Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-01-21 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap

Gyűjtések és adományok.

Újévi üdvüzletek megváltására:

Dr. Tóth Gábor 10 K, dr. Moldován Ferenc 10 K, Ember Péter 2 K, Kováts Gyula 2 K, Bradofka Frigyes 10 K, Farkas Jenő 10 K, Háder Ferenc 2 K, Pap Márton 2 K, Alexy Pál 2 K, Puskás Ferenc 2 K, Dukrét Gyula 2 K, Bónis Sándor 1 K, Róth Lázár 1 K, Brecher Dávid 2 K, Salamon Májer 2 K, Wider Lázár

2 K, Ferenc Mihály 1 K, Fizély Sándor 10 K, Grün Mór 50 f, Dimand Károly 2 K, Münnich Sándor 2 K, Münnich Sándorné 2 K, Maár József 1 K, Rusolán István 20 f, Nistor János 1 K, Nisnyanszky Henrika 1 K, Hoffman László 1 K, Novy Salamon 50 f, Sterna József 1 K, Likker Károly 2 K, Majker József 2 K, Berno- vits Emil 2 K, Jékly Károly 1 K, Szabó Károly 1 K, Kilián Béla 4 K, dr. Csausz Károly 5 K, Mikola A. Gyula 2 K, Vagányi Kálmán 1 K, Varga János 2 K, Nagy Lajos 2 K, Voll Mihály 2 K, Pap Kálmán 1 K, Miskolczy Sándor 50 f, Minár Ignácné 2 K, Nagy Mihály 20 í, Árkossy József 20 f, Doroghy Sándor 20 f, Tury István 1 K, Mazalik Bazil 30 f. Csepregi István 1 K 50 f, Májdik János 20 f, Lőrincz Márton 40 f, Gellért Károly 1 K, Fehér János 20 f, Lőrincz Albert 40 f, Lőrincz Antal 20 f, Csepregi György 1 K, Kiszner Pál 20 f, Molnár János 20 f, Herskovits Ferenc 40 f, Kovács Sándor 20 f, Körös Róza 50 í, Sárközi Pálné 1 K, Klein Herman 60 f, Nádler Farkas 40 f, Máthé Gyuláné 50 f, Főgel Mihály 1 K, Rideg József 1 K, Kozma György 40 f, Neubauer Leó

3 K, Régenyi János 50 í, özv. Kepecs Dávidné 50 f, Pirchy Kálmán 1 K 50 f, Illés Sándor 1 K, Nagy Sándor 60 f, Silei Sándor 30 f, özv. Boros Józsefné 20 í, Lőrinc György 1 K, Ru- .sicki Ferenc 30 f, özv. Lévay Lajosné 40 f, Marcsics Menyhértné 50 í, Papp Zsigmond 30 f, Matyasovszky Sándorné 1 K, Porosz Ármin 2 K, Máriás János 80 f, Hajdú István 80 f, Sárközi Lajos 1 K, Pérchy Karolina 2 K, Lévay Lajos 1 K, Opluschil István 1 K, Labdáczki István 40 í, özv. Lévay Ferencné 2 K, Szigyártó József 40 f, Túri Károlyné 1 K, Bugesch Károlyné 80 f, Maksay Lajos 40 f, Illés Gábor 40 f, özv. Hajdú Sándorné 1 K, özv. Hajdú Lajosné 40 í, Földeáki Lajos 20 f, Lévay Sándor 2 K, Véghy Jenő 50 f, Klein Sámuel 1 K. Medvecz Vince 1 K, N„ N. 1 K, Dóra István 60 f, Ku- hajda Lajosné 1 K, Kuhajda Péter 20 f, Rum- pold József 1 K, Stoll Béla 10 K, Ádámcsik Gyula 3 K, Janky Árpád 2 K, Hámori Nándor 3 K, Spáczay Gyula 2 K, Weisz Jenő 2 K. ösz- szesen 183 K 90 f. A pénz elküldetett a Had- segélyző hivatalnak a katonai özvegyek és árvák alapja javára.

Az Egerben levő vármegyei katonák javára : Pérchy Sándor 2 K, Szigyártó József 3 K, Medvecz Vince 1 K, Dobay Istvánná 1 K, özv. Hajdú Lajosné 3 K, Puskás Ferencné 2 K, Lévay Sándor 6 K, Bónis Sándor 1 K, Klein Sámuelné .1 K, Róth Lázár 2 K, Róth Mihály 1 K, Kilián Béláné 2 K, özv. Kovács Istvánná

1 K, Tury István 1 K, Pap Márton 2 K, Spáczay Gyula 2 K, Márjás György 2 K, dr. Tóth Gábor 10 K, Haldinszky József 2 K, Stern József 50 fillér, Novy Salamon 1 K, Wider Lázár 2 K, Ferencz Mihály 1 K, Merza Anna

