Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-08-20 / 17. szám

És igy zug-bug szerte a hazában, a hol csak imádságra nyílnak a lelkek. Pedig ma minden magyar lélek - imádkozik. — Magyarország Pátrónája könyörögj érettünk. Ő felsége születésnapját nagy ünne­pélyességgel ülte meg Felsőbánya város. Utcáink lobogó díszt öltöttek és délelőtt a r. kath. plébánia templomba az ünnepi istentiszteletre a kincstári bányamunkások altisztjeik, majd a zászló és aranykalapáccsal tisztjeik vezetése alatt a bányász-zene mellett vonultak föl. Az ünnepi nagymisén úgy a városi, mint a bányahivatali tisztikar teljes számmal vett részt. A templomot teljesen betöltötte a város ünneplő közönsége. Talán soha ilyen lelkesedéssel, ilyen melegség­gel nem ünnepeltük jó öreg királyunk születés­napját, ki agg korában a Mindenható kegyelmé­ből országainak sorsát a mostani legnehezebb időben is kitartással, atyai jósággal és hivő bizalommal kormányozza. Talán soha sem szál­lott áhitatosabb fohász az Úrhoz a mainál, hogy tartsa meg Isten koronás királyunkat. Adjon a Monarchia dicső fegyvereinek győzelmet és tegye szeretett hazánkat az üdvös béke áldásaival minél boldogabbá. Kormánybiztos^ Molnár Viktor v. b. titkos tanácsost a minisztérium a 6-ik hadtest­parancsnokság területére s igy Szatmármegyére nézve is kormánybiztossá nevezte ki. Tanítónői kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Bertalan Mariska oki. tanítónőt a nagybányai polgári leányiskolához tanítónővé nevezte ki. Eljegyzés. Özv. Pap Istvánná fia: Pap László a m. kir. földművelésügyi minisztérium­hoz beosztott erdőmérnök eljegyezte Csausz Gabiczát, dr. Csausz Károly városi főorvos és neje Riesenberger Gabriella leányát. Katonák esküje. A szatmári cs. és kir. 5-ik gyalogezred f. hó 8-án, a 12-ik honvéd népfölkelő zászlóalj pedig 10-én esküdött föl Szatmáron nagy ünnepségek között, melyeken a polgári hatóságok is részt vettek. Azóta ka­tonáinknak nagy része a harctér felé közeledik. Átvonuló katonaság. Egy osztrák nép,- fölkelő ezred vonult át a múlt héten városun­kon, melyből egy zászlóalj itt is éjszakázott. A város közönsége az átvonuló katonákat a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel fogadta. Nem volt az a katona, kinek enni, inni való, virág vagy cigaretta ne jutott volna. A meg­szálló zászlóaljat pedig, melynek jöttéről már tudomása volt a lakosságnak, a város úgy fo­gadta, mint egy győztes sereget. A bányász­egy hivatalnok volt ott, kinek telyeséggel nem volt semmi protekciója. — Mi van azzal a Kar . . Karavenoval ? Nincs senkije ? kérdezte a miniszterelnök. — Nincs, Excellentiád. Ha úgy gondolja Excellentiád . . . ? — Természetesen. A mily gyorsan csak lehet . . . A személyi ügyek előadója kiment és ott hagyta a miniszterelnököt azon talány felett törni a fejet, hogy miként maradhatott meg egy hivatalnok tizenegy esztendeig protekció nélkül a hivatalában. Nem kevesebb, mint 16-szor változott a kormány 1843-tól 1864-ig. Hogyan volt az lehet­séges, hogy ezek közül a 16 miniszterelnök közül egyik sem találta szükségesnek feláldozni ezt a védtelen Karavenot. És a miniszterelnök­nek nem tudott kimenni a fejéből az a különös dolog, sőt nyugodni sem engedte és újból kezébe vette a lajstromot, és mit talált! Néhány szót látott ott meg, a miket sajátkeziileg jegy­zett fel a volt miniszterelnök, gróf Szán Luis. Ezek a szavak, a mik irónnal voltak oda jegyezve a Karaveno nevéhez, igy hangzottak : — Vigyázz! Lázadó! Veszedelmes ember! Alig olvasta el Braba Pentsates miniszter- elnök ezeket a szavakat erősen csengetni kez­dett s egyideüleg azt mondta magában : „Az ördög vinné el azt a Karavenot! Majd meg­égettem az ujjaimat !“ És Karaveno ez esetben sem lett felál­dozva, de tovább is ott maradt a hivatalában. Spanyol után oroszból: Zsatkovics Kálmán. zenekar a csapat elé vonult nagy tömeg kísé­retében. A Nagybányai-utca és Főtér zsúfolásig megtelt lelkes embertömeggel. A városi tiszti­kar, képviselők a polgármester élén a város­háza előtt gyülekezett s Farkas Jenő polgár- mester melegen üdvözölte idegen honos, de közös ügyeinkért küzdő katonáinkat. A parancs­nok a haza és király éltetésével mondott kö szönetet. A bevonuló csapatokat valóságos virág-esővel árasztották el a hölgyek. Szétosztás után a katonákat szétkapdosták. Mindenki örült, ha házánál egy vagy több hadfit megvendégel­hetett. Az osztrák katonák nem szoktak hálál­kodni s meghatva mondták, hogy az országon való átutazásukat a magyarok nem is álmodott vendégszeretete valóságos diadaluttá tette. - Váljon a mi véreinket is igy fogadják az ide­genben ? A tábori posták működése folyó hó 4-én vette kezdetét. A nagyváradi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság tudatja, hogy a tábori postákhoz közvetíthető küldeményeket az összes posta- (távirda-, távbeszélő-) hivatalok és postai ügynökségek felvehetnek. A külde­mények címzésére nézve a posta- (távirda-, távbeszélő-) hivataloknál és postaügynökségek­nél kifüggesztett hirdetmény kellő felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek. Akik a népet félrevezetik. A kormány értesülvén róla, hogy egyesek lelkiismeretlenül azt a hirt terjesztették, hogy a katonai célokra megvett lovak ára fejében adott elismerő cédu­láknak egyáltalában értékük nincs és azokat senki beváltani nem fogja. Másrészt a rendkí­vüli események folytán a papir-pénz értéke leszáll. Mivel pedig aki ilyen híreket terjeszt, másnak nyilvánvalóan kárt okoz, ez az eljárás pedig a btk. §-a által büntetendő eljárást ké­pezvén, a büntető törvénykönyvbe ütközik, és hasonló üzelmek az amúgy is nyugtalan tömeg izgalmának fokozására szolgálnak a hasonló alaptalan kijelentések, igy ezen eljárásnak a legnagyobb buzgalommal és szigorúsággal való j megtorlása kívánatos : a kormány utasította a j közigazgatási hatóságokat, hogy ez irányban a büntető eljárás megindításáról gondoskodjanak. Fölkérte továbbá azon ügyeseket is, akik a közönség köréből eme üzelmek folytán meg­károsultak, hogy panaszt tegyenek, és bárki, aki ez üzelmekről tudomást szerez, azokat ha­ladéktalanul az illetékes helyen följelentse. Nyilvános köszönet. A kassai hadtest- parancsnoknak a vármegye főispánjához küldött nyilvános köszönetét, melyet közhírré tenni is kért az alábbiakban közöljük: „Cs. és kir. 6. hadtestparancsnokság 771. szám. A hadtest te­rületén levő főispán uraknak Kassa, 1914. aug. 6-án. A mozgósítás kezdete óta örvendetes elég­tétellel konstatálom, hogy a parancsnokságom alatt álló terület közigazgatási hatóságai és ösz- szes lakossága az uralkodó és a haza iránti kötel­meinek hazafias lelkesedéssel, buzgalommal és odaadással tesznek eleget. Különösen ki kell emelnem az összes nemzetiségeket egyaránt át­ható azon törekvését, melylyel a zászlókhoz való bevonulásra szóló legfelsőbb parancsot haladék­talanul és örömteljesen teljesitik. Kassát elhagyva, kötélességemnek tartom, hogy a hatóságoknak és a lakosságnak a legszivélyesebb köszönetemet nyilvánítsam hazafias magatartásukért. Kérem ennek szives közhírré tételét. Boroevies s. k.“ A behívott katonák családjainak se­gélyezése. A mozgósítás következtében behí­vott védkötelesek gyámolitás nélkül maradt családjainak megnyugtatására közöljük a törvény ama intézkedését, hogy a behívott törvényes neje, gyermekei és unokái; apja, anyja, nagy­apja, nagyanyja; apósa, anyósa; testvérei, amennyiben (eddig) ellátásuk egészben vagy részben a behivottak keresményéből vagy szol­gálati béréből fedeztetett: az 1882. évi XI. t.-c. alapján az államtól igénnyel bírnak segélyre. A segélyt olyan formában kapják, mint a nyug­díjasok a nyugdijat, t. i. az adóhivataloktól. A segély megállapítása, mennyisége, utalványozása és kifizetése, meg egyéb tudnivalók dolgában a hatóságok majd plakátokon fogják tájékoz­tatni az illetékeseket. Nagyíontosságu a kor­mány következő intézkedése is : A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult állami dij- nokok és napibéres alkalmazottak összes járan­dóságai a fennálló szabályok értelmében a be­vonulás napjával beszüntetendők. Amennyiben a bevonulás folytán családjuk gyámolitás nélkül marad, a család az 1882. XI. t.