Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-09-05 / 18. szám
Felsőbányái Hírlap jAz országos bányászati és kohászati egyesület élén gróf Teleki Géza belső titkos taná esős elnökével, aug. 25-én tartotta kongresszusát az úri kaszinóban. A pénzügyminisztert Mctda- rassy Gábor államtitkár képviselte. Óriási számban jelentek meg az egyesület tagjai, kiknek sorában ott láttuk Mály Sándor és Farbaky István miniszteri tanácsosokat, Münnich Kálmán udvari tanácsost, Bemenyik, Grillus, Kaelialmann, Baumert, Topscher, Gesell főbányatácsosokat, azonkívül Reitzner, Harácsek miniszteri tanácsosokat, Gyürky Gyula vasgyári igazgatót, L Bay Lajos országgyűlési képviselőt. Palmer Kálmán miniszteri osztálytanácsost. Lilschauser Lajos bányatanácsost, az egyesület fáradhatatlan titkárát. A nagybányai igazgatóságnak, felsőbányái kapnikbányai, erzsébetbányai, kohóvölgyi bányahivatalok, fernezelyi kohóhivatal, a nagybányai közhivatalok és intézetek vezetőit és számtalau érdeklődőt Nagybánya és vidéke előkelő társadalmából. A kongresszus fénypontja Lázár Zoltán vasgyári h. vezérigazgatónak gyönyörű beszéde, a bányászat fejlesztésének, a bányaipar védelmének hatalmas programmja volt A kongresszus bezárása után délben a díszes közönség a Széchenyi-ligetbe vonult, melynek területén rendezett bányászati és kohászati kiállítást ugyancsak gróf Teleki Géza nyitotta meg A liget gyönyörűen volt díszítve. Ideiglenes oszlopokon vezették el a villamos huzalokat, melyeket mind bányászjelvények s zászlók díszítettek. A liget veresvizi uti főbejárójához egy szép uj kaput építettek ez alkalomra, melyei szintén ízlésesen díszítettek. A millennaris-ut a kiállítás rendezése alkalmából egészen kivetkőzött megszokott képéből. A hatalmas sugárul mindkét oldalán díszes, fenyőgalyakkai díszített pavillonok húzódtak el, melyekben a kiállítási tárgyak voltak összehalmozva A meglepő csinnal készült paviilonokat K. Pauer Viktor mérnök tervezte és építette. A mintegy 17 kiállítási pavilion közül legeísősorban is a nagybányai bányaigazgatóság paviilonjáról kell megemlékeznünk. A hatalmas pavilion gyönyörűen volt dekorálva, a kiállított tárgyak pedig nemcsak nagy számukkal, de ritkaságuknál fogva is impozáns hatást gyakoroltak a nézőre. A bányaércztől s a csillogó-villogó bányakővek- től kezdve volt ott minden, ami a bányászat körébe tartozik. Miniatűr kivitelben pedig bemutatták a zúzdákat, s fényképfölvélelekben pedig a bányatelepeket is. A fernezelyi kohó hivatal a feldolgozott bányatermékekkel gyönyörűen volt képviselve, mig a munkásjóléti intézmény kiállításánál bemutatták mindazt, amire az első segélynél, mentésnél szükség lehet. A kiállítás rendezésében kizély Sándor fő- j mérnök és Pethe Lajos mérnök rendkívül sokat fáradoztak. A nagybányai iparosok pompás kiállítást j rendeztek s az idegeneknek bemutatták a nagy- j bányai ipar magas színvonalát, melyre a leg- j nagj’obb városok is büszkék lehetnének. A szebbnél-szebb ipari tárgyaknak volt gazdag tárháza e kiállítás, mely úgy egyes tárgyaival, mint a tárgyak összességével s azoknak ügyes csoportosításával nagyszerű benyomást tett a szemlélőre, Külön díszes pavillont emellek a Harácsek ezég, Vértes és Krammer bútorkereskedő ezég, a Maggi kivonat gyár, Luna forrás. Bányászati jellegű paviilonokat állítottak Pokol Elek, a Ganz gyár, a fernezelyi kénsavgyár, a gróf Csáky- féle aczélgyár, a Flolttnaun budapesti és bécsi gépgyár, a Kachelmann ezég, a Prakfalvy vas- és aczélgyár, a Worthington szivaltyugyár, a Siemes és Schuckert ezég, melyek mind zsúfolva voltak érdekes látnivalókkalFél három órakor a kerületi báuyaegvlet az István szálló színháztermében diszebédet adott vendégeinek tiszteletére. Az ebéden mintegy háromszázan vetlek részt, köztük az előkelő hölgyvilágból 80 an. A négyes sorban elhúzódó asztalok pazarul és igen ízlésesen voltak fölteritve s úgy a menü, mint a kiszolgálás dicséretére vált az István szállónak. Az első felköszöntőt Farkas Jenő a bánya- egylet elnöke mondotta, mely igy hangzott: »Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egyik legnagyobb magyar pénzügyi kapacitásunk : dr. Wekerle