Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-02-24 / 4. szám
TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : Dc MOLDOVÁN FERENC | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére I Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá- 1 ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Kötelező koronaszámitás. Végre mégis csak rendet teremtenek nálunk is abban a nagy zavarban, melyet a forgalomból még mindig ki nem vont régi egyforintosok a koronaszámitásban okoztak. Az egyforintosok akadályozták a magyar kormányt, hogy a koronaszámitás kötelezettségére nézve törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Az osztrák kormány ugyan már évek előtt túltette magát azon az akadályon, melyet a közforgalomban levő egyforintosok a koronaszámitás elé gördítenek. Ott már évek óta törvényes jogaiba lépett a korona. Ezzel ha nyiltan nem is, de hallgatólagon megváltoztatta a forintot kétkoronás pénzdarabbá. Nem lehet azonban tagadni, hogy a kérdésnek ilyen megoldása kifogásolható ne volna. Azon az ezüstpénzen tényleg az áll, hogy egy forint, a képzeletet kell tehát igénybe venni, hogy két koronának tartsuk, s ha az állam azt mondja, hogy nincsen forint, az országban forintnak mint érvényes pénznek léteznie nem is szabad, sőt meg is bünteti azt, aki forintokért vásárol vagy elad, akkor az állam nem követi azt a szigorúan követendő igazságos eljárást, melyet tőle méltán el lehet várni. Helyesen cselekedtek tehát nálunk, hogy a koronaszámitás kötelezővé tételével vártak mindaddig, mig a forintot kiszoritják a forgalomból, amivel azonban nem azt akarjuk állítani, hogy helyes, miképp csak teszik kötelezővé az általános koronaszá- mitást. Sőt ellenkezőleg, az lett volna a helyes, hogy mihelyt kibocsátották a koronákat, azonnal bevonják a forintokat és igy most már régen hozzászoktunk volna a koronaszámitáshoz, amely eddig csak zavart okozottt és szélhámosságokra meg csalásokra szolgáltatott bőséges alkalmat. A mulasztást most azzal is pótolják, hogy szaporítják a váltópénzt. Nemcsak 15 millió két koronást, hanem azonfelül további 30 millió egykoronás ezüst pénzdarabot is veretnek, amivel véget vetnek annak az évek óta húzódó mizériának, melynek a nagyközönség a váltópénz elégtelensége miatt ki volt téve. Ez a hiány azonban még egészen pótolva most sem lesz. Eleget kellene tenni annak a minduntalan felhangzó kívánságnak is, hogy ötvenfilléres és ötfilléres érmeket is veressenek, mint amilyenekhez hasonló értékű váltópénzek a külföldön mindenütt forgalomban vannak. 20 év munkássága. Általános bevett s' okás, hogy valamely intézmény eredményes működésének 25 éves vagy negyedszázados évfordulóját megünneplik. Vannak azonban kivételek a munkaeredinényekben, gazdag működésnél nem várják be a 25 év leteltét. Ilyen kivételképen a felsőbányái takarék- pénztár részvénytársaság fennállását 20 év leteltével jubiláris évnek tartom és ebből az alkalomból az alábbiakban kimutatom 20 éves munkásságának fényes eredményét. Azt hiszem, hogy az összegyűjtött számadások úgy a részvényeseket, mint a betevőket is, egyaránt érdekelni fogják. Forgalmi kimutatás 1890. júliustól 1910. december 31-ig. Bevétel: Alaptőke ................... 40000 Alaptők e felemelve a tartalékalapból ................... 80000 120000 K — f Be tét-tőke............................. 5321949 » 41 » Váltó-tőke............................. 7711736 » 90 » Visszleszámitolt váltó-tőke . . 131809 » — » Hitelkötvény-tőke................... 3013562 » 90 » Zá log kölcsön tőke .... 290 » — » Folyó-számla előleg, értékpapír, különféle adósok és letéttőkék ................................. 1184465 » 51 » Vál tó-kamat . ........................ 236963 » 92 # Hit elkötvény-kamat .... 1052851 » 96 » Zálog kölcsön-kamat .... 29 » 80 » Késedelmi kamat................... 19101 * 63 » Fol yó-számla, előleg, értékpapír, letét-kamatok................... 33032 » 52 » Nyom tatvány, adótéritmény, ház és birtokbér és egyéb vegyesek 61804 » 01 » Ingatlan eladásból................... 2200 » — » Ké zből fizetett nyugdíj-alap _____150 » 05 » Ös szesen 18889947 K 61 f Kiadások: Betét-tőke................................. 4765796 K 31 f Ki fizetett betét-kamat . . . 12672 » 08 » Váltó-tőke............................ 7892830 » 22 » Visszles zámitolt váltó-tőke . . 131809 » — » Hitelkötvény-tőke................... 4325004 » 19 » Zá logkölcsön-tőke................... 290 » — » Folyó-számla előleg, értékpapír és letét tőke........................ 1184664 » 41 » Kezelés, nyomtatvány, bérek, perköltség, óvásdijak és egyéb vegyesek............................ 94746 » 46 » Fe lszerelésekre........................ 4004 > 09 » Adónemek és betét-kamat adó 130286 » 06 » Osztalék................................. 105980 » — » Folyó-számla, vált ó, értékpapír kamatok............................ 4190 » 24 > Az ember szive. — Irta: Atlas. — Sirt elhagyó szellemalakok kisértő óráján csend ül a lelkemre. Halotti mély csend . . . Künn a hegyekről lezugnak a hóviharok s végigvágják zimankós haragjukkal a völgyet. Sisteregve paskolják ablakomat s az megreszket. A torony órája zengve mondja, hogy ismét rövidebb lett egy darabbal az, amit hívnak életnek. S fáradtan érzem, mily hosszú egy óra is rab lelkemnek. De im’ lelkem ereje álmából, nyugalmából riad. Megcsendült rezgő nyelve a lélekharangnak s beletúrta magát a csillagtalan éjszakába. Sirt panaszosan, zokogott fájdalmasan. Meghalt valaki! .. . Meg ... Kettészakadt az élete; megállóit szivének verése ... Oh te szív, mely a vért hajszolva hajtod az erekben, vesztésednek mily nyoma van, kihűlésednek nagy jele a halálban! Sirt elhagyó szellemalakok kisértő óráján, gondolatok szárnyán, sebes vitorláján szállók a múltba. A teremtés munkájához. Ott állok a lét bölcsőjénél, az élet kezdeténél. Látom a teremtő Isten kezemunkáját, nézem az örök gondolattal sárból kimintázott embernek formáját. Még nincs benne élet. Hideg mozdulatlansággal áll. Az utolsó érintés hiányzik még. De ez is megtörtént. Az örök művész végső illetése. Kezét a sárszobor szivére tette és igy szólt: — A nagy gondolat, mely öröktől fogva élt bennem, íme megtestesült. Ez a titokzatosan élő, napfényes, színben játszó, hangba olvadó nagy világ. A virágok felduzzadt bimbója, az ég villámos haragja, madarak éneke, tücsök cirpelése, halvány hold ezüstös fénye, patak csevegése mind együtt... a nagy gépezet forog. Csak te állsz még ebben az egymást űző, taszító, hajtó valóságban mozdulatlanul teremtésem koronája, képem mása. De életre keltlek. A sziveden foglak. Ez lesz életed tengelye. Vele élsz, hijjával porrá lész. Indulj hát meg életadó vérfolyam s te szív jól hajtsd azt, mert az élet rugója vagy! És az a piciny kis husdarab elkezdett zakatolni. Milliók keblében. Ezredéveken át. Ma is. Es fog a nagy gép elakadásig. Jó helye van. Erős mellkas a vára, oldalcsontok a sánca. Innen tüzel, meleg, piros vért innen lövel. Ezt issza, ezt hajtja. Hajtja az agyba, a kézbe, a testnek végeibe. Hetvenszer dobban egy perc alatt, négyezerkétszázat üt egy órában s százezerszer kiáltja, naponkint: élet, élet... van még életi Élet, mely kiül az arcra piros rózsáiban. Elet, mely ott fénylik, az ember lelket kicserélő égvilágu szemeiben. Élet az ajkak mézében, a nyelv beszédes zenéjében. Élet, mely a váltakra erőt ruház, a kebelbe hősiséget, a karokba tevékenységet ád. Igen, élet.. . Nagy gondolatainkban is a szív lelkesülése lüktet. Szív szolgáltatja a nagy, szükséges kilendüléseket, a finom indításokat. Művészeket csak a szív nevel. Vértanúi csak a szívnek vannak. Nagy törekvések, honmentő harcok, hősi győzedelmek a szív sugallásaiból valók. Szív mozgatja a világot, munkája keretezi az életet. Szeretet a keret. Szeretet, mely a szívnek heve, értéke, virága. Szeretet, mely az agyagba gyúrt isteni szikrának kigyulladása. Mint a gravitáció a világtesteket, úgy tartja össze a szeretet az embereket. Igaz, hogy az ellenkezőt is tapasztaljuk. A meleg szeretet érzéketlenségbe, a ragaszkodás gyáva elhagyásba fordul át. Látunk sok iszapos, mocsárszagu, nemtelen érzést. Gyakran beleütközünk gyűlölködéstől letört kedélyű, irigységtől elcsigázott, tövises szavú emberekbe. Ezeknek a szivén pokolvár van. Rossz a' vérük. Betegek. A szív betegsége, a dékadencia pedig nem élet. Az élet gzeretetből való! