Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-25 / 2. szám

Fels <5b Anyai Hírlap Hidalapndl: Bevétel ................................ . 174 K 94 f. Kiadá s .......................................... 174 » 94 > Mar advány — K — f. 4. Előterjesztés tétetett a tizedesek alkal­mazása ügyében. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a tizedesek alkalmazása és díjazása tárgyában határozat életbeléptetését egyelőre a rendőrség államosításának megvalósulásáig felfüggeszti s egyben a tizedesekre és javadalmaikra nézve az eddigi rendet tartja fenn. 5. Jelentés tétetett a fertőtlenítő építése tár­gyában. Gazd., pü. és egészségügyi bizottság ja­vaslata alapján közgyűlés egyhangú határozat­tal kimondja, hogy a fertőtlenítő épületére a hitelt az Erzsébet szegényápolda-alap terhére engedélyezi, miután a hevenyfertőző betegségek elleni védekezéssel felmerült és igy a fertőtle­nítő építési, beruházási és fentartási költségei­nek a felét az 1908 évi XXXVIII. t.-c. 1. §. d) pontja értelmében az országos betegápolási alap terhére az állam viseli s igy a költségek fele a városnak megtérül. Egyben az állami hozzájárulás kieszközlésével, nemkülönben az 1898. évi XXI. t.-c. 9. §. d) pontja értelmében a kolera elleni védekezéssel felmerült összes kiadásoknak az állam által leendő visszatéríté­sének kieszközlésével közgyűlés a tanácsot bízza meg és kimondja, hogy a fertőtlenítésért a fenti állami megtérítés következtében a város jövőben dijat nem fog szedni. 6. Az állatorvos lemondásának bejelentése és javaslat helyettesítése iránt. Közgyűlés Kerekes Ferenc városi állat­orvos f. év január 4-én történt lemondását tudomásul veszi és elfogadja, egyben felhívja, hogy január 1-én I. negyedévi lakbérilletmé­nyéből a február és március hónapokra ese­dékes részletet a város pénztárába 15 nap alatt fizesse vissza. A helyettesítéssel Blum Márton helybeli kir. járási állatorvost bízza meg, ki­nek részére díjul az állatorvos részére meg­állapított egész törzsfizetést és tüzifajárandó- ságot a lakpénz kivételével megállapítja, a fize­tést utólagos havi részletekben, a fajárandóságot előleges negyedévi részletekben kiutalja. Az állás betöltése iránti intézkedésekkel közgyűlés a tanácsot bizza meg. 7. Olvastatott a vármegyei 1296—1911. Bjkvi végbatározat az 1910. évi árvaszéki zárszámadás jóváhagyásáról. Közgyűlés a városi árvaszéki gyámpénz­tár 1910. évi zárszámadásának jóváhagyását, Háder Ferenc pénztárnok és Bernovits Emil ellenőr felelős számadók felmentését tudomá­sul veszi. 8. Olvastatott 996—1911. Bjkvi sz. törvény- hatósági végbatározat az ingatlan átruházási pótilleték megállapításáról hozott városi szabály- rendeletről. Közgyűlés a szabályrendelet jóváhagyását tudomásul veszi. 9. Olvastatott a nagykárolyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság értesítése a lakbér-osztályozás ügyében. Az értesítést, mely szerint a pénzügy- miniszter a városnak magasabb lakbérosztályba való sorozását ezúttal sem teljesíti, Közgyűlés tudomásul vette. 10. Olvastatott a Szatmár-nagybányai vasút értesítése a vasúti jegyekre vonatkozó MÁV. igazgatósági intézkedésről. Közgyűlés az értesítést, mely szerint a MÁV. igazgatóság Felsőbánya és Szatmár kö­zött II. és III. oszt. féláru vasúti jegyek ki­adása iránt intézkedett, — tudomásul vette. 11. Olvastatott Zsigmond Agnes kérvénye lakbér felemelés iránt. Miután Zsigmond Agnes szülésznő fizetése az ennek szabályozására kiadatott beíügymi- nisteri körrendelet értelmében lett megállapítva, közgyűlés a lakbéremelés iránti kérelmet tel­jesíthetőnek nem találta. 12 Olvastatott Jó Antal indítványa a város vagyona tárgyában. Több képviselő felszólamlása után köz­gyűlés egy szavazat ellenében határozatilag ki­mondja, hogy a Jó Antal képviselőnek egy bizottság kiküldése iránti indítványát, mely a város vagyoni állapotát megvizsgálná és a háztartását a számadatokon alapuló biztosabb költségvetési támaszokra helyezné, — nem fo­gadja el, miután a bizottság működésének semmi szükségét nem látja és a város biztos alapokon és folytonosan fejlődik s ez eddigi irányelvek a város jövőjére nézve helyesek­nek mutatkozik. 