Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-02 / 7. szám

Felsőbányái Hírlap

mári Király Ádátn napló feljegyzései és Mikes Kelemen levelei, sem a különben gúnyos és meg- szólani szerelő Saint-Simon Lajos herceg Rákócziról szóló jellemzései, sem a kortársaknak és magának a kuruc költészetnek szívből jött és szívhez szóló versei, melyek mind a legnagyobb szeretettel, nagyrabecsüléssel, hódolattal és az országból való távozása után nagy, őszinte bánattal szólanak a nagy fejedelemről. És azután, hogy a császári Szekfü szál mily következetlen az adatok felhasználásában is, arról nem is érdemes beszélni. Tendencziája azonban és ez feltétlen megállapítható, nem egyéb, mint a nagy fejedelem emlékének meggyalázása.

Ennek a könyvnek minden példányát meg kellene semmisíteni, még pedig úgy, hogy föl kellene kérni a magyar tudományos akadémiát, hogy a még őrzésében levő összes példányokat küldjék meg Budapestre egy azzal megbízandó bizottságnak, mely azokat egybe gyűjtve, egyszerre és nyilvánosan elégettetné.

Olvasom, hogy az egyetemi ifjúság körében mozgalom indult meg a szóban forgó könyv és annak szerzője ellen. Nagyon helyesen; ilyenekben kik járhatnak előbb, mint a haza fiatalsága. De nagy baj lenne, illetve a mozgalom se lenne oly eredményes, ha az ifjúság túl lőne a célon oly egyéneket is megpróbálna elitélni, kiknek a könyv megjelenésében semmi részük nincsen.

Feltétlenül el kell azonban ítélni első sorban a szerzőt, továbbá a könyvnek akadémiai bírálóit azért, hogy egy ilyen logikátlan és rossz akaratú műnek megjelenését meg nem akadályozták. Azután meg kellene semmisíteni akár a föntebb említett, akár más módon a könyv összes példányait.

A Nagybányai Hírlap egyik utóbbi számában a következőket irta: »Olvasom a hírlapokban, hogy a bécsi levéltár egyik tisztviselője gyalázó könyvet irt Rákócziról. Nemzetietlennek rajzolja a kuruczvilág fényes alakját. Nincs kétségünk abban, hogy minden tisztességes magyar undorral utasítja vissza históriánk legkiválóbb alakja emlékének megbántását. Hogy magyar ember irta, az legnagyobb szégyen. A kezét kellene letörni az ilyen írónak, hogy soha többé tollat ne vehessen kezébe.«

Én is ezt mondom. Farkas Jenő

polgármester.

Múzeumunkból.

Ismertetés.

XI.

Nagyon régi szokás, hogy bizonyos ünnepélyes alkalmakkor, vagy egyes személyek kitüntetésére külön érmeket verettek, melyek rendszerint pénzalakban, de sokszor más alakban is fordulnak elő, mint plaquet, vagy három-, négyszögletes lapok. Ilyenféle érem múzeumunkban sok van. Természetesen legtöbb példányban az uralkodók ténykedéseit jelző érmek vannak. Említésre méltók : Ezüst nagy érem, a bányászok diszfelvonulásának a képével és József meg Lipót főhercegek arcképeivel 1764-ből, mikor e két királyi herceg a magyar bányakerületet meglátogatták. A kisebb érmen csak a két arckép és a latin felirat van. Azután: Mária Dorottya királynő koronázási érme 1808. József nádor jubileumi érme 1846 (50 éves nádori méltósága emlékére) József és V. Ferdinánd király arcképeivel. Ferencz József király menyegzőjének emlékére kiadott érem a királyi pár arcképével, 1854. Ferencz József király koronázási érme 1867., a magyar koronával, mely »Megújult reménnyel ragyog szent méltóságában« körirattal. Őfelségének 25 éves házassági jubileuma ünneplésére veretett érem, 1879. Ferencz József király 50 éves jubileumának alkalmakor kiadott érem, 1848—1898. Ide lehet még sorolni az 1885. évi budapesti kiállítás érmét 1885-ből, Rudolf trónörökös arcképével, magyar ruhában és a túlsó oldalon Budapest és a kiállítási terület látóképével. De más fejedelmek érmei is vannak, igy 1769-ből Károly würtenbergi fejedelem uralkodási jubileumérme ; érdekes a Viktória angol királynő trónra- lépésekor veretett érem, a brit birodalom négy főországainak címereivel és a királynő arcképével. Bizony kedves, szép arcot ábrázol.

Hazánk politikai életére vonatkozó érmek is vannak múzeumunkban, többek közt: Széchenyi István érme, Kossuth Lajos érme 1849-ből

és Kossuth Lajos arcképérme 1894-ből. Az 1867. évi országgyűlésnek megnyitásakor kiadott érem »Éljen a haza!« felirattal, az 1881. évi országgyűlés megnyitásakor veretett érem következő felirattal, ami bizony ma is nagyon megszivélhető : »Egyetértésben van erő és Isten áldása« és »E haza csak akkor tulajdonunk, ha a terményeket nem idegen kezeli«. A mille- nium emlékére veretett érem szintén megvan 1896-ból.

Azonkívül vannak egyes jeles magyar emberek emlékére kiadott érmei, igy : Thaly Kálmán nagyon sikerült arcképével egy bronzlapon, azután Mály Sándor (kis-sármási) plaquette formában egy bányászszal, ki az égő földgázzal küzködik, 1848 1912. Gábor József érme 1881,

melyet a gazdasági egyesület adott ki stb.

Külföldi kiállítások emlékére kiadott érmek közül említendő a bécsi világkiállítási érem a rotunda képével 1873. és az amsterdami világkiállítás emlékére veretett nagy bronzérem III. Vilmos hollandi király arcképével. Van egy titkos társaság jegye vasból, 3 kártyával (két ász és a vörös hetes), a másik oldalon kakasviadal »Zum klugen Widerstreit« felirattal. 1844-bői a bécsi dalegylet jegye, melyet belépési jegynek használtak. Végre érdekes még a reformáció 300 éves jubileumára kiadott vasérem Luther Márton arcképével 1817-ből.

Hazánkra vonatkozó fontosabb ténykedésre kiadott érmek közül említünk : a selmeczi Akadémia 100 éves jubileumának érme 1770 — 1870, Mária Terézia arcképével; a körmöcz- bányai pénzverde kiállítása 1896 ból; a székes- fehérvári iparkiállitás érme 1879 bői, a város címerével és Zichy Jenő arcképével; a magyar természettudósok és orvosok vándorgyűléseire kiadott érmek közül felemlitendők: a kassa— eperjesi gyűlés 1846-ból, az előpataki 1870-ből és a mármarosszigeti 1876 ból, végre érdekes még az önkéntes tüzoltóegyesület érme 1876 ból, melynek közgyűlése Iglón tartatott.

Miinnicli Sándor.

Különfélék.

Személyi hírek. Bakó István kerületi felügyelő műszaki tanácsos és Eoléczy Gyula főmérnök hivatalos ügyben ügyben 2 napig városunkban időztek.

Mándy Géza kitüntetése. Vármegyénk gazdaközönségének egyik vezető egyéniségét kán torjánosi Mándy Géza vállaji nagybirtokost érte a legfelsőbb királyi kegy, mely őt a közgazdaság terén a kisbirtokos osztályra, de különösen a munkásnépre jótékonyan ható tevékenységéért az udvari tanácsosi címmel tüntette ki.

Esküvő a főispán családjában Intim családi körben folyt le márczius hó 26-án délelőtt Csaba Adorján, vármegyénk főispánja leányá- | nak, Carának esküvője dr. Kölcsey Ferenccel, ! Szatmármegye tiszti főügyészével Nagykárolyban. A polgári esküvőn a szertartást Debreceni István kir. tan. polgármester végezte. Tanuk voltak a menyasszony részéről Domahidy Elemér, Hajdumegye és Debreczen főispánja, I a vőlegény részéről dr. Jármy Béla orsz. képviselő.

Eljegyzés. Kém,eth Béla nagybányai főgimn. tanár, a múlt vasárnap jegyezte el Prohászka I Lilit, néh. Prohászka Lajos gróf Károlyi uradalmi erdőtanácsos leányát Nagybányán.

Vármegyei közgyűlés Nagy és élénk érdeklődés mellett folyt le Nagykárolyban e hó 19-én a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, melynek főtárgyai megüresedett állások betol- j tése és Pestvármegye és az Emke átirata a I románppactumos tárgyalások ügyében voltak. Csaba Adorján vármegyei főispán megnyitó beszédében megemlékezett a debreceni merényletről és indítványára egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy az áldozatok iránt részvétét — a megmenekülf'Miklósy püspöknek pedig ; örömét — fejezi ki. Az áldozatok emlékalap- j jára 200 koronátj,szavazott meg a közgyűlés. ! A főispán indítványára a törvényhatóság elhatározta, hogy Ferencz Ferdinánd trónörököst 50 ik születésnapja alkalmából hódoló felirattal üdvözli, Falusy Árpád-bizottsági tag indítványára a gyűlés 5-ik tárgyát a román pác tumos tárgyalást tárgyalta elsőnek a közgyűlés és az általa előterjesztett határozati javaslatot