-c. alapján fog segélyben részesülni, amely segély az arra igényt tartó s a törvényben meghatározott csa­ládtagok után egyenkint és naponkint a katonai átvonulási illeték összegével számítandó. Ez az illeték 1914. évre 78 fillér. A vármegyékben a legkisebb 57 fillér, a legnagyobb 70 fillér. Hogy pedig az alkalmazottak családjainak segélyezése mielőbb megkezdhető legyen, elrendelte a kor­mány, hogy a szóban levő alkalmazottak gyám­nélküli családjait az alkalmazottak hivatalai haladéktalanul Írják össze, a segélyeket a leg­sürgősebben állapítsák meg, utalványozzák ki. Addig is azonban, mig a hivatalos eljárás az arra szorultak összeírása alapján kezdetét venné (ami előreláthatólag néhány hetet fog igénybe venni), a jobb anyagi helyzetben levőkre hárul az elháríthatatlan, szent kötelesség, hogy a be­hivottak családjainak legnélkülözhetetlenebb, leg­égetőbb szükségletéről gondoskodjék. Felsőbánya sz. kir. r. t. város rendőrkapitányától. Figyelmeztetés. Az élelmiszerekkel és egyéb elsőrendű szükségleti cikkekkel való ellátás körül ta­pasztalt visszaélések meggátlása tárgyában kelt 5600-1914. B. M. ein. sz. körrendeletét azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy aki az élelmiszerek és egyéb elsőrendű szükségleti czikkeket aránytalanul magas árak és dijak meg­szabása mellett hozza forgalomba, ki­hágást követ el és az ezen rendeletben meghatározott módon lesz büntetendő. Tájékozásul megjegyezni kívánom, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy ily rendkí­vüli viszonyok között lehetetlen a rendes ár, vagy díjszabási tételeket szem előtt tartani, te­hát jelen rendelet csakis azt célozza, hogy a rendesnél magasabb árak, melyek ezen rendkívüli viszonyok közt sem indokoltak, ne legyenek aránytalanul magasak, azaz nehogy a fogyasztó közönség kizsákmá­nyolására vezessenek. Aki tehát ezen intenciók ellenére az élel­miszerek és föltétlenül közszükségleti cikkek forgalomba hozatalánál indokoltan tulmagas ára­kat észlelne, panaszának elbírálása végett alul­írott rendőri büntető bírósághoz forduljon, mely azt hivatalból is ellenőrizni fogja. Az 5600-1914. B. M. ein. számú körren­delet a következő: Minthogy hivatalos értesülésem szerint egyesek a jelenlegi háborús helyzetet mások kizsákmányolására használják ki, főként azzal, hogy egyes helyeken az élelmiszerek és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek és azok körül szük­séges szolgáltatások (feldolgozás, elszállítás stb.) díjazásának megállapításánál súlyos visszaélése­ket követnek el, a közönség érdekeinek meg- ; oltalmazására további intézkedésig a követke­zőket rendelem. 1. §. Az élelmiszerek és az elsőrendű szük­ségletek kielégítésére szolgáló egyéb cikkek (tüzelőanyag, ruházat, katonai felszerelés stb) árát vagy az ezek körül szükséges szolgáltatá­sok díjazását aránytalanul magas összegben meg szabni nem szabad. 2. §. Az 1. §-ban említett tárgyak árát és az ezek körül szükséges szolgáltatások díjazását aránytalanul felemelni, még a kereslet rendkí­vüli fokozódási esetében sem szabad. 3. §. Az 1. §-ban említett tárgyak hitelezés mellett történő elárusitásnál nem szabad arány­talanul terhes kikötéseket tenni. 4. §. Az 1—3. §-okban foglalt tilalmak meg­szegését, amennyiben ez súlyosabb büntetés alá eső cselekménynek nem tekinthető, - kihágássá nyilvánítom. E kihágás büntetése 15 napig terjedhető elzárás és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetés. 5. §. A 4. §-ban meghatározott kihágás a rendőri büntető biróságnak hatáskörébe tartozik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Felsőbánya, 1914. augusztus hó 14-én. RENDŐRI BÜNTETŐ BÍRÓSÁG! Bay Károly, rendőrkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents