Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-10-05 / 20. szám

Fels öbányai Hírlap väl foglalkozni, közeli és távolabbi lapok amúgy is széles keretekben tárgyalták azt; a kritiká­ban sem az égig magasztaló, sem a kicsinyes­kedő irányhoz nem csatlakozunk, csak annyit írunk, hogy a kiállítás nagy buzgalommal volt rendezve és ha az egyes részleteiben nem min­denütt úgy sikerült, ahogy kellett volna, arról talán a rendezőség sem tehet. Azon ritka lát­ványosságért, hogy egy megyei gazdasági ki­állításon az amúgy is kicsi mezőgazdasági csar­nok majdnem kongott az ürességtől, az ódium arra a körülbelől 60—70 vármegyei nagyobb gazdaságra, birtokra és uradalomra száll, melyek hagyományos közönyből, vagy Szatmár város iránti ellenszenvből távol tartották magukat a kiállítástól. A nagykárolyi járás alig, a nagy- somkuti járás semmivel sem vett részt a kiállí­táson. A bányászati és a br. Vécsey-féle pavilion váltak ki külsé és belső Ízlésükkel a többi pavillonok között, utánuk az erdészeti-vadászati pavilion és a kertészeti pavillonok következ­nek. Csupán a tartalom gazdagsága és vonzása következtében, de nem az ízléses elhelyezés szempontjából kellemes látványt nyújtott a gyü- mölcsészeti pavilion. Az iparcsarnok egy-pár országos cégen és megyebeli iparoson kívül ugyszólva tisztán Szatmár város iparának fejlett­ségét, ízlését és versenyképességét dicséri. A háziipar-kiállitás túlzsúfoltságával, egymásra hal­mozott tárgyaival nem tudott érvényesülni. Az állatkiállitás nagy állatcsoportjára majdnem azt mondhatjuk, amit a mezőgazdaságra. A gép­ipari csoport impozáns és nagyszabású volt. A kiállítás egész idő alatt nagy látogatott­ságnak örvendett,, melynek hasznát azonban élelmes vállalkozók seperték be. A kiállítás megnyitása szeptember 21-én impozánsan folyt le. Részt vettek azon a hiva­talos fórumok illusztris tagjaikkal és a vármegye számos előkelősége. Kiemelkedő napja volt a kiállításnak az erdőtisztek és erdőbirtokosok ülése, a pénzintézetek kongresszusa, az országos gazdaszövetség nagygyűlése, a szövetkezetek gyűlése. Az utolsó napon lóversenyt tartottak Szatmáron, ez az alkalom is igen sok látogatót vonzott a megye minden részéből. Az országos magyar gazdaszövetség lelkes nagygyűlése úgy tartalmában, mint határozataival országos érdek­lődést keltett és erőteljes kifejezője és követelő oltalmazója volt az ország gazdasági érdekeinek. Az egész kiállítás, dacára Ízlésbeli hibáinak, egyes körök tartózkodásának, előnyösen mutatta be a vármegye közgazdasági állapotát. A gazda­sági egyesület büszkén jubilálhatott, mert mű­ködésének nagy eredményei a kiállítás nyomán eívitázhatlanok. De milyen magasztos és a megye életében történelmi emlékű lett volna ez a ki­állítás és igy ez a jubileum akkor, ha az egész vármegye a pártoskodást felfüggesztve, anyagi áldozatot nem kiméivé, közös igyekezettel nagy­szerű példát nyújtott volna az országnak a megye gazdasági és ipari haladásáról és össze­tartásában mutatkozó anyagi és erkölcsi erejéről. * Örömmel láttuk, hogy Nagybánya és Felső- bánya városok és ezek vidéke Szatmár város után az első helyet vívták ki maguknak a ki­állításon. A bányászati kiállításról, annak nagy­szerű anyagáról és művészi rendezéséről nem is beszélek. Mint egy nagyhatalom állott ott díszben, büszkén. A vármegye földműves népe csodálattal jártatta szemét a föld rejtelmeinek csillogásán, a bányák iparának ezerféle esz­közein, gépein és eljárásain, melyek szinte ma­guktól mutatták be, hogyan lesz a durva kőből csillogó arany és ezüst. Es aki a szemlélődés­ben elfáradt, pompás ásványvizekkel olthatta szóraját. A kis bányamanó szúrós szemeivel, hosszú szakállával nagy probléma volt a falusi asszonyok előtt, hogy vájjon eleven-é; mikor pedig megmozdult, a