Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-08-05 / 16. szám

amerikai milliárdosok, Albion fennhéjázó fiai, mindenki, aki a newyorki német nagykövet figyelmeztető szavai, Írásai dacára elindultak a végzetes útra.

A közvetlen oka az angol idegességnek tehát a Lusitanie elsiilyesztése, de az Angliában kitört gyűlölködés, romboló kedv, paroxizmus nemcsak a Lusitania elsülyedésébői eredt, hanem itt állt be az az eset, amikor valóra válik Hin- denburg jóslata: „az győz, akinek idegei tovább bírják“.

Anglia népének idegei már nem bírják. Az orosz vereségek hosszú sorozata, a kudarcok a Dardanelláknál, a németek erős nyomása Ipern környékén és végül most a Lusitania sorsa, mindez az idegekre megy.

Keserves kínlódás jutott osztályrészéül Angliának,' amely azt hitte, mikor ezt a hatalmas, vad orkánszerü világháborút felidézte, hogy ő hozzá, az ő testéhez nem férhet még a háború szele sem. Ezért volt oly merész, oly cinikus, oly hidegverü, ezért voltak oly nyugodtak az idegei és most ezért zavarog dúl és fül.

Anglia szemefényét, büszkeségét, tengeri hatalmának mindenekfelettvalóságát döngette és döntötte le Németország.

Angliának, a legnyugodtabb, leghidegvérübb ellenfelünknek idegei mar bomlani kezdenek.

És most emlékezzünk másról. Magunkról. Amikor határainkon állott az orosz, sőt amikor a legfájdalmasabb csapás ért bennünket Przemysl elestével, akkor sem volt nálunk zavargás, gyűlölködés, nem mondták fel a szolgálatot az idegeink, legfeljebb el voltunk keseredve, pesszimisták voltunk, fájt valamink, de az idegeink alig rezdültek meg.

Tehát a mi idegeink még bírják, ugyanakkor, amikor ellenfeleinknél már mutatkoznak a bomlás jelei. Ha semmi sem erősítené meg bennünk a végleges győzelembe vetett bizalmat, ha semmi harctéri hír sem növelné reményeinket, ez a hir az angol nép romboló düneről szóló értesülés kell, hogy felemeljen bennünket.

Hindenburg jóslatai és kijelentései eddig mindig beváltak, be fog válni az idegekről szóló jóslata is és pedig úgy — amint már az eddigi jelekből látjuk - hogy a mi idegeink fogják tovább birm, nem ellenfeleinkéi. k. v.

Különfélék.

Áthelyezések. A ni. kir. pénzügyminiszter Gerő Gyula m. kir. bányamérnököt, felsőbányái bányaiskolai tanárt a hodrusbányai bányahivatalhoz helyezte át. Helyette Beryfest Árpád id. s. mérnök jött. — A Máramarosszigetre áthelyezett Rések Lőrinc r. k. s. lelkész helyét Faukvetter János r. k. s. lelkész foglalta el, ki Nagymaj tény ban volt káplán.

Farkas Jenő polgármester, a Keleti Kárpátok osztályának ügyv. alelnöke a M. Orsz. Kárpát-Egyesület f. évi augusztus 1-i közgyűlésére utátraíüredre utazott.

I~Kmi Pap SdTidorf I M% részvéttel veszI-------------------------I szűk a hírt, hogy Kin,

Pa

p Sándor ny. rn. kir. táblabiró, Budapesten, a Gsászárfürdőben, hova pár nap előtt üdülés végett utazott, hirtelen, szívszéinüdésben meghalt. A távirati ertesites a Császárfurdő igazgatóságától Szentiniktóssy József nagybányai kir. tábiabirohoz érkezett, aki azt Brebán Sándor esperes utján azonnal közölte az elhunyt testvérével s rokonaival. Amint értesülünk, a család intézkedéseket tett, hogy a boldogultat haza hozzák s a szülőföldjén, Kápolnokmonostoron Helyezik majd örök nyugalomra. A gyászhir városunkban is mely részvétét keltett. Km. Pap Sándor Kápolnokmonostoron született 1840-ben. Kezdetben a közigazgatásnál működött s a monostori járás főszolgabirája volt. Később a nagysomiaiti kerület orsz. gyűl. képviselőjévé választották meg, majd Magyarláposra járásbiró- nak nevezték ki. Innen került a nagybányai kir. járásbíróság éiere, hol a kir. t^blabirói rangig emelkedett s mint táblabiró vonult nyugalomba. Nyugdíjazás után a magyarláposi kerületet képviselte egy cikluson át. Az utóbbi éveket teljes nyugalomban töltötte; a nyári hónapok alatt a kápolnokmonostori gazdaságát vezette, mig a telet Nagybányán töltötte, élénk részt véve a társadalmi életben.

iialáiozós. Vettük a következő gyászjelentést: Alólirottak szivünkben mélyen megszomorodva, de az Isten akaratában való megnyug.

vással jelentik, hogy a legjobb gyermek, nővér és rokon Schultz Matild folyó hó 2ö-án éjjel 11 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 20-ik évében jobblétre szenderült. Hült teteme folyó hó 28-án délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! Felsőbánya, 1915. július 27-én. özv. Schultz Sándorné mint édesanyja. Schultz Ferenc, Schults Mária férj. Séra Ödönné, Schultz Franciska, Schultz Adám mint testvérei. Séra Ödön sógora. Séra Rózsika mint unokahuga. Több közeli és távolabbi rokonai.

