Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-07-27 / 15. szám

,

A sivár jelen fejfájással, unalommal terhelte elgyötört agyamat. A kétségbeejtő reménytelenségben képzeletem a holnap felvirradó nap örömeit hozta eszembe. Azt a boldogitő és szabadult érzést, mikor a vonat lassú döcögése egészen elcsitul és a kalauz meghatott hangon fogja az ablak alatt elkiáltani: Felsőbánya . ..

Végtére is elnyomhatott engem az álom, mert hihetetlen gyorsan haladt az idő és gyönyörű napsugaras délelőttön leszálltam a fülledt waggonból. Lélekzetem nagyot szippantott a hegyek lehelletéből.

Itt vagyunk Felsőbányán.

Hanem minő változások az állomáson! Úristen, hiszen alig ismerni rá a régi városra, úgy átöltözködött.

A jegyet átadom a portásnak és kilépek az utcára. Három csillogó, citromsárga villamos- kocsi áll a sineken, tetején ilyen hármas felírás: Állomás, Nagybányai-utca, Hunyady Mátyás-ulca. Én erre a kocsira szállók, mely vidám csilingelőssel indul el. Jobbról-balról csupa kacagó villa, nyaraló, park marad el és sikkesen öltözött nyaralók sétálnak a lombos fák bűvös árnyában és elegáns fogatok csattognak a simán aszfaltozott kocsiuton.

Pár párc alatt a templom elé érünk hol én leszállók és bemegyek a kúrszalonba ebédelni. Gyönyörű szökőkút az udvaron, fényes berendezés, nyüzsgő közönség, finom cigányzene . . .

A kábulattól elvarázsolva, alig lenyeltem a falatomat, sietek azonnal az utcára.

Kiránduló-csapat tart a Bányahegy lábához. Ott egy hűs alagútba bújnak, majd vagy ötszáz méternyi séta után a föld gyomrában felülnek egy emelő-liftbe, mely egyenesen a hegy tetején levő tégas pavillonba viszi őket.

Más csoport villamoson száguld ki a távoli kirándulóhelyekre.

Én azonban a ligetet akarom meglátogatni. — Néhány-fillérért a gőzsikló felröpit egész a teniszpályáig, ahol nagy társaság vidáman szórakozik.

A sok sok idegen arc között egy régi ismerősömet pilantom meg, aki gyanakvóan néz a szemembe.

— Szervusz!

Nagyot kiáltok.

És rázkódva ébredek.

A vonat áll.

Kérdem, hol vagyunk?

— Püspökladány . . .

Tehát még — tiz óra járás Felsőbánya . . .

I. K. E.

Különfélék.

Személyi hir. Szőke Károly nyug. honvéd ezredes nejével Herkules fürdőről haza érkezett.

Kinevezés. A szatmári püspök Pemp Antal praelatus kanonokot püspöki vikáriussá nevezte ki.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Géresy János nagybányai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt jelenlegi alkalmazása helyén a VIII- fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé nevezte ki.

Megbízás. A nagybányai bányaigazgató Geiö Gyula bányaiskolai tanárt a szünidő tartamára a kapnikbányai kincstári Róta bányánál a mérnöki tendőkkel megbízta.

Áthelyezések a segédlelkészek körében A szatmári kath. püspökség Pintér József segéd- lelkészt Nagybocskóra helyezte át A rokonszenves derék pap és jó hitszónok távozását őszintén sajnáljuk. Helyébe Patay István segédlelkész jön Tiszaujlakról. — Ebtinqer János nagybányai segédlelkész Szatmárra a Theologia tanárának és praefectusnak neveztetett ki. Kölcsönösen áthelyeztettek: Vilmos Endre segédlelkész Fehérgyarmatról Munkácsra, Diczig Béla Fehérgyarmatra, Kuliffay Mihály Szinérváraljá- ról Nagybányára, Rokk István Beregszászból Szinérváraljára, Ember Péter Erdődről Tisza- ujlakra, Hágen János Erdődre.

A debreczeni ref püspök beiktatása Dr Balthazár Dezsőt, a tiszántúli egyházkerület uj püspökét a legújabb megállapodás szerint aug

15-én fogják fényes ünnepségek között beiktatni. Az Órle, melynek Baltazár elnöke, szintén részt kíván venni az ünnepségen s egy rendező bizottság alakult Kiss Ferenc püspökladányi lelkész vezetése alatt. Eddig az országból mintegy 400 ref. pap jelentette be részvételét a püspökbeiktatón

Felsőbányái Hírlap

Esküvő. Séra Ödön üzletvezető f. hó 17-én tartotta esküvőjét Schultz Mariskával.

Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya, julius 22-én Borpatakon osztálygyülést tartott, melynek tárgyai voltak: 1. Elnöki bejelentések. 2. A selmeczi bányászati és erdészeti főiskola segélyző egyletének átirata a létesített »Mensa Academica« ügyének támogatása tárgyában. 3. A borpataki aranybányászat ismertetése nagylóznai Pokol Elek által. 4. Indítványok. Az osztály elfogadta nagylóznai Pokol Elek bányatulajdonos szives meg hívását — a borpataki aranybányászat közelebbi megismerése céljából — s osztálygyülését kirándulással kötötte egybe, melynek sorrendje ez volt: Indulás Nagybányáról Väll órakor. Megérkezés után bányajárás, zuzómüvek stb. megtekintése. Déli 1/22 órakor közös ebéd. Ebed után gyűlés. Esti ^/{l órakor vacsora. Esti 8 órakor indulás vissza. Az ülésen Farkas Jenő, az osztály alelnöke elnökölt. Felsőbányáról a kincstári tisztviselők közül az osztálygyülésen Fizély Sándor főmérnök, Pethe Lajos mérnök, Dr. Tóth Gábor báoyamüorvos és Kováts Gyula szertárnok vettek részt.

Gyászhir. Súlyos csapás érte b. Kováts Géza -nagybányai bányafőmérnököt, neje: Domahidy Ida elhunytával. A nemes nő, a jó feleség, a szerető édes anya hosszas, évek óta tartó betegséggel küzdött, mig a jótékony halál megváltotta szenvedéseitől. A család gyászjelentése következő : Járdánházi és berenczei Kováts Géza mint férj; Adrienne és Guszti gyermekei; testvérei: Irén özv. alcsernátoni Damokos Lászlóné családjával ; Hedvig, járdánházi és berenczei Kováts Jenőné férjével cs családjával: Victor nejével széki gróf Teleki Blankával és családjával; sógornője: özv. járdánházi és berenczei Kováts Sándorné szentkatolnai Cseh Mária családjával; gyámtestvérei: kürthi Csaba Adorján; Margit özv. Turmann Olivérné; Ilona mezömadarasi Madarassy Dezsöné családjaikkal; valamint az összes rokonság nevében is, lemondásteljes fájdalommal tudatják, hogy a legjobb feleség, legjobb anya, szerető testvér, sógornő és rokon, járdánházi és berenczei Kováts Gézáné született domahidai Domahidy Ida életének 48-adik, boldog házasságának 22-edik évében, hosszas szenvedés és az üdvösségünkre rendelt szentségek buzgó felvétele után, e hó 21-edikén esti 9 órakor visszaadta lelkét Teremtőjének, Felejthetetlen halottunk hült tetemét a róm. kath. egyház szertartásai szerint e hó 23-adikán d. e. 7S12 órakor fogjuk a Gellért-utcai családi háztól utolsó nyugvóhelyére kisérni. Az engesztelő szentmise-áldozatot jóságos leikéért 24-edikén d. e. 10 órakor fogjuk az Urnák bemutattatni. Nagybánya, 1911. évi julius 21 én. Örök áldás lebegjen emlékezetén!

Bajfaluban e hó 17-én tűz volt, Fett Gábor háza égett le teljesen. Ezen kívül kigyult egy távol eső másik ház is. Dr. Makray Mihály nagybányai polgármester éppen ott időzvén, maga vezette az oltást s fáradhatatlanul munkálkodott a tűz lokalizálásán, a miben erős segítségére voltak Asztalos Gábor pénzügyőri fővigyázó és Pavlik Ferenc szemlész. így a lakosság is belelelkesedett az oltásba s nagyobb bajtól sikerült a községet megmenteni.

Gyilkosság. Flórián Kosztin munkás gyalogszerrel ment Nagybányára munkát keresni. Vele volt fiatal felesége is, aki úgy látszik nem túlságosan szívlelhette a kissé már vénülő embert: Útközben jól beszeszelhettek, mert Giródtót falu határában már elnyomta Flóriánt az álom s lefeküdt a mezőn. Hamarosan elaludt s az est homályában valaki agyba-főbe verte, szúrta. A mezei munkások találták meg másnap a szerencsétlent hatalmas vértócsában. Támadójáról közelebbi felvilágosítást nem tudott adni. Beszállították Felsőbányára. A legérdekesebb, hogy a fiatal menyecskének hült helye lett. A csendőrségnek alapos gyanúja volt, hogy az asszony keze is belejátszott a dologba, azért körözték és kézre is keritettéK. Most a szatmári ügyészségen tartják fogva, mert valószínű, hogy ő követte el a férjgyilkosságot, eddig ismeretlen szeretőjével együtt A szerencsétlen ember a felsőbányái kórházban már bele is halt sebeibe.