szorongó érzésből derült évődésbe csapott át a jó falusiak hangulata. De hát a bányászat nálunk leginkább az állam kezében van és a bányakincstár csak kötelességét teljesítette, mikor hozzá méltó mó­don vett részt a kiállításon, de vidékünk a gyümölcsészet terén aratott óriási sikert, melyet legjobban bizonyit a csodálattal és gyögyörkö- déssel teljes elismerés és az arany-, ezüst-, bronz­érmek és díszoklevelek áradata. Nagybánya az iparban is szépen mutatkozott be, városunk az erdészeti, háziipari kiállításon és sensatiós piszt­rángjaival tűnt. Hosszú volna a Nagybánya és vidéki kiállítókat felsorolni és igy csak a ma­gunkéra szorítkozunk. Városunkból kiállítottak: A bányakincstár: A bányászati csarnok­ban a felsőbányái bányászatra vonatkozó gyűj­temények. A bányaiskola kőzet-, ásványgyüjte- ménye, rajzai, gépmodelljei. Felsőbánya város: Turista térkép, felső­bányái tájképek, 16 faipari tárgy, 1 mohaszőnyeg, pisztrángok, kétféle kaolin, tűzálló téglához való anyag és 2 drb trachyt kocka. Lőrincz Márton: 32 drb fazekas edény. Felsőbányái takarékpénztár: Forgalmi ki­mutatás. Zazula Sándor: 68 drb faipari tárgy. Lévay Ilonka: 12 drb kézimunka. Bónis Sándor: gyümölcsök. Özv. Lévay Zsigmondé: gyümölcsök. Szabó Károly: gyümölcsök. Lévay Károly: gyümölcsök. özv. Kremnitzky Albertné: gyümölcsök. Mayker József: gyümölcsök. A felsőbányái csipkeipar amerikai exportja: mintagyüjtemény magyar és csipkezászlók. Ifj. Farkas Jenő: olajfestmények és fény­képek. Rumpold József: erdei gyümölcsökből be­főttek, ízek, szörpök. A felsőbányái kiállítók közül többen érem­mel lettek kitüntetve, kiknek neveit legközelebbi számunkban hozzuk. Védekezés a kolera ellen. A belügyminiszter rendeletét adott ki a kolera ellen való védekezésre vonatkozólag. A rendeletből közöljük a következő főbb pontokat: A kolera legfőbb jelenségei: rohamosan ismétlődő hasmenés és hányás. Az ürülék csak­hamar szag és szin nélkül való folyadékká lesz, amelyben fehéres pelyhek úszkálnak. A betegség következő időszakában, amely több óráig vagy 1—2 napig eltarthat, jellemzők ezek a tünetek: kínzó szomjúság, a szívműködés és érverés nagymérvű gyengülése, a lábikrák fáj­dalma s görcse, a hugyelválasztás elmaradása, az arc és szemek beesése, az ajkak, az orr és vég­tagok elkékülése, a beteg nagy részvétlensége és hangtalansága. A kolerának fent emlitett rohamszerű fel­lépését az esetek nagyobb részében bizonyos kórjelek előzik meg, mint étvágytalanság, gyomor- nyomás, enyhébb hasmenés, vagy pedig rosszullét, levertség, a végtagok hidegsége, szívdobogás, ál­matlanság, nyugtalanság, mellszorongás, amely tünetek 1—3 napig is eltarthatnak. A kolera súlyos tünetek nélkül is lefolyhat, hasmenés szokott jelenségeivel.1 Mindebből az következik, hogy kolera köze­ledése vagy kolerajárvány idején tóbbé-kevésbbé súlyos hasmenésben nyilvánuló minden megbete­gedést kolerának kell tekinteni és mint ilyent kell kezelni, kiváltképen akkor, ha a betegség előzményei kolerás fertőzés lehetőségére utalnak, azaz ha kiderül, hogy a beteg kolerától fertőzött helyen megfordult vagy kolerás helyről jövő utas­sal, illetve ilyen helyről származó tárgygyal (ruha­neművel, áruval) érintkezett avagy fertőzöttségre gyanús étellel, itallal élt. A kolerát szabad szemmel nem látható és csak erős nagyítással felismerhető baktériumok okozzák, melyek a kolerás ember beleiben gyor­san elszaporodnak és amelyek ily betegek ürülé­kében, de hányadékban is, tömérdek mennyiség­ben vannak jelen. Ezek a kolera csirái (bakté­riumai). Minden tárgy, amely kolerás ember ürüléké­vel vagy hányadékával közvetlenül vagy közvetve érinikezésbe jutott, illetve minden anyag, amely­hez bármi módon kolerás ürülék vagy hányadék keveredett, a kolera csiráit tartalmazza