180 korona. A lap közli a rokkant katonák hozzátartozóinak járó segélyt. A rokkant törvényes felesége részére évi 60 korona, a rokkant minden ('házasságon kívül is született,! gyermekének 60 korona, a rokkant apja, atyja, vagy nagyszülei után egyenként 60 korona. Á harctéren elesettek, eltűntek vagy meghaltak után fizetendő járandóságok a következők : Az elesett özvegyei és árvái részére járó törvényes évi nyugdijak. Gyalogos özvegy nyugdija 108 K, nevelési járulék az apátián árváknak 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K, őrvezető özvegyi nyugdija 144 K, nevelési járulék az apátián árvának 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K, tizedes özvegyi nyugdija 180 K, nevelési járulék az apátián árvának 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K, szakaszvezető özvegyi nyugdija 216 K, nevelési járulék az apátián árvának 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K, őrmester kisebb illetékkel 270 K, nevelési illeték az apátián árvának 48 K, nevelési illeték a szülőtlen árvának 72 K, őrmester nagyobb illetékkel 360 K, nevelési járulék az apátián árvának 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K, törzs- őrmester özvegyi nyugdija 450 K, nevelési járulék az apátián árvának 48 K, nevelési járulék a szülőtlen árvának 72 K. Ezenkívül az özvegyek és árvák ideiglenes évi segélyt kaphatnak, tekintet nélkül a rendfokozatra. A segély az özveny részére 120 korona lehet, s a gyermekek járuléka 12 koronától 36 koronáig változik.

Képsorsolás. Nyisztor Amália kapnikbá- nyai áll. tanítónő egy olajfestményt sorsol ki a Hohenberg Zsófia gyermekvédelmi alap javára. A kép egy éldülői részletet ábrázol. Van 200 nyerő szám. Egy szám ára 50 fillér. A kép H. Riedl E.-féle üzlet kirakatában látható. Ugyanott lehet a számokra jegyezni is.

A világháború huszonegy hadüzenete. A világháború kitörése óta összesen huszonegy hadüzenet történt: 1914. julius 28-án Ausztria és Magyarország Szerbiának, — 1914. augusztus 1-én Németország Oroszországnak, — 1914. augusztus 3-án Németország Franciaországnak,

— 1914. aug. 3-án Németország Belgiumnak, — 1914. aug. 4-én Anglia Németországnak, — 1914. augusztus 5-én Ausztria és Magyarország Oroszországnak, - 1914. augusztus 6-án Szerbia Németországnak, - 1914. augusztus 11-én Montenegró Ausztria és Magyarországnak, - 1914. augusztus 11-én Montenegró Németországnak,

— 1914. augusztus 11-én Franciaország Ausztria és Magyarországnak, - 1914. augusztus 13-án Anglia Ausztria és Magyarországnak, — 1914. augusztus 23-án Japánország Németországnak,

— 1914. augusztus 25-én Ausztria és Magyar- ország Japánországnak, — 1914. augusztus 28-án Ausztria és Magyarország Belgiumnak, — 1914. november 2-án Oroszország Törökországnak, — 1914. november 5-én Franciaország Törökországnak, — 1914. november 5-én Anglia Törökországnak, - 1914. november 7-én Belgium Törökországnak, — 1914. november 7-én Szerbia Törökországnak, — 1915. mgjus 23-áu Olaszország Ausztria és Magyarországnak, - 1915. aug. 21-én Olaszország .Törökországnak üzent

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

I hadat. — Minthogy nyolc állam Ausztria és Magyarországnak, Németország és Törökországnak az ellensége 24 hadüzenetnek kellett volna történnie. Olaszország azonban Németországnak nem üzente meg a háborút, Montenegró és Japánország pedig csak a két középeurópai nagy hatalomnak üzent hadat, Törökországnak ellenben nem. Németország és Olaszország, valamint Montenegró és Törökország közt megszakadt a diplomáciai érintkezés. Japánország és Törökország közt a háború előtt sem volt diplomáciai összeköttetés.

A nemzeti áldozatkészség szobra. A

nemzeti áldozatkészség szobrának végrehajtó bizottsága az ország védelmében elesett katonák özvegyeinek és árváinak, valamint rokkant harcosainak tisztességes, a magyar nemzet harcizmusához méltó eltartására, megalkotja a „Nemzeti áldozatkészség szobrát.“ A művész- fából kifaragott szobrot, a hazafias társadalom az adakozók nevével bevésett apró fémpikkelyekkel borítja azt be. A magyar társadalom minden tagjának rendelkezésére áll egy fémpi» kely, — a melyet áldozatkészsége és anyagi képessége arányában tetszés szerinti összeggel válthat meg, de minimális ára 2 korona. Ez emlékből, melyet fanatikus lelkesedéssel és áldozatkészséggel magunk építünk meg, a história levegője árad, hogy a magyar nemzet dicsőségének és hősi nagyságának hirdetője legyen évezredek múltán is. A szobrot befutja majd a patina, de alkotóinak nevét remek mü- album őrzi meg a Nemzeti múzeumban, sőt minden adakozó ereklyekép okmányt kap az áldozatkészség szobrának rajzával, a melyen fémlemezének helye is meg lesz jelölve. Mindenkit kérünk, hogy váltsa meg s a polgármesteri hivatalban levő gyüjtőiven jegyezze elő a lemezét, hazafias adományát

Katonás nevelés a középiskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezetes újítást léptet életbe az uj tanév kezdetén a középiskolákban. A miniszter a honvédelem fokozódó követelményeire való tekintettel kívánatosnak tartja, hogy az ország ifjúsága a hadköteles kor előtt bizonyos katonai kiképzésben részesüljön. Egyelőre csupán kísérletről van szó, amelynek tanulsága alapján a katonai gyakorlatot végleg beillesztik a középiskolai tanitás keretében. A katonás nevelés módját a rendelet részben a rendes tanórákon, részben a játékdélutánokon és a kirándulásokkal kapcsolatban akarja megoldani.

Az uj ezüstkoronások. Augusztus 15-től kezdve a jegybank uj ezüstkoronásokat fog forgalomba hozni. Az uj egykoronások külső képe más lesz, mint a régieké és hátlapjukon „1914-15“ felírás lesz egy babérkoszorúval övezve. A most forgalomban levő egykoronásokat be fogják vonni. November 15-ike után már csak az ezüstértékükön váltja be a jegybank a régi egykoronásokat és így remélhető, hogy az a rengeteg sok egykoronás ezüstpénz, melyet háború folyamán kivontak a forgalomból és tezauráltak, november 15-ig visszakerül a jegybankba.

Meghívó a Tomasovszky Imréné úrnő zongora-növendékei és a felsőbányái műkedvelő fiatalság által 1915. szeptember 4-én a városi szálloda nagytermében létesítendő a kárpáti falvak felépítésének alapjára rendezendő háborús estélyre. Műsor: 1. „Lengyel himnusz“, zongo- rázza Csausz Gyula. 2. „Májusi virágok“, Strea- bougtól, négykézre zongorázzék Puskás Margitka és Lupán Stefánia. 3. „Magyar ábránd“, hegedü-kisérettel zongorázza Pap Erzsiké. 4. Gábor Andor: „A kozák.“ Jelenet. Személyek : Péter katona Czausz Gyula, János ifj. Dimand Károly, Kozák Hámori Ede. 5. „Magyar nóták.“ Énekli Pap Elluska zongorakisé-retével Árkosi Béla. 6. „Grand Valse“ As dur Chopentől; zongorázza Farkas Giziké. 7. „Dichter und Bauer“ Suppétől; zongorázzék: Pircsi Ró- zsika és Tomasovszky Imréné. 8. „Contre tánc“ Beethowentőí; zongorázza Kilián Béiuska. 9. Deréki Antal: „Ripacs ur keservei“, monolog. Előadja Dimand József. Szünet. 10. ,.Magyar dalok“, előadja Tomasovszky Imréné zongora- kíséretével Nagy Károly. 11. „Boszorkány-tánc“, Bátor Szidontól; zongorázza Lupán Stefánia. 12. „Bouten Trein“, Kettertől. Zongorázzék Szalay Margitka és Tomasovszky Imréné. Gondinet: „Valami hibája van.“ Vígjáték 1 felvonásban. Személyek : De Lussan André orvos Beregszászy. Cecil neje, Pircsi Rózsika. Balancourt magánzó, Árkosi Béla. Nanette szobaleány, Farkas Giziké. Helyárak: I. hely 2 korona, ÍI. hely 1 korona, III. hely 60 fill., állóhely 40 fill. Kezdete este fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók Bónis Sándor urnái. Előadás után az étteremben étlap szerinti vacsorával szolgál Rumpold József vendéglős.