A nyaralók figyelmébe! A felsőbányái agyagipari termékek, mint igen szép formájú és kinézésű cserépvázák, tányérok, kulacsok, virág- és hamutartók csinos kivitelben és jutányosán kaphatók Lőrincz Márton fazekasmesternél (Fazekas-tér). A mester kéri a közönséget, hogy műhelyében a készítményeit tekintsék meg, hol megrendelést is lehet tenni

A polgári kör bálja f. hó 15 én folyt le szép sikerrel. Ám siker nem a polgári kör taggjaié, hanem a rendezőségé és főkép a helybeli és nyaraló intelligens közönségé, mely szép számban jelent meg a mulatságon. Még a polgári kör választmánya is legnagyobb részt távoltartotta magát és csodálkozva kérdezték különösen az idegenek, hogy hol vannak a polgárok, hol az összetartás, hol az érdeklődés ? Azok azért akik ott voltak, jól mulattak és egy kellemes este emlékével távoztak. A bálanyai tisztet Farkas Jenőné úrnő töltötte be, kit megjelenésekor a bejáratnál a rendezőség fogadott egy gyönyörű virágcsokorral. A bálanya részére a rendezőség egy díszes lomb és virág sátort emelt s körülötte nagy hölgy és férfi társaság csoportosult. Kilenc óra után Adám Jóska kitűnő zenekara rázendített egy ropogós csárdásra s megkezdődött a tánc. Áz első négyest 20 pár tánczolta A mulatság jó hangulatban reggelig tartott. — Összes bevétel volt: 226 K 50 f. kiadás 193 K 48 f, tiszta jövedelem 33 K 2 f. Jegyeiket megváltották: Farkas Jenő 30 K, Kulik András 6 K, Kováts Gyula, Maresch József 4—4 K, Doroghy Sándor 3 K, özv. Vajcsuk Jánosné 2 K 50 f, Frink József, Holéczy Gyula, Nagy Mihály, Bodenlosz József, Hoffman Sámuel, Szabó Sándor, dr. Gács Józsefné, Szellemy László, Lévay Sándor, Szász Károly és Fridericü Géza 2—2 K. Felülfizettek : dr Tóth Gábor 5 K, dr Moldován Ferenc, Fizély Sándor és Tury István 3—3 K, Baudisz Jnnő. Lévay Lajos 2—2 K. Bónis Sándor, Sza- lay László, Kocsis Imre és Krassay József 1—1 koronát.

3 — 1218/1908. kgy. sz.

Legelőrendtartás

a Felsőbánya város tulajdonát képező közlegelő használata tárgyában.

1. §. Felsőbánya határában elterülő s a városi 46. és 945. sz. telekjegyzőkönyvben 1272 , 1347., 1348, 1349., 1351., 1352., 1353. hr. számok alatt a város tulajdonául feltüntetett, ösz- szesen 87 kát. hold, 581 □ öl kiterjedésű közlegelő és legelöerdö egész terjedelmében állandóan csak közös legeltetésre használható.

A közlegelőt vagy annak egy részét felosztani, vagy más művelési ág szerint használni még rövidebb időre is csak az 1894: XII. t.-c.

12. g-ában előirt miniszteri engedélylyel lehet.

2. § A közlegelő határai: Somoshegy, Bulát, Negyei és Tyuz és a kisbányai árokalja nevezetű erdők, továbbá a Leptes, Csilános, Sármá- sos, Kőrösös, Tilalmas nyáras, Csurka és Világos nevű erdőrészek. A legelőerdő határai: a Sitfa, Kőrösös erdő és a Fővölgy.

A közlegelő határai a vármegyei birtok- határjelzési szabályrendelet rendelkezései szerint állandó határjelekkel megjelölendök s úgy a határok, mint a határjelek épsége felett való felügyelet a városi hatóság kötelessége. Nevezetesen a városi hatóság minden tavaszszal köteles a határvonalakat és jeleket megvizsgálni s ameny- nyiben foglalást vagy határjelsértést lát fenforogni, köteles a helyreállítás és az esetleg szükséges megtorlás iránt az illetékes hatóságnál a törvényes lépéseket megtenni.

3. §• Egy-egy kihajtott számos állat után a legeltetési dijat évenkint a tanács előterjesztésére a városi képviselőtestület határozza meg.

4. § Az egész közlegelöre túlterhelés megakadályozása céljából legfeljebb csak összesen 240 drb számos marha hajtható ki. Ha túlterhelés mütatkoznék, az 1894. évi XII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 8.000—1894. számú rendelet 23. § a által előirt eljárás alkalmazandó.

5 §. Idegen községekben lakosok lábasjószágai csak akkor vehetők fel a legelőre, ha a városi lakosság által legeltetésre bejelentett állatlétszám a legelő használatára nézve abban megállapított maximális állatlétszámon alul marad.

6. 5 Minden jogosult köteles a legeltetési időszak kezdete előtt legkésőbb április hó 15-ig a városi hatóságnál bejelenteni, hogy mennyi állatot fog a legelőre bocsájtani.

7. §. A legeltetési dijak felerészben a legeltetés idejének kezdete előtt április hó 15-ig, felerészben julius hó l ig a városi pénztárosnál nyugta ellenében fizetendők le. Akik a legeltetési dijat a köteles határidőre le nem fizetik, állataikat a