Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-07-25 / 15. szám

= MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére 5 Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá­ld ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- | zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Városi közgyűlés. A képviselőtestület julius hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés rövid volt, egynéhány tudomásvétellel, föld­terület és szabadság iránti kérvénynyel a tárgysorozat majdnem kimerült. A szín­igazgatót 400 koronával segélyezte a város pénzben. A rendkívüli fahasználat enge­délyezése jó hir volt a közgyűlésnek, mert szép összeget lehet az eladásból várni. Részletes tudósításunk az alábbi. Polgármester a rendkívüli közgyűlést d. e. 11 órakor nyitotta meg. A jegyző­könyv hitelesítésére Dr. Csausz Károly, Szalai László és Lévay Károly képviselő­ket kérte fel. 1. Olvastatott a 742/1912. Bjkvi tör­vényhatósági határozat az 1912. évi költség- vetés jóváhagyásáról. Közgyűlés a határozatot tudomásul vette. 2. ©lvastatot a pénztárvizsgálati jelentés. Közgyűlés a jelentést, mely szerint a gazdasági pénztárban, árvapénztárnál és az alapok pénztárainál a vizsgáló bizottság mindent teljes rendben talált, tudomásul vette. 3. Polgármester bemutatja a bánya­kincstár és a Ganz-féle villamossági r. t. között kötött szerződést. Közgyűlés a szerződésnek a pénz­ügyminiszter által való jóváhagyását tudo­másul vette. 4. Olvastatott a várm. közigazgatási erdészeti bizottság véghatározata a rendkí­vüli fahasználat tárgyában. Közgyűlés a rendkívüli fahasználat engedélyezésére vonatkozó határozatot tudomásul veszi, az abban foglalt kikö­tések teljesítésével és a további intéz­kedések megtételével tanácsot és polgár- mestert bizza meg. 5. Olvastatott Neményi Lipót színigaz­gató kérvénye segély iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alap­ján egyhangú határozatta] kimondja, hogy tekintettel arra, hogy Neményi Lipót nagy és jó társulatát a közönség nem támo­gatta eléggé s igy az igazgató nagy vesz­teséget szenvedett és csupán azért jött Felsőbónyára, hogy szerződésbeli kötele­zettségének eleget tegyen, a színészet mint kulturális eszköz támogatására 400 korona segélyt engedélyez, úgy hogy ezen segélyezés a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat és kimondja a közgyűlés, hogy a segély jogerőre emelkedés bevá- azonnal kiutalható. 6. Olvastatott a községi közmunkaadó rása nélkül 1911. évi zárszámadása. Gazd. és. pü. hízó Óság javaslata alap­ján a számvevőileg felülvizsgált 1911. évi községi közmunka adó zárszámadást közgyűlés 1786 korona 19 fillér bevé­tellel és ugyanannyi kiadással megálla­pítja s azt [a törvényhatósághoz jóvá­hagyás végett felterjeszteni határozza. 7. Olvastatott Hajdú Sándor kérvénye községi közmunka adójának törlése iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés Hajdú Sándornak a folyó évre előirt közmunka adóját, miután 62 életévét betöltötte és igy ezen adóval Cupász! Irta : id. Kárpáti Endre. Itt vagyok megint. Negyvennyolc év óta, nem tudom hányszor. Negyvennyolc éve, hogy gyönyörködöm e vidék elbájoló pompájában. A Gondviselés megengedte, hogy régi kedves emlé­keimen megint elmerenghetek. Hosszú utamon most a kék buzavirágos mező mosolygott felém. A pacsirtadalos réteken vigan pengett a kasza. A folyók mellett nyugodtan, komolyan sétáltak a gólyák. . . A zakatoló vonat tüsszögve ipar­kodott a Nyires megmaradt fái között utolsó állomására, hogy megint megláthassam ezt a kis fészket, amely megmagyarázhatatlan módon oly igen magához bilincselt engem. Da hiába keresem a régi kedves szórakozást. Azok a régi jó bácsik, meg nénik, akikkel oly sok szép órákat töltöttem . . . mind . . . mind csöndes emberekké lettek. Csak itt-ott tűnik föl egy-egy ismerős arc ... a régi életvidám alakok romjai. Magam is elcsöndesültem már. Nem ke­resem a kiránduló helyeket. Nem nekem valók azok már. Miért álljak a vidám, életük virágjá­ban gyönyörködő fiatalság elé »mementó«-nak ? Egyedül el-eljárom a csekélyszámu ismerősöket. Megkeresem a város egyik- másik részét, amely- höz kedves emlékek fűznek és ott vissza vará­zsolom