Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-03 / 9. szám
Felsőbányái Hírlap emelésére fordítja, melylyel a tisztviselők a belügyminiszter által megállapított minimális fizetésüknek élvezetéhez juthatnak. Az államsegély előtt s a miniszteri megállapítás szerinti fizetések között a csatolt kimutatás szerint 10046 K 20 f. külömbözet mutatkozik, mely az államsegélyből fedezendő; ennek levonása után fennmarad az államsegélyből 953 K 80 f. mely összeg város rendezésére, kövezésére és fejlesztésére fog fordittatni. Ezen határozattal kapcsolatban, miután a fizetésrendezéssel a tisztviselők mellékjárandósá- gai beszüntetve lettek, közgyűlés a rendőrkapitány által járlatok kiállításából és állításából élvezett jövedelmét az 1888. évi VII. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott 40000/1888 sz. földművelésügyi miniszteri rendelet 27. §-a értelmében a várost illeti és csupán azért élvezte azt a rendőrkapitány, mert fizetése a törvényben megállapítottnál eddig kevesebb volt, most azonban az teljesen rendeztetett. Egyben utasítja a rendőrkapitányt, hogy ezen végzés jogerőre emelkedésétől kezdve a beszedett dijakat a város pénztárába szolgáltassa. 6: A jóváhagyott vizmüszabályrendelet kihirdetése. Közgyűlés a 66053/1911. Ill/b. sz. belügyminiszteri rendelettel jóváhagyott és megerősített vizmüszabályrendeletet kihirdeti s azt miheztartás végett a helybeli lap és külön lenyomat utján a legszélesebb körben közzétenni rendeli. 7. A vármegyei fegyvertartási szabályrendelet kihirdetése. Szatmárvármegye 747/1912. Bjkvi sz. határozatával elfogadott s a belügyminiszteri rendeletet közgyűlés kihirdeti s azt alkalmazkodás végett a helyi lapban és külön lenyomat utján a legszélesebb körben közzéteni rendeli 8. Olvastatott a járványkórházi épikezésekre vonatkozó bizottsági javaslat. Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés az elrendelt névszerinti szavazás után egyhangú határozattal kimondja, hogy az építkezésre beadott 3 ajánlat közül Krompácki Ignác kőmivesmester ajánlatát fogadja el, miután az a legalacsonyabb és az államépitészeti hivatal által felülvizsgált költségvetésnél 275 K 78 fillérrel kevesebb s kimondja, hogy az építkezést 5239 K 79 f. építési összeggel Krompácki Igaácuak adja ki s megbízza polgármestert, hogy a szerződést építővel kösse meg. Kimondja végül közgyűlés, hogy egy fertőtlenítő szekér s a szükséges beruházások és berendezések költségeivel együtt ezen célokra az építési költségeket beleszámítva 7000 koronát határoz fordítani. Az építésre szükséges összeget a város a szegényápolda vagyonából fedezi, mely alap ilyen célokra fordítandó s a mely beruházások a sze— Igen, én vagyok. — Igen. — Köszönöm. Köszönöm. — Ott leszek. — Kezét csókolom. Az asszony letette a kagylót . .. Jani reszkető kezekkel dörgölte végig arcát a kendőjével. Érezte, hogy haíálsápadt. Lopva, szégyenkezve sompolygott ki íróasztalához. Azt hitte, mindenki öt nézi és a szeme elárulja gondolatait. Kollégái mozdulatlanul dolgoztak. Senki se nézett rá. Folytatta a megkezdett riportot,. * Szép, szomorú októberi délelőttön ment a találkozóra. Frissen, kialudva ugrott talpra. Sokáig öltözködött. Kabátját, kalapját hosszú ideig kefélte. A nyakkendőjét hatszor újra kibontotta. Lent az utcán alacsonyról sugárzott a fáradt napfény. Az utcák végét köd homályositotta. A liget fűszálain ezüstgyémánt olvadozott. Jani összehúzta felöltőjét. Sápadt arcát a napban melengette. Izgatottság fogta el. Sejtelme sem volt: milyen lehet az az asszony, aki meglátta, észrevette öt a sok egyforma ember között. gényápolda törzsvagyonát fogják képezni, illetve miután a költségek felét a belügyminisztérium a városnak meg fogja téríteni, a fél összeget ezen alapból előlegezi. 