Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-03 / 9. szám

Felsőbányái Hírlap emelésére fordítja, melylyel a tisztviselők a bel­ügyminiszter által megállapított minimális fizeté­süknek élvezetéhez juthatnak. Az államsegély előtt s a miniszteri megállapítás szerinti fizeté­sek között a csatolt kimutatás szerint 10046 K 20 f. külömbözet mutatkozik, mely az államse­gélyből fedezendő; ennek levonása után fennma­rad az államsegélyből 953 K 80 f. mely összeg város rendezésére, kövezésére és fejlesztésére fog fordittatni. Ezen határozattal kapcsolatban, miután a fizetésrendezéssel a tisztviselők mellékjárandósá- gai beszüntetve lettek, közgyűlés a rendőrkapi­tány által járlatok kiállításából és állításából él­vezett jövedelmét az 1888. évi VII. t. ez. végre­hajtása tárgyában kiadott 40000/1888 sz. föld­művelésügyi miniszteri rendelet 27. §-a értelmé­ben a várost illeti és csupán azért élvezte azt a rendőrkapitány, mert fizetése a törvényben meg­állapítottnál eddig kevesebb volt, most azonban az teljesen rendeztetett. Egyben utasítja a rend­őrkapitányt, hogy ezen végzés jogerőre emelke­désétől kezdve a beszedett dijakat a város pénz­tárába szolgáltassa. 6: A jóváhagyott vizmüszabályrendelet ki­hirdetése. Közgyűlés a 66053/1911. Ill/b. sz. belügy­miniszteri rendelettel jóváhagyott és megerősített vizmüszabályrendeletet kihirdeti s azt miheztartás végett a helybeli lap és külön lenyomat utján a legszélesebb körben közzétenni rendeli. 7. A vármegyei fegyvertartási szabályren­delet kihirdetése. Szatmárvármegye 747/1912. Bjkvi sz. hatá­rozatával elfogadott s a belügyminiszteri rende­letet közgyűlés kihirdeti s azt alkalmazkodás vé­gett a helyi lapban és külön lenyomat utján a legszélesebb körben közzéteni rendeli 8. Olvastatott a járványkórházi épikezésekre vonatkozó bizottsági javaslat. Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés az elrendelt névszerinti szava­zás után egyhangú határozattal kimondja, hogy az építkezésre beadott 3 ajánlat közül Krompácki Ignác kőmivesmester ajánlatát fogadja el, miután az a legalacsonyabb és az államépitészeti hivatal által felülvizsgált költségvetésnél 275 K 78 fillér­rel kevesebb s kimondja, hogy az építkezést 5239 K 79 f. építési összeggel Krompácki Igaácuak adja ki s megbízza polgármestert, hogy a szer­ződést építővel kösse meg. Kimondja végül közgyűlés, hogy egy fertőt­lenítő szekér s a szükséges beruházások és be­rendezések költségeivel együtt ezen célokra az építési költségeket beleszámítva 7000 koronát határoz fordítani. Az építésre szükséges összeget a város a szegényápolda vagyonából fedezi, mely alap ilyen célokra fordítandó s a mely beruházások a sze­— Igen, én vagyok. — Igen. — Köszönöm. Köszönöm. — Ott leszek. — Kezét csókolom. Az asszony letette a kagylót . .. Jani reszkető kezekkel dörgölte végig arcát a kendőjével. Érezte, hogy haíálsápadt. Lopva, szégyenkezve sompolygott ki író­asztalához. Azt hitte, mindenki öt nézi és a szeme elárulja gondolatait. Kollégái mozdulatlanul dolgoztak. Senki se nézett rá. Folytatta a megkezdett riportot,. * Szép, szomorú októberi délelőttön ment a találkozóra. Frissen, kialudva ugrott talpra. Sokáig öl­tözködött. Kabátját, kalapját hosszú ideig kefélte. A nyakkendőjét hatszor újra kibontotta. Lent az utcán alacsonyról sugárzott a fáradt napfény. Az utcák végét köd homályositotta. A liget fűszálain ezüstgyémánt olvadozott. Jani összehúzta felöltőjét. Sápadt arcát a napban melengette. Izgatottság fogta el. Sejtelme sem volt: milyen lehet az az asszony, aki meglátta, észre­vette öt a sok egyforma ember között. gényápolda törzsvagyonát fogják képezni, illetve miután a költségek felét a belügyminisztérium a városnak meg fogja téríteni, a fél összeget ezen alapból előlegezi. 9. Olvastatott Krausz Sámuel és társa kér­vénye fakihasználási határidő meghosszabbítása iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozatképen kimondja, hogy Krausz Sámuel és társai javára az általuk megvett juhar stb. fa kihasználási határidejének 1916. évi április hó végéig való hosszabbítását engedélyezi, miután vevők a teljes vételárát ki- kifizették s az erdő kihasználása nem üzemterv szerint egy vágásterület teljes kiirtásával s új­ból való erdősítésével történik, hanem az összes városi területen elszórtan fekvő juhar, kőris és cseresznyefák kivágásával, tehát ritkítással, mely sem pótlást, sem valamely más előirt eljárást nem igényel, amellett vevők az erdőben okozott károknak az egész kihasználási időtartama alatt való megtérítéséért felelősek. 10. Olvastatott Dimand Károly utcavoual megállapítás iránti kérvénye. Építési, gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés a kérelmezőnek a Lánczky-utca felé eső részen a kerítés legmaga­sabb pontjától az Adamecz Balázsné telke vé­gén álló szilvafához húzott egyenes vonalat álla­pítja meg s a városi területből belől eső kis részt tekintettel az utca szabályozására díjtalanul adja fel. 11. Olvastatott építési bizottság javaslata Krausz János utcavonal megállapítás iránti kér­vénye. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján kérelmező házának építési voaalat a Szabó Fe­renc kapujától a Gromucz Jánosáé kapujáig hú­zott vonalra engedélyezi s az ezen vonalon be­lől eső városi területet utcaszabályozásra való tekintettel díjtalanul adja fel közgyűlés. 12. Olvastatott Pap Márton és társainak kérvénye a vízvezetéki ut kijavítása iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatiiag kimoudja, hogy a város a megrongált utat a helyszíni szemle után készí­tendő terv és költségvetés alapján kijavíttatja s a felmerült költségeket az érdekelt telek tulaj­donosok között földadó arányában ossza fel és vegye be, mint amely közös részesedés a költ­ségekben a magánosok által használt utakra nézve jogszabály. 13. Olvastatott javaslat a város csatorná­zása tárgyában. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy miután a belügyminister a városok részére egész­ségügyi, vízvezetéki, csatornázási munkálatok lé­tesítésénél a miniszteri műszaki osztály igénybe­Hogyan fognak először egymásra nézni? Mit fog szólani, ha meglátja kopottas, szürke kabátját, régvasalt, lompos nadrágját, munkában, éjjelezésben elfakult arcát, bágyadt szemeit ? Félt. Miről fognak beszédet kezdeni? Janinak nem jutott eszébe semmi különös ötlet, téma, amiről egy idegen asszonnyal huza­mosabb társalgást tudna folytatni. Majd mennek, mennek egymás mellett, a liget csörgő kavicsutján. Az asszony jobbfelöl fog haladni; finoman, puhán lép a földre és a ruhá­jából, hajából az ő arcába csapódik az illat. És ő gondolat nélkül, elfogódva megy majd mellette, a legszebb nő mellett, aki után lázas pillanataiban sóvárogva áhítozott. És az asszony a legelső villanyosra fel fog szállani és ő ott marad újra a hideg utcán, egye­dül, megverve, kitaszítva — — — Egy utfordulatDál szemébe tűnt a kijelölt pad. Magános, sürü fátyolos nő ült rajta. Kezében a megbeszélt krizanténum. Sötétkék, komoly kosz­tüm volt rajta. Nyugodtan várakozott. A távolba nézett mozdulatlanul. Jani lába alatt megroppant a kavics. A nő feléjefordult. Ijedt kétségbeesés szorította össze a lélekzetét. Már nem fordulhatott vissza. A nő várakozva nézett feléje. Nem lehetett visszafor­dulnia. Gyors, riadt, lázas sietséggel haladt a pad felé. Kopott bársonygallérját felhajtotta. Vörösre gyűlt az arca. Ott volt a pad előtt. Félrefordi- totta a fejét. Arcát behúzta a gallérjába. Félt, hogy mégis ráismernek . . . vételét engedélyezi s a városi csatornázás ke­resztülvitelére az idő elérkezett, annak elkészíté­sét elvben kimondja és a város pénzügyi viszo­nyaihoz képest fokozatosan fogja végrehajtani, első sorban a Hunyadi Mátyás és nagybányai­utcán, most ezen fő útvonalon az északi oldalon fekvő házakból a szenyviz az utcán folyó nyiit csatornába van bevezetve és igy felette ártal­mas a közegészségre. Ezért közgyűlés megbízza a Tanácsot és polgármestert, hogy a tervek, költségvetés elkészítése és egyéb elöleges intéz­kedések megtétele iránt a szükséges eljárásokat tegye folyamatba. 