Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-01-21 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap Gyűjtések és adományok. Újévi üdvüzletek megváltására: Dr. Tóth Gábor 10 K, dr. Moldován Fe­renc 10 K, Ember Péter 2 K, Kováts Gyula 2 K, Bradofka Frigyes 10 K, Farkas Jenő 10 K, Háder Ferenc 2 K, Pap Márton 2 K, Alexy Pál 2 K, Puskás Ferenc 2 K, Dukrét Gyula 2 K, Bónis Sándor 1 K, Róth Lázár 1 K, Brecher Dávid 2 K, Salamon Májer 2 K, Wider Lázár 2 K, Ferenc Mihály 1 K, Fizély Sándor 10 K, Grün Mór 50 f, Dimand Károly 2 K, Münnich Sándor 2 K, Münnich Sándorné 2 K, Maár József 1 K, Rusolán István 20 f, Nistor János 1 K, Nisnyanszky Henrika 1 K, Hoffman László 1 K, Novy Salamon 50 f, Sterna József 1 K, Likker Károly 2 K, Majker József 2 K, Berno- vits Emil 2 K, Jékly Károly 1 K, Szabó Ká­roly 1 K, Kilián Béla 4 K, dr. Csausz Károly 5 K, Mikola A. Gyula 2 K, Vagányi Kálmán 1 K, Varga János 2 K, Nagy Lajos 2 K, Voll Mihály 2 K, Pap Kálmán 1 K, Miskolczy Sándor 50 f, Minár Ignácné 2 K, Nagy Mihály 20 í, Árkossy József 20 f, Doroghy Sándor 20 f, Tury István 1 K, Mazalik Bazil 30 f. Csepregi István 1 K 50 f, Májdik János 20 f, Lőrincz Márton 40 f, Gellért Károly 1 K, Fehér János 20 f, Lőrincz Albert 40 f, Lőrincz Antal 20 f, Csepregi György 1 K, Kiszner Pál 20 f, Molnár János 20 f, Herskovits Ferenc 40 f, Kovács Sándor 20 f, Körös Róza 50 í, Sárközi Pálné 1 K, Klein Herman 60 f, Nádler Farkas 40 f, Máthé Gyuláné 50 f, Főgel Mihály 1 K, Rideg József 1 K, Kozma György 40 f, Neubauer Leó 3 K, Régenyi János 50 í, özv. Kepecs Dávidné 50 f, Pirchy Kálmán 1 K 50 f, Illés Sándor 1 K, Nagy Sándor 60 f, Silei Sándor 30 f, özv. Boros Józsefné 20 í, Lőrinc György 1 K, Ru- .sicki Ferenc 30 f, özv. Lévay Lajosné 40 f, Marcsics Menyhértné 50 í, Papp Zsigmond 30 f, Matyasovszky Sándorné 1 K, Porosz Ármin 2 K, Máriás János 80 f, Hajdú István 80 f, Sár­közi Lajos 1 K, Pérchy Karolina 2 K, Lévay Lajos 1 K, Opluschil István 1 K, Labdáczki Ist­ván 40 í, özv. Lévay Ferencné 2 K, Szigyártó József 40 f, Túri Károlyné 1 K, Bugesch Ká­rolyné 80 f, Maksay Lajos 40 f, Illés Gábor 40 f, özv. Hajdú Sándorné 1 K, özv. Hajdú Lajosné 40 í, Földeáki Lajos 20 f, Lévay Sándor 2 K, Véghy Jenő 50 f, Klein Sámuel 1 K. Medvecz Vince 1 K, N„ N. 1 K, Dóra István 60 f, Ku- hajda Lajosné 1 K, Kuhajda Péter 20 f, Rum- pold József 1 K, Stoll Béla 10 K, Ádámcsik Gyula 3 K, Janky Árpád 2 K, Hámori Nándor 3 K, Spáczay Gyula 2 K, Weisz Jenő 2 K. ösz- szesen 183 K 90 f. A pénz elküldetett a Had- segélyző hivatalnak a katonai özvegyek és árvák alapja javára. Az Egerben levő vármegyei katonák javára : Pérchy Sándor 2 K, Szigyártó József 3 K, Medvecz Vince 1 K, Dobay Istvánná 1 K, özv. Hajdú Lajosné 3 K, Puskás Ferencné 2 K, Lévay Sándor 6 K, Bónis Sándor 1 K, Klein Sámuelné .1 K, Róth Lázár 2 K, Róth Mihály 1 K, Kilián Béláné 2 K, özv. Kovács Istvánná 1 K, Tury István 1 K, Pap Márton 2 K, Spá­czay Gyula 2 K, Márjás György 2 K, dr. Tóth Gábor 10 K, Haldinszky József 2 K, Stern József 50 fillér, Novy Salamon 1 K, Wider Lázár 2 K, Ferencz Mihály 1 K, Merza Anna 2 K, Farkas Jenő 5 K, Bradofka Frigyes 10 K, Nagy Lajosné 2 K, dr. Szokol Pál 2 K, Bay Károly 2 K, Szekerük Vince 1 K, Fizély Sán­dor 10 K, Münnich Sándor 5 K, Münnich Sán­dorné 5 K, Maár József 50 f, Schvarcz Emil 50 f, Frink Pál 40 f, Kosztin György 30 f, Rumpold József 1 K, Langer Antal 1 K, dr. Csausz Károlyné 2 K, dr. 1. Berks Aurél 4 K, Gerö j Gyula 2 K, Bárányik László 20 f, Bugesch Matyika 40 f, Haranth Gyuláné 2 K, Zazula ; Sándor 2 K, Szokoly Dezső 1 K, Mikola A. Gyula 3 K, Árus Jenőné 1 K, Irgalmas Nővérek 5 K, Rés Lőrincz 2 K, Pály Ede 4 K, Magyar László 1 K, Szellemy László 5 K, id. Krassay István 1 K, Darnai Lajos 1 K, Hoffmann László 2 K. Összesen: 135 K 80 f. Id. Kormos Sándorné 1 teli alsó nadrág, 1 pár kapca; Kormos Jó­zsefné 1 téli ing; Hámori Nándor 2 téli ing, 2 pár kapca; Szabó Károly 2 téli ing; Volf Mihályné 1 téli ing, 1 haskötő; Nyisztor Irén 2 téli ing, 3 pár kapca; Farkas Jenő 5 dohány és szivartárca, 6 pipa, 6 szár, 15 szivarszipka, 2 drb mellény, 2 pár térdharisnya, 2 pár harisnya, 1 nyakvédő; Likker Károly 1 téli ing, 1 téli alsó nadrág, 1 mellény, 1 lepedő tépésnek; Mayker József 1 ing, 1 téli alsó nadrág, 1 lepedő tépésnek; Bernovits Emilné 2 téli ing, 4 pár kapca, 5 pár ütérmelegitő. Úgy a pénz, mint az adományok elküldettek a 12-ik népfölkelő ezred parancsnokságának Egerbe. A Hadsegélyző levele. Magyar királyi honvédelmi minisztérium. Hadsegélyző Hivatal. Budapest, 1915. január 13. Felsőbánya polgármesterének, Felsőbánya. Az 1915. évi január hó 7-éről kelt 4272. számú levelére van szerencsém Polgármester urat tisztelettel értesíteni, hogy az 1914. évi nov. hó 3-án, 5-én, 18-án és december 11-én a harc­téren küzdő hős katonáink részére küldött cso­magok raktárunkba beérkezett s azokat a harc­térre juttattuk. Fogadja kérem Polgármester ur e szép adományért hálás köszönetem kifeje­zését, amelyet méltóztassék a nagylelkű ada­kozóknak is tolmácsolni. A Hadsegélyző Hivatal vezetője helyett (olvashatatlan aláírás) honv. | min. tanácsos. * A hadsegélyző hivatal köszöneté: „Őnagysága Rácz Pálné úrnőnek, Felsőbánya. Az 1914. évi december 21-éről kelt leveleiben jelzett hazafias és nemes adományért fogadja a harctéren küdő hős katonáink nevében is há­lás kifejezését, amelyet méltóztassék a nagy­lelkű adakozóknak is tolmácsolni. Fogadja kiváló tiszteletem őszinte megnyilvánitását. A Hadsegélyző Hivatal vezetője: Kirchner altábor­nagy s. k.“ HASZNÁLJUNK HADISEGELY POSTABÉLYEQET! embernek fogalma sincs. Sokszor a tisztek is csak úgy bámulják a magyar baka ügyességét. Egyszer több mint három hétig állottunk egy helyben, egy lövészárokban. Esett kegyet­lenül az eső egyfolytában, mi tisztek is elkese­redetten néztünk elébe a sok szenvedésnek, a mi reánk vár. A bakáink, csupa alföldi magyar legény, nem sokat tétováztak, megcsinálták hosz- szában a lövészárkot, jól befödték földdel, gallyal, de nem érték be avval, ami rájuk volt paran­csolva: elkezdtek tovább dolgozni, fúrni, faragni. Hát a kezük nyomán valóságos kis falu keletke­zett: hunyhók egész sora az árok mögött. Persze nem valami kastélyok voltak, amit csináltak, csak afféle sárból, gályákból, kukorica-kóróból rakott ólfélék, de áldottuk érte mi tisztek is az embereink ügyes kezét, mert mégis csak megvé­dett az eső ellen. A lövészárokban meg valóságos kis szobákat csinálnak maguknak, a tiszteknek pedig olyan kényelmes, tágas helyet, hogy öröm volt nézni. Volt benne lóca, a földből kivájva, ha leteritettük a köpenyegünkkel, pompás volt rajta aludni, volt benne szekrény is a föld-falba bevájva, ebben lehetett tartanig a váltani való ruhát, az iratokat, térképeket. És még a nehéz harc közben sem érték be, hogy csak úgy áta- botában megcsinálják mindezt, hanem ponto­san, gondosan, csinosan csinálták, sőt még ki is cifrázták a falba bevésett cifraságokkal, úgy ahogy odahaza szokták a présház falát: öröm volt nézni, hogy a magyar ember még ilyenkor is meny­nyire szereti a szépet. Nem hiába együtt él egész életében a földdel, de tud is vele bánni. És szereti — az efféle munkát mindig kedvvel vidáman, szeretettel csinálják. De más mindenfélében is ezermester a magyar falusi katona. Ok tudnak jó gulyást főzni, ők tudnak tájékozódni a sötét erdőben, a lapos, egyforma síkon, ezerféle olyan dolgot tudnak, amit a városi ember nem tud s amire mind szükség van a harctéren. Nemcsak jobban tudják elviselni az időjárás viszontagságait, hide­get, meleget, esőt, fagyot, hanem védekezni is