Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-09-04 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap

kar helyébe a stabilis, állandó, kinevezett, királyi tisztvelői kar lépjen. Ezt pedig nem is nehéz lesz megtalálni, részint a parlamenti ellenőrzés hatályosabbá tétele, részint a szolgálati pragmatika határozottabb megállapítása folytán.

A minap a részletkérdésekről is igen érdekes nyilatkozatokat hallottunk. így Vadász Lipót igazságügyi államtitkár utal arra, hogy a vármegyei és községi tisztviselői kar ma teljesen izolálva van a központi, a miniszteri tisztviselői kartól. A vármegyei és községi tisztviselő a hivatalnoki létrán soha be nem juthat a központba, a minisztériumba. Viszont a miniszteri tisztviselők a legmagasabb kormányzói fokig emelkednek anélkül, hogy valaha az eleven vármegyei vagy községi életet közelről láthatták volna. Az államtitkár szerint elejét kell venni annak, hogy a jogvégzett fiatal urak a báli teremből egyenesen beletáncoljanak a vármegye vezető tisztviselői állásokba s tessék — úgymond — ott kezdeni a községi és vármegyei adminisztráció legalsó fokán, megismerkedve a való élettel. A kívánatos kapcso latot a legfőbb kormányzó szék és az alsóbb közigazgatási tisztviselői kar között csakis a kinevezési rendszer mellett lehet megvalósítani és ekkor a közigazgatási hierarchiai rangfokozatba bele lehet illeszteni a községi és körjegyzőket is, akik ma úgy az állami, mint a törvényhatósági tisztviselőkön kívül álló köztisztviselői kart alkotnak, függvén a többnyire Írástudatlan községi kupaktanács szeszélyétől.

A községi jegyzői kar helyzetén tehát részben azáltal lehet segíteni, ha fizetésüket javítjuk, megélhetési feltételeiket biztosítjuk, de exisztenciájukat főként azáltal tudnók emelni, ha erkölcsi tekintélyüket fokozzuk és az előmenetelt a számukra biztosítjuk a közigazgatási tisztviselők rangsorozatában. A községi és körjegyző ne a falu pennája, jegyzőkönyvirója legyen, hanem hatóság, mely a hivatalát, mint elsőfokú hatóság látja el s amelynek csak ellenőrző és felebbviteli hatósága legyen a járási főszolgabíró vagy járási főnök.

Minél bizonyosabb, hogy a közigazgatás nagy reformja egyike a legnehezebben megoldandó problémának, annál örvendetesebb, hogy ez a nehéz kérdés is végre teljes aktualitást nyer.

Különfélék.

Az irgalmas nővérek polg. iskolája.

Az irgalmas nővérek felsőbányái zárdájában évek óta polgári leányiskolát tartottak fenn. A leányok rendes tanterv szerint rendes tanításban részesültek. Az iskola mellett internátust is tartottak fenn, melyben 20— 30 vidéki leány nyert elhelyezést. A növendékek a nagybányai állami polgári leányiskolában vizsgáztak.

A tanításnak állandóan igen szép és a hivatottak által is elismert eredménye volt. Az iskola előnyeit nemcsak a város közönsége élvezte, hanem fökép a megye keleti részén lakó görög katholikus lelkészek, tanítók, jegyzők, birtokosok, kik nyugodtan helyezték el az internátusbán gyermekeiket, hol egy kiválóan egészséges városban nemcsak gondos tanításban, hanem vallásos és hazafias nevelésben, zenei oktatásban stb. részesültek. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az iskolának és a vele kapcsolatos internátusi nevelésnek a magyarság szempontjából milyen nagy fontossága és hivatása volt a román ajkú gyermekek között, kiket a céltudatos nevelés és tanítás teljesen átalakított és az irgalmas nővérek ezen hazafias missziójukat a legnagyobb buzgalommal és odaadással teljesítették.

Most mindennek hirtelen, minden indokolás nélkül vége szakadt, amennyiben a főnöknő tudtára adta mindazoknak, kiket illetett, hogy a polgári iskolai tanítás megszűnik és igy a bennlakás, a nevelés és mindaz a jó, ami ebből a helybeli és vidéki szülőkre, gyermekekre, a magyar társadalomra stb. háramlott.

Az intézkedés forrását és rugóját sötét homály fedi. A város hivatalos megkeresést is intézett az irgalmas nővérek anyaházához és a püspökhöz Szatmárra, de választ eddig nem kapott.

Igazán érthetetlen, hogy egy ilyen mindenképen üdvös intézményt csak úgy ok nélkül megszüntetnek, mikor annak fenntartására minden anyagi és egyéb feltétel megvan. Talán a város megérdemel annyit, hogy kicsinyes okok miatt ne fosszák meg egy ilyen szükséges és önmagát

fenntartó intézménytől, vagy pedig közöljék a beszüntetés okait, melyeket esetleg megszüntetni vagy elhárítani lehet.

Most egyelőre a szülők nagy gondok között Nagybányán kénytelenek elhelyezni leányaikat, vagy pedig vonattal iskolába oda lejáratni, mely utóbbinak az egészségre és más irányban is veszedelmes és káros hatásai nyilvánvalóak; a gör. kath. papok, tanítók, jegyzők, birtokosok pedig viszik leányaikat Balázsfalvára, Belényesre, Sze- benbe, hogy magyar szellemű nevelésben részesítsék.

A polgári iskola ügyére még vissza fogunk térni.

Személyi hírek. Münnich Sándor vezérkari testületi őrnagy nejével szülei látogatására Felsőbányán időzik. — Tichy Gyula gazdasági felügyelő nejével Nagykárolyból nehány napra vá- rosunkbe jöttek. — Kovács Gyula erdőszámellenőr egy hetet itt töltött. — Tomasovszky Lajos bányafőiskolai tanár nejével Selmeczbányáról városunkba érkezett.

Eljegyzés. Abaházy József nagybányai kir. járásbiró augusztus hó 30-án eljegyezte Mórágyi Rózsikáf, Mórágyi István nyug. szőllészeti és borászati főfelügyelő leányát Nagybányán.

Esküvő. Sófalvy Zoltán búzái körjegyző Felsőbányán augusztus hő 23-án délután tartotta esküvőjét Hauzulovics Ilonkával néhai Hanzulo- vics József és Riedl Etelka leányával. A polgári házasságkötésen a tanuk Hanzulovics Kristóf és dr. Zoltán László voltak Az anyakönyvvezetöhöz a menyasszonyt és vőlegényt meg Hanzulovics Kristófné és Hegedűs Zoltán kisérték. A házasságot a menyasszony lakásán egyházilag Nagy Lajos ref. lelkész áldotta meg. Este családi körben díszes vacsora volt és másnap reggel a fiatal pár elutazott uj otthonukba, Búzára.

A vegyes kohászati bizottság Farkas Jenő felsőbányái polgármester s bányaegyleti elnök vezetése mellett ülést tartott. A bizottság mindent a legnagyobb rendben talált s a kohó vezetőjének, Hullán János bányatanácsosnak s a többi tisztvisejőnek jegyzőkönyvi köszönetét szavazott,

A nagybányai kerületi bányaegylet választmánya f. év augusztus 30 án délután tartotta közgyűlését Felsőbányán a városháza tanácstermében. A közgyűlésen Farkas Jenő elnökölt, a jegyzőkönyvet Spáczay Gyula vezette, a hitelesítésre Bradofka Frigyes és dr. Moldován Ferenc kérettek fel. Képviselve Volt 38 bányatársulat 53 szavazattal. Nagybányáról a közgyűlésen részt vettek 1. Bay Lajos egyleti pénztárnok, dr. Mak- ray Mihály, Stoll Béla, Moldován László, Torday Imre, I. Bay József választmányi tagok. Elnök részvéttel emlékezett meg Husovszky József választmányi tag haláláról s a közgyűlés részvétét jegyzőkönyvi kivonaton a családnak kifejezni határozta. A választmányba Stoll Béla ügyvédet egyhangúlag megválasztották. A nagbányai m. kir. bányaigazgatóság átiratát a Boklevszky-féle foncsoritó alkalmazásáról tudomásul vették. Elnök a magerősitett alapszabályokat bemutatta s azt a közgyűlés tudomásul vette. Az egyesületi pénzek elhelyezése tárgyában rövid vita után úgy határozott a közgyűlés, hogy mint eddig a pénzeknek 40%-a a felsőbányái takarékpénztárban, 40% -a a nagybányai városi takarékpénztárban és 20°/0-a a nagybányai részvénytakarékpénztárban helyeztessék el azzal a kikötéssel, hogy a folyó kiadások a nagybányai városi takarékpénztárban elhelyezett pénzből fognak fedeztetni. Miután bejelentés vagy indítvány nem tétetett, elnök a közgyűlést berekesztette.

Esküdt-kisorsolás. A f. évi szeptember 15-én kezdődő esküdtszéki tárgyalási ülésszakra Felsőbányáról Hámori Nándor kereskedő sorsoltatott ki.

Adókivetés. Felsőbánya közönségére nézve a III. oszt kereseti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának, a bányaadónak kivetési tárgyalása f. hó 28-án volt Nagybányán a Polgári Kör helyiségében. A tárgyalást dr. Hetey Zoltán pü. titkár vezette s hivatalból résztvettek Farkas Jenő polgármester és Pap Márton adóügyi tanácsnok.

A beiratkozások a népiskolákban és gazdasági népiskolában megkezdődtek. Érthetetlen és elitélendő az a közöny, melylyel a gazdasági népiskolai tankötelezettséget a szülők, munkaadók, kereskedők és iparosok veszik. A gazdasági népiskolát a legtöbben szükséges rossznak tartják, pedig annak célja igen üdvös és hasznos, azonkívül annak látogatását a törvény rendeli el, melynek mindenki köteles magát alávetni. A városi tanács a tapasztalt közönyből okulva, a törvénynek a legszigorúbb intézkedéssel fog érvényt szerezni. A közönség érdeke, hogy erre ne kerüljön a sor és úgy a szülők, mint az alkalmazók tegyenek eleget kötelezettségeiknek.

