Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-10-05 / 20. szám
Fels öbányai Hírlap väl foglalkozni, közeli és távolabbi lapok amúgy is széles keretekben tárgyalták azt; a kritikában sem az égig magasztaló, sem a kicsinyeskedő irányhoz nem csatlakozunk, csak annyit írunk, hogy a kiállítás nagy buzgalommal volt rendezve és ha az egyes részleteiben nem mindenütt úgy sikerült, ahogy kellett volna, arról talán a rendezőség sem tehet. Azon ritka látványosságért, hogy egy megyei gazdasági kiállításon az amúgy is kicsi mezőgazdasági csarnok majdnem kongott az ürességtől, az ódium arra a körülbelől 60—70 vármegyei nagyobb gazdaságra, birtokra és uradalomra száll, melyek hagyományos közönyből, vagy Szatmár város iránti ellenszenvből távol tartották magukat a kiállítástól. A nagykárolyi járás alig, a nagy- somkuti járás semmivel sem vett részt a kiállításon. A bányászati és a br. Vécsey-féle pavilion váltak ki külsé és belső Ízlésükkel a többi pavillonok között, utánuk az erdészeti-vadászati pavilion és a kertészeti pavillonok következnek. Csupán a tartalom gazdagsága és vonzása következtében, de nem az ízléses elhelyezés szempontjából kellemes látványt nyújtott a gyü- mölcsészeti pavilion. Az iparcsarnok egy-pár országos cégen és megyebeli iparoson kívül ugyszólva tisztán Szatmár város iparának fejlettségét, ízlését és versenyképességét dicséri. A háziipar-kiállitás túlzsúfoltságával, egymásra halmozott tárgyaival nem tudott érvényesülni. Az állatkiállitás nagy állatcsoportjára majdnem azt mondhatjuk, amit a mezőgazdaságra. A gépipari csoport impozáns és nagyszabású volt. A kiállítás egész idő alatt nagy látogatottságnak örvendett,, melynek hasznát azonban élelmes vállalkozók seperték be. A kiállítás megnyitása szeptember 21-én impozánsan folyt le. Részt vettek azon a hivatalos fórumok illusztris tagjaikkal és a vármegye számos előkelősége. Kiemelkedő napja volt a kiállításnak az erdőtisztek és erdőbirtokosok ülése, a pénzintézetek kongresszusa, az országos gazdaszövetség nagygyűlése, a szövetkezetek gyűlése. Az utolsó napon lóversenyt tartottak Szatmáron, ez az alkalom is igen sok látogatót vonzott a megye minden részéből. Az országos magyar gazdaszövetség lelkes nagygyűlése úgy tartalmában, mint határozataival országos érdeklődést keltett és erőteljes kifejezője és követelő oltalmazója volt az ország gazdasági érdekeinek. Az egész kiállítás, dacára Ízlésbeli hibáinak, egyes körök tartózkodásának, előnyösen mutatta be a vármegye közgazdasági állapotát. A gazdasági egyesület büszkén jubilálhatott, mert működésének nagy eredményei a kiállítás nyomán eívitázhatlanok. De milyen magasztos és a megye életében történelmi emlékű lett volna ez a kiállítás és igy ez a jubileum akkor, ha az egész vármegye a pártoskodást felfüggesztve, anyagi áldozatot nem kiméivé, közös igyekezettel nagyszerű példát nyújtott volna az országnak a megye gazdasági és ipari haladásáról és összetartásában mutatkozó anyagi és erkölcsi erejéről. * Örömmel láttuk, hogy Nagybánya és Felső- bánya városok és ezek vidéke Szatmár város után az első helyet vívták ki maguknak a kiállításon. A bányászati kiállításról, annak nagyszerű anyagáról és művészi rendezéséről nem is beszélek. Mint egy nagyhatalom állott ott díszben, büszkén. A vármegye földműves népe csodálattal jártatta szemét a föld rejtelmeinek csillogásán, a bányák iparának ezerféle eszközein, gépein és eljárásain, melyek szinte maguktól mutatták be, hogyan lesz a durva kőből csillogó arany és ezüst. Es aki a szemlélődésben elfáradt, pompás ásványvizekkel olthatta szóraját. A kis bányamanó szúrós szemeivel, hosszú szakállával nagy probléma volt a falusi asszonyok előtt, hogy vájjon eleven-é; mikor pedig megmozdult, a szorongó érzésből derült évődésbe csapott át a jó falusiak hangulata. De hát a bányászat nálunk leginkább az állam kezében van és a bányakincstár csak kötelességét teljesítette, mikor hozzá méltó módon vett részt a kiállításon, de vidékünk a gyümölcsészet terén aratott óriási sikert, melyet legjobban bizonyit a csodálattal és gyögyörkö- déssel teljes elismerés és az arany-, ezüst-, bronzérmek és díszoklevelek áradata. Nagybánya az iparban is szépen mutatkozott be, városunk az erdészeti, háziipari kiállításon és sensatiós pisztrángjaival tűnt. Hosszú volna a Nagybánya és vidéki kiállítókat felsorolni és igy csak a magunkéra szorítkozunk. Városunkból kiállítottak: A bányakincstár: A bányászati csarnokban a felsőbányái bányászatra vonatkozó gyűjtemények. A bányaiskola kőzet-, ásványgyüjte- ménye, rajzai, gépmodelljei. Felsőbánya város: Turista térkép, felsőbányái tájképek, 16 faipari tárgy, 1 mohaszőnyeg, pisztrángok, kétféle kaolin, tűzálló téglához való anyag és 2 drb trachyt kocka. Lőrincz Márton: 32 drb fazekas edény. Felsőbányái takarékpénztár: Forgalmi kimutatás. Zazula Sándor: 68 drb faipari tárgy. Lévay Ilonka: 12 drb kézimunka. Bónis Sándor: gyümölcsök. Özv. Lévay Zsigmondé: gyümölcsök. Szabó Károly: gyümölcsök. Lévay Károly: gyümölcsök. özv. Kremnitzky Albertné: gyümölcsök. Mayker József: gyümölcsök. A felsőbányái csipkeipar amerikai exportja: mintagyüjtemény magyar és csipkezászlók. Ifj. Farkas Jenő: olajfestmények és fényképek. Rumpold József: erdei gyümölcsökből befőttek, ízek, szörpök. A felsőbányái kiállítók közül többen éremmel lettek kitüntetve, kiknek neveit legközelebbi számunkban hozzuk. Védekezés a kolera ellen. A belügyminiszter rendeletét adott ki a kolera ellen való védekezésre vonatkozólag. A rendeletből közöljük a következő főbb pontokat: A kolera legfőbb jelenségei: rohamosan ismétlődő hasmenés és hányás. Az ürülék csakhamar szag és szin nélkül való folyadékká lesz, amelyben fehéres pelyhek úszkálnak. A betegség következő időszakában, amely több óráig vagy 1—2 napig eltarthat, jellemzők ezek a tünetek: kínzó szomjúság, a szívműködés és érverés nagymérvű gyengülése, a lábikrák fájdalma s görcse, a hugyelválasztás elmaradása, az arc és szemek beesése, az ajkak, az orr és végtagok elkékülése, a beteg nagy részvétlensége és hangtalansága. A kolerának fent emlitett rohamszerű fellépését az esetek nagyobb részében bizonyos kórjelek előzik meg, mint étvágytalanság, gyomor- nyomás, enyhébb hasmenés, vagy pedig rosszullét, levertség, a végtagok hidegsége, szívdobogás, álmatlanság, nyugtalanság, mellszorongás, amely tünetek 1—3 napig is eltarthatnak. A kolera súlyos tünetek nélkül is lefolyhat, hasmenés szokott jelenségeivel.1 Mindebből az következik, hogy kolera közeledése vagy kolerajárvány idején tóbbé-kevésbbé súlyos hasmenésben nyilvánuló minden megbetegedést kolerának kell tekinteni és mint ilyent kell kezelni, kiváltképen akkor, ha a betegség előzményei kolerás fertőzés lehetőségére utalnak, azaz ha kiderül, hogy a beteg kolerától fertőzött helyen megfordult vagy kolerás helyről jövő utassal, illetve ilyen helyről származó tárgygyal (ruhaneművel, áruval) érintkezett avagy fertőzöttségre gyanús étellel, itallal élt. A kolerát szabad szemmel nem látható és csak erős nagyítással felismerhető baktériumok okozzák, melyek a kolerás ember beleiben gyorsan elszaporodnak és amelyek ily betegek ürülékében, de hányadékban is, tömérdek mennyiségben vannak jelen. Ezek a kolera csirái (baktériumai). Minden tárgy, amely kolerás ember ürülékével vagy hányadékával közvetlenül vagy közvetve érinikezésbe jutott, illetve minden anyag, amelyhez bármi módon kolerás ürülék vagy hányadék keveredett, a kolera