Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-03-04 / 5. szám
XX. évfolyam, 5. szánra.. 1915. rraéirciviB 4. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. ''it-.. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyiltlér garmond sora 40 fillér. A felsőbányái takarékpénztár igazgatóságának jelentése. Amidőn intézetünk 1914. évi számadásaival alapszabályszerü tárgyalás céljából előterjesztjük, az elmúlt esztendő lefolyásáról szóló jelentésünket a következőkben van szerencsénk megtenni: Az 1914. esztendő minden tekintetben rendkívüli események hatása alatt állott. Mig az év első felében az általános gazdasági feszültség hatásai, melyekkel a gyenge termés is kedvezőtlenül befolyásolt, nehezítették meg a pénzintézetek tevékenységét, az év második fele meghozta e feszültség borzalmas kitörését, a háborút. Ha ezek az események, melyek nemcsak hazánkban bénították meg az ipart és kereskedelmet, s nem csak egész Európa közgazdaságán éreztették romboló hatásukat, de az egész világ gazdasági életét súlyosan befolyásolták, ami működésünkre érzékenyebben hatoltak, ez abban leli magyarázatát, hogy vármegyénkben, mint exponált helyzeténél fogva az ellenség által fenyegetve volt vidéken, túlságosan éreztük a hadiállapot zavaró hatásait. Ilyen körülmények között csupán a viszonyok által indokolt óvatosságnak tulajdonítható, hogy kölcsönöket nem folyósítottunk, hanem tevékenységünk a már meglevő kölcsönök ápolására, leg- főképen pedig odairányul, hogy a betevőink bizalma folytán reánk bízott érdekek sérelmet ne szenvedjenek, s nyugodt öntudattal állíthatjuk, hogy habár egy-két esetben egyéni szempontból vélt sérelemről hangzott volna is el indokolatlan panasz, betevőink általános érdekeit mindenkor szem előtt tartva nem csak mo- j ratorium intézkedéseinek keretén belül | elégítettük ki betevőink jogos igényeit, i de úgy a hadikölcsön jegyzéseknél, mint ; más különös méltánylást érdemlő esetekben a moratóriumon tu'menőleg is képesek voltunk betevőinknek a betételek visszafizetésére vonatkozó óhajait honorálni. Igyekeztünk ezenkívül a hitelintézetek hivatásához fűződő nemesebb célnak | is megfelelni, amennyiben a viszonyokhoz i képest a lehető legmérsékeltebb kamatlábat | alkalmaztuk. A fent vázolt események adják a hátteret ahhoz a képhez, amelyet zárszámadásunk adatai fellüntetnek. Es bár forgalmunk alig kisebbedétt, de egyrészt kamat bevételeink csökkenése, másrészt a mérleg felállításában igazga- i tóságunk józan előrelátása folytán tanu- ! sitott szigorúbb rendszer az oka annak, hogy a tavalyinál kisebb nyereség áll a tisztelt közgyűlés rendelkezésére. Amidőn még megemlítjük, hogy az ország vezető pénzintézetei nem csak, hogy maguk is reducálták az "osztalékot, de körlevélben hívták fel a vidéki pénz- : intézeteket az osztalék kifizetésénél kö- I vetendő óvatos tartózkodásra, a magunk ■ részéről is a tavalyi 25 koronával szem- j ben 20 korona kifizetését hozzuk az alábbi | tervezetben javaslatba. Az egyes üzletágakban a következő forgalmat értük el : Pénztár-sz ánila: 1913. év végén . . 7.879 K 49 1 1914. évben befolyt . 1,050.130 Y> 17 »> összesen: 1,058.009 K 66 í 1914. évben kiadás . 1,053.896 17 »1 1914. év végén maradvány 4.113 K 49 f Betét-számla: 1913. év végén . . 1,410.285 K 68 f 1914. évben befolyt . 249.133 u 12 » 1914. év Í-II.félévi tőkésítés 68.857 33 összesen: 1,728.276 K 13 f 19Í4. évben kiadás . 325.280 11 í* 1914. év végén maradvány 1,402.996 K 02 f Váltó-számla: 1913. év végén . . 296.603 K 65 f 1914. évben folyósítva 457.344 n 87 »» összesen: 753.948 K 52 í 1914. évben visszafizetve 492.436 u 98 ii 1914. év végén váltó-tárca 261.511 K 54 f Hitelköívény■számla: 1913. év végén . . 1,433.553 K 93 f 1914. évben folyósítva 90.193 »» 14 1» összesen; 1,523.747 K 07 f 1914. évben visszafizetve 95.863 » 17 » 1914. év végén állomány 1,427.883 90 ?> Nyereményfelosztási tervezet: Az 1914. év tiszta eredménye volt 8.749 korona 12 fillér. Ennek felosztására nézve kérjük a felügyelő bizottsággal közösen megállapított tervünket elfogadni és pedig; 1. Osztalék 400 drb részvény után á 20 K 8.000 K. 2. Tartalékalap növeléTARGA. A háborúról. 1915. február 2-án, Felsőbányán. — Irta és felolvasta : Nagy Lajos ref. lelkész. — (Folytatás és vége). „Kúrán tanul a magyar, mondja a. példabeszéd, a háború szerencsétlensége megtanítja ellenségeinket ismerni a magyar népet, ennek jellemét, hősi vitézségét. Nem rég olvastam, hogy egy angol tudós nem tudta, hogy Európában a 4 folyó és hármas bérc között van egy ország, neve: Magyarország. Édes Istenem! gondolom magamban, hisz oly kicsik, olyan semmik vagyunk mi, hogy egy angol tudós se tud létezésünkről? Vagy tán az angol tudós etno- gráphiai ismerete kevés ? Igazán kiváncsi az ember, mit tudhat akkor ott földrajzából a nem tudós, ha a tudós ily keveset tud ? Úgy gondolom, hogy e 7* éve tartó háború alatt az a tudós is hallhatott, olvashatott sok oly dolgot a magyar katonáról, mely megtanította ismerni e népet s meggyőzhette, hogy ellenségeskedésben állani vele nem a legkecsegtetőbb. De e minden idegeinket fogvaíartó háború izgalmai közt, mi nyugtat meg minket is ? Mint a vihar bár gyökerestől szaggatja ki j az életerős százados fákat, de megtisztítja a ' levegőt az ártalmas párazatoktól, úgy a háborúban elesettek ezereinek vére megterméke- j nyit! a haza felszentelt földjét. S utána jólét, | megelégedés, virágzás honol az imént még zsibbadva tartó tengés nyomán, mint a költő j mondja : „Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán “ í Ki ne tudná, hogy e fiaink karját, erejét j igénybo vevő háború előtt már évekkel általános zsibbadság vett erőt, gazdagsági ipari ke- j reskedelmi világunkban. Mindent egy közelgő j háború kisértgetett s akadályozott haladásunk- j ban. Panaszkodunk, zúgolódunk nem egyszer, j hogy az anyagi erőnket csak a militárizmus j veszi igénybe. S most látjuk, hogy soha meg j nem hálálhatjuk az isteni gondviselésnek, hogy j adott a nemzetnek bölcs prófétákat, kik éles j látásukkal még elég idején figyelmeztették nemze- j tűket a közelgő veszedelemre, kitörő viharra. | így legalább nem maradt s nemzet tehetetlenül magára hagyatva, amikor a nagy szláv birodalom megalapítását tervezgető világuralomra törekvő, európai, és ázsiai rengeteg alattvalóit ellenünk zúdító északi nagy kolosszus minden erejével támogatá gyenge orgyilkos társát, mikor a művelségükkel, kultur-fejletségükkel az egész világot csodálatra ragadó két európai nagyhatalom is ellenünk s ellenségeinkkel szövetkezett. Mi volna velünk, ha az alig hogy 45 éve mondhatni Európa első nagy hatalmává emelkedett német birodalom s annak hatalmas császárja segitő szövetséges társává nem ajánlkozik nemzetünknek s az egész józan gondol- kozásu világ előtt különös tiszteletben részesült agg királyunknak? S mi volna velünk, ha újabban a török nemzet hadat nem indit, közös ellenségünk, az orosz ellen ? Ma már hat hónapja múlt, hogy vivjuk az élet halál harcát. E harcot megkell küzdenünk, előtte kitérés nincs. Akiket mint férfiakat a törvény vagy szi vök lelkűk hazazaszeretete a harctérre hiv, azoknak nehéz feladat - sokszoremberfeletti - jutott. Éhezni, fázni, ázni, fáradni, szurony vagy golyó elé kell állani. Szent eskü köti, hogy szárazon, vizen, tűzön mindenütt bátran, félelem nélkül fogadják, ha kell a halált is. Előttünk állanak az ezredéves múlt nagy hősei, halhatatlan vitézei. De a haza nem csak katonáink, hős vitézeink elé tesz súlyos feladatot, nekünk is ki kell abból - ha nem oly mértékben is — venni részünket. Ott vannak ők, sokszor fogyatékos gyenge ruhában, mikor mi a meleg kályha mellett vagy a gazdagon vetett ágyban pihenjük napi fáradalmainkat, nem gondolnánk-é fázva hidegben