A „Teherautó forgalmi vállalat“ állandó élénkségben tartja a város főútvonalait és fürgén gurul nagy teherszállítmányaival a városon keresztül. Az élelmes vállalkozás bizonnyal be fog válni, mert a vezetés ügyes kezekben van. König Henrik igazgató sokat fáradozik, hogy a vállalat fennállását és üzletkörét biztosítsa, melyet széles alapokra akar fektetni. A vállalat a vasút mellett nagy auto-garaget, javítóműhelyt és benzinraktárt fog építeni, melyre az engedélyért a városi közgyűléshez a kérvényt már benyújtotta és a városnak kő- és fakitermelése és fuvarozásra is készül ajánlatot tenni.

Színészet. A múlt héten Földvári Imre szini- titkár egy Magyarláposon működő színtársulat részére bérletet gyűjtött; mintegy 20-an jegyeztek elő és többen a bérlet árát előre kifizették. A társulat jövetelét a titkár szeptember 1-re jelezte, azonban az eddig semmi életjelt nem adott magáról. A közönség, különösen a jóhiszemű készfizető bérlők, érdeklődéssel várják a társulat megérkezését.

A választókerületek uj beosztása. A belügyminiszter bizalmas utón megküldte az összes főispánoknak a választói kerületek uj beosztásáról szóló törvénytervezetet. A főispánok a tervezetet kinyomatják és vármegyéjükben a föszolgabirákhoz juttatják. A főszolgabirák a tervezetre megteszik megjegyzéseiket és azután visszaküldik főispánjaikhoz. A főispánok megjegyzéseit és az anyagot ankét elé terjeszti a miniszer és csak azután készítik el a kerületek beosztásáról szóló tervezet szövegét.

Cigánybeoltás. A múlt héten érdekes felvonulásnak voltunk tanúi. Mintegy 53 cigányt fogdostak össze a rendőrök, hogy himlő ellen beoltsák őket. A megyében ugyanis erősen terjed a cigányok közt a hólyagos himlő ; legutóbb Szat- máron is konstatálták a járvány kiütését, most aztán megyeszerte kényszer oltással igyekeznek gátat vetni a járvány terjedésének.

Hány ember él Európában ? Európa népességét 1910. évre összegezve 433 9 millióban állapították meg a statisztikusok. Kerek milliói számítva az egyes államok lakossága a következő: Oroszország 117, a Német birodalom 64, Ausztria- Magyarország 51, Nagybritánia 45, Franciaország 36, Olaszország 34, Spanyolország 19, Belgium 7, Európai Törökország 6. Németalföld, Svédország Ponugália 5—5, Bulgária 4, Svájc 3, Szerbia, Dánia, Görország, Norvégia 2—2 millió.

Milyen idő lesz ? Sziriusz szeptemberre több szép napot igér, de nagy szárazságtól itt sem nagyon kell félnünk, jegyzi meg lapjában. Nevezetesen szeptember 22-re jelez kritikus időket. A legtöbb reménye van jósunknak október havához. Azt hiszi, hogy különösen 22-ig lesz jó idő, ettől a naptól kezdve azután hirtelen változás támad, hideg, szeles napok jönnek, 22-én pedig erős hóvihar lep el bennünket. Erre az időre még több földrengéstől is tart Sziriusz.

A belügyminiszter a vadházasságok eiien.

A belügyminisztérium a statisztikai hivatal jelentése alapján megállapította, hogy a vadházasságok legnagyobb részben a kiskorúak közül kerülnek ki. Ezért a belügyminisztérium rendeletet intézett az árvaszékekhez, melyben felhívja őket, hogy a szülők és gyámok utján hassanak oda, hogy kiskorúak »összeállását« megakadályozzák. Felhatalmazta az árvaszékeket, hogy szükség esetén úgy a szülőket, mint a gyámokat büntetéssel sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakorlását elvonhassák.

Menyegző helyett késelés. Múlt hó 20-ikára volt tervezve Bocskay Ilona és Maris Antal esküvője Nagybányán. Az esküvő azonban elmaradt, mert a vőlegény ur az esküvőjére összegyűjtött pénzét elmulatta. A menyasszony szülei látva a vőlegény ur mikénti viselkedését, kiadták az útját, ki ezen feldühödve 20-án este magához vette Román György nevű cimboráját s elmentek a Bocskay István lakására, ahol ép a Felsőbányáról az esküvőre jövő vendégek vacsoráltak s ott belekötöttek az öreg Bocskayba. Mikor Bocskay erélyesen kiutasította a vőlegény urat, az kést rántott s négyszer egymásután hasbaszurta Bocs-