Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-05-15 / 9. szám
évfolyam. 9. szám. >:- MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = I Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. ! Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. A városok és a választókerületek beosztása. Az uj választójogi törvényjavaslat immár szentesített törvény lett. Az uj törvény azonban a városokat nem elégítheti ki, mert ez sem juttatja választójoghoz a városok lakosságának produktiv munkát végző és nemzetfentartó elemeit. Bármily fogyatékos legyen azonban az uj törvény, a választókerületek beosztásánál még lehetőség nyílna arra nézve, hogy a városok lakosságának jogfosztottsága némileg enyhittessék. Senki kétségbe nem vonhatja, hogy mint általában minden országban, hazánkban is a városok a mérői a gazdasági életnek, a városokban van koncentrálva a magasabb kultúra s a városok lakosai szolgáltatják a szervezett államhatalom fentartására szolgáló anyagi eszközöket is. Néhány adat világosan bebizonyitja ezen állításunkat. Az ország összes lakosságára kivetett 210 millió korona összes egyenes állami adóból a törvényhatósági városokra 62 millió 827 ezer korona, a rendezett tanácsú városokra pedig 25 millió 731 ezer korona adó van kivetve. így tehát az ország összes egyenes állami adójából 89 millió korona adót a városok lakosai fizetnek s a városok statisztikai évkönyvének adatai szerint a városok lakossága 1908. évben tényleg 1J.8 millió korona állami és egyéb adót fizetett be. Köztudomású azonban, hogy az állam bevételeinek legnagyobb részét nem az egyenes adók, hanem a fogyasztási adók teszik ki, melyek legnagyobb részét szintén a városok lakossága fizeti. A városok lakosságának fokozottabb életigényeinél és az élet energiáit emésztő foglalkozásánál fogva jobb és változatosabb táplálékra van szüksége s a fogyasztási adók éppen azokra a szükségleti cikkekre vannak kivetve, melyek a városi lakosságnak nélkülözhetlenek. Az államháztartás lényege es fentartá- sának lehetősége a városokon nyugszik. A városok szolgáltatják a fogyasztási adók nagy részét, a különféle jog- és bélyegilletékek, a dohányjövedék bevételek nagyobb részét, jóformán az összes vámbevételeket, így bátran állíthatjuk, hogy az állami jövedelmeknek majdnem kétharmad részét a városok szolgáltatják. Hogy a parlament milyen törvényeket hoz s e törvényekben mennyire respektálják a városok érdekeit, ez nem közönyös dolog a városokra, éppen azért jogosult a városok azon törekvése, hogy a törvény- hozásban döntő képviselethez jussanak. Jogosult annyival is inkább, mert az ország lakosságának intelligr..itiában, műveltségben számottevő része a városokban lakik. A városok lakossága számának szaporodása a kultúra és gazdasági erők gyarapodását jelenti. Rövidlátás volna észre nem venni azt a nagy számbeli, gazdasági, kulturális jelentőséget, mely a városokat a modern állam tényezőivé tette. Az ország összes lakosainak száma az 1900 évben 16 millió 838 ezer lélek volt s mig ez a szám az 1910. évre mérsékelt emelkedést mutat, amennyiben 18 millió 264 ezerre növekedett, addig a városok lakosságának emelkedése* egyenesen szembeszökő. Az ország összes városainak lakossága 1870-ben 2 millió 4993, az 1890. évben 2,821.563, az 1910. évben pedig már 3,959,289 lélek volt, vagyis a városok lakossága rövid időn belül megkétszereződött. Magyarország lakosságának ötödrésze ma a városokban él s előrelátható, céltudatos, helyes állampolitika csak az lehet, ha a gazdasági és kulturális fejlődésnek leghatalmasabb tényezőit, a városokat erősíteni igyekezünk. Nemzeti szempontból nem kisebb a városok jelentősége. A nagyrészben városokban élő összes iparos, kereskedő foglalkozásúak 67-3 százaléka magyar