Oicsó zsir. A hatóság közhírré teszi, hogy

I. osztályú sertés zsir és szalonna lesz kapható a fogyasztási szövetkezetben.

Tengeri hal. A város polgármestere 100 kg. első minőségű tengeri halat rendelt, mely nehány nap múlva már kapható lesz kg.-ként 1 K 40-1 K 50 f árban. A Nagybányára hozatott próba kitünően bevált 's azok, kik ízlelték, elragadtatással beszélnek róla. Közlünk az elkészítésre nézve egy pár utasítást: Sós hal 20 óráig vízben áztatandó s azután mint minden má* édes-vizi hal elkészítendő. Receptek: Vágott hal. Az először vízben átázott és darabokra vágott halat főzzük meg egy kissé, darálógépen daráljuk meg és azután áztatott zsemlyével, tojással és fűszerrel úgy készíthetjük el, mint minden más vágott húst. Főtt hal: Az áztatott és darabokra vágott halat megfőzzük, vigyázva kiemeljük az edényből és azután mint bármilyen főtt húst valamely mártással elkészítve feltálaljuk. Paprikás hal: Egy lábasba hagymát apróra vágunk és azt vízzel felöntve főzni hagyjuk. Ha a hagyma kissé megfőtt, akkor áztatott és darabokra vágott halat adunk hozzá és egyszer- kétszer felfőzzük. Közben egy tányérban tetszés szerinti mennyiségű paprikát és kevés lisztet jól összeverünk, vízzel felöntjük és ezen lét a halhoz adjuk és együtt főzzük az egészet.

A 43-50 évesek összeírása és szemléje. A 43 — 50 évesek összeírására vonatkozó hirdetmény már megjelent. A bemutató szemlék augusztus 23-ika és október 7-ike között lesznek. A szemlékre beidézés behivási parancscsal történik. Bemutató szemlén azonban tartoznak megjelenni azok is, akik esetleg behivási parancsot nem kaptak. Akiknek egyévi önkéntességi kedvezményre joguk van, tartoznak a bemutató szemlén jogosultságukat annak az intézetnek a bizonyítványaival igazolni, a hol tanulmányaikat végezték. Azok a néplölkelésre kötelezettek, akiknek végelbocsátó levelük, vagy népfölkelési igazolványt könyvük van, tartoznak ezt az ob- sitot vagy igazolványt a bemutató szemlére magukkal elvinni. Az alkalmasnak talált népföl- keiesi kötelezetteket bevonulásuk idejéről külön hirdetmény utján fogják értesíteni.

Az uj liszt. A kormány múlt héten hatályon kívül helyezte azt a rendeletét, amely a liszt megkimélését rendelte el. Az átmeneti idő, amelyben a kukoricaliszt uralkodott, véget ért. Nem kell szűkölködnünk, nem kell a finom, fehér lisztet, a búzát nélkülöznünk, hanem ehetünk ismét becsületes, magyar kenyeret. Fla a harctereken nem is aratnók egymásután a szebb- nél-szebb diadalokat, ez az egy tény, hogy a búzalisztet visszahelyezzük az őt megillető helyre, már maga is valóságos győzelemszámba menne. Mert egyrészt az ország konszolidáltságát jelenti ez a tény, másrészt azonban jelenti az entente laéiieztetesi politikájának bukását it. Hiába blokád, hiába a majdnem teljes körölzárás, mi nem akarunk éhen halni. Csak egyet kell államnak, hatóságnak, és társadalomnak egyaránt megjegyeznie. A liszttel, búzával, amely oly nagy mennyiségben áll most rendelkezésünkre, most már takarékoskodni kell. Nem tudhatjuk mikor lesz vége ennek a véres öldöklésnek és megbocsáthatatlan bűnösség volna a lisztet elfecsérelni, elpazarolni. Örüljünk az uj lisztnek és takarékoskodjunk vele.

Adományok. Főispánná Öméltósága fölhívására a nagy károlyi kórház részére adakozott toliakból 4 párnát az irgalmas nővérek vezetése mellett a patronásbeli leányok fosztottak meg; 3 párnát a szegény ápolda asszonyai. Ezenkívül adakoztak újabban: Süssner Ferencné 1 párnát, Lévay Ferencné 2 párnát és tollat, Hajdú Istvánne 1 párnát, Sárközy Lajosné 1 párnát, Puskás Ferencné 1 párnát és tollat. Az irgalmas nővérek 4 kgr. tépést. E!ső_küldemény: lü párna, Jelenlegi: 13 párna, összesen: 29 párna.

Felsőbányái Hírlap

Az adományokat Farkas 4enőné már beküldőidé Nagykárolyba.

Aratnak a muszkák. Beteljesedett a kívánságuk a muszkáknak : Magyarországon aratnak az idén. Az igaz, hogy nem maguknak s az is igaz, hogy szuronyos őr áll mögöttük, de mégis csakjtt aratnak. Mezőterem, Vezend, Szent- tniklós, Erkörtvélyes és Vállaj, Patóháza, Udvari, Domahida stb. községekben orosz foglyok teljesítenek aratási munkálatokat. A járásorvos két hetenként meglátogatja és megvizsgálja őket egészségügyi szempontból. Hir szerint e foglyok az aratási munkálatokat elég ügyesen végzik.

Tiszta buzakenyeret ehetünk. A kormány tudatta, mely szerint a kenyérliszt keverésére vonatkozó íebruáriusi rendelet hatályon kívül van helyezve. Ennélfogva már most szabad tiszta búza kenyeret enni. Vége tehát a keverésnek s ezzel megszűnt a hadikenyér keserves korszaka. Bár a gyakorlatban már a rendelet megjelenése előtt elvégezték nagyon sokan a hatályon kívül helyezést, mégis kalapot emelve hálával tekinthetünk az Égre, hogy eljutottunk végre idáig.

Piacunk még mindig drága és üres. Zöld paszuly és ugorka van garmadával. Ezeket behozzák, mert különben elvénül. Csirkét, tojást, tejet, tejfölt nem igen hoznak kedves falusi barátaink az „uraknak“, arra persze nem gondolnak, hogy ezek az urak áldoznak az ő fiaikért sokat, nagyon sokat. Csirkét nem hoznak, tojást hoznának, ha nagyobb ára volna, de 8 fii-ért nem akarják adni. Mi helyeseljük a v. tanács eljárását. A termelősztrájk csak megtörik, ha mi nem engedünk. Azt azonban szintén helyesnek tartanók, ha a tanács az árakat újból állapítaná meg. Most a liba árát le lehetne szállítani, a tojásét mérsékelten felemelni.

Szatmári tisztek üdvözlete az olasz frontról. Szegedy László hadnagy, a szatmári kir. törvényszék jegyzője, Morvay Károly kir. Ítélőtábla bíróhoz az olasz harctérről levelet intézett, melyben a többi közt a következőket közli: „A taljánokat megtanítottuk egy párszor amúgy Isten igazában. Enyhe lefolyású kísérletezéseiket még eddig siker nem igen koronázta s úgy elvadultak az árvák, hogy nem mernek már elő sem bújni sziklaoduikból tehetetlen dühükben csak nehéz ágyúikból szórják felénk szitkaikat minél kevesebb eredménnyel“. Koszt- róber György birtokoshoz öccse a következő levelező lapot küldte: Kedves Bátyám! Kedves ieveledet már itt kaptam meg az olasz határon. Itt jobb lenni mint a szerb határon, daczára, hogy rettentő harcok vannak a taliánok sokkal gyávábbak mint a szerbek. Úgy megy itt a háború, mintha csak a rendes napi foglalkozás volna. Nekünk nagyon kevés a veszteségünk. Az olaszoknak azonban borzalmas. Ha igy folytatják akkor nem sokáig fogják bírni. Mi jól érezzük magunkat. Példás rend, nyugalom van. Itt csak győzni tehet. Mindnyájatokat szívből üdvözölve ölel szeretett öcséd Sándor. 1915. VII/20.

Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán, 1915. julius hó 27-én a járvány-bizottság ülésében. Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester, mint elnök, Spáczay Gyula közig, tanácsnok, mint jegyző, Puskás Ferenc gazd. tanácsnok, Bay Karoly rendőrkapitány, dr. Csausz Károly v. főorvos, Bernovits Emil, ellenőr, dr. Berks Aurél v. alorvos, Jékli Károly, Berindán László, Török Lajos, Matyasovszky Sándor és Alexy Pál. Elnök a gyűlést megnyitja és előadja, kogy tekintettel az ország területén fellépő egyes kolera betegülési esetekre, a város területén a szükséges óvóintézkedések megteendők lennének. Hosszabb tárgyalás után a bizottság megbízza a gazd. tanácsnokot, hogy az árkok tisztítása és azok fertőtlenítése iránt a legszigo- ruabban intézkedjék, különösen a Kapnik utcában lévő és Tomasovszky Imre tulajdonát képező lakháztól vonuló árkot, tisztittassa ki s az ott lévő viz bevezetése iránt intézkedjék s az igy elrendelt legszigorúbb fertőtlenítés keresztül vitelére egy alkalmas egyént fogadjon fel a város terhére. Megbízza továbbá rkapitányt, hogy azokat, kik házi állatjaikat az utcákon, tereken legeltetik, szigorúan vonja felelőségre, s az utcák s terek tisztántartását különös figyelemmel kisérje ts kisértesse. Egyben megkeresni határozza a misztótíalusi utbiztosi hivatalt, hogy a kapnikbányai ut mentén lévő árkok tisztántartására, a járvány meggátlása szempontjából a legerélyesebb s leggyorsabb intézkedéseket te