Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-05 / 3. szám
Felsőbányái Hírlap tanácsos és Székely Ferenc pü. főbiztos hivatalos kiküldetésben itt időztek. Eljegyzés. Jíkly Vilma állami óvónőt Felsőbányán február hó 1-én eljegyezte hadfaludi Hadfaludy Jenő birtokos Désről. Kitüntetés. A király Robelyné Thais» Fanny úrnőt, nagybányai lakost a nagybányai nőegylet örökös tiszteletbeli elnöknőjét a közjótékonyság körül szerzett érdemeiért a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Uj miniszteri tanácsos. Őfelsége a király Grillusz Emil selmeczbányai bányaigazgatót miniszteri tanácsossá nevezte ki. Kinevezés A pénzügyminiszter Nagy Gábor nagykárolyi pénzügyi titkárt, jelenlegi állomáshelyén való meghagyása mellett a VII. fizetési osztályba pénzügyi tanácsossá nevezte ki. Előléptetések a nagybányai m. kir. bányakapitányságnál. A pénzügyminiszter Malenszky Károly és Gálffy Pál kir, főbányabiztosokaí a VII fizetési osztály második fokozatába lép tette elő. Áthelyezett erdőmórnök. A földmivelésügyi miniszter Mayer Aurél m. kir. erdőmérnököt Nagybányáról a nagybocskói erdőgondnoksághoz helyezte át. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága a belügyminiszter jóváhagyó leirata folytán február 19 én tartja meg ez évben első rendes közgyűlését. Ezen' a közgyűlésen lesz betöltve a vármegyei tiszti főügyészi állás is. Képviselő választás Dr. llosvay Lajos vallás- és közoktatásügyi államtitkárt január hó 26-án a magyarláposi választókerület országgyűlési képviselőjévé egyhangúlag megválasztották. A város költségvetését január hó 31-én tárgyalta a gazdasági és pénzügyi-bizottság, A sajtó alatt levő költségvetés, mely a képviselő- testület tagjai között ki fog osztatni, nagyob- bára a múlt évi keretek között m'ozog, mégis szükséges volt a vízvezetéki viztartány kijavítására és a nyiresi földek gazdasági beruházá sára előirányzott nagyobb összegek fedezetére, végül előre nem iátható kiadásokra egy rendkívüli erdei faelőhasználatból befolyandó jövedelmet beállítani. Azonkívül a vízvezeték fenntartásával folyton emelkedő kiadások fedezésére a jövedelem fokozását, mely eddig a folyó kiadásokra sem volt elegendő, még kevésbbé a vízvezetéki kölcsön amortisatiójára és a vizdijak felemelését hozta a bizottság a közgyűlésnek javaslatba, csak a vízvezetéki hálózattól távolabb lakók bázankénti 1 koronás vizdija fog érintetlenül meghagyatni A költségvetést a fő - számvevő a legnagyobb gonddal készítette s annak reáliíása nem számbeli műveletekkel, hanem a bevételeknél szigorú számitással, a kiadásoknál mindent számbavevő mérlegeléssel van biztosítva. Közgyűlés. A felsőbányái takarékpénztár részvénytársaság f. hó 2 án tartotta XXIII-ik évi rendes közgyűlését. Az intézet üzletéve simán folyt le, a rossz gazdasági viszonyokat alig érezte meg, minek bizonyítéka a betevőknek az intézet iránti változatlan bizalma s a 33039 K 14 f összeget tevő nyeremény, mely igen kedvezőnek mondható. Az intézet forgalma 2,557.711 K 78 f volt, betétállománya 1,410.285 K 69 f, váltótálca állománya 296 603 K 65 f, hitelkötvény állománya 1,433 553 K 93 f A nyereményből minden részvényre 25 K jutott, mely 400 részvény után 10.000 korona, tartalékalap növelésére 6300 K, nyugdíjalapra 500 K, kétes követelések alapjához 16000 K. Jótékonycéíra 239 korona 14 fillér. A közgyűlés gyorsan folyt le; a részvényesek a zárszámadásból tájékoztatva, semmiféle érdeklődést nem mutattak. A közgyűlésen az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentéseit, a zárszámadást tudomásul vette, a felmentvényt megadta. A közgyűlés Stoll Béla ügyésznek és az igazgatóságnak működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Délben Nagy Lajos aligazgató házánál az igazgatóságnak, felügyelő-bizottságnak és a tisztikarnak fényes ebédet adott. Az ebéden Farkas Jenő igazgató Nagy Lajost, Nagy Lajos aligazgató Farkas Jenőt, dr. Szokol Pál Stoll Bélát, Stoll Béla a háziasszonyt, Farkas Jenő- nét és Bradofka Frigyesnét éltette. A pompás lakoma a legjobb kedvben a késő délutáni órákig tartott. Katholikus bál Nagybányán. A ref. egyház vasárnapi batyubáljához mérten szintén fényesen sikerültnek Ígérkező kath. bálra a következő meghívó bocsáttatott ki: A nagybányai róm. kath. egyház templomja javára 1914. év feb- ruárius 14-ik napján, a Lendvay-szinházban zártkörű családias estélyt (batyubált) rendez, melyre címzettet és családját tisztelettel meghívja az egyháztanács nevében: Szőke Béla lelkész, Konezvald Károly gondnok. Személyjegy 2 korona, családjegy (négy személyre) 6 korona Középpáholy 20 korona, oldalpáholy 16 korona Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyház elöljárósága. Jegyek előre válthatók a kereskedésekben. Kezdete este 8 órakor. Nyegrus Gyula kereskedő halála A Felső bányáról elszármazottak száma egygyel ismét kevesbedett Nyegrus Gyula elhunytával. Róla a kolozsvári lapok ezt írják: »A kolozsvári kereskedők és kereskedő ifjak társulatának egy igen értékes tagja tűnt le a napokban Budapesten. Nyegrm Gyula vaskereskedő, élete legszebb idejében, 47 éves korában Budapesten elhunyt. Nyegrus a 80-as és 90 es években szorgalmas tagja volt a kolozsvári kereskedők és kereskedő ifjak társulatának- A Darugi és Kiss Ernő cégnek volt éveken át üzletvezetője A magas intelligentiáju fiatal kereskedőt Kolozsvár közönsége nagyra becsülte. Kolozsvárról Debreczenbe, innen Pestre ment. Kiss Ernővel nyitott a körúton nagy kereskedést. Négy év előtt az Üllői utón volt saját nagy kereskedése A magyar vasgyárak termékei elterjesztése körül nagy buzgalmat fejtett, ki ritka szép sikerrel, Az üzletvitelben puritán és mintaszerűen pedáns volt, úgyszintén a magán életben is. A megfeszített munka szervezetét megőrölte, hű nejét s családját korán ejtette mély gyászba. Halálát kolozsvári barátai is részvéttel fájlalják.« Nyegrus Gyula fia volt Nyegrus Ede fel sóbányái r k. tanítónak, ki a 60-as és 70-es években a III. elemi osztályt tanította s alapos tanultságával, példás életével a város akkori vezető köreinek kedvelt tagja volt. Nyegrus Edét Felsőbányáról Ugocsamegyébe nevezték ki s innen bocsátotta szárnyira gyermekeit, köztük a most elhunyt Nyegrus Gyulát is, kinek szomorú elhunyta a magyar kereskedő világra érzékeny veszteség. Nyugodjék békével. Tűz. Folyó hó 3-án este 6 órakor a Kap- nik-utcán kigyulladt Rusolán István cipészmester háza és teljesen leégett. A tűz úgy keletkezett. hogy Rusolán egyik leánya a szekrényben ruhát keresett gyertyával s az ott levő ruhákba egy szikra esett, azok lassan égni kezdtek, mit nem vettek észre csak akkor, mikor már az egész szoba lángban állott. A szoba- tüztői a gerendás szoba padlózat, ettől a tetőzet is meggyulladt. A tüzilármára nagy néptömeg futott össze, de az oltáshoz csak sokára foghattak, mert a tűzcsapok hóval és jéggel voltak borítva, sőt azokat nehezen is találták meg. A megindult 2 vizsugárral már csak a mellékhelyiségeket mentették meg és meggá tolták a tűz tovaterjedését A lakóház teljesen leégett, csak a füstös falak meredeznek. Benn égett városunk egyik derék iparosának minden ingósága, mert a tüzből egy varrógépen és szerszámokon kívül nagyon keveset tudtak kihozni. A pusztító elem borzasztó munkáját tehetetlenül nézte Rusolán István nejével és 7 gyermekével, kik ^minden nélkül az utcán maradtak. Növeli veszteségüket, hogy a ház nem volt tűzkár ellen biztosítva. Az egész városban igen nagy a részvét a tüzkárosult derék család iránt s a segítő aktio a társadalom minden rétegében azonnal megindult. A tűznél Pethe Lajos bányamérnök, tűzoltóparancsnok