Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-06 / 7. szám
Felsőbányái Hírlap Kirándulás Felsőbányára. Április hó 9-én, rósz idő esetén 17-én Rumpold József Nagybányáról a Központi szállodából, a felsőbányái Korona szállodába, melynek nagy étterme ujjonan díszesen ki lett festve s megnyitva, kirándulást rendez és délután 2 órától éjfélig automobil járatot fog a vendégek rendelkezésére berendezni. Az ut fel vagy vissza 1—1 korora személyenként. Ezen alkalomra kitűnő ételekről és tájborokról, kőbányai sörről gondoskodva lesz. A zenét Adam Józsi zenekara fogja szolgáltatni. Ugyancsak 9-én este fogja Rád Ruben felnőtt növendékeinek táncvizsgáját tartani a szálloda dísztermében. Számos látogatást kér Rumpold József vendéglős. A szatmári gyorsvonatok a keleti pályaudvarra fognak befutni. A magyar államvasutak májusi menetrendjében nevezetes változás lesz. A Budapestről Erdélybe s Erdélyből Budapestre érkező gyorsvonatok, melyekhez Püspökladányon a szatmári gyorsvonatok csatlakoznak, május első napjától kezdve újra a keleti pályaudvarból indulnak, illetve oda érkeznek. Ugyanekkor a szatmári és az erdélyi személyvonatok útirányát is megváltoztatják; ezek a vonatok május elsejétől a nyugati pályaudvarról indulnak, illetőleg oda érkeznek, mert nem Rákosujszászon, hanem Cegléden át fogoak közlekedni. Legközelebbről érinti városunkat ez a változás, hogy Felsőbányáról május 1-től kezdve egész évben fog este 7 órakor egy vonat Nagybányára indulni s igy menetrendünk semmi kívánni valót nem hagy maga után. A nagysomkuti kéviselöválasztók összeírását Felsőbányán és Kapnikbányán március 30-án eszközölte az összeíró bizottság Brummer Károly földbirtokos elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak a hivatalból: Weisz Jenő, Komoróczy Péter és Sabányi Nándor körjegyzők, Szerafin Elemér Smak László bizottsági tagok. A Nagybányai Hírlapot az Országos bányászati és kohászati egyesület nagybányai osztálya hivatalos lapjául fogadta el. A lap a legközelebbi számtól kezdve állandó rovatot nyit a bányászatnak és minden nevezetesebb mozzanatról értesíteni fogja olvasóit. 20.850,700 lélek Magyarországon. Ennyit mutat ki a várva-várt statisztika. Ebből az anyaországra 18.231,400 lélek jut. Horvát-Szlavon- országra 2.619,300. Tehát Magyarország 1.596,000- rel szaporodott. Az előbbi évtizedek statisztikája kedvezőbb volt. A közölt adatokból kitűnik, hogy a népszámlálás a magyar birodalom területén közel 700,000 emberrel kevesebbet talált, mint amennyire a természetes népszaporodás adataiból következtetni lehet. Szatmárvármegye népessége. A népszámlálás eredményei szerint vármegyénk néppessége ma 361.030 lélek, tiz év előtt 340.680 a szaporodás tehát 20.341. vagyis %. Szatmárnémeti város lakossága 26.881- röl 34.643-ra szaporodott vagyis 7762 lélekkel, °/0-ban 29,9%-kai. Földrajzilag véve tehát a dolgot az egész megye lakossága Szatmárral együtt 395.673. Vagyis kerekszámban négy- százezer. A nagybányai festőiskola. A nagybányai festő szabad iskola a jövő hónapban nyílik meg s költözik a város által épített műtermekbe. A festőiskola vezetői ez évben is Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János mesterek lesznek. A felsőbányái lakbérrendezés ügyében örvendetes fordulat állott be, amennyiben a pénz- ügyministerium a város felebbezése folytán Dar- nay József számtanácsost küldötte ki az itteni szomorú lakásviszonyok tanulmányozására. A városi tanács ugyanis kérte a ministeriumot, hogy a 7-ik lakbérosztályba sorozott várost legalább az 5-ik osztályba tegye át. A kikül dött számtanácsos tényleg meggyőződött a kérelem indokoltságáról s igy most úgy a városi, mint állami tisztviselőknek alapos a reményük, hogy az 5-ik lakbérosztályba kerülnek. A szatmári gazdasági egyesület kiállításán való részvétel módozatainak megbeszélésére Nagybányán közös értekezlet volt folyó hó 4-én dr, Makray Mihály polgármester elnöklete alatt. Városunkból az értekezleten Farkas Jenő polgár- mester