Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-12-11 / 25. szám
inkább beválnak a mesék és elbeszélések, melyek nem izgatnak és nem támasztanak hamis képzeleteket, a képeskönyvek, építőkövek és a Frőbel-féle játékok. Az is nevelési hiba, ha az iskolai kor előtt iskolai ismeretekre tanítják, ha nagyon produkál- tatják. Érdekes, hogyan őrzik meg a jó mamák a fővárosban magzatjaikat a cselédek rossz befolyásától, Magukkal viszik a kávéházba, a vendéglőbe. Cseberből vederbe. Csaknem állandó már a panasz az iskolai túlterhelés miatt. Nem az iskola okozza a túlterhelést, hanem a szülei ház. Azzal, hogy privát utón sok mindenre taníttatják gyermekeiket. E tekintetben meg kell kérdezni a tanítótól meg az orvostól, hogy mit győzhet meg az ifjú testi és lelki ereje. A földmivesek nyugdija. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárról szóló legújabb törvény a nyugdíj- csoport felállításával lehetővé tette a földmive- seknek, hogy ugyanolyan nyugdijat szerezzenek, aminő a hivatalnokoknak, katonáknak, tanítóknak már régtől fogva megvan. Az a földmives, aki jövőjéről akár öregségben, akár szerencsétlenségben, ezenkívül pedig halála esetére családjáról kevés költséggel tisztességesen gondoskodni akar, az leghelyesebben cselekszik, ha belép a nyugdijcsoportbeli tagok közé. Nyugdijcsoportbeli tagnak fel lehet venni mindenkit, férfit, nőt egyaránt, aki 14 évesnél idősebb és főkeresete a gazdasági munka. Fel lehet tehát venni minden földmivest, gazda-embert, gazdasági munkást és gazdasági cselédet, akármilyen öreg is. A nyugdijcsoportbeli tag a felvételért 1 koronát fizet, azontúl pedig tagsági dij fejében félévenként előre 5 koronát, vagyis évenkint 10 koronát. Aki be akar lépni, annak felvétel végett lakóhelyén a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál, helyibizottság intézőjénél) kell jelentkezni s az 1 korona felvételi dijat lefizetni. Ennek fejében a központi igazgatóság tagsági könyvel küld neki. A tagsági dijakat a tagsági könyvben levő postatakarékpénztári befizetési lapokkal mindig félévenkint előre kell befizetni akármeíy postahivatalnál. A tagsági dijat mindaddig fizetni kell, míg levöleg már teljesen egészséges, sőt ma este már fel is lép a Nemzeti színházban. — Adj Isten, Jóskám, — mondotta Blaháné: — száz esztendeje, hogy nem láttalak. — Lehet, — feleli rá Németh Jóska, — de azt a száz esztendőt csak én érzem, te bizony nem! Már igazán öregedhetnél a kedvemért vagy két esztendőt, mert amilyen örökifjú vagy, nemsokára úgy szólitsz majd, hogy »flregapám«. Hát ilyen kedvességeket mondtak egymásnak s természetesen Blaháné azt is megkérdezte, hogy mi újság ? — Hogy mi újság ? — mondotta erre Németh Jóska, — hát hallottad már ezt a viccet ? És ezzel elmondta a legdivatosabb pesti élcet. Blaháné kacagott, no és az csak természetes, hogy ez a bűbájos kacagás egy csomó embert vonzott oda. — Hát ezt hallottad-e — folytatta aztán Németh Jóska — és elmesélt még egy élcet. Blaháné megint kacagott és megint egy újabb csoporttal szaporodott meg a hallgatóság száma. A következő élénél már egész kórus kacagott Blahánéval s amikorra Németh Jóska egy féltucat élcet mondott el, egész csődület volt a körúton. Ekkor aztán Blaháné megelégelte a feltűnést és kezet nyújtott Németh Jóskának. — Na, Isten veled, Jóskám, — mondotta bucsuzásul, — de ha találkozol Móric Zsigával, meséld el neki, hogy micsoda nagyszerű népszínmű jelenetet játszottunk el mi