2 K, Farkas Jenő 5 K, Bradofka Frigyes 10 K, Nagy Lajosné 2 K, dr. Szokol Pál 2 K, Bay Károly 2 K, Szekerük Vince 1 K, Fizély Sándor 10 K, Münnich Sándor 5 K, Münnich Sándorné 5 K, Maár József 50 f, Schvarcz Emil 50 f, Frink Pál 40 f, Kosztin György 30 f, Rumpold József 1 K, Langer Antal 1 K, dr. Csausz Károlyné 2 K, dr. 1. Berks Aurél 4 K, Gerö j Gyula 2 K, Bárányik László 20 f, Bugesch Matyika 40 f, Haranth Gyuláné 2 K, Zazula ; Sándor 2 K, Szokoly Dezső 1 K, Mikola A. Gyula

3 K, Árus Jenőné 1 K, Irgalmas Nővérek 5 K, Rés Lőrincz 2 K, Pály Ede 4 K, Magyar László 1 K, Szellemy László 5 K, id. Krassay István 1 K, Darnai Lajos 1 K, Hoffmann László 2 K. Összesen: 135 K 80 f. Id. Kormos Sándorné

1 teli alsó nadrág, 1 pár kapca; Kormos Józsefné 1 téli ing; Hámori Nándor 2 téli ing,

2 pár kapca; Szabó Károly 2 téli ing; Volf Mihályné 1 téli ing, 1 haskötő; Nyisztor Irén 2 téli ing, 3 pár kapca; Farkas Jenő 5 dohány és szivartárca, 6 pipa, 6 szár, 15 szivarszipka,

2 drb mellény, 2 pár térdharisnya, 2 pár harisnya,

1 nyakvédő; Likker Károly 1 téli ing, 1 téli

alsó nadrág, 1 mellény, 1 lepedő tépésnek; Mayker József 1 ing, 1 téli alsó nadrág, 1 lepedő tépésnek; Bernovits Emilné 2 téli ing, 4 pár kapca, 5 pár ütérmelegitő. Úgy a pénz, mint az adományok elküldettek a 12-ik népfölkelő ezred parancsnokságának Egerbe.

A Hadsegélyző levele.

Magyar királyi honvédelmi minisztérium. Hadsegélyző Hivatal. Budapest, 1915. január 13. Felsőbánya polgármesterének, Felsőbánya. Az 1915. évi január hó 7-éről kelt 4272. számú levelére van szerencsém Polgármester urat tisztelettel értesíteni, hogy az 1914. évi nov. hó 3-án, 5-én, 18-án és december 11-én a harctéren küzdő hős katonáink részére küldött csomagok raktárunkba beérkezett s azokat a harctérre juttattuk. Fogadja kérem Polgármester ur e szép adományért hálás köszönetem kifejezését, amelyet méltóztassék a nagylelkű adakozóknak is tolmácsolni. A Hadsegélyző Hivatal vezetője helyett (olvashatatlan aláírás) honv.

| min. tanácsos.

*

A hadsegélyző hivatal köszöneté:

„Őnagysága Rácz Pálné úrnőnek, Felsőbánya. Az 1914. évi december 21-éről kelt leveleiben jelzett hazafias és nemes adományért fogadja a harctéren küdő hős katonáink nevében is hálás kifejezését, amelyet méltóztassék a nagylelkű adakozóknak is tolmácsolni. Fogadja kiváló tiszteletem őszinte megnyilvánitását. A Hadsegélyző Hivatal vezetője: Kirchner altábornagy s. k.“

HASZNÁLJUNK HADISEGELY POSTABÉLYEQET!

embernek fogalma sincs. Sokszor a tisztek is csak úgy bámulják a magyar baka ügyességét.

Egyszer több mint három hétig állottunk egy helyben, egy lövészárokban. Esett kegyetlenül az eső egyfolytában, mi tisztek is elkeseredetten néztünk elébe a sok szenvedésnek, a mi reánk vár. A bakáink, csupa alföldi magyar legény, nem sokat tétováztak, megcsinálták hosz- szában a lövészárkot, jól befödték földdel, gallyal, de nem érték be avval, ami rájuk volt parancsolva: elkezdtek tovább dolgozni, fúrni, faragni. Hát a kezük nyomán valóságos kis falu keletkezett: hunyhók egész sora az árok mögött. Persze nem valami kastélyok voltak, amit csináltak, csak afféle sárból, gályákból, kukorica-kóróból rakott ólfélék, de áldottuk érte mi tisztek is az embereink ügyes kezét, mert mégis csak megvédett az eső ellen. A lövészárokban meg valóságos kis szobákat csinálnak maguknak, a tiszteknek pedig olyan kényelmes, tágas helyet, hogy öröm volt nézni. Volt benne lóca, a földből kivájva, ha leteritettük a köpenyegünkkel, pompás volt rajta aludni, volt benne szekrény is a föld-falba bevájva, ebben lehetett tartanig a váltani való ruhát, az iratokat, térképeket. És még a nehéz harc közben sem érték be, hogy csak úgy áta- botában megcsinálják mindezt, hanem pontosan, gondosan, csinosan csinálták, sőt még ki is cifrázták a falba bevésett cifraságokkal, úgy ahogy odahaza szokták a présház falát: öröm volt nézni, hogy a magyar ember még ilyenkor is menynyire szereti a szépet. Nem hiába együtt él egész életében a földdel, de tud is vele bánni. És szereti — az efféle munkát mindig kedvvel vidáman, szeretettel csinálják.