és Bradofka Frigyes bányatanácsos vet- tak részt. Triesti általános biztositó társulat (Assicu- razioni Generali) Budapest, V., Dorottya-utcza 10. és 12. A »Közgazdaság* rovatában közöljük a triesti általános biztositó társulat (Assicurazioni Generali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e czélból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t., baleset- és szavatossgái biztosításokat az első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiztosilásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a »Minerva« általános biztositó részvénytársaság számára. A felsőbányái ügynökség: Bóth Lázár, Dimand Károly. Pályázati hirdetés. A stubnyafürdői állami tanitóképzö-intézet első osztályába a jövő tanévre 35—40 növendék fog részint küniakó, részint kedvezményes bennlakó növendékül felvétetni, Az első osztályba folyamodhatnak azon ép testű, egészséges növendékek, kik a gimnázium, reáliskola és polgári iskola négy alsó osztályát elvégezték. A kérvények a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz cimzendők és folyó évi május hó 31-ig alólirt igazgatósághoz ez idő szerint még Znióváraljára küldendők. Az 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványhoz a következő okmányok csatolandók: 1. Iskolai bizonyítvány a megelőző iskolai évről és az utolsó félévi értesítő. A tanév végével a szabályszerű iskolai bizonyítványok alóiirt igazgatóságnak azonnal bemutatandók, mert aki ezt elmulasztja, felvételre nem számíthat. 2. Születési bizonyítvány arról, hogy a folyamodó a megkövetelt 14. életévét betöltötte s a 18. évet még meg nem haladta. 3. Tiszti orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó semmi olyan testi fogyatkozásban nem szenved amelyek őt a tanítással járó foglalkozásban akadályoznák, látása, hallása és bészélőszervezete hibátlan. 4, Hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, részletesen bemutatva a szülők ingatlan birtoka, üzletük, iparuk, hivataluk vagy szolgálatuk után járó jövedelmük, esetleg a folyamodó magánvagyona. 5. Hiteles bizonyítvány a család- fenntartó polgári állásáról, a családtagok számáról, ezek életkoráról s arról, hogy közülök hány van szülői gandozás alatt. A segély minősége : a) teljes ingyen ellátás (lakás, étkezés, fűtés világítás); b) félingyenes ellátás (mely esetben a felvett növendék az előbbiekért 13 korona dijat tartozik fizetni); c) a bennlakás kedvezményében részesülők a teljes ellátásért havonként 26 koronát fizetnek. Aki ebbeli kötelességének a hó 10 első napja alatt eleget nem tesz, az intézetből kilépettnek tekintetik. Stubnyafürdő, 1911. április hó Párvy Endre igazgató. Az oberammergaui passió-játék. Virágvasár- napján, f. hó 9-én, az István Király Szálló bérlőtársaságának villamos színházában Nagybányán érdekes előadás lesz. E napon mutatják be ugyanis Gobeis Emil nagyhírű passió-játékát, melyet Zol- nay Arthur főreáliskolai tanár ültetett át magyar nyelvre. A darabot Szemesek I. fogja felolvasni, mig az előadást harmóniumon Sólyom Ferencz kiséri. Ki ne hallott volna valaha az oberammer- gaui hires passió-játékokról, melyeket minden tiz évben ismételnek meg s mely előadásokról az egész világ sajtója megemlékezik. E passiójátékoknak eredete századokra vezethető vissza. 1633-ban ugyanis nagy pestisjárvány dühöngött Oberammergauban. A rettenetes epidémia megtizedelte a község lakosságát s a szörnyű szo- rongattatásban a falu vénei szent fogadalmat tettek, hogy tiz évenkint passió-játékokat fognak rendezni. Tehát már 1633. óta hűségesen beváltják a község lakói ezen fogadalmat. Képzelhető, hogy a századokra menő gyakorlatból leszürődő hagyományok révén, melyet nemzedékek örökölnek nemzedékektő1, az előadás minő művészi tökéletességű. Nincs mindenkinek alkalma, hogy ez előadásokra a bajor hegyekbe utazzon, de sikerült az egész előadásról művészi kivitelű felvételekéi készíteni s igy a passiójáték szépségeiben csak úgy gyönyörködhetünk, akárcsak Oberammergauban