ketten itt az Erzsébet- köruton , . . hátha ir hozzá egy darabot! . . . Felsőbányái Hírlap a tag a pénztártól akármilyen czimen nyugdijat nem kap. A nyugdijcsoportbeli tag csak egy tagsági könyvet válthat. A nyugdijcsoportbeli tag biztosítva van: a) nyugdíjra, b) halál esetére, c) balesetekre. A segélyért mindig az illető lakóhelyén a községi elöljárósághoz (városi tanácshoz, helyibizottság intézőjéhez) kell fordulni. a) A nyugdíj. Ha a nyugdijcsoportbeli tag 10 évi tagság után végleg munkaképtelenné válik, vagy ha 65-ik életévét túlhaladta, nyugdijat kap. A nyugdíj nagysága attól függ, hogy hány esztendeig volt tag az illető. Ha 40 évig volt tag, akkor évenkint 240 korona nyugdijat kap, ha rövidebb ideig, akkor aránylagosan kevesebbet. Ez a táblázat megmutatja, hogy a nyugdijcsoportbeli tag, ha munkaképtelenné válik, vagy 65-ik életévét betölti, hány évi tagság után évenkint hány korona nyugdijat kap Aki 10 évig volt tag, évenkint 60 K » 11 « > » 66 » > 12 » > » » 72 a » 13 » » » » 78 » » 14 » » » » 84 « 15 » » > » 90 16 » » a 1 96 » > 17 > a > » 102 » » 18 » « « » 108 > « 19 > » > > 114 » » 20 » » > » 120 » > 21 » » » 126 > » 22 » » » » 132 » e 23 » i u 139 » > 24 > D » 144 » a 25 » » » 150 « > 26 » » » » 156 » » 27 » » » > 162 > » 28 < » » » 168 * 29 > » » » 174 » > 30 » » * » 180 » » 31 » » » » 186 > a 32 » » » > 192 > » 33 » » » > 198 » » 34 * > » » 204 » > 35 * » > » 210 a > 36 » > » » 216 » » 37 > > > » 222 » « 38 > » * 228 » T> 39 0 » » > 234 > » 40 » j* » » 240 nyugdijat kap azontúl holta napjáig Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a nyugdijat mindenki egészen bizonyosan megkapja, ha a 65-ik születésnapját megérte, még akkor is, ha teljesen ép, munkabíró ember, csak az kell hozzá, hogy legalább 10 évig tagja legyen a pénztárnak. Ez a törvény legszebb gondoskodása, mely még a munkabíró öreg embereknek is megszerzi a jól megérdemelt pihenést, vagy legalább a nyugodalmasabb életet. b) Halál esetén járó segély. Ha a nyugdijcsoportbeli tag évi tagság után meghal, hátrahagyott családja az előbbi táblázat szerint kimutatott egy évi nyugdiját kapja meg egyszerre egy összegben; például 40 évi tagság után egyszerre 240 koronát. Ha 10 évi tagsági időn belül hal meg, akkor családja a befizetett tagsági dijak felét kapja vissza ’segélyül, de ha 14 éven aluli árvát hagyott hátra, a segély már 2 évi tagság után sem lehet kevesebb 100 koronánál. Akinek pedig se házastársa, se gyermeke nem maradt, annak temetésére legközelebbi hozzátartozójának legfeljebb 50 koronát ad a pénztár. c) Balesetbiztosítás Ha baleset éri, ingyen gyógykezelik, ingyen kapja az orvost, patikát, kórházat és ha a baleset miatt egy hétnél tovább nem tud dolgozni, mindaddig amig munkaképtelen, de legfeljebb 70 napig minden napra 1 korona segélyt kap. Ha 70 napon túl sem épül fel teljesen, akkor azon túl is, mindaddig, mig egészen fel nem épül, tehát esetleg holta napjáig nyugdijat kap. . . Még pedig ha teljesen nyomorék maradt, úgy, hogy semmit sem tud dolgozni, akkor évenkint 240 korona nyugdijat kap. Ha tud valamit dolgozni, akkor aránylagosan kevesebbet. Például aki félannyit tud dolgozni, amint a baleset efőtt, az évenkint 120 koronát kap. Már az is kap évi 60 koronát, aki a baleset által okozott testi hibája miatt egy negyedével kevesebbet tud dolgozni mint a baleset előtt. Ez a legigazságosabb rendelkezés, mert itt mindenki aránylagosan annyi segítségben részesül, amennyi