egyhangúlag elfogadta. Ezen ügynek tárgyalása nagyobb vitát provokált dr. Falusy Árpád és Lukács László között. Majd az állások betöltése került sorra. A vármegyei tiszti főügyészi állásra, melyre Baudisz Jenő vármegyei alügyész és dr. Kölcsey Ferenc lettek jelölve, ameny- nyiben Baudisz Jenő visszalépett egyhangúlag dr. Kölcsey Ferenc lett megválasztva. Az árvaszéki elnöki állásra Gáspár Pál h. elnök és Gulácsy Tibor árvaszéki ülnök pályáztak, kik közül 13 szótöbbséggel Gáspár Pál lett megválasztva. Helyettes elnök közfelkiáltással Illés Olivér árvaszéki ülnök lett Arvaszéki ülnöknek szótöbbséggel dr. Madarassy Gézát választották meg A tárgysorozat többi ügyei igen csekély érdeklődés mellett tárgyaltattak le.

Vasúti közgyűlés A szatmár-nagybányai h. é. vatut társaság f, hó 23-án közgyűlést tartott, melyen a láposvölgyi vasút létesítéséhez korábban megszavazott 200 ezer koronán felül további 275 ezer korona törzsrészvény hozzájárulást biztosítottak s a közgyűlési jegyzőkönyvet a kereskedelemügyi és pénzügyi m kir. miniszterekhez terjesztették fel. Ugyanezen napon az igazgatóság külön ülést tartott, melyen az elnök előterjesztésére, miután a láposvölgyi vasút előmunkálati engedményese az engedélyezési biztosítékot feltételesen letette, és egyidejűleg a szatmár-nagybányai vasútnak a láposvölgyi h. é. vasúttal való fúziója engedélyezéséért is folyamodott, az igazgatóság egyhangú határozattal hozzájárult az engedményes kérelméhez is s a kereskedelemügyi ministernek ilyen értelemben tett jelentést. Itt jegyezzük meg, hogy a vasútépítési vállalkozó mérnökei az egész vonalon nagy buzgalommal dolgoznak a végleges trassz megállapítására, uj felvételeket, próbafúrásokat, talajpróbákat eszközölnek, előleges egyezkedési tárgyalásokat folytattak a kisajátítási ügyekben stb. Mint értesülünk, városunkban a kiindulási vonalat a combinatióba vett körives variáns elejtésével és a régebben tervbe vett alaputtal fogják megoldani, mert a nyiresi és éli oldalon való felfejlődés igen nagy talajviszonybeli nehézségekbe ütközik és a pályát több kilométerrel meghosszabbítja.

Gyász. Bácz Pál tanítónak 3 hónapos Endre nevű fiacskája f hó 23 án meghalt A kis halott koporsóját sok virággal halmozták el a közelebb állók Temetése március hó 25-én volt nagy részvét mellett.

Köszönetnyilvánítás Fogadják mindnyájan, kik néh. Sarudy Sándor és Pap János elhalálozása alkalmából jóleső részvétükkel és a temetésen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhítették, hálás köszönetünket. A Kozák és Pap család,

Sorozás. Az idei ujoncozás Felsőbánya városában junius 10-én, Nagybányán junius

12—13 án és a járásban junius 15—19-én fog megtartatni. Elnök Torday Imre; orvosok dr. Csausz Károly, dr. Herezinger Ferenc és dr. Gondos Mór.

Közgyűlés A magyarországi munkások rokkant és nyugdijegylet felsőbányái fiókja ^ f. hó 5-én délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését a városháza tanácstermében.

Állatvizsgálat. A nagybányai m. kir. járási állatorvos Felsőbányán a tavaszi haszonállat- vissgálatot április hó 21 én délelőtt 10 órakor fogja tartani.

A városok hitelügye és a belügyminiszter.

A belügyminister újólag felszólította a városokat, hogy elkerülhetetlen hiteligényeiket taxatíve felsorolás mellett 3 napon belül közöljék vele a következő csoportok szoros figyelembevétele mellett: I Az 1914-ben visszafizetendő függő (folyószámla, lombard stb.) kölcsönök.

II. Befejezett vagy folyamatban levő, vagy már megkezdett beruházási munkálatokért esedékes kereseti összegek. III Az 1914- évben feltétlenül megvalósítandó beruházási munkálatok költségei. Ide kell érteni egyrészt a már megkezdett és folyamatban levő beruházási munkálatok azon költségeit, melyek azoknak befejezéséhez szükségesek, másrészt a még meg nem kezdett, de az 1914. évben feltétlenül megvalósítandó beruházási munkálat költségeit, amennyiben ezen beruházási munkálatok elodázásából a városra nézve elháríthatatlan károsodás állna elő vagy pedig, amennyiben azoknak keresztülvitelét az 1914. évben vala-