Takarékosság.

Az angol alsóházban a múlt héten felszisz- szentek az angol képviselő urak, mikor meghallották a miniszterektől, hogy Angliának a háború eddig harminc milliárdjába került. A kormány nyilatkozat után azonnal akadt képviselő, aki felszólalt és körülbelül a következőket vágta az angol nemzet szemébe :

— Hihetetlen és eddig képzelhetetlen arányokat öltött ez a háború, nemcsak embertömegek, hanem költségek dolgában is. Az az ösz- szeg, amit itt most hallottunk, minden képzeletet fölülmúl. Anglia ugyan sokat megengedhet magának, de én ugv hiszem, hogy azt az ösz- szeget még Anglia is megérzi. Legkülönösebb azonban az, hogy ugyanakkor, amikor Angliát ilyen óriási háborús kiadás terheli az angol hatóságok tisztviselői a hivatalos pénzeket épp oly könnyelműen, épp oly számolatlanul költik el, mint eddig és a magánemberek magánvagyo- nukat is, ahelyett, hogy a hadviselés rendelkezésére bocsátanák, maguk költik el ugyanazokra a hiábavalóságokra, mint háború előtt. Ennek a helyzetnek meg kel változnia, és a mai pazarlásnak a helyébe takarékosságnak kell lépnie.

Ezt mondták Angliának, a világ bankárjának a parlamentjében. Már ott is érzik, hogy a végnélküli nemtörődömséggel, amelylyel Anglia népe a háborút nézi, háborút nyerni, háborúban győzni nem lehet.

Egyrészt örömmel és megelégedéssel kell tudomásul vennünk az angol néphangulat és parlament eme megfordulását, de ugyanakkor a magunk számára is le kell vonnunk a tanulságokat. Ha már Anglia ennyire érzi, hogy takarékoskodni kell, és minden erőt a háború szolgálatába kell állítani, mennyivel inkább kell ezt éreznünk és megállapítanunk nekünk is, akik bizony — a magunk lebecsülése nélkül mondhatjuk — fejletlenebb és szegényebb állam és nép vagyunk, mint Anglia. Takarékoskodnia kell Angliának és takarékoskodnunk kell nekünk még inkább.

A takarékosság a mai hatalmas világháború legelső következménye kell, hogy legyen. Senkinek sem szabad a mai időkben tüntetni a gazdagságával, hanem egy általános életstandardot kellene mindenki számára előírni és ezt kellene mindenkinek betartani. A takarékosságnak legelső szempontja azonban az legyen, hogy célszerű legyen. Ne az elsőrendű szükségletek terén takarékoskodjunk és ne az annyira szükséges szórakozást vonjuk meg magunktól, mert ez a két tényező múlhatatlanul szükséges a nép testi és lelki ellenállásához. De vannak olyan kiadások, vannak olyan jogcímek pénzköltésre, a melyekről a háborúban az úgynevezett Hinterland népeinek illik lemondaniok, sőt ha a harcot, a melyet folytatnak, komolyan veszik, kötelesek lemondani.

A mi számunkra ez a háború élethalálharc. Létünkért, fennmaradásunkért harcolunk. Minél jobban megfeszítjük erőnket, annál gyorsabban tudjuk elérni a mindnyájunk által oly hőn várt végső győzelem pillanatát.

Ahhoz azonban, hogy valóban meg tudjuk feszíteni erőnket, kell, hogy nemcsak testi, hanem anyagi erők is álljanak az állam és a hadsereg rendelkezésére. Ezt az anyagi erőt pedig csakis mi, a lakosság, a nemzet tudja előteremteni és pedig csak egy eszközzel, a takarékossággal.

A jelszavunk tehát ezentui a takarékosság legyen és ez a jelszó diadalra fog vinni. r. i.

Az őszi vetés.

Mivel pótoljuk a rézgálicot ?

A háború első éve bebizonyította, hogy a nemzetek sorsa nemcsak a harctéreken dől el, hanem gazdasági téren is. Erős, megalapozott gazdasági tevékenység teszi lehetővé, hogy seregeink diadalmasan haladjanak előre ellenségeink földjén. És ha ezt meggondoljuk, rá fo-