Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-18 / 8. szám

Felsőbányái Hírlap

Eljegyzések- Dr. SzoJcol Edgár orvos eljegyezte felsőszilvási Torna Valérkát Sopronban. — Kusxkó Sándor dorogi bányatársulati kezelő- segédtiszt, városunk fia, folyó hó 13-án tartotta Nagybányán eljegyzését Nagy Mariskával, Nagy Pál báziási m, kir. p. ü. szemlész leányával.

Katonai céllövészet Nagybányán. Az idén a szatmári honvéd házi ezred Nagybányán fogja megtartani céllövö gyakorlatait. Renvers Ferenc őrnagy és Földényi Mihály főhadnagy dr. Mak- ray Mihály polgármester kíséretében megtekintették a felsőujfalusi legelőt, amelyet a céllövő gyakorlatok megtartására igen alkalmasnak találtak, annyival is inkább, mert a legelő végén hatalmas dombok vannak, melyek golyófogókul felhasználhatók. A szatmári házi ezred századon- kint fog Nagybányára érkezni s ottan baraktá- borban laknak. A gyakorlat április hó 26-án veszi kezdetét s egy hónapig fog tartani.

Ünnepi verekedés. A nagy ünnep csöndjét brutális verekedés zaja zavarta meg f. hó 8-án. Horváth Sándorné is erős rabja lévén az alkoholnak, férje elkergette, miután többször verekedtek e miatt egymás között. Az ünnep harcias hangulatban tartotta az asszonyt, ki a hozzá öntözni ment Kandó Pált is meginterjúvolta, hogy mit beszél az ura róla a bányában. Kandó discrét hallgatására az asszony egy nagy kést vett elő s azzal Kandót arcán és homlokán összevágta. Az előhívott Dála Demeter rendőrt Horváthnó anyjával, özv. Porgánszki Mátyásnéval székkel és repülő edényekkel fogadták; a rendőr Horváthnét az udvarra vitte, Porgánszkinét bezárták, de az ablakon kiugrott s botokkal egyesült erővel estek neki a rendőrnek, ki kénytelen volt kardot használni és több helyen megvágta Horváthnét. Az ügynek folytatása a bíróságnál lesz.

Triesti általános biztositó társulat (Assicu- razioni Generali) Budapest, V., Dorottya-utca 10. és 12 A „Közgazdaság1' rovatában közöljük a Triesti általános biztositó társulat (Assicura ■ zioni Generali), e leguagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e czélból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat Közvetít továbbá : jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r-t., baleset- és szavatossági biztosításokat az Első o általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a „Minerva1, általános biztositó részvénytársaság számára. A felsőbányái ügynökség: Roth Lázár, Dimand Károly.

— Jaj, de csúnya! — möndta hosszohaju bácsija, a baboon.

— Csúfnak csúf, de nagyon hasznos — mondta az elefántgyerek és nyakoncsipte hosz- szuhaju bácsikáját és beledugta egy lódarázs fészekbe.

Ekkor az a csúnya, rossz elefántgyerek előfogta az egész családot és addig verte őket, mig valamennyien beleizzadtak és majd elestek a bámulattól. Kitépte a lompos strucccéninek a farktollait. Elkapta a hosszú zsiráfbácsit a hátsólábánál és keresztüihuzkodta egy tüskebokron. Rákiáltott hájas nagynénjére, a vízilóra és bele- trombitált a fülébe, mikor javában szundikált a vízben ebéd után. Csak csupán a Koiokolo-ma- dárnak nem engedte, hogy bántódása essék.

Végül már annyira izgalmas lett a helyzet, hogy az egész família egytől egyig futva szaladt sürgősen a sebesen suhanó, sötétsárga, sáros Limpopo folyó partjára és hosszú orrot kértek kölcsön a krokodiltól.

Aztán hazamentek szépen és többé egyik sem verte a másikat. És ettől fogva valahány elefántot látunk, sőt azok is, amelyeket nem látunk, mind-mind orrmányosak. — Akkora hosszú az orrmányuk, mint annak a határtalanul kiváncsi elefántgyereknek. Egy csöppsl se rövidebb.

Szabályrendelet a fegyvertartásról.

Jóváhagyatott a 747/1909. bjkvi Szalmárvármegyei törvényhatósági bizottsági és 22127—1812. lV/a. sz. belügyminiszteri határozattal az egész vármegye területére való érvénnyel.

