Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-11 / 1. szám
Fels ő bányai Hírlap Törvénytelen gyermek volt 16, most 21, több 5-el. Halvaszületett gyermek volt 3, most 4, több 1-el. A halálozások száma volt 125, most 130, több 5-el. A házasság kötések száma volt 46, most 42, kevesebb 4-el. Gyermekek vallása iránt kötött egyezség száma volt 4, most 5, több 1. Házassági kihirdetés foganatosíttatott 52, most 57, több 5. Kivételes nó'sülési engedéiylyel nősült —, most 4, több 4-el. Várakozási idő alól felmentést nyert 1, jelenben egy sem. Fejletlen kor alól felmentést nyert 1, jelenben egy sem. Különfélék. Személyi hir. Holéczy Gyula éllamépitészeti főmérnök Nagykárolyból hivatalos ügyben városunkban tartózkodott. Eljegyzés Kolozsvári Kiss Ferenc eljegyezte Pázsit Irént Kiskunhalason. Kinevezés Kerekes Ferenc városi állatorvost a földmivelésügyi miniszter Mezőhegyesre az állami ménesbirtokra ösztöndíjas gyakornoknak nevezte ki. Kerekes a városi állatorvosi állásról lemondott és uj állását már el is foglalta. Sok szerencsét kívánunk az állami szolgálathoz. A helyettesítéssel a város Blum Márton járási állatorvost bízta meg. Választás. A városi képviselőtestület dec. hó 29-én az ujjonnan szervezett rendőrbiztosi állásra Almássy Kornél rendőrségi napidijast választotta meg. Megyegyülés Szatmárvármegye törvény- hatósága december hó 28 án rendkívüli köz gyűlést tartott, melyen a városi faeladást jóváhagyta. Bányagyüiés. A »Nagybányai kerületi bányaegylet« folyó hó 2I-én délelőtt féltizenegy órakor tartja Felsőbányán a városháza tanácstermében tisztújító közgyűlését. A felsőbányái takarékpénztár r.-t. rendes évi közgyűlését f. évi február hó 4-én fogja tartani. A meghívó mai számunk hirdetései között van közzétéve. Felsőbánya város tekintélyes és köztiszteletben álló polgára, a ref. egyház presbytere, a városi képyiselőtestület tagja, Hajdú Lajos mészáros iparos f. hó 3 án hirtelen elhunyt. Már hosszabb ideje betegség gyötörte, mely miatt mesterségét sem folytathatta, gazdaságát sem vezethette. tiltott fát egy-egy ember tartja a kezében. Évát férfi játsza. Ezután következeit a pozsony-fővérek betlehemi játéka, Jézus születésének és Heródesnek története jelmezekben énekekkel, mit cikkíró hosszában ismertet. A tizenhatodik században a vallásos tárgyú színjátékok már farsangi komédiák előadásával voltak egybekötve. A játékok kiterjeszkedtek las- sankint egyéb bibliai vonatkozású történetekre, majd pedig világi tárgyú események előadására is. Ilyenfajta az a Zsuzsánna játék is, mely mint a ma délutáni műsor utolsó pontja, a felsőbányái magyar aranybányászok előadásában került színre. Zsuzsannát hűtlenséggel vádolja két hamis tanú s a bíróság halálra ítéli az asszonyt. Szolgáló- leánya kendővel beköti a szemét, mire előlép a hóhér s néhányat szippantva pipájából, csapásra emeli kardját. De az angyal megragadja a kardot és a becsületes Zsuzsánna megmenekül a csúfos haláltól. A szereplők itt is kilépik a verseket s a ritmust az úgynevezett szavaló-lapicka csattog- tatásával jelzik. A női szerepeket férfiak játszák. Jelmezeik magyarosak, a hajduviseletre emlékeztetők. Beszéd közben erősen éreztetik az ütemet és gyors léptekkel járnak föl-alá. Az egyes játékokat Sebestyén Gyula dr. és Solymossy Sándor dr. igen becses és érdekes magyarázó előadásokkal vezették be, melyekbep röviden ismertették a misztériumok és népszin- játékok historikumát is. Állapota annyira elkeserítette, hogy 2 án este eltávozott hazulról és másnap reggel anyja házánál a kutban megfulva találták. A szomorú eset az egész városban nagy részvétet keltett különösen a család iránt, melyet a megboldogult nagy odaadással szeretett. Városháza és polgári kör épületére kitűzték a gyászlobogót. Temetése az egész város nagy részvéte mellett 5-én délután ment végbe, melyen a városi tisztviselők és a képviselők közül sokan testületileg jelentek meg. A család gyászlapja a következő : Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten. Solt. 31, 6 Alulírottak az összes rokonság nevében is szivünk legmélyebb fájdalmával, de az Ur akaratában való megnyugvással tudatjuk, hogy a szeretett férj, a legjobb apa, testvér, gyermek és rokon Hajdú Lajos mészáros, a ref. egyház presbytere életének 49-ik, boldog házasságának 23-ik évében, folyó hó 3-án, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Feledhetetlen drága halottunk hült teteme folyó hó 5 én, d. u 3 órakor fog a ref. vallás szertartása szerint a gyászháztól örök nyugalomra helyeztetni. Felsőbánya, 1912. év január hó 3-án. Legyen nyu galma csendes és emléke áldott! Özv. Hajdú Lajosné szül. Kerekes Ilona neje. Hajdú Sándor és Ilonka gyermekei. Id. özv. Hajdú Sándorné édesanyja. Kerekes Sándor és neje szül. Pelládi Juliánná apósa és anyósa. Hajdú Sándor, Hajdú Juliánná férj. özv. Lévay Pálné testvérei. Kerekes Sándor és József sógorai és számos közeli és távoli rokonai. A gyászoló család őszinte köszönetét fejezi ki mindazoknak, kik részvétükkel és a temetésen való megjelenésükkel fájdalmukat enyhítettékAz államsegély. Az év utolsó napjaiban megérkező államsegély nagy örömet okozott különösen a városi tisztviselők között, mert a 3-ik millióból a városnak nem remélt összeget: 4000 koronát juttatott a belügyminiszter. Ez az igazságosabb kulcs arra enged következtetni, Felsőbánya városnak különleges helyzetét, mely már több alkalommal föl lett tárva a miniszterek előtt, figyelembe vették. Az államsegély másik felével a rendőrségnek államosítását nagy megnyugvással vesszük, mert az állami rendőrség különösen a rendőrőrlegénységnek a város által megoldhatatlan reorganisatioját, és igy a közrendészetnek megjavulását fogja eredményezni. — A most nyert államsegély a rendelet értelmében a tisztviselők fizetésének kiegészítésére fordittatott. »A szetukézek«. Ilyen cim alatt a Budapesti Hírlap múlt évi 30 iki számában a különféle rovatában az alábbi városunkra vonatkozó ér- j dekes közleményt olvastuk, melyben városunk 1 fia Kuszkó István ismertet egy népverset a székely népszokásokkal .kapcsolatban. A közlemény az alábbi: A szetukézek. Bán Aladár dr., a Magyar Néprajzi Társaság titkára írja nekünk: Budai József ur a Budapesti Hírlap december 27-iki számának Különféle rovatában azt az érdekes hirt közli, hogy a szetu körtánchoz teljesen hasonló tánc van szokásban a székelyek között. A szóban forgó körtáncra vonatkozóan karácsonyi cikkem kiegészítéséül közlöm, hogy a szetuknál is, mint a székelyeknél, a körön belül forog a leány. Ott szintén a táncot bevégző leány választja ki utódját s ő foglalja el ennek helyét; továbbá a körtáncban résztvevők szintén kéz a kézben állanak s az ének alatt sétálva körben járnak. A dal egyhangú áriája most is fülembe cseng; sajnos, nem tudom lekótázni, de föl fogom kérni Usz- táv Károly tailovói lelkészt, aki zeneértő ember, hogy jegyezze föl. A szövegről nem tudom, hogy mindig ugyanaz e, mert erről senki sem irt még. Amit én hallottam, az ölyféle epikai dal volt, minők Hurt Jakab Setukese Lanlud cimü gyűjteményének I. kötetében vannak. Az éneklés módja igen érdekes. Az előénekes — aki asszony is lehet, mig a többi csak leány — egy sort egyedül énekel. Ezt ismétli a kar, úgy hogy már az utolsó verslábnál (troheus) belevág. Épp igy énekli a finneknél két énekes a Kalevala runóit. A szetuk éneklő-módja tehát az ősibb; a finneknél a kart a másodénekes, a kontrás helyettesíti. Hurt Jakab irta, hogy a dorpáti egyetem egykori fizika-tanárának, Óét- fingen Ar ur dr.-nak nyilatkozata szerint a régi ’ észt dallamok ami modern zenénk rendszerébe sehogy sem illeszthetők be. Kár, hogy e kér- j dést még senki sem vizsgálta tudományosan. Ugyanez mondható a szetu dalokról is. Egy szetu legény, mikor kértem, hogy a mulattatá- somra elciterázott orosz nóták helyett szetu dalokat játszék, azt felelte, hogy azokat nem lehet eljátszani. Ez is bizonyítja, hogy az orosz dalok hangrendszerébe az orosz hatás alatt álló legény nem tudta beilleszteni az ősi dallamokat. A magyar zene ősi elemeinek földerítésére bizonyára hálás feladat lenne az észt népies zene tüzetesebb vizsgálata. — Megjegyzem, hogy a szetukézek nemzetközi neve helyett jobb lenne a szetu szót használni. Ok igy hívják magukat. Az előbbi elnevezés ennek kicsinyített alakjából lett hibás elvonással. Budai József említett közleményében a szetukéval teljesen azonos háromszékmegyei székely tánc szövegét csonkánt közölte. A mennyi emlékezetében megmaradt. A hozzánk érkezett több levél közül helyszűke miatt csak Kuszkó Istvánnak, a kolozsvári országos történelmi ereklyemuzeum alelnökének következő sorait közölhetjük: A Budapesti Hírlap december 27-iki számában ismertetett vers, a leirt tánccal együtt, több helyen ismeretes a nép, a fiatalság ajakán. Szatmármegyében, Felsőbányán például ez a szövege: Érik a megyfa, hajlik az ága, Alatta vagyon barna menyecske, Kapd be szivem, kapd be, Akit szeretsz, kapd be. Ezt szeretem, ezt kedvelem, Ez az én édes kedvesem, Ha pénz volnék, perdülnék, Rózsa volnék, derülnék. Alj ki már, te jó leány I Ugyanezt éneklik Tordaaranyosmegye Marosbogát községben a székely leányok. A különbség annyi, hogy a barna menyecske helyett barna kis leánykát emlegetnek. Budai József ur Írása is azt mutatja, hogy ez a táncosének az ezer év óta Háromszék felől befelé vándorló székelyektől terjedt el Tordaaranyosba, Szat- mármegyébe s később eljutott Arany János szülőfaluja, Nagyszalonta határára is. Mindenesetre érdemes elterjedésével foglalkozni, még pedig nemcsak a szetukézek kedvéért. Újévi üdvözleteiket a szegény iskolásgyermekek egyesülete javára folytatólag megváltották: Dr. Tóth Gábor 3 K, özv. Kremniczky Albertné, Dimand Károly 2—2 K, özv. Mis- kolczy Mártonná, özv. Gábor Józsefné 1—1 K. Hálás köszönettel nyugtázza az egyesület elnöksége. Ezen a címen befolyt összesen 81 korona. Polgári köri bál. A farsang műsorában az első pontot a Polgári olvasókör foglalta le magának, amennyiben szokásos évi táncmulatságát ez évben is február 3-án meg fogja tartani. Vagy 2 éven át ez a mulatság kellő pártolás hiányában gyengén sikerült s a kör oszlopos tagjai is családjaikkal távol maradtak. A rendezőség reméli, hogy az idén a mulatság fényesen sikerül, népes lesz s igy a házalap is fog gyarapodni s mind közelebb jut a kör ahoz, hogy saját otthont szerezhessen magának. A meghivót, mit alább közlünk, a napokban fogják szétküldeni. »Meghívó. A felsőbányái Polgári olvasókör 1912 február 3-án, a Koronavendéglő nagytermében, ház-alapja gyarapítására zártkörű táncvigalmat rendez, melyre kivül cimzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség: Farkas Jenő elnök, Spáczai Gyula alelnök, Csonka József jegyző, Bónis Sándor pénztárnok, Pap Márton ellenőr. Belépődíj : Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések — tekintettel a jótékonycélra — köszönettel fogadtatnak és hiriapilag lesznek nyugtázva. Egy évi húsfogyasztás. A város közvágó- hidjának kimutatása szerint múlt évben köz- fogyasztásra levágatott 347 szarvasmarha, 65 borjú, 9 bivaly, 3 bivalyborju, 383 juh, 385 tejen táplált bárány, 16 kecske, 11 tejen táplált gödölye, 223 sertés, mely számba a háznál levágott sertések nincsenek felvéve. Négy és fél ezer lakosnak bizony ez kevés hús s ez a csekély fogyasztás a nagy drágaságra vezethető vissza. Országos vásár volt január 1 én és 2-án, de csak névleg, mert egy jó őszi, vásár külömb volt nem egyszer nálunk. Újév napjára esett az állatvásár, melyen mindössze 280 állatot Hajdú Lajos.