anyanyelvű és 32 7 százaléka idegen ajkú. Az iparos és kereskedő városi polgárság közül minden 100 férfiúból 65 a magyar és 35 az idegen ajkú, a munkásokból 69 a magyar és 31 az idegen ajkú. Az uj választójog annak dacára, hogy a városok magyarositó és beolvasztó sajátossága kétségen felül áll, mégis kirekeszti a városi népességet a választójogból és a vidéket részesíti előnyben. A városoknak olyan választójogra volna szükségük, hogy amilyen mértékben szaporodik a városok népessége s nő súlyban, erőben a városok jelentősége, olyan mértékben emelkedjék a városok politikai befolyása. Az uj választójogi törvény nem biztosítja ezt a politikai befolyást a városoknak s ha némi részben enyhíti is a városok lakosságának évtizedes jogfosztottsá- gát, a városokat mégsem elégítheti ki. Akár szűnjön meg a válaszjójogi harc egyidöre, vagy újuljon meg fokozottabb mértékben, a városok politikai befolyását A becsületszó. Irta: Jean Juliién. Abban a pillanatban, amikor befejeztem cikkemet a »Journal de St.-Ptersbourg« részére, lélekszakadva rohant be hozzám Médéric barátom. A karjaival úgy hadonászott, mintha valami láthatatlan ellenséggel szemben védekeznék, egy székre vetette magát és oly mélyen sóhajtott fel, hogy akaratlanul elmosolyodtam. — Ne nevess, barátom, — mondta Médéric, rémes, borzalmas! Ha láttad volna Lachainette barátunkat, akkor bizonyára te is azon gondolkoznál, hogyan lehetne őt megmenteni. A legrosszabb balgaságok elkövetésére is képes szegény. — Házasodni készül ? — Kérlek, ne tréfálj. Öngyilkos akar lenni. Már talán meg is tette volna, ha ma véletlenül nem látogatok el hozzá. — Hát ha megmondta neked, hogy öngyilkos akar lenni, kedves Médéric-em, akkor légy nyugodt. Ilyen elhatározást nem mondunk el barátainknak, csak az esetben, ha beavatkozásukra számítunk! — Ő csak annyit Ígért meg nekem, hogy elhatározásának kivitelét elhalasztja. Ha déli tizenkét óráig nem tudom a dolgot kielégítő módon elintézni, öt perccel később meghal. A dologban az a nagy baj, hogy magam is az ő véleményén vagyok. — Miről vau tulajdonképpen szó ? Mondd el kétségbeesésének okát — van még három óra időnk a cselekvésre, ha kell. — Az ok egy nagy szamárság. Hizsen tudod, hogy Lachainette nagyon szeret kártyázni. Nagyobb összeget veszített becsületszóra és most az a fontos, hogy partnerét a fizetési idő meghosszabbítására tudjuk rábírni. A partnere az orosz Tr .. . herceg volt. Neked, amint tudom, összeköttetéseid vannak az orosz kolóniával és azt remélem, hogy nem tagadod meg tőlem közreműködésedet. A herceg nagyon kedvesen és előzékenyen egy nagyobb összeget kitevő kölcsönt ajánlott fel Lachainettenek, aki tegnap szörnyű pechben játszott. A barátunk ellenben megígérte, hogy ma délig az »Epatóriac-szállodában visszafizeti az összeget. Ha most nem tudja betartani szavát a herceggel szemben, aki tagja egy velünk szövetkezett nemzetnek, akkor Párisban lehetetlenné tette magát és nem tehet egyebet, el kell tűnnie a tett színhelyéről. — Hja, úgy van, minél inkább megszűnik a valód} becsületérzés, annál nagyobb súlyt fektetnek a látszatára. Allons, Médéric, elkísérlek az »Epatória«-szállóba. Egy autótaxiba szálltunk. A szállóban megtudtuk, hogy a herceg kora reggel eltávozott a szállodából titkára kíséretében és nem tudják mikor jön vissza. Haszontalan időfecsérlés lenne őt itt megvárni. A herceg talán az orosz nagy- követségre, vagy pedig a bankárjához látogathatott el. Siessünk utána. Kolozsvári Kristály Gőzmosógyár wV Elvállal fehérnemüek mosását és vasalását, női és WW Csomagolás és szállítás laJ férfi ruhaneműek vegyileg tisztítását és festését. OÍj r ■ b a r Csomagolás és szitás X díjtalan! X Felsőbányán képviselve: SÍSÜA ÖDÖN kereskedő ur által. X öiStalan! X I