14. Olvastatott Ferencz Mihály kérvénye a házlebontási határidő meghosszabbítása iránt. Gazd. és pü. és építési bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy tekintettel arra, miszerint kérelmező még lakatlan és lezárt állapotában is élet és tűzve­szélyes, a lobontási határidőt nem hosszabbitja meg, az utcavonal kijelöléséről pedig közgyűlés akkor fog intézkedni, midőn kérelmező vagy jug- utóda egy határozott építési tervet fog a város­nak benyújtani és engedélyért folyamodni. 15. Olvastatott Horváth Sándor illetőségi ügye. Városi tanács határozatával egybehangzóan közgyűlés kimondja, hogy Horváth Sándort felső­bányái illetőségűnek el nem ismeri, mert neve­zett több mint 25 éve Felsőbányáról elszármazott, azóta ide nem tért vissza, és mint önálló kovács legutóbb egy Ízben 7 évig majd 10 évig Diós­halomban tartózkodott, mint ilyent ad val követ­kezéskép községi adóval is megróni kellett, a kovácsipar természete pedig egyáltalán kizárja azt, hogy ezen ipart házalásszerüleg folytatni lehetne, igy nevezett felsőbányái illetőségét az 1986. évi XXII. t. c. 10 §-a értelmében elvesztette. 16. Olvastatott Kiss Ferenc illetőségi ügye. Közgyűlés tanács határozata értelmében néh. Kiss Ferenc kolozsvári lakost felsőbányái illetőségűnek el nem ismeri, mert nevezett mint­egy 14 év előtt Kolozsvárra távozott, ott állan­dóan mint szabósegéd dolgozott s tartózkodott, 1910. és 1911. években már községi adóval is meglett róva, addig pedig munkaadója helyette adózott s igy a község terheihez hozzájárult s miután az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a alapján uj illetőséget szerzett felsőbányái illetőségét el­vesztette. 17. özv. Nagy Károlyné szülésznői okleve­lének kihirdetése. Miután az oklevélben szereplő Bányi Ká­rolyné szül. Dohai Jozefa azonos Nagy Károlyné szül. Dobay Jozefával és az oklevélben tévesen lett Bányi Károlynénak kitüntetve, közgyűlés ezen helyesbítéssel Nagy Károlyné szül. Dobai Jozefa szülésznői oklevelét kihirdetettnek jelenti ki s a záradékot a név helyesbitésnek megjegy­zésével rávezetni határozza. I Siegmeth Károly 1845 -1912. Meghalt ő is. Április 23-áa d. u, kísérték siri nyugalomra Munkácson, hova csak möstanába költözött. A fővárosi zaj, lármától szabadului kívánván, ott szerzett magának és szeretett gyer­mekeinek földi hajlékot. Bizony ő — szerettei mélységes fájdalmára s tisztelői bánatára — na­gyon kevés hasznát vette a szerzett háznak. Háza a koporsó, hazája a temető lett. Fájdalom, hogy a minden szépért s jóért lelkesedett, erős testi szervezetű, edzett férfiúnak már élete 67 ik évében sírba keliett roskadnia. Nekünk felsöbányaiaknak egy kedves, derék emberünkkel ismét kevesebb. Szívvel s lélekkel azon volt, hogy Felsőbánya haladjon, fejlődjék. 1878. nyarán jött ide először kedves családjával s attól fogva Idválóan tisztelt, jó neje haláláig, minden nyáron ide siettek, itt volt valódi nyári otthonuk. Édes Istenem! Milyen boldog család volt. Házastársak szerették egymást, gyermekek tisz­telték szüleiket. Egymás boldogitásában találták minden örömüket. Valódi élvezet volt idegenek­nek is müveit körükben lenni. Tőlük csak nemest, felemelőt, boldogítót lehetett látni, hallani! Nem Magyarországon született sem Siegmeth Károly sem pár éve elhunyt b. e. neje. Bajor­országból költöztek ide 1869. évben. De szerették e hazát. Szivvel s lélekkel magyarokká leltek: Nem úgy, mint sok bennszülött, kinek kell a jó

Next

/
Thumbnails
Contents