keresetet elvett tőle a szerencsétlenség. Ha a baleset miatt meghal, hátrahagyott családja kap 400 koronát. Ha 3 tizennégy éven aluli gyermeke maradt 500 K » 4 » » » 600» » 5 » » » » » 700» Ha 6 vagy több tizennégy éven aluli gyermeke maradt 800 koronát. Ez is azt mutatja, hogy a törvény emberszeretettel ott kíván legjobban gondoskodni, ahol erre legnagyobb a szükség. Ahol 6 kis árva gyermek maradt, ott épen kétszer annyit ad, mint az olyan családnál, ahol a kis gyermekek kisebb számban vannak, vagy nem is maradtak. Akinek se házastársa, se gyermeke nem maradt, annak temetésére legközelebbi hozzátartozójának 100 korona segélyt ad a pénztár. * Mindnyájunkat érhet baleset, igy szól a közmondás, de ha baleset nem is, az öregség és halál okvetlen elér mindnyájunkat. Az a földmives tehát, aki józanul gondolkozik, ne sajnálja félévenkint az 5 koronát attól, hogy mint nyugdijcsoportbeli tag öregségéről és halálakor családjáról tisztességesen gondoskodjék. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár központi igazgatósága: (Budapest, V. Alkotmány-utcza 16 sz.) Gróf Keglevich Gábor s. k. Dr. Fáy Gyula s. k igazgatósági elnök. ügyvezető igazgató. Különfélék. Egyről-másról. A »Nagybányai Hírlap« f. évi 48. számában a Címhez hasonló cimü közleményében elmondja, hogy »van a szomszédunkban egy elszegényedett, hanyatló város, hova csak a halottak térnek haza s hogy ott fenn azon a szép kilátású dombon egy uj város keletkezik, ahova a hazatértek települnek : a holtak városa*. Hozzá vagyunk már szokva, hogy egyes nagybányaiaknak kiváló mulatsága telik abban, hogy Felsőbányát kicsinyeljék, de e felett napirendre szoktunk térni s megyünk a magunk utján. A fennebbieket azonban szó nélkül nem hagyhatjuk. Hogy lehet elszegényedettnek mondani egy várost, mely minden községi pótadó nélkül és tisztán saját vagyonának jövedelméből tartja fenn magát s vagyonát nem is egész két évtized alatt megkétszerezte? Hogyan lehet hanyatlónak nevezni azt a várost, amely ugyancsak annyi idő alatt létesítette a vízvezetéket (jóval előbb, mint Nagybánya), keresztül vitte a vasúti összeköttetést, létesítette Nagybányával együtt a villanyvilágítást, vendéglőjét a szükséghez képest modernül berendezte, épített a városnak és az előírásnak megfelelő uj vágóhidat, gondoskodott városi fürdőről és uszodáról, utcáit tereit befásitotta és kövezettel, illetve járdával ellátta stb., stb.? Igaz, hogy a városnak lakossága fogyott, de az tisztán a bányaerek apadásának s az ezüst árcsökkenésnek tudható be, mert a bányamunkához szokott nép, miután itt a magánbányászat majdnem megszűnt, más bányahelyekre ment munkát keresni. Elszegényedésről pedig még a lakosság részéről sem lehet általában beszélni, hisz a jóravaló lakosok tisztességesen meg tudnak élni s tudunk olyanokat is mutatni, kik megvagyonosodtak s vagyonosodnak; a dologtalanok, iszákosok pedig másutt sem boldogulnak és elszegényednek. Lehet, hogy cikkíró a lakosságra értette az elszegényedést és hanyatlást, de mint előbb is említettük és szükség esetén kész adatokkal is tudjuk igazolni, ez sem felel meg a valóságnak. — Egyébként *béke velünk /« Személyi hirek. Farkas Jenő polgármester és Puskás Ferenc gazd. tanácsnok f. hó 8-án Máramarosszigeten résztvettek a Kárpát egyesület Keleti Kárpátok Osztályának közgyűlésén. Bányászati kinevezések, őfelsége főbányatanácsossá kinevezte Wiszner Adolf bánya- tanácsost, aknaszlatinai főbányahivatali főnököt.