Sándornak a mondása jut eszembe: hogy a pénz vagy sok, vagy kevés, de sohasem elég; én ennél szellemesebb jobb meghatározását a pénznek, mint forgalmi eszköznek sohasem hallottam és ennek a pénznek, ami az egész világot mozgatja, anyagát önök kutatják fel és önök állítják elő igen tiszteli bányász és kohász uraim! De hogyan lenuénk a gépekkel, az iparral, a közlekedési eszközökkel, a fegyverekkel és a hadi felszerelésekkel, ha ezeknek anyagát elő nem teremtenék önök, igen tisztelt bányász és kohász uraim! Nagy igazságot mondott ma a közgyűlésen az igen tisztelt államtitkár ur, hogy az ösz- szes iparoknak alapfeltétele a bányaipar. Minden magyar ember büszke-lehet arra, hogy a bányászat és kohászat az országba mennyire fejlődött. 1845-ben történt, hogy, a nagybányai és felsőbányái »bánya-polgárok«, mint ahogy magukat nevezték Felsőbányán, egy egyesületet alakítottak, melynek célja a bányaipar fejlesztése és jövőjének biztosítása volt. Ez az egyesület sok mindenféle viszontagságon meut keresztül, igy nevezetesen az absolut korszak alatt működése is beszüntettetek; de ismét megalakult és ma is teljesíti vállalt kötelességeit. Ennek az egyesületnek nevében üdvözlöm önöket igen tisztelt vendégeink! De méltózíassanak megengedni, hogy különösen megemlékezzem az országos bányászati és kohászati egyesület kiválóan nagv- rabecsült és általunk szeretve tisztelt elnökéről, gróf Teleki Géza ur Ő Kegyelmességéről, továbbá a m. kir. pénzügyminiszter ur képviselőjéről kedett, jobban esett annak a biztonságot adó ráboruló homályban! Köröskörül meg lehetett állapítani, hogy melyik falu népe hol áll, összebújva, barátságtalan bámulattal, hidegen, mert ők elzártságukban nem tudják átérezni a haladás örömeit. * Kvasz András, Nagybánya örömszerzöje, a magyar aviatikának legeltöbbjei közül való. Merész, önfeláldozó, komoly pilóta, A mint a hangárból gépjéhez lépett, megszűnt reá nézve a világ. Nem mert közeledni senki hozzá, kezében csavarkulccsal és olajozóval mint vérbeli gépész merészen nézte és hallgatta motorjának működését, melyre rábízta életét és pilóta becsületét. Ütött, kopott gépéről mintha a magyar aviatika küzdelmei kiabáltak volna le, a férfi arcán pedig az elszántság kemény vonásai tükröződtek. Minden póz nélkül, sietve szállott aztán gépébe; a motor pattogni kezdett, a kormánylapát őrült forgásnak indult, a gépet hátulról eleresztették, mintegy 25 métert gurult és egyszerre 20—30 méterre felemelkedett. Óriási éljenzés zúgott fel erre, a bányász zenekar a Rákóczit fújta és Kvasz András 210 kilós gépével 40 kilométer sebességgel úszott a levegőben Borpatak felé. Visszatérve egy kört irt le a repülőtér és Laposerdö között. Azután leszállóit a térre és a hangár elé gurult. A hatalmas éljenzés és taps felujult, azonban Kvasz nem sok ügyet vetett reá, gépétől leugorva azonnal cigarettára gyújtott motorjához sietett, azt figyelte, törölgette, olajozta. Közönyösen fogadta a hozzá jövök üdvözléseit s készült a második repüléshez. A második sikeres repülése után mégis kissé kiderült az arca, barátságosan beszélgetett a hozzá menő előkelőségekkel, ötször repült föl, mind magosabbra, egészen 70 méterig, mind hosszabb úttal; elrepült a jobb oldal közönsége felett is és gyönyörű sikló-repüléssel csapott le 3 szór a repülőtér bejáratánál. A 3-ik repülés után a közönség már vitte magával, de oda is gépét maga után huzva ment el s magyarázta annak szerkezetét. Olajos kezét lelkesedve szorongatták s boldog volt, aki ráírhatta nevét a gép szárnyára, melyen ezernyi dátum é3 aláírás tarkállott. Kvasz András sikere teljes volt, a gépe oldalára irt »Szerencse le« nem hagyta cserben. Megelégedetten gyalog szaladt be a városba, hogy érte remegő édes aoyjáaak és barátainak táviratozzon. * Nagy érdeklődés központja volt Prodam Guidó a lezuhant aviatikus. Betegsége alatt, melyből csodamódon és aviatikushoz iiiŐ gyorsasággal gyógyult föl, a nagybányaiak a rokonszenv és figyelem ezer tanujelével halmozták el. Az állandó kedves látogatója, a sok virág és mindenféle, fökép pedig a vágy, hogy társának áldozatkészségét meghálálhassa, 6 nap alatt lábra állították. Zászlós