és alkal­mas a kolera terjesztésére. E tekintetben különö­sen aggályos a szennyes fehérnemű és a hasz­nált ruhaféle. Ha a kolerás ember ürülékéből hányadóká­ból a kolera-csirák bármi uton-módon egészéges ember gyomrába és beleibe jutnak, az ilyen ember megkaphatja a kolerát. A kolera csirák az azokkal szennyezett ke­zekről és tárgyakról i3 belejuthatnak az emésztő szervekbe. A kolera terjesztésére kiváló módon alkal­mas az ivóvíz, ha a kolera csiráival fertőzve van és pedig annál is inkább, mivel a vízben a ko­lera baktériumai heteken keresztül élve marad­hatnak. A levegő utján, azaz a belehelt levegővel a kolera nem terjed. Kolera idején fertőzöttségre gyanúsnak, azaz a kolera terjesztésére alkalmasnak kell tekinteni mindazokat a tárgyakat és főképen az élelmi szereket, amelyeket rendszerint sokfelől horda­nak össze, esetleg edényből-edónybe átöntenek, továbbá, amelyek sok kézben megfordulnak, vagy pedig az utca és piac szenynyezett földjével is érintkezhettek. Ilyenek a gyümölcsök, saláta­félék, kenyér, sütemények, tej, fertőzött vízből származó hal, tejfel, vaj, szóda-viz stb. A kolera ellen való védekezést az a tapasz­talati tény irányítja, hogy a kolerás betegekről származó kolera-csirák, ha bármi utón is élve az ember gyomrába jutnak, kolerát okozhatnak. Bármely beszerzett élelmi és élvezeti cikk biztosan ártalmatlanná tehető felforralás vagy főzés vagy sütés által, mert ezáltal a kolera-csirák elpusztulnak. Kenyér vagy hasonló sütemény­félék a sütőben vagy a tűz felett való pirítás, a halak forró vízzel történő leöntés, forró vízben való felbontás és forró vízzel kimosás által tehe­tők ártalmatlanokká. Egyszerű leöblités vagy le­mosás a gyümölcs- vagy saláta-féléket, halakat stb. a rajtuk tapadó kolera-csiráktól nem tisz­títja meg. Ajánlatos az ivóvizet is felforralni (majd lehűteni), mihelyt felmerül a gyanú, hogy az fertőzve van; tehát olyan esetekben, midőn a viz fertőzöttségre gyanús közkutból, folyóból vagy gyanús vízvezetékből származik. A íelforralas tiszta, nem zsíros edényben történjék, nehogy a viz rosszízűvé váljék. A felforralás által az ivóvíz mitsem vészit egészséges voltából, sőt megtisztul­hat; szokatlan izét kevés citromlével, ecettel vagy kevés bor hozzáadásával lehet javítani. Fertőzött vízben még a fürdéstől is óvakodni kell. Az élvezeti cikkek közül óvakodni kell a szódavíztől, mert maga a szódavíz készítéséhez használt viz is fertőzött lehetett és mert a szóda­vizes palackok tudvalevőleg sokfelé megfordulnak és kifolyó csövüket tisztátalan kezekkel érinteni, de nem ritkán szopogatni is szokták. Veszélyes, tehát kerülendő fertőzött vízből származott jég is. A kolera-csirák vivői azonban egyéb szeny­nyezett tárgyak is lehetnek, amelyekről a csirák kezünkre tapadhatnak ; ilyenek a talaj pora és sara, a kézről-kézre adott pénz, kilincs stb. miért is kolera idején a kezeknek étkezés előtt szap­pannal való megmosása fontos védekezési eljárás. De különben is óvakodni kell, nehogy rossz szokásból tisztátalan újakkal a szájba nyúljunk vagy oda nem való tárgyakat szánkba vegyünk. Még inkább, mint saját otthonában, ügyeljen kiki kolera idején arra, hogy a házon kívül, SZŐNYEG- ÉS BÚTORSZÖVET-GITÁROSOK HAAS FÜLÖP ÉS FIAI DEBB.HCZEN, PIAC-UTCA 69-IK SZÁM. 111 ' 11 1 ÓriáQI Vfll'í<?7tÁkhfln " Finomabb és olcsóbb szoba-szőnyegek fali és ágy elé való szőnyegek, futók, ágy- és asztalteritők, wíldol Veti ti o Alt? ft. U ci II ■ hencser átvetők, szövet- és csippke-függönyök, applikált stoorok, ágy- és menyezetteritők, papla­nok, gyapjutakarók és lópokrócok, úti takarók, kecske- és angora-bőrök, rézágyak és függönytartó rudak, nemkülönben remek kivi­telű valódi Perzsa- és Smyrna-szőnyegek, átvetők és szobaösszekötők.

Next

/
Thumbnails
Contents