Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-20 / 8. szám

Felsőbányái Hírlap

tartás végett a helybeli elöljárósággal közölni határozza. A bányakincstár bérlői által felajánlott évi 300 korona kárpótlást közgyűlés elfogadja, arról az ajánlattevőktől okmányszerü nyilatkozatot kér s kimondja, hogy az igy befolyt összeget a város kizárólag a járdák javítására és tovább fejlesztésére fogja fordítani.

5. Olvastatott Kerekes Ferenc kérvénye az állatorvosi állásra való megválasztása iránt.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal Kerekes Ferenc okleveles állatorvost a városi állatorvosi állás végleges betöltéséig helyettes városi állatorvosnak megválasztja s ezen időre is évi javadalmazását a 62,000—1909. sz. belügyminiszteri körrendelet értelmében a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatában megállapított 1400 K alapfizetésben, 300 K lakpénzben, a szokásos látogatási dijakban és husvizsgálati dijakban állapittatik meg.

6. Olvastatott a rendőrkapitány kérvénye a rendőrbiztosi állás rendszeresítése és betöltése iránt.

Gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a rendőrbiztosi állást, melynek szervezését a csendőrség létesítése esetére, vagy esetleg az 1912. évi költségvetés keretében tervezte, egyrészt a csendőrség behozatalának bizonytalan idejére való tekintettel, másrészt ezen állás betöltésének felmerült szükségessége folytán szervezi, azt pályázat utján betölti s a javadalmazását a 62,000—1909. sz. belügyminiszteri körrendelet értelmében 1400 K alapfizetésben, 300 K lakpénzben, a Xl-ik fizetési osztályban fokozatos előlépési joggal és nyugdíjjogosultságban állapítja meg. Éhez képest a szervezési szabályrendeletet a rendőrségre vonatkozó szakaszok épségben tartása mellett a következő szöveggel bővíti ki: Rendőrbiztos a rendőrkapitányi hivatal iktató, mutató és nyilvántartási könyveit vezeti, az időszaki jelentéseket és kimutatásokat elkészíti.

A rendőrkapitányt betegség, távoliét vagy másnemű akadályoztatása esetén az alábbi pontban foglalt korlátozással helyettesíti:

A rendőrbiztos a rendőri közigazgatási ügyekben mindig a rendőrkapitány utasításai szerint köteles eljárni, ha azonban az utasítástól eltérőleg, vagy ha utasítás nem adatván, önállóan jár el, intézkedéseiért maga felelős.

Különösen munkaköréhez tartozik: 1. Cselédügy vezetése és ellátása. 2. A vendéglők, szállodák, korcsmák, mulatóhelyek és a közrend feletti felügyelet. 3. A piaci rendészet ellátása, a táp- és élelmiszerek elárusítói feletti felügyelet. 4. A gazdátlan tárgyak nyilvántartása és azok feletti intézkedés. 5. A rendőrlegénység oktatása és rendbentartása tekintetében való segédkezés.

Végül közgyűlés kimondja, hogy ezen szabályrendelet módosításának törvényhatósági jóváhagyás végett való felterjesztésével egyidejűleg az állás betöltése iránt a pályázati hirdetmény beterjesztésével fog intézkedni.

7. Olvastatott Bodenlosz Sándor kérvénye a Petőfi-liget bérösszegének leszállítása iránt.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozatképen kimondja, hogy kérelmezőnek nem a liget területéből elvett rész utáni kárpótlásképen, mert a bérlet ezen feltétel mellett adatott ki a bérlőnek, hanem a liget területén folyó munkálatok által esetleg okozott károkért a 8. évtől a bérlet lejártáig a bérösszeg mellékjárulékait, vagyis 62 K 60 f összeget kivételesen elengedi.