kocsik vitték ki a repülőtérre, hol első dolga volt 2 botra támaszkodva Kvasz AndrásMadarassy Gábor államtitkár ur Ó Méltóságáról és a kincstári bányászat nagytudásu vezetőjéről Mály Sándor miniszteri tanácsos ur () Méltóságáról. ügy őket, mint az itt megjelent igen tisztelt vendégeinket az Isten sokáig éltesse. Éljenek! Utánua Teleki Géza gróf igen szellemes felköszönfőben Nagybánya közönségét éltette; Farbaky István miniszteri tanácsos Madarassy Gábor államtitkárt éltette, Madarassy államtitkár Teleki Géza grófra ürítette poharát; Miinnich Kálmán országgyűlési képviselő a bányászatot éltette, mig Farkas Jenő második pohárköszőn- tőjében dr. Makray Mihály polgármester kollegáját köszöntötte. Madarassy Gábor államtitkár sürgős teendői miatt a délutáni vonattal elutazott, de a fényes társaság a késő délutáni órákig együtt maradt. 26-án délelőtt a kongresszus az elmaradt nehány az egyesület beléletére vonalko ó pontot tárgyalta le. Végül felolvastak: Kádár Antal dr. a nagybányai bányakerület kinc-tári bánya- és kohómuukásainak szocziális viszonyairól; Wcitzl Károly Ganzgyári főmérnök az elektromos vontatásról a bányászatban; Kápolnai Pauer Viktor a motorikus erő megválasztásának alapelveiről a fémbányászainál s végre Altnéder Ferenc a zúzás finomságáról értekezett. Az összes felolvasókat megéljenezték és megtapsolták s ezzel a kongrrsszus véget ért. Déli 12 órakor Nagybánya város látta ebédre vendégül a kongresszus tagjait a Szé- chenyi-ligetben. Az ebéden mintegy kétszázan vetlek részt s ebéd alatt a bányászzenekar adott szerenádot, melynek minden egyes számát megtapsolták. Az ebéden a harmadik fogásnál igen talpraesett beszédben dr. Makray Mihály polgármester köszöntötte a vendégeket a város nevében. Teleki Géza gróf az ő kedves modorában a városra, mint házigazdára üriíetíe poharát, kijelentve, hogy ő bár nagybányainak tartja magát, (hosszantartó éljenzés) de azért, mint vendég is igen jól érzi itt magát. Farkas Jenő felsőbányái polgármester a bányászati és kohászati egyesületet éltette; Farbaky István miniszteri tanácsos a nagybányai közönséget köszöntötte; Teleki Géza gróf második toasztjában a jubiláris nőegyesületre ürítette poharát. Igen sikerült felköszöntőt mondott még Joós Lajos bányatanácsos. Ebéd után a jókedv tetőpontjára hágott. A bányászzenekar sorra vette a szebbnél-szebb selmeci burs nótákat, melyeket az egész társaság együtt énekelt a zenekarral. Az ebéd menüje, a kiszolgálás, valamint a borok igen kitűnőek voltak s dicséretére váltak Rumpold jóhirü vendéglőjének. Délután mintegy 50 en Pokol Elek bányászatának megtekintésére Borpatakra kocsiztak; a házigazda fényes ozsonnát adott vendégeinek. 21-ike a mi napunk volt. A délelőtti vonat hoz »sietni«, kivel meleg kézszoritást váltott. Kényelmes karosszékben, kedves úri társaságtól körülvéve őszinte örömmel de öumaga iránti keserűségében sóhajtva nézte bajtársának sikereit és elsőnek üdvözölte a szerencsés repülés után. A balszerencséjében is szerencsés Prodam kellemes, vidám ember, valóságos rajongó, ki nagy terveket forgat fejében a magyar aviatika dicsőségére, s Nagybányán még okvetlen repülni akar. # Fenséges lehetett Blériot, Latham, Cavez repülése, kik óriási magassági és távolsági rekordokat értek e!; de a győzelmes repülés bemutatására elég volt a Kvasz András önszerkesztette, törékeny gépe is. A magyar aviatikusok nem csak pilóták, hanem constructőrök is és csak szegénységük átka, hogy olyan motorokat nem szerezhetnek be, melyekkel világrekordot csinálhatnának. Azért úgy is szép, felemelő volt a magasban úszó madár, melyet teljes hatalmában tartott a bátor vezető, és nagyszerű a levegőt meghódító ember, ki életét kockára teszi az emberi haladásért. Lehetetlen a magyar aviatiku- sokban az üzletembert látni, ki pénzért csinál mutatványt, hiszen munkájuk olyan messze és magasan áll minden kenyérkere.-ö productiótól; hanem igenis ők, az olajos, füstös arcú emberek nemes katonák, a tudomány, a tökéletesedés életeket követelő bajnokai. Ezért és a változatos képek gazdaságáért volt olyan élvezetes, különleges és emlékezetes a nagybányai repülés, Dr. M, F,