az elmúlt szép időket. Be-benézek a kaszinóba is, amely oly kedves otthonom volt, akkor . . . régen. Ott üldögéltem a napokban is. Szokásom szerint bibickedtem. Érdekelt a játék, mert a »csöndes« járta, az a nemes játék, amely még a »kir. Curiának« is gondot okozott, hogy vájjon a hazárdjátékok közé sorolja-e. Jól elmulattam egyik-másik játékos sikerült cselfogásán. — Endre bátyám! Úgy látom, érti ezt a nemes játékot, de nem játszotta soha — szólt hirtelen az én kedves Jenő öcsém, egyike a buzgó csöndesezőknek. — Ismerem. Ismerem a divatos kártyajáté­kot mind, de már bevégeztem játékomat. Hogyne ismerném? Van-e tanitómesterember, aki nem szeretné a kártyát, meg annak cinkostársát: a bort ? — válaszoltam mosolyogva. — Elhiszem, bátyám, de nem tapasztaltam. — Az igaz. Mert homeopatikus módon éltem mind a kettővel. Sót szinte röstelem, hogy a Katzeojommert csak hiréből ismerem. — Tudja mit, bátyám! Már egy jó vacsorát rendezzünk és ott megpróbálja. Hátha szerencsés lesz és megismeri egész valóságban a Katzen- jommert. — Alig hiszem! Amit Jancsi meg nem tanult .... — Cupász! — hangzott a türelmetlen játé­kosok ajkáról .... — Hm .... hm — dünyögtem hazafelé ballagva. így kompromittált az én kedves tanít­ványom, akit oly szorgalmasan vezetgettem akkor . . régen a »der, die, das« tekervényes utjain. Ezt a szégyent nem engedem magamon száradni. Hadd tudja meg ország-világ, hogy igen­is, az urak mesterségében pártosságot szereztem. Mert a »csöndes« úri mesterség. Mit is csinálná­meg nem róható, leírni határozza s annak foganatosítására az adóhivatalt utasitja. 8. Olvastatott Habina Ádám kérvénye építkezési engedély iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alap­ján közgyűlés Habina Ádámnak az épít­kezést az általa kitűzött vonalban a szo­kásos teltételek mellett megengedi és azon 1 — 2 □ méter területet, mely a házvonal fekvéséhez szükséges kérelme­zőnek díjtalanul adja el. 9. Olvastatott Triff Péter földtér fel­adás iránti kérvénye. Gazd. és pü. és építési bizottság ja­vaslata alapján közgyűlés egyhangú hatá­rozatképen kimondja, hogy a kért terüle­tet, melyet már régen a kincstártól vett át, a kérelmezőnek át nem adja, miután azon területre a városnak szüksége lehet s ilyen nagyobb közterületet a város fel nem adhat. 10. Olvastatott ifj. Bakó István földtér feladás iránti kérvénye. Gazd. és pü. és építési bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatikig kimondja, hogy a felkért területet, mely 195 □ méter nagyságú, a város nem adja fal, mert ezen területre szüksége van és egyelőre közterületnek óhajtja fentartani. 11. Polgármester előterjeszti szabadság iránti kérvényét. Közgyűlés polgármesternek a kért 6 heti szabadságot, miután kúra czéljá- ból a városban szándékozik eltölteni, azonban a hivatalvezetést át nem adja, megadja. nak az urak ebben a drága világban, ha Noé apánk az Aroval lankásán termelt szőlőből ki nem csikarja az első kobak bort , . . no, meg ha Lucifer őfelsége nem nyomatja ki milliárd pél­dányban az ő bibliáját 1 .............. Rég en volt. Még félszázaddai is előbb. Egyik alföldi városban nyolcadnngammal vezet­gettem be a leendő honpolgárokat az a, b, c mélységes titkaiba. A mostani cuci törvény szerint a 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés akkor is kijárt minden becsületes embernek. Mi is szórakozni akartunk. De hogyan? Ahhoz pénz kell. Pénzben pedig a tanitósereg akkor is átko­zottul szűkölködött .............. — No, hát keressünk olcsó szórakozást. Játszunk »csöndest* — szólt az én szittyama­gyar, végzett, földesurból lett kollegám, a Gyuri bácsi. — Csakhogy én nem értek hozzá, — vála­szoltam. — Öcsém, tanulja meg, hogy a csöndeshöz nem kell értelem, csak pénz — világosított föl engem Gyuri bátyám. — De mikor az sincs! kockáztattam aggo­dalmamat. — Krajcárba játszunk. Azt csak kibírja, öcsém ? . Könnyű a békát a vizbe ugratni! Ki is tűz­tük az időt és helyet. Minden csütörtökön, amely akkor még szabad nap volt, fölváltva összejárunk, mindig másiknál-másiknál. Csak krajcár, legfolebb két krajcár, ha kunnstücköt szőrit ki valaki. És hogy a dolog ne menjen szárazon, vacsorával

Next

/
Thumbnails
Contents