13. Olvastatott Brezóczki Agnes illető­ségi ügye. Tanács határozata alapján Felsőbánya város képviselőtestülete Brezóczki Ágnest felső­bányái illetőségűnek elismeri, mert nevezett Felsőbányán 1858. évben született, szülei Brezóczki János és neje itt ingatlannal birtak s itt adót fizettek: nevezett máshol uj illető­séget nem szerzett, mivel mint cseléd s mo­sónő tartotta fenn magát és igy eredeti illető­ségét megtartván, őt felsőbányái illetőségűnek kellett elismerni. Magánbányáink jövője. A nagybányai kerületi bányaegylet Mol- dován László alelnök indítványára a magán­bányászat helyzetének javítására 1. Bay Lajos vezetése alatt küldöttséget menesztett Lukács László pénzügyminiszterhez és egy emlékiratot nyújtottak át, melyben kérelmeiket előterjesz­tették A beadványra a pénzügyminisztérium leiratát, mint közérdekű választ, alább közöl­jük: „Magyar királyi bányaigazgatóság Nagy­bányán. 2081. szám. A nagybányai kerületi bányaegylet tekintetes elnökségének Felső­bánya. A nagybányai kerületi bányaegylet múlt év január hó 10-én kelt beadványára a nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminisztérium alábbi elhatározását méltóztatott velem kö­zölni: 1. A bányaegylet mostoha eljárásnak minősiti azt, hogy a fernezelyi kohóhivatal „Igazgatósági hányad“ fejében, minden méter­mázsa érc után 30 ft szed a magánbányászat­tól és hogy a sérelem még teljesbb legyen, az igy befolyt összegeket nem a kohóhivatal, i hanem az államkincstár véte ezi be, már előre ki van zárva tehát annak a lehetősége, hogy az elért és kimutatott jövedelemből a magán- j bányászat a beváltás arányában részesülhessen. ' A beadvány e részére arra nézve értesí­tem, hogy amint az általános igazgatási költ­ség minden iparvállalatnak a rendes kiadások között számolandó el, a fémkohókat is jogo­san meg lehetne terhelni a tényleg felmerült igazgatási költség összegével. A kincstári fém­kohók azonban e helyett, a beváltási szabály­zataik alapján bizonyos költségpótlékot szed­nek a beváltatóktól a bányaigazgatóságok költségeinek részben való fedezésére, miután pedig a szegényebb beváltmányok már az ol­vasztási költségeknél részesülnek jelentékeny árkedvezményben, az igazgatósági költség- hányadot a beváltmányok száraz súlya után vetik ki, tekintet nélkül azok fémtartalmára. A felszólamlás ezen költséghányad ellen annál kevésbbé indokolt, mert a befolyó ösz- szeg korántsem fedezi a tényleges igazgatási költségeket, a beváltók tehát nagyobb teherrel sujtatnának, ha a valóban felmerült igazgatási költség vettetnék ki a kohókra, illetőleg vo­natnék le a beváltatók között szétosztásra ke­rülő kohójövedelemből. Igaz ugyan, hogy a fernezelyi kohónál 1908 ban 21.970 korona folyt be e cimen a kincstári és magánbányák beváltmányai után. ahhoz azonban az utóbbiak csak alig 5000 ko­ronával járultak. Az 1908. évi állami zárszám­adás szerint pedig a „bányaigazgatóság“ címén 391.395 korona 73 fillér rendes kiadással szem 1 ben a rendes bevételek összege csak 43.189 , korona 83 fillért és ebből a beváltmányok 1 után befolyt hányad csak 39421 korona 23 fillért tett ki. Minthogy a fémkohókat a bányaigazgató­ságok összes kiadásainak legalább 30 százalé­kával, vagyis kereken mintegy 117.000 koro­nával kellene megterhelni, nyilvánvaló, hogy a beváltmányokra kivetett költséghányad aránylag csekély és hogy a bányaigazgatósá­gok költségeiből a fémkohókra eső összegnek kétharmad részét nem a beváltatók, hanem maga a kincstár fedezi. Semmi alapja nincsen tehát annak az ál­lításnak, hogy az igazgatási költséghányad ki­vetése igazságtalan és hogy aránytalan terhek­kel sújtja a magánbányászatot. 