jobban tudnak minden ellen és ők mondják meg a tanult emberből lett bajtársuknak, hogy mit tegyen, ha fázik a lába. Nincs olyan ügyes, lele­ményes ember több a világon, mint a magyar falusi katona, ő tanulja meg legjobban és leg­hamarabb a mai háborúskodás mindenféle csin­A falusi katona. ját-binját. Egy tiszt beszélte, aki részt vett kezdet­től fogva a háborúban s nem rég került haza sebesülten : Brátom, a magyar falusi ember a legjobb katona. Jó katona minden magyar, akár városi, akár falusi, akár földművelő, vagy iparos mun­kás, akár kereskedő vagy hivatalnok. Megható­dik az ember, mikor látja, hogy tanult emberek, hivatalnokok, ügyvédek, akik annak idején pót- tartalékosok voltak, most mint közlegény milyen odaadással, mennyi lemondással és hősiességgel állják a tüzet, viselik a fáradalmakat, nélkülö­zéseket, elszenvednek esőt havat, sarat, fagyot. Minden osztálya a nemzetnek egyformán kive­szi. a részét a haza védelméből, de a magyar falusi embernek nincsen párja. A mai háborúhoz nem elég a vitézség, az erő és elszántság. A mai katonának különös ügyességre és leleményességre van szüksége, ha az ellenséggelszemben boldogulni akar. Ma az ásó a katona oldalán ép oly fontos, akár a szurony, az ásó pedig jobban áll a falusi ember kezében, mint a városi emberében, hiszen egész életén át ugyancsak forgatta. Lövészárkot csinálni igen rövid idő alatt, ebben a falusi katona ügyesebb bárkinél másnál. Nemcsak abban, hogy jobban, gyorsabban tudja kiásni a földet, hanem abban is, hogy ért a földmunkához, szemmel ki tudja mérni az árok irányát, hosszúságát, szélességét, hiszen otthon is nem egyszer csinál csak úgy szemmérték szerint árkot, gödröt. Ebben a falusi baka lefőzi a tanult embert. A hivatalnok, az ügyvéd sok mindenfélét összetanult, de ebből a harctéren semminek sem veszi hasznát, mig ellenben a földmivelő ember számtalan olyan dolgot tud, amivel megkönynyebbitheti a maga és bajtársai, sőt a tisztjei helyzetét is. Minden ügyes falusi ember kdnyit egy sereg mesterség­hez : tuo kömiveskedni, sárból, szalmából kuny­hót tapasztani, ért a faragó-mesterséghez, a hus- vágáshoz, a főzéshez, jól-rosszul ki tudja foltozni a bakancsát, tüzet tud rakni szélben, esőben és még egy sereg olyan dolgot tud, amiről a városi Egy francia internált a magyar parasztról. Magyarlakta kis falunkban egy csapat fran­cia hadifoglyot internáltak. A határnál fogták el őket, amint hazasiettek hadkötelezettségüknek eleget tenni. Volt közöttük több művelt intelli­gens ember. Valamennyi álmélkodott azon, hogy a nép nem bánja, sőt előzékeny s azon igyek­szik, hogy könnyítsen sorsán. Egyikük őszintén megvallotta, hogy a francia paraszt részéről ellenséges ország fia sehol ilyen bánásmódban nem részesülne. A francia paraszt sokkal tanultabb, mint a magyar, de magyar sokkal jobb nevelésű. — Erre nézve a bécsi kórházakban most szállóigévé vált, hogy a magyar paraszt is ur. A magyar sebesült a legtürelmesebb, a legsze­rényebb, a legilledelmesebb és a légrendesebb. Ezt már mindenfelé tudják, hol hős katonáink feküsznek. — A francia internáltnak volt még egy megjegyzése, ami nagyon gondolkodóba ejtett. — A magyar parasztnak van egy nagy veszedelme: s az a pálinka. Ebben a kis falu­ban van három-négy korcsma, melyben ivásra csábítják a népet s hitelbe adják az italt. Ahány kocsi áthalad a falun, megáll a korcsma előtt, mely mellett el kell hajtania s a kocsis mindig megiszik két deci pálinkát. Ha ezt tovább igy folytatják s nem vetnek ennek gátat, ez a pá­linka el fogja pusztítani a magyar paraszt egész­ségét és vele azokat a lelki tulajdonokat, me­lyekben most kitűnik. Aki ismeri és szereti népünket, teljes mér­tékben igazat ad a franciáknak s érzi, hogy ezen segíteni kell annak idején. „4“

Next

/
Thumbnails
Contents