azonnal megjelent, önfeláldozó munkával és erőfeszítéssel sikerült a tüzet lokalizálni és a hátsó épületeket megmenteni. Az oltásnál a szakaszparancsnokok és főkép a keleti bányaüzemnek a főparancsnok által kitanitott tűzoltói tevékeny részt vettek. Elismerésül és buzdításul megemlítjük, hogy a tűz továbbterjedésének meggátlásánái fegyelmezettségükkel és bátorságukkal különösen Barkóczi Pál, ifj Kandó János Hitter József, Habina István, Bozsorán István bányászok, Kocsis Károly szücs-segéd tűntek ki. — Ez a szomorú eset bizonyítja legjobban, hogy a ritka tüzesetek dacára milyen nagy szükség van szervezett és betanított tűzoltóságra, a rendőrség készültségére és erélyére, a tűzcsapok szabadon tartására stb., melyeknek hiányosságai ezúttal sok irányban hátrányosan mutatkoztak A Polgári Olvasókör f évi január 25 én tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését saját helyiségében Farkas Jenő elnök vezetése mellett Tudomásul vették a kör helyzetéről, vagyoni állapotáról tett pénztári és borkezelési jelentéseket s ezzel egyidejűleg jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Spáczay Gyula alelnöknek a helyiség megvétele ügyében kifejtett fáradozásaiért — Ezután egyhangúlag újból megválasztották a régi tisztikart Elnök lett Farkas Jenő, alelnök Spáczay Gyula, jegyző Csonka József, pénztárnok Bónis Sándor, ellenőr Papp Márton, könyvtárnok Schultz Ferenc, gazda Marcsics Menyhért. Választmányi tagok: Szi gyártó József, Dorogi Sándor, Almási János, Kerekes Sándor, Maksai Lajos, Lévay Lajos, Túri István, Litteráti Zsigmond, Maár József, Szabó Sándor. A kath Legényegylet f. hó 15 én délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A megégett gyermek Kerekes János bányamunkás 13 éves gyengeelméjű és szívbajos Mária leánya, január hó 29-én hajnalban megégett. Egész éjjel a tűzhely mellett ült és élesztgette a tüzet és egy kipattanó szikrától ruhája meggyulladt. A veszedelmet a szomszéd vette észre, mert a gyermek apja munkában volt, anyja pedig aludt. Mire a gyermek szobáját eloltották, olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy még aznap éjjel meghalt. A rendőrség az anya ellen maginditotta a bűnvádi eljárást. Téli és nyári trágyázás. Az istálló-trágyát nem szabad túlságosan beérlelni, mert akkor nitrogén tartalmának legnagyobb része ammóniák alakjában elgőzölög, pedig az az istálló ■ trágyának legértékesebb növényi tápanyaga. Arra kellene tehát törekedni, hogy az istálló - trágya pár havi érés után, az év minden szakában kihordassék. Ez azonban bajos dolog, mert a tavaszkor kihordott istálló-trágya száraz, szeles időben csakhamar tőzeggé szárad, értékét veszti, őszkor pedig a nagy munkatorlódás miatt nem érünk rá a trágya hordásra. Marad tehát a téli és nyári időszak. Télen, kitavaszodásig tengeri és csalamádé alá kell a fagyos őszi szántásra a szalmás trágyát kihordani és jól szétteregetni, hogy mindenhol egyenletesen takarja a földet. A téli esőzés és hóié e trágyarétegből annak hatékony alkatrészeit a talajba mossa, a visszamaradt szalmát elrothasztja és földszinére sulykolja, úgy, hogy alatta a talaj vetésig nyirkosán marad és csekély szántással is tisztán letakarható. Nyáron a kora tavaszi kapások, u. m. répa, burgonya és esetleg zabos bükköny alá a gabona behordás után hordjuk ki az ekkor már jól felérett istálló-trágyát és pedig ha a föld elég nyirkos, úgy közvetlenül a tarlóföldre, hol minél előbb leszántandó; ha pedig a föld nagyon száraz és igy rendesen meg nem szántható, akkor az erősen megtárcsázott vagy A legjobb ás a legtartósabb drót szálas lámpa, Húzott drótazélial 75°/e árammegiakaritáa. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken ás a * MAGYAR SIEMENS-SCHÜCKERT-MÖVEK-nél, Büátpsstt, VI., Teréz-körut 35. &?Ér-utGza t3.