De más mindenfélében is ezermester a magyar falusi katona. Ok tudnak jó gulyást főzni, ők tudnak tájékozódni a sötét erdőben, a lapos, egyforma síkon, ezerféle olyan dolgot tudnak, amit a városi ember nem tud s amire mind szükség van a harctéren. Nemcsak jobban tudják elviselni az időjárás viszontagságait, hideget, meleget, esőt, fagyot, hanem védekezni is jobban tudnak minden ellen és ők mondják meg a tanult emberből lett bajtársuknak, hogy mit tegyen, ha fázik a lába. Nincs olyan ügyes, leleményes ember több a világon, mint a magyar falusi katona, ő tanulja meg legjobban és leghamarabb a mai háborúskodás mindenféle csinA falusi katona.

ját-binját.

Egy tiszt beszélte, aki részt vett kezdettől fogva a háborúban s nem rég került haza sebesülten :

Brátom, a magyar falusi ember a legjobb katona. Jó katona minden magyar, akár városi, akár falusi, akár földművelő, vagy iparos munkás, akár kereskedő vagy hivatalnok. Meghatódik az ember, mikor látja, hogy tanult emberek, hivatalnokok, ügyvédek, akik annak idején pót- tartalékosok voltak, most mint közlegény milyen odaadással, mennyi lemondással és hősiességgel állják a tüzet, viselik a fáradalmakat, nélkülözéseket, elszenvednek esőt havat, sarat, fagyot. Minden osztálya a nemzetnek egyformán kiveszi. a részét a haza védelméből, de a magyar falusi embernek nincsen párja.

A mai háborúhoz nem elég a vitézség, az erő és elszántság. A mai katonának különös ügyességre és leleményességre van szüksége, ha az ellenséggelszemben boldogulni akar. Ma az ásó a katona oldalán ép oly fontos, akár a szurony, az ásó pedig jobban áll a falusi ember kezében, mint a városi emberében, hiszen egész életén át ugyancsak forgatta. Lövészárkot csinálni igen rövid idő alatt, ebben a falusi katona ügyesebb bárkinél másnál. Nemcsak abban, hogy jobban, gyorsabban tudja kiásni a földet, hanem abban is, hogy ért a földmunkához, szemmel ki tudja mérni az árok irányát, hosszúságát, szélességét, hiszen otthon is nem egyszer csinál csak úgy szemmérték szerint árkot, gödröt. Ebben a falusi baka lefőzi a tanult embert. A hivatalnok, az ügyvéd sok mindenfélét összetanult, de ebből a harctéren semminek sem veszi hasznát, mig ellenben a földmivelő ember számtalan olyan dolgot tud, amivel megkönynyebbitheti a maga és bajtársai, sőt a tisztjei helyzetét is. Minden ügyes falusi ember kdnyit egy sereg mesterséghez : tuo kömiveskedni, sárból, szalmából kunyhót tapasztani, ért a faragó-mesterséghez, a hus- vágáshoz, a főzéshez, jól-rosszul ki tudja foltozni a bakancsát, tüzet tud rakni szélben, esőben és még egy sereg olyan dolgot tud, amiről a városi

Egy francia internált a magyar parasztról.

Magyarlakta kis falunkban egy csapat francia hadifoglyot internáltak. A határnál fogták el őket, amint hazasiettek hadkötelezettségüknek eleget tenni. Volt közöttük több művelt intelligens ember. Valamennyi álmélkodott azon, hogy a nép nem bánja, sőt előzékeny s azon igyekszik, hogy könnyítsen sorsán. Egyikük őszintén megvallotta, hogy a francia paraszt részéről ellenséges ország fia sehol ilyen bánásmódban nem részesülne.

A francia paraszt sokkal tanultabb, mint a magyar, de magyar sokkal jobb nevelésű.

— Erre nézve a bécsi kórházakban most szállóigévé vált, hogy a magyar paraszt is ur. A magyar sebesült a legtürelmesebb, a legszerényebb, a legilledelmesebb és a légrendesebb. Ezt már mindenfelé tudják, hol hős katonáink feküsznek.

— A francia internáltnak volt még egy megjegyzése, ami nagyon gondolkodóba ejtett.

— A magyar parasztnak van egy nagy veszedelme: s az a pálinka. Ebben a kis faluban van három-négy korcsma, melyben ivásra csábítják a népet s hitelbe adják az italt. Ahány kocsi áthalad a falun, megáll a korcsma előtt, mely mellett el kell hajtania s a kocsis mindig megiszik két deci pálinkát. Ha ezt tovább igy folytatják s nem vetnek ennek gátat, ez a pálinka el fogja pusztítani a magyar paraszt egészségét és vele azokat a lelki tulajdonokat, melyekben most kitűnik.

Aki ismeri és szereti népünket, teljes mértékben igazat ad a franciáknak s érzi, hogy ezen segíteni kell annak idején. „4“