Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-08-21 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap ság közgyűlése a közönséget vádolja az eredménytelenséggel, mert túlzott árakat kért a társulattól s ha nem kapta meg, bosszúból eladta terményét másnak olcsóbban. Viszont a közönség azzal védekezik, hogy egyes benfentes áruit horribilis áron vették, mig általában a társulat annyit sem adott érte, mint az idegenek. Persze ezt elhinni ép oly nevetséges, mint mondani. Hátha lehetne még a dolgon segíteni, s bár a közgyűlés a feloszlást kimondta, meg kellene még próbálni, mert Isten ellen való vétek meglevő közgazdasági intézményt pusztulásnak engedni. A zárótörvény életbelépett. A törvény egyik érzékeny rendelkezése, amely az élelmiszer árusítással foglalkozó üzletekre vonatkozik, pontosan meghatározza ezeknek az üzleteknek a forgalmát. Szigorúan előírja, hogy olyan üzletekben, ahol az élelmiszereken kívül mást is árusítanak, ott nyolc órán túl mást nem lehet eladni; a trafikban nyolc óra után kizáróan egyedárusági cikkeket szabad eladni. A zárótörvény, bár a törvény ezt nem mondja ki — valószínűleg a bankokra is alkalmazást nyer. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott városi adóhivatal — ezennel felszólítja mindazon adózókat, akik az adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. f-c. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15 éig be nem űzették, azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 28-ig az alulírott városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Felsőbányán, 1913. augusztus hó 20-án. Városi adóhivatal. Pap Márton adóügyi tanácsnok. .A hetivásáraink áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter engedélye folytán a hetivásárok folyó évi szeptember hó 1-tól hétfői és csütörtöki napon fognak megtartatni. A változásra fölhívjak az érdekelt közönség, kereskedők, iparosok és elárusítók figyelmét. Erdőjárás. A városi erdőkben a következő években vágásra kerülő fatömeg kiszállításának biztosítására facsusztató építése és utmegállapi- tások váltak szükségessé. Ezen ügyben és a kincstári és városi erdők között egy határkérdés ügyében egy erdészeti bizottság szállt ki a múlt héten. A bizottságban részt vettek: Gábor Sándor erdőtanácsos, Bayer Jenő erdőrendező, Szőcs Béla h. erdőgondnok, Farkas Jenő polgármester és Puskás Ferenc gazdasági tanácsnok és mint kiránduló és érdeklődő vendég Gruber minisztériumi erdőtanácsos. A magyarországi munkások rokkant és nyugdijegyletének felsőbányái 35-ik sz. fiókja f. hó 15-én tartotta meg bálját, mely tekintve a nehéz pénzügyi helyzetet, sikerültnek mondható. Ez alkalommal jegyeiket megváltották : kezére szállt, amig azok megfogták egymást. Akkor meséltünk és csókoltuk egymást. így volt minden este. A kályha körül voltunk mind a hárman. Nagyon szép esték voltak és nappal szívesen dolgoztunk, hogy jöjjön az este. így ment minden este. Nem fájt a tél hidege és hava, mert szerettünk. És ha kialudt a tűz, összebújtunk és nem fáztunk, a lelkünk sem, soha. így ment minden este: mesék és csókok hulltak és ha mi már nyitva álltunk, mert elmondtunk magunkról mindent, s csak csókolni tudtunk, akkor a veréb kezdett mesélni didergő szegénységről, éhező karácsonyról, hóról és halálról. nagyszerű meséket. így volt minden este. És jött egyszer egy másféle este is, amikor már csak ketten ültünk a tűznél, én és a veréb. Margit nem jött el, csak egy levelet hozott a posta: — Én nagyon szerettelek, de most elmegyek tőled sokára és messzire, csókold meg helyettem a madarunkat, amely összehozott minket. Nem sírtam. Ránéztem a madárra és az mintha mindent tudott volna, nagyon remegett. A kezemre akart szállni, de én azt a zsebembe dugtam és azt kérdeztem : — Miér? Nem felelt. Egyáltalán nem szólt mintha sohase tudott volna beszélni. A lámpához repült, aláült, úgy mint mikor jött és szomorú volt. A lámpa is sápadt lett és künn az éj is Margitot gyászolta. El akartam oltani a lámpát, hogy sirFarkas Jenő védnök 10 K, Rumpold József 5 K, Lukács István, Szász Gusztáv, Bónis Sándor, Bay Károly 2—2 K, Pap Márton 2 K 20 fillér, Tury István 3 K, Háder Ferenc, Kulik András, Bodenlósz József, Vigyikán József 1 20—1 20 K. Feiülfizettek: Sárközi Lajos 2 K, Lőrincz Albert 1 K, Krompáczki Ignác, Szász Vilmos, ifj. Labina György 80—80 fillér, Bodenlósz Ferenc, Derczeni Sándor 60 - 60 fillér, Langer Antal 40 fillér. Úgy azok, kik jegyeiket megváltották, mint akik felülfizettek, fogadják a jótékonycél érdekében tett adományaikért az elnökség hálás köszönetét. Összes bevétel volt 188 K 60 fillér, kiadás 142 K 30 fillér. Tiszta jövedelem 46 K 30 fillér, mely a fiók külön segélyezési alapja javára lesz fordítva. Múzeumi ajándékok. A városi muzeum részére adakoztak: Fizély Sándor ezüstérczek (Fizélyt), Szmik Antal 2 drb érem, Mály plakettje, búcsúztató, nagybányai céhlevél arckép, 35 drb bélyeg, Darnay Lajos: egy Rákóczi érem. Az adományozóknak köszönetét mond Farkas Jenő polgármester. Jókly Rezső sikere Jékly Rezső, Jékly Károly fia, ki Budapesten a városi József árvaházban tanító, tanítványaiból egy 28 tagú vegyes zenekart alakított. A zenekar külön vizsgát tett előkelő vendégek jelenlétében és a közönséget a nagy sikerrel bámulatba ejtette és a legnagyobb elismerést nyerte el. Az ünnepélyen jelen volt gróf Tisza István miniszterelnök is, ki elismerését külön személyesen kifejezte Jékly Rezsőnek. Tanítványai egy értékes ezüst koszorúval lepték/meg a vizsga alkalmából. A derék tanitó zenekarával Az Érdekes Újság julius 13 iki számában lefényképezve látható. Automobil közlekedés. A Kohn Seiber teher- automobiljának hamarosan társa akadt, amennyiben König és Kosztróber közös vállalatban teherautomobil fuvarvállalatot létesítettek mindennemű fuvarozásra. Az élelmes vállalat a közönség kényelmére különleges alkalmakkor egy egy napra személy fuvarozásra is vállalkozik, vagy kiránduló társaságok szállítására. A megyéspüspök aranymiséje Rómából írják: Megható módon ülte meg Szatmár ősz püspöke Boromisza Tibor pappá való szentelésének 50-ik évfordulóját. A fényes ünnepségek elől menekülve az örök városba vonult vissza az alázatos lelkű főpap, hogy az áltata annyira szeretett magyar-német kollégiumban, ahol hajdan filozófiai kiképeztetését nyerte, készüljön el aranymiséjére. Őt napig tartó csendes visszavonultságban készült elő a nagy napra, Loyolai szt. Ignácz ünnepére, hogy e szentnek a jezsuiták templomában levő sírja fölött mutassa be az Urnák nagy kegyelméért a hálaáldozatot. Julius 31 én reggel 8 órakor mutatta be a szentmise-áldozatot az intézet növendékeinek segédlete és jelenléte mellett, hogy a jubiláló főpap kezéből vehessék magukhoz az jak, de akkor megszólalt. Csodálkoztam, mert ahóta, hogy a madárral és Margittal éltem soha nem beszélt. Azt mondta : — Minek akarsz sírni ? Menj, talán még eléred, hozd vissza! Igaza volt. És én rohantam.) De sehol senki nem tudott már róla. Elment, elment. Az éjszakát átkóboroltam, Budán is jártam és a hidon nagyon szép volt megállni. Hideg volt, tél volt és a lelkem is reszketett. Fáztam. Délelőtt kerültem haza. A veréb várt, de nem repült a kezemre, mint mindig, hanem a kályha tetején várt engem és Margitot. Mikor egyedül jöttem haza, mint egy bánatos ember, a két kezébe, a szárnya alá hajtotta a fejét. Kinyitottam az ablakot. A tüdőmből nagy köhögés csapott fel. Rámrohant a hideg és én álltam, az arcom fehér volt és a lábam reszketett. A hó nagyon sűrűn esett és a párkány fehérségére vörös vonalakat köhögtem. Aztán az arcomnak lódított a szél egy csomó havat és mikor letöröltem a nedvességet róla, a madárra néztem. Az a kezemre szállt és a szemében valami nagy csodálatosság volt. De én Margitra gondoltam és kiűztem őt a havas, halálos, téli délelőttbe. Aztán betettem az ablakot és megdermedt szívvel néztem, hogy hogyan csatázik a hópely- hekkel . . . Ur testét. Különösen megható volt ősz hazánkfiának, a 93 éves neves festőnek Szoldatics bácsinak az áldozása, aki könnyes szemekkel vette magához az Oltáriszentséget régi ismerősének kezéből, hálás szívvel eltelve az Ur iránt azon kegyelemért, hogy megélhette annak aranymiséjét, akit még a kollégiumból ismer. Még a délelőtt folyamán a Szentatya áldását és jó kívánságait fogadta a jubiláns püspök, majd a magyar német kollégiumban szép ünnepségek közt az elüljárók és növendékek gratulációját. Aranymiséje alkalmából egy szatmári papnövendék részére a római kollégiumban alapítványt tett, ami körülbelül 35,000 K-át tesz. Mikor a kórházi szolga halottkém. A nagybányai városi kórházban fekszik özv. Bilustyák Mártonná nyolczvan éves öreg asszony. Az öreg asszony a múlt héten egyik este oly mélyen elaludt, hogy szinte élettelennek látszott. A kórházi szolga megvizsgálta s miután »megállapította«, hogy a szive sem ver, elküldött Mladeiovszkyhoz koporsóért. Mladeiovszky azonban csak másnap reggel szállíthatta a koporsót, de akkora özv. Bilustyákné már — jóízűen reggelizett. Rendezett tanácsú városokból nagyközségek. Sándor János belügyminiszter a napokban tette át a minisztérium városfejlesztési ügyosztályához azon rendezett tanácsú városok kérvényeit, amelyek a városfejlesztési törvény életbeléptetése óta csak nehezen tudják, vagy egyáltalában nem képesek a városi adminisztráció költségeit viselni. Ezen városok a következők : Nagyrőce, Szilágysomlyó, Szakolca, Korpona, Mezőtúr, Jolsva, Karcag, Kisújszállás, Magyar- kanizsa, Szekszárd, Hajdúszoboszló, Turkeve, Leibitz és Vízakna. E városok adófizető polgárai azzal a kérdéssel fordultak a belügyminiszter- j hez, engedje meg nekik, hogy nagyközségekké : fejlődhessenek vissza. A kérvények hangoztat- j ják, hogy a városok fejlesztéséről szóló törvény életbeléptetése óta a városi tisztviselők fizetés- rendezése egy-egy városra harminc-negyvenezer korona tehertöbbletet jelent az előző állapoihoz képest A városi jövedelmek nem emelkedtek, sőt számos helyen erős visszaesést mutatnak és igy az államsegély ellenére sem képesek viselni a városi adminisztrációval járó költségeket. A belügyminiszter az ügyosztály véleménye után dönt a városok kérését illetőleg. Az adóreform. Mint a Magyar Pénzügy értesül, a kormány az uj adótörvényeket 1914. január hó 1-én szándékozik életbe léptetni. Teleszky pénzügyminiszter állását kötötte ahhoz, hogy az adóreform nem fog tovább halasztást szenvedni. A pénzügyminiszter mindjárt az őszi ülésszak idején törvényjavaslatot fog előterjeszteni az életbeléptetés és a törvények egyes intézkedéseinek módosítása tárgyában. A csendőr joga és kötelessége A kir. Curia most hozott 2463—1913. számú ítélete szerint az egyenruháját viselő csendőr, ha nincs is szolgálatban vagy kiküldetésben, mint hatósági közeg hivatásának természeténél fogva, de szolgálati szabályzatának rendelkezései szerint is köteles csend és rendzavarás esetén a felmerült szükséghez képest a rend helyreállitása végett akár önállóan fellépni, akár a rendőrségnek segédkezni. Ilyen esetben a csendőr a törvény végrehajtásában jár el. Azok, akik a csendőrt ilyen esetben eljárásában akadályozzák vagy bántalmazzák, a hatóság elleni erőszak vétségét követik el. Postabélyegzők olvashatatlansága. Egyik kereskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben rámutatott a postai bé'yegző lenyomatok nagy jelentőségére, különösen peressé váló ügyekben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatott fel a vitában szereplő üzleti levél. A miniszter méltányolva a kamara okfejtését, intézkedett az iránt, hogy a postahivatalok a feladott és érkezett leveleket szigorú eljárás, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegző lenyomatokkal lássák el. A pénzügyi helyzet javulása. (Első fecske.) Pécs városának volna szüksége tizenkét millióra és a városnak állítólag alapos reménye van hozzá, hogy hozzájut a 2 mi dióhoz. A napokban egy hollandi közjegyző járt Pécsett és egy angol pénzcsoport megbízásából tárgyalásokat folytatott a város vezetőségével. A hollandi közjegyző tüzetesen átnézte a város alapvagyon számadását, a költségvetést, megtekintette a