9. Olvastatott Krausz Sámuel és társa kérvénye fakihasználási határidő meghosszabbítása iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozatképen kimondja, hogy Krausz Sámuel és társai javára az általuk megvett juhar stb. fa kihasználási határidejének 1916. évi április hó végéig való hosszabbítását engedélyezi, miután vevők a teljes vételárát ki- kifizették s az erdő kihasználása nem üzemterv szerint egy vágásterület teljes kiirtásával s újból való erdősítésével történik, hanem az összes városi területen elszórtan fekvő juhar, kőris és cseresznyefák kivágásával, tehát ritkítással, mely sem pótlást, sem valamely más előirt eljárást nem igényel, amellett vevők az erdőben okozott károknak az egész kihasználási időtartama alatt való megtérítéséért felelősek. 10. Olvastatott Dimand Károly utcavoual megállapítás iránti kérvénye. Építési, gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés a kérelmezőnek a Lánczky-utca felé eső részen a kerítés legmagasabb pontjától az Adamecz Balázsné telke végén álló szilvafához húzott egyenes vonalat állapítja meg s a városi területből belől eső kis részt tekintettel az utca szabályozására díjtalanul adja fel. 11. Olvastatott építési bizottság javaslata Krausz János utcavonal megállapítás iránti kérvénye. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján kérelmező házának építési voaalat a Szabó Ferenc kapujától a Gromucz Jánosáé kapujáig húzott vonalra engedélyezi s az ezen vonalon belől eső városi területet utcaszabályozásra való tekintettel díjtalanul adja fel közgyűlés. 12. Olvastatott Pap Márton és társainak kérvénye a vízvezetéki ut kijavítása iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatiiag kimoudja, hogy a város a megrongált utat a helyszíni szemle után készítendő terv és költségvetés alapján kijavíttatja s a felmerült költségeket az érdekelt telek tulajdonosok között földadó arányában ossza fel és vegye be, mint amely közös részesedés a költségekben a magánosok által használt utakra nézve jogszabály. 13. Olvastatott javaslat a város csatornázása tárgyában. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy miután a belügyminister a városok részére egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási munkálatok létesítésénél a miniszteri műszaki osztály igénybeHogyan fognak először egymásra nézni? Mit fog szólani, ha meglátja kopottas, szürke kabátját, régvasalt, lompos nadrágját, munkában, éjjelezésben elfakult arcát, bágyadt szemeit ? Félt. Miről fognak beszédet kezdeni? Janinak nem jutott eszébe semmi különös ötlet, téma, amiről egy idegen asszonnyal huzamosabb társalgást tudna folytatni. Majd mennek, mennek egymás mellett, a liget csörgő kavicsutján. Az asszony jobbfelöl fog haladni; finoman, puhán lép a földre és a ruhájából, hajából az ő arcába csapódik az illat. És ő gondolat nélkül, elfogódva megy majd mellette, a legszebb nő mellett, aki után lázas pillanataiban sóvárogva áhítozott. És az asszony a legelső villanyosra fel fog szállani és ő ott marad újra a hideg utcán, egyedül, megverve, kitaszítva — — — Egy utfordulatDál szemébe tűnt a kijelölt pad. Magános, sürü fátyolos nő ült rajta. Kezében a megbeszélt krizanténum. Sötétkék, komoly kosztüm volt rajta. Nyugodtan várakozott. A távolba nézett mozdulatlanul. Jani lába alatt megroppant a kavics. A nő feléjefordult. Ijedt kétségbeesés szorította össze a lélekzetét. Már nem fordulhatott vissza. A nő várakozva nézett feléje. Nem lehetett visszafordulnia. Gyors, riadt, lázas sietséggel haladt a pad felé. Kopott bársonygallérját felhajtotta. Vörösre gyűlt az arca. Ott volt a pad előtt. Félrefordi- totta a fejét. Arcát behúzta a gallérjába. Félt, hogy mégis ráismernek . . . vételét engedélyezi s a városi csatornázás keresztülvitelére az idő elérkezett, annak elkészítését elvben kimondja és a város pénzügyi viszonyaihoz képest fokozatosan fogja végrehajtani, első sorban a Hunyadi Mátyás és nagybányaiutcán, most ezen fő útvonalon az északi oldalon fekvő házakból a szenyviz az utcán folyó nyiit csatornába van bevezetve és igy felette ártalmas a közegészségre. Ezért közgyűlés megbízza a Tanácsot és polgármestert, hogy a tervek, költségvetés elkészítése és egyéb elöleges intézkedések megtétele iránt a szükséges eljárásokat tegye folyamatba. 