1. §■ Régiség gyűjteménybe elhelyezett fegyverek kivételével bárminemű lőfegyver (puska, pisztoly, forgópisztoly) tartásához engedély szükséges, mely engedélyt egy-egy naptári évre szóló hatállyal r. tan. városokban a rendőrkapitány, járásokban a járási főszolgabíró, a községi elöljáróság véleményének meghallgatása után adja meg. Az engedélyért az engedélyes elsőizben folyamodni köteles, mely folyamodvány a községi elöljáróság előtt élőszóval is előterjeszthető. Az ily módon előterjesztett kérelmet a községi elöljáróság jegyzőkönyvbe venni és a járási főszolgabíróhoz felterjeszteni köteles. A megújítás a járási főssolgabirók, rendőrkapitányok által minden naptári év elején külön kérelem nélkül hivatalból eszközlendő.

2. §. Az engedély kiadásánál a járási főszolgabírók, rendőrkapitányok lelkiismeretes vizsgálat tárgyává teszik a fegyvertartás szükségét s csak, ha ez tényleg fenforog adhatják meg a kért engedélyt. Figyelem fordítandó arra is, vájjon a fenforgó körülmények között a kérelmező által felhozott okokból nem-e felelne meg puska helyett pisztoly vagy forgópisztoly s ez esetben puskára nem adandó ki az engedély. A kiadott engedélyekről az illetékes községi elöljáróság és csendőrparancsnokság értesítendő. Az engedélyt megtagadó véghatározat ellen fokozatos jogorvoslatnak van helye a vármegye alispánjához és a közigazgatási bizottsághoz.

3. §. Az engedély kiadása meg nem tagadható, ha azonkívül, hogy a kérelem teljesítése törvénybe és rendeletekbe nem ütközik és köz- biztonság szempontjából nem aggályos: a) körülményei, életviszonyai, állása vagy foglalkozásánál fogva, folyamodónak vagyoni vagy élet- biztonsága végett valamely lőfőgyverre szüksége van ; b) önálló vagy bérelt vadászterülettel bir, vagy pedig valamely szabályszerűen megalakult és megfelelő vadászterülettel rendelkező vadásztársaságnak a tagja.

4 § A járási főszolgabírók, rendőrkapitányok által kiadott fegyvertartási engedélyről nyilvántartás vezetendő évenkint uj folyószámozással, Az engedélyek és a nyilvántartás alakját a vármegye alispánja állapítja meg.

5 §. Amennyiben az engedély megadására indokul szolgált körülmények megszűnnek, avagy olyan okok, illetve engedélyesnek olyan viselkedése vagy cselekményei jutnak a hatóság tudomására, melyek a kiadott engedély meghagyását agályosnak vagy veszélyesnek tüntetik fel, nem különben, ha a 6. §. b) pontjában felsorolt esetek merülnek fel, a járási főszolgabíró, vagy rendőrkapitány a kiadott engedélyt bármikor visszavonhatja, mely határozat ellen a 2. §-ban felsorolt hatóságok előtt felebbezéssel lehet élni.

6 §. Fegyvertartási engedélyt egyáltalában nem nyerhetnek, akik: a) a 20-ik életévüket még el nem érték; b) hatóság vagy magánosok elleni lőfegyverrel elkövetett erőszak, az emberi élet és testi épség ellen szándékosan elkövetett büntettek és vétségek rablás, zsarolás, lopás, orvvadászat miatt jogerősen elítéltettek. Végül azok, a kik orvvadászaton tetten kapatván, a tetten érőt veszélyesen fenyegetik, ellene fegyvert fognak vagy erőszakot használnak (1883. évi XXXIII. t.-c. 27. § ) Az a) pont alól a vármegye alispánja felmentést adhat.

7. § A felesketett erdőtisztek, erdőőrök, mező és hegyőrök, továbbá az itt felsoroltak közzé tartozó, bár fel nem esketett, de szolgálatunknál fogva fegyverviselésre jogosult egyének szolgálati fegyverökre nézve szolgálatuk ideje alatt látandók el évről-évre megújítandó fegyvertartási engedéllyel. A bejelentett vadőröknek (1883. évi XX. t.-c. 41. §) szolgálatadójuk kérelmére szolgálatuk tartamára, évről-évre megújítandó fegyvertartási engedély adandó ki.

8. §. Mely községekben, r. tan. városokban a személy és vagyonbiztonság erősen megingott, ott a járási főszolgabíró, illetve rendőr- kapitány a fegyvertartási engedéllyel biró, azonban kevésbé megbízható vagy a személy és vagyonbiztonságra nézve gyanús egyének fegyvereit jogosult beszedetni s azokat a kivételes intézkedések tartamára elzárt helyen őriztetni.

9. §. A fegyvertartási engedély megszerzésére mindazok kötelezve vannak, a kik vármegyében akár saját, akár más vadászterületen vadásznak, vagy engedély alá eső fegyvert tartanak, ha más helyt van is lakó vagy tartózkodási helyük. A viszonosság elve alapjain

| azonban a más törvényhatóság területén nyert szabályszerű fegyvertartási engedély e vármegye területén is érvényesnek ösmertetik el, — ha a viszonosság nincs meg - - idegen törvény- hatóság területén lakókra nézve vadászjegy előmutatása pótolja a fegyvertartási engedélyt.

10. §. A fegyvertartási engedélyt a fegyver viselése alkalmával a tulajdonos magával hordani és az ellenőrzést gyakorolni hivatott közeg felhívására előmutatni tartozik. Ha a felszólított engedélyét bármely okból elő nem mutatja, jelen szabályrendelet rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett vele szemben oly eljárás követendő, mint amely a vadászjegyet illetőleg az 1883 XXIII. t.-cz. 40. §-a és a vonatkozó rendeletekben előírva van.

11. §. A fegyvertartási engedélylyel nem biró egyének birtokában levő lőfegyverek el- kobzandók, amennyiben azok nagyobb értéket nem képviselnek az elsütő szerkezet és a cső használhatatlanná tétele után az 1909. évi 105000 B. M. sz. rendelet 51. § a értelmében az elsőfokú hatóság által értékesítendők. A nagyobb értéket képviselő elkobzott lőfegyverek nem semmisitendők meg, azonban azok értékesítésénél figyelem fordítandó arra, hogy azok szerzője a 17. $ ban megállapított engedélylyel bírjon.

12 §. Oly egyének lőfegyverei, kik fegyvertartási engedélylyel bírtak, de az tőlük elvonatott vagy meg nem hosszabbittatott a tulajdonosok által — három hó alatt hatósági felügyelet mellett — értesitendők. Ennek leteltével a lőfegyverre nézve az előbbi szakaszban érintett eljárás alkalmazandó.

13. §. A 2—12. §-okban említett határoz- mányok nem vonatkoznak az 1883. évi XXIII. t.-cz. 4-ik §-ában, valamint 5. §-ának a) e) h) és 1) pontjaiban felsorolt személyekre.

14. § Lőpor vagy más lőfegyverhez használható robbanó anyag, valamint késztöltények és töltényhüvelyek elárusitására jogosított egyének a beszerzett és kiszolgáltatott anyagról nyilvántartást tartoznak vezetni. A nyilvántar- tartás alakját a vármegyei alispán határozza meg.

15. §. Az elárusító az előbbi szakaszban említett anyagot oly egyénnek, a ki fegyver- tartási engedélyt vagy vadászjegyet mutat fel, bármikor kiszolgáltathat: az ily módon kiszolgáltatott anyagról elismervény állítandó ki a vevő által, a melyben a fegyvertartási engedély vagy vadászjegy kelte és száma, továbbá az azokat kiállított hivatal is kitüntetendő.

(Folyt, köv.)

KÖZGAZDASÁG.

A Trieszti Általános Biztosító Társulat.

(Assicurazioni Generali) f. évi április hó 4-én tartott 80-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1911. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1911. deczember ‘3l-ón érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.289.790,207 korona és 74 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 51,905,357 korona és 81 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dij- tartaléka 24.558,447 korona 87 fillérrel 351.842,680 korona 02 fillérre emelkedett. Az életbiztositot- tak osztalékalapja 6.987,470 korona 49 fillért tesz ki. A tüzbiztositási ágban, beleértve a tü- körüvegbiztositást, a díjbevétel 18.155 625,823 kórona biztosítási összeg után 31 117,251 korona 84 fillér volt, miből 10 777,655 korona 29 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 20.339,596 korona 55 fillérre rúgott, és ez összegből 14.714,913 korona 09 fillér miit díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dij- kötelezvények összege 148.108,144 korona 98 fillér. A betörésbizfositási ágban a díjbevétel 1.494,546 korona 70 fillére rúgott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tiszta díjbevétel 816,101 korona 49 fillért tett ki. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 5 133.335 korona 29 fillért, mely a viszontbiztosítások levő-