8. Olvastatott bizottsági jelentés a gazd. ism. iskola költségvetéséről.

Közgyűlés a gazd. és pü, bizottságnak a gazd. ism. iskola építésének, berendezésének, szükséges területek felforgatásának s egyéb beruházásoknak költségvetését tudomásul veszi s kimondja, hogy ezen munkálatokkal egyidejűleg a vágóhidat, hol felsőbb hatóság által elrendelt építkezést kell végrehajtani, továbbá a vásárteret is rendezni fogja és a vízvezetéket a Kapnik-utcában felvezeti s mindezen építkezésekhez a kölcsönt a gazdasági ismétlő iskolához szükséges kölcsön összegével együtt fogja felvenni és az egész kölcsön összegét ezen négy szükséglet fedezésére a végleges költség- vetések beterjesztése után fogja megállapítani. Addig is közgyűlés felhatalmazza tanácsot, hogy a gazdasági ism. iskolánál szükséges kisebb munkálatokat, u. m. forgatást, ültetést, bekerítést, stb, melyek a jelen időszakhoz vannak kötve, foganatosítsa és ezekre szükséges költségeket a gazdasági pénztártól előlegezze. A gazd. ismétlő iskola gyakorlati oktatásának tárgyait közgyűlés a következőkben állapítja meg: 1. konyha- esetleg virágkertészet, 2. gyógyító növények termesztése, 3. gyü- mölcsészet minden ágazata, 4. szőlészeti méhészet, 6. selyemhernyó tenyésztés, 7. gazdasági háziipar, 8. növénytenyésztés szántón és réten, 9. rétek kezelése, 10. legelők ápolása,

11. tűzifa tenyésztés. A félholdon gyakorlandó gyümölcsészetben a faiskola és oltványok csak oly mennyiségben fognak telepíttetni, amennyiben az a gyakorlati tanításhoz szükséges és hogy a városi területek beültetése azokból legyen foganatosítható, nem pedig értékesítésre is, miután az állami csemetekert szolgál e célra, mellyel a város versenyezni nem kíván

9. Olvastatott Stiblarik Erzsébet illetőségi ügye.

Közgyűlés a tanács határozatával egy- hangzóan határozatilag kimondja, hogy Stiblarik Erzsébet felsőbányái illetőségét elismeri, mert nevezett Nyíregyházán Stiblarik Mária özv. Polereczki Lajosnétól házasságon kívül született ugyan, azonban nevezett nő az 1886. évi XXII. t.-cz. 6. §-a alapján férje után szerzett illetőségét újabb férjhezmeneteléig, esetleg újabb illetőséae megszerzéséig megtartja. Mivel nevezett nő sem újból férjhez nem ment, sem máskép uj illetőséget nem szerzett, felsőbányái illetőségét megtartotta.

10. Olvastatott Háder Ferenc kérvénye 14 napi szabadság iránt.

Közgyűlés a kért szabadságot kérelmezőnek f. hó 14-től kezdődőleg megadja s a pénztárnoki helyettesítéssel Münnich Sándor gazd. tanácsnokot bízza meg.

Különfélék.

Cáfolat. A „Nagybányai Hírlap“ f. évi április lG-iki számában megjelent azon közlemény, mely szerint a „Felsőbányái Hírlap“ hetilappá alakul „Felsőbánya“ címmel és hogy szerkesztője Farkas Jenő polgármester lesz, nem felel meg a valóságnak s az a jelenlegi szerkesztő és laptulajdonos-kiadó tudta és beleegyezése nélkül lett közzétéve. Ellenben a jelenlegi szerkesztő még ez évben megszerezni szándékozik a lap tulajdonjogát és igy az a fölötti kizárólagos rendelkezési jogot, melylyel kapcsolatban régi címének fentartása mellett valószínűleg hetilappá fog alakulni.

Személyi hírek. dr. Csausz Károly főorvos és Háder Ferenc pénztárnok nehány napra Budapestre utaztak. Gerő Gyula bányamérnök és Bay Károly rendőrkapitány szabadságukról haza érkeztek. Lovag Ember Károly budapesti nőképzői igazgató és Ember Péter petrozsényi anyagraktári főnök Felsőbányán tartózkodtak.

Kerekes Ferenc, helyettes városi állatorvos folyó hó 19-én az esküt letette és állását elfoglalta.

ideig egyedül, mert látogatója akadt. Az öreg’ komor Vadier jött fel hozzá, a jakobánus klub egyik megalapítója, aki valami iratot hozott. Az öreg Vadier szűkszavú ember volt, hamarosan elintézték hát a dolgukat. De Camille még nem eresztette el a vendégét. Egy pohár bort erőltetett rá, azután vallatni kezdte.

— Ott voltál a kivégzésnél ?

— Ott voltam.

— Na, hogy ment? Mit csináltak az államférfiak ?

Vadier felhúzta a vállát.

— Várták, amig rájuk kerül a sor. Közben pedig énekelték a MarselJaiset.

— Ne mondd ? A Marselaiset énekelték ? Persze gúnyosan ?

■— Azt nem. Egészen komolyan énekelték. Attól a pillanattól fogva, hogy a börtönt elhagyták, mindig énekeltek.

Camille elhallgatott egy pillanatra. Azután ! tovább kérdezősködött.

— Nagyon meg voltak ijedve ?

— No, azt nem. Meg kell adni nekik, hogy úgy haltak meg, mint derék republikánusok. Egész éjjel vitatkoztak a lélek halhatatlansága felett, ma reggel pedig egyik sem reszketett.

— A nép szidalmazta őket ?

— Csak úgy, mint rendesen. Legfeljebb a Gréve-téren volt egy kis incidens.

— Micsoda incidens ?

— Valami átkozott royalista koszorút akart dobni nekik, de lefogták.

— Hogy mondod ? — Koszorút akart dobni nekik. De nem sikerült.

— Dehogy ! Rögtön lefogták.

— A koszorút is elvették tőle ?

— Azt is.

— Milyen koszorú volt ?

— Hervadt mezei virágokból készült koszorú volt. A royalista, úgy látszik magával hozta vidékről. Különben a szaliagon is ez állott: A Gironde departement utolsó üdvözlete képviselőinek.

Camille lehajtotta a fejét.

— A Gironde departement utolsó üdvözlete ... de hiszen azt mondtad, hogy royalista dobta.

— Annak tartottuk. Sokat nem tudtunk meg róla, mert amikor hozzányúltak, főbe lőtte magát.

Camille még szeretett volna részleteket megtudni, de Vadier úgy vélekedett, hogy már elég szót pazaroltak a halottakra. Ezért felkelt, ajánlotta magát és elment.

Mikor Lucille visszatért a szalonba, először nem látta a férjét. Csak egy pillanat múlva vette észre, hogy Camille összegubbaszkodva ül egy karosszékben és maga elé bámul.

— Mi az, Camille ... mi bajod — kérdezte megijedve.

Camille ekkor magához szorította a nőt és az ajakát kereste. De nem válaszolt. Azután csüggedten leeresztette a karját.

— Mi bajod ? — ismételte a nő most már komoly aggodalommal.

A fiatal ember összeborzongott.

— Nem tudom — vallotta be. De olyan különös érzésem van. Azt hiszem, hogy félek.

— Félsz ? De hát kitől ?

Halkan, suttogva hangzott a válasz:

— A girondiaktól.

— Azoktól, akik meghaltak?

— Igen, azoktól. Ó, Luciile, a halott ellenség rettenetes. Amig él, támadhatom, legyőzhetem, vérpadra vihetem. De amikor már a feje lehullott, akkor egyszerre ö lesz az erősebb.

— Lázban beszélsz, Camille. Orvost hivatok.

Camille fölugrott. Szeszélyes, ingerlékeny

természete egyszerre áttört. Majdnem sirt a dühtől, hogy nem értik meg.

— Hát nem beszélek világosan? Hát nem érted meg, hogy a halott Gironde veszedelmesebb ellenfél, mint az élő volt? Amig éltek, azt mondhattam, árulók voltak, gazemberek voltak, meg kell halniok. De mit mondjak most, amikor már meghaltak ? Amikor meghaltak, mialatt a Marseillaiset énekelték. Mit mondjak most én ? És mit fognak mondani a vidéken, ahol félrevezették a közvéleményt? Mit követeljünk most rajtuk, amikor nincsenek többé ?

— Mindenki tudja, hogy nektek van igazatok — csendesítette az asszony.

— Nem igaz — csattant fel Camille. Nem igaz. Koszorút akartak dobni nekik, amikor a guillotinre mentek. Hervadt virágokból való koszorút, A Gironde departement utolsó üdvözlete ... azt hiszed, nem tudom, hogy ez mit jelent? Azt hiszed, nem tudom, hogy a Gironde departementben ma ünnepelni fogják őket ? Hősökké teszik meg őket — vértanukká. És mi tehetetlenek vagyunk, mert hiszen már meghaltak. Ó, micsoda nyomorúság. Azt hittem, örömnapom lesz, amikor ellenségeim vérpadra lépnek. És most érzem, hogy félek tőlük. Igen, félek tőlük. Sohasem féltem tőlük ennyire, mint most.

— De hát hogy jutottak egyszerre eszedbe ezek a rémképek?

— Egy pillanat alatt jutottak eszembe. Mi-