csiráit tartalmazza és alkalmas a kolera terjesztésére. E tekintetben különösen aggályos a szennyes fehérnemű és a használt ruhaféle. Ha a kolerás ember ürülékéből hányadókából a kolera-csirák bármi uton-módon egészéges ember gyomrába és beleibe jutnak, az ilyen ember megkaphatja a kolerát. A kolera csirák az azokkal szennyezett kezekről és tárgyakról i3 belejuthatnak az emésztő szervekbe. A kolera terjesztésére kiváló módon alkalmas az ivóvíz, ha a kolera csiráival fertőzve van és pedig annál is inkább, mivel a vízben a kolera baktériumai heteken keresztül élve maradhatnak. A levegő utján, azaz a belehelt levegővel a kolera nem terjed. Kolera idején fertőzöttségre gyanúsnak, azaz a kolera terjesztésére alkalmasnak kell tekinteni mindazokat a tárgyakat és főképen az élelmi szereket, amelyeket rendszerint sokfelől hordanak össze, esetleg edényből-edónybe átöntenek, továbbá, amelyek sok kézben megfordulnak, vagy pedig az utca és piac szenynyezett földjével is érintkezhettek. Ilyenek a gyümölcsök, salátafélék, kenyér, sütemények, tej, fertőzött vízből származó hal, tejfel, vaj, szóda-viz stb. A kolera ellen való védekezést az a tapasztalati tény irányítja, hogy a kolerás betegekről származó kolera-csirák, ha bármi utón is élve az ember gyomrába jutnak, kolerát okozhatnak. Bármely beszerzett élelmi és élvezeti cikk biztosan ártalmatlanná tehető felforralás vagy főzés vagy sütés által, mert ezáltal a kolera-csirák elpusztulnak. Kenyér vagy hasonló süteményfélék a sütőben vagy a tűz felett való pirítás, a halak forró vízzel történő leöntés, forró vízben való felbontás és forró vízzel kimosás által tehetők ártalmatlanokká. Egyszerű leöblités vagy lemosás a gyümölcs- vagy saláta-féléket, halakat stb. a rajtuk tapadó kolera-csiráktól nem tisztítja meg. Ajánlatos az ivóvizet is felforralni (majd lehűteni), mihelyt felmerül a gyanú, hogy az fertőzve van; tehát olyan esetekben, midőn a viz fertőzöttségre gyanús közkutból, folyóból vagy gyanús vízvezetékből származik. A íelforralas tiszta, nem zsíros edényben történjék, nehogy a viz rosszízűvé váljék. A felforralás által az ivóvíz mitsem vészit egészséges voltából, sőt megtisztulhat; szokatlan izét kevés citromlével, ecettel vagy kevés bor hozzáadásával lehet javítani. Fertőzött vízben még a fürdéstől is óvakodni kell. Az élvezeti cikkek közül óvakodni kell a szódavíztől, mert maga a szódavíz készítéséhez használt viz is fertőzött lehetett és mert a szódavizes palackok tudvalevőleg sokfelé megfordulnak és kifolyó csövüket tisztátalan kezekkel érinteni, de nem ritkán szopogatni is szokták. Veszélyes, tehát kerülendő fertőzött vízből származott jég is. A kolera-csirák vivői azonban egyéb szenynyezett tárgyak is lehetnek, amelyekről a csirák kezünkre tapadhatnak ; ilyenek a talaj pora és sara, a kézről-kézre adott pénz, kilincs stb. miért is kolera idején a kezeknek étkezés előtt szappannal való megmosása fontos védekezési eljárás. De különben is óvakodni kell, nehogy rossz szokásból tisztátalan újakkal a szájba nyúljunk vagy oda nem való tárgyakat szánkba vegyünk. Még inkább, mint saját otthonában, ügyeljen kiki kolera idején arra, hogy a házon kívül, SZŐNYEG- ÉS BÚTORSZÖVET-GITÁROSOK HAAS FÜLÖP ÉS FIAI DEBB.HCZEN, PIAC-UTCA 69-IK SZÁM. 111 ' 11 1 ÓriáQI Vfll'í<?7tÁkhfln " Finomabb és olcsóbb szoba-szőnyegek fali és ágy elé való szőnyegek, futók, ágy- és asztalteritők, wíldol Veti ti o Alt? ft. U ci II ■ hencser átvetők, szövet- és csippke-függönyök, applikált stoorok, ágy- és menyezetteritők, paplanok, gyapjutakarók és lópokrócok, úti takarók, kecske- és angora-bőrök, rézágyak és függönytartó rudak, nemkülönben remek kivitelű valódi Perzsa- és Smyrna-szőnyegek, átvetők és szobaösszekötők.