14. Olvastatott Ferencz Mihály kérvénye a házlebontási határidő meghosszabbítása iránt. Gazd. és pü. és építési bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy tekintettel arra, miszerint kérelmező még lakatlan és lezárt állapotában is élet és tűzveszélyes, a lobontási határidőt nem hosszabbitja meg, az utcavonal kijelöléséről pedig közgyűlés akkor fog intézkedni, midőn kérelmező vagy jug- utóda egy határozott építési tervet fog a városnak benyújtani és engedélyért folyamodni. 15. Olvastatott Horváth Sándor illetőségi ügye. Városi tanács határozatával egybehangzóan közgyűlés kimondja, hogy Horváth Sándort felsőbányái illetőségűnek el nem ismeri, mert nevezett több mint 25 éve Felsőbányáról elszármazott, azóta ide nem tért vissza, és mint önálló kovács legutóbb egy Ízben 7 évig majd 10 évig Dióshalomban tartózkodott, mint ilyent ad val következéskép községi adóval is megróni kellett, a kovácsipar természete pedig egyáltalán kizárja azt, hogy ezen ipart házalásszerüleg folytatni lehetne, igy nevezett felsőbányái illetőségét az 1986. évi XXII. t. c. 10 §-a értelmében elvesztette. 16. Olvastatott Kiss Ferenc illetőségi ügye. Közgyűlés tanács határozata értelmében néh. Kiss Ferenc kolozsvári lakost felsőbányái illetőségűnek el nem ismeri, mert nevezett mintegy 14 év előtt Kolozsvárra távozott, ott állandóan mint szabósegéd dolgozott s tartózkodott, 1910. és 1911. években már községi adóval is meglett róva, addig pedig munkaadója helyette adózott s igy a község terheihez hozzájárult s miután az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a alapján uj illetőséget szerzett felsőbányái illetőségét elvesztette. 17. özv. Nagy Károlyné szülésznői oklevelének kihirdetése. Miután az oklevélben szereplő Bányi Károlyné szül. Dohai Jozefa azonos Nagy Károlyné szül. Dobay Jozefával és az oklevélben tévesen lett Bányi Károlynénak kitüntetve, közgyűlés ezen helyesbítéssel Nagy Károlyné szül. Dobai Jozefa szülésznői oklevelét kihirdetettnek jelenti ki s a záradékot a név helyesbitésnek megjegyzésével rávezetni határozza. I Siegmeth Károly 1845 -1912. Meghalt ő is. Április 23-áa d. u, kísérték siri nyugalomra Munkácson, hova csak möstanába költözött. A fővárosi zaj, lármától szabadului kívánván, ott szerzett magának és szeretett gyermekeinek földi hajlékot. Bizony ő — szerettei mélységes fájdalmára s tisztelői bánatára — nagyon kevés hasznát vette a szerzett háznak. Háza a koporsó, hazája a temető lett. Fájdalom, hogy a minden szépért s jóért lelkesedett, erős testi szervezetű, edzett férfiúnak már élete 67 ik évében sírba keliett roskadnia. Nekünk felsöbányaiaknak egy kedves, derék emberünkkel ismét kevesebb. Szívvel s lélekkel azon volt, hogy Felsőbánya haladjon, fejlődjék. 1878. nyarán jött ide először kedves családjával s attól fogva Idválóan tisztelt, jó neje haláláig, minden nyáron ide siettek, itt volt valódi nyári otthonuk. Édes Istenem! Milyen boldog család volt. Házastársak szerették egymást, gyermekek tisztelték szüleiket. Egymás boldogitásában találták minden örömüket. Valódi élvezet volt idegeneknek is müveit körükben lenni. Tőlük csak nemest, felemelőt, boldogítót lehetett látni, hallani! Nem Magyarországon született sem Siegmeth Károly sem pár éve elhunyt b. e. neje. Bajorországból költöztek ide 1869. évben. De szerették e hazát. Szivvel s lélekkel magyarokká leltek: Nem úgy, mint sok bennszülött, kinek kell a jó