volnánk. A virág- vasárnapi előadásra fölhívjuk olvasóink figyelmét. Régi foliánsokból. — Közli: Tury István. — Il dik Articulus. Minden Mester legény köteles a maga vándorlását a 3 esztendők alatt megszünet nélkül fólytatni és végezni. Aki pedig betegeske- kedése, vagy Szüleinek hirtelen halála miatt azt félbe hagyni ’s haza jönni kéntelenittetnék, minek utánna egéssége helyre állott, vagy házi dolgait rendbe szedhette, tartozik vándorlását továbbra is fójtatni. Ha pedig győzhetetlen akadályai miatt vagy egészen, vagy valami részben a vándorlástól dispenzáltatni kívánna, a Társaság egyetértésével a N. s. Magisztrátusnak jelentvén, onnan várhatíya feloldoztatását. 12-dik Ártikulus. A Vándorló Legény helybe érkezvén a szálló helyre (Herberg) mindgyárt másnap magát a Czéh mesternél jelenteni, ’s munkát kérni, az ajánlott műhelyt vonogatás nélkül elfogadni, maga kereszt, szabaduló és származása helyéről szólló leveleit, úgy utólsó Mesterétől hóll közelebb szóigáit kapott Kundschaftját a Czéh ládájába bétenni ’s azon helységben mulatósa ideje alatt ott tartani köteleztetik. Ha pedig munkát nem találna, a Társaság vagy Czéh tartozik utolsó Kúndschaftjára taxa nélkül feljegyezni hogy ott égy Mesterember se szűkölködött Legény nélkül azon időben. Ha pedig munkát találván bizonyos időtt azon helyben jó maga viselete mellett eltöltött, ’s tovább vándorólni szándékozna, nem lévén külömben semmi kifogás ellene minden a ládába bétett Levelei újjonnan adandó Kundschaftyával égyütt ingyen kiadattathatnak. 13 ik Ártikulus. Valamint a Maiszternek Legényét elbotsát- tani 1 frt büntetést alatt, úgy a Mester legénynek sem lészen szabad helyes és az elöljáróság előtt megvizsgálandó ok nélkül 6 holnapok vagy a közöttök kötött idő előtt elhagyni 2 heti bérének elveszítése alatt; Ha pedig az elöljáróság által helyben hagyható ok miatt, vagy pedig az ideje el telvén, a’ Legény vagy más idegen helybe, vagy azon városba más Műhelybe menni szándékozna — 2 héti felmondás után az első esetbe Levelei kiadása mellett, a Másodikba pedig előbbi Maiszterének attestátuma mellett elbotsáttathatik. 14- ik Ártikulus. Hatalom engedtetik a Magisztrátuális Co- misszárusnak hogy a szorosan megvizsgálandó környül állásokhoz képpest a vándórló legénynek azon Máiszterhez való mehetését kit az kíván és Máisztere is elfogadni kész, megengedhesse, annyival inkább, ha valamelyik Máiszter a Legényt maga költségén hozatta. 15- dik Articulus. Ha valamely legény vándórlása alatt különös úri szolgálatba lépett, ’s azután a Mesterségre vissza szándékozna, ekkor nem tsak az uraságtól nyert jó magaviseletéről való bizonyságlevelét, hanem azon kundschaftját is elő mutatni tartozik, melyet utóbbi Maiszterétől kapott, melyből kitessék — mimódon vált légyen meg utóbbi Máiszteritől. 16- dik Articulus. Egy mester Legénynek sem lészen szabad nyárba 10 télbe 9 óra után Máisztere házán kívül maradni, anyival inkább kívül hálni, a dologhoz szabandó büntetés alatt. Ha pedig Máisztere az olyan legénynek künmaradásait a Társaság gyűlésében felnem adná — vélle egy- fórmán büntetessen. 17- dik Ártikulus. A Korlielhétfüt tartani vagy más napokon is a dolgot kerülni, minden Mester Legénynek tilalmaztatik a környül állásokhoz képest fél vagy egéssz heti bérének elvesztése alatt. A Maiszterek is kik az ilyeneket feladni elmulal- tyák 2 R forintal büntetessenek. Ha pedig a Legény ezt többször tselekedné — árestomra büntetessék, a Ns. Magisztrátus által. 18- dik Ártikulus. Minden Mesterember a maga Legényével a hetibér felett a mint égyezhetik szabadságába hagyatik, hanem a Legényeknek tilalmaztatik azon megégyezni, hogy a munkát külömben felnem vállalják Maiszterektől mint a mennyibe ők öszve szövetkeztek. Az ilyenek mint Lázitók a Magisztrátusnak adattassanak által büntetések elvétele végett. 19- dik Articulus. A mester Legényeknek semmi különös Gyűlések nem lehetvén, a felsőbb rendeléseknél fogva, köteleztetnek minden fertály esztendei