2. Sérelmesnek tartja továbbá a bánya­egylet azt, hogy a kohók a beváltmány sza­bad értékéből tőkekamat fejében 2 százalékot vonnak le és hogy ebből a kincstárnak 1908- ban 43.824 korona 16 fillér bevétele volt. Annak előrebocsátása mellett, hogy a tőkekamat fejében befolyó összeg nagysága felől a bányaegylet teljesen tájékozatlan, amennyiben ebből 1908-ban nem 43 824 ko­rona 16 fillér, hanem csak 8.570 korona 34 fillér folyt be, tőkekamat szedése körül fenn­forgó egyéb állítólagos sérelmek megvilágítá­sára közlöm a bányaegylettel az alábbiakat: A kohóüzem folytonosságának biztosítása céljából legalább három havi beváltmányt kell készletben tartani. így az év első hónapjában beváltott ércnek feldolgozása a kohóban csak a negyedik hónapban veszi kezdetét és számba véve a különféle olvasztásokat és egyéb mű­veleteket, a teljes feldolgozás legalább négy hónapot vesz igénybe. A beváltástól a fémek áru alakjában való előállításáig tehát két hónap okvetlen szükséges. A beváltók terményeik ér­tékét a beváltás után egy hó múlva — és nem miként a bányaegylet állítja, két hónap múlva — kapják meg, a kohók ellenben a beváltmá­nyok szabad maradványának értékét csak a kész árutermények eladása után, a beváltást követő hetedik hónap elteltével vételezik be, e szerint a bányakincstár a beváltatóknak hat hónapra terjedő előleget ad. Hogy erre az időre 2% kamat felszámítása nem túlságos és nem jogtalan: az bővebb magyarázatra alig szorul. Ama kívánságot pedig, hogy a tőkekamat fejében beszedett összegek a kohók jövedel­méhez számíttassanak, teljesen alaptalannak és indokolatlannak kell tekinteni, mert a kamat jogszerűen a beváltási költségeket előlegező államkincstárt illetné meg és a kincstár csupán bőkezűségből adományozza azt a kohóalapok gyarapítására. Sérelemről tehát annál kevésbé lebet szó, mert a kohóalapokba igy befolyt összegek a kohósitás tökéletesbitését célzó hasznos épít­kezésekre, illetve tanulmányokra fordittatnak s ennél fogva kizárólag a beváltatók érdekeit szolgálják, sőt amennyiben a kohóalapból vég­rehajtott építkezések az üzemet nem terhelik: a jövedelem kedvezőbb alakulására is befolyást gyakorolnak. 3 Sérelemként emlittetik fel, hogy 1908-ban az »épületek fentartása, üzemi berendezések fejlesztése és tökéletesbitése« alrovaton a fer­nezelyi kohónál 73 000 K kiadás merült fel, mely összeg azonban nem épületek fentartá- sára, hanem állítólag teljesen uj épületek, tiszti lakok emelésére fordittatott. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert a jelzett alrovaton elszámolt 73 796 K 14 fillérnyi kiadásból üzemi berendezések tataro­zására, bővítésére és tökéletesbité sére 53.280 K 96 f, épületek fentartására pedig mindössze 20 515 K 18 f esik, mely utóbbi összegben benfoglaltatik egy kettős altiszti lakásnak a Kincza-féle ház átalakításával kapcsolatos épí­tési költsége is: 18.964 K 90 f. A bányaegylet valószínűleg ennek a költ­ségnek a rendes kiadások között történt el­számolására céloz beadványában, már pedig azt kifogás tárgyává tenni nem lehet, ha figye­lembe vesszük, hogy a kincstár által megvál­tott Kincza-féle lakóháznak átalakítása követ­keztében két altisztnek lakpénze takarittatik meg, amely állandó megtakarítás évről-évre a kohó kiadásait apasztja, jövedelmét emeli, tehát a beváltatók javára esik. A bányaigazgatóság javaslatának elfoga­dásával elrendelem mindamellett, hogy a fém- kohóknál foganatosítandó azoknak az építke­zéseknek költségei, melyek szorosan véve és közvetlenül a kohójövedelem fokozását nem szolgálják, hanem csupán kezelési, közegész­ségi, közjóléti és ezekhez hasonló szempontok­ból válnak szükségesekké és az ingatlan állami vagyont gyarapítják, ezután a »Beruházások* között irányoztassanak elő és számoltassanak el.« (Vége következik.) A nagybányai kerületi bányaegy­let közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett foly le városunk­ban f. hó 21-én délután 2 órakor a nagybányai j kerületi bányaegylet évi tisztújító közgyűlése 59 bányatársulat képviseltette magát 73 szavazattal.

Next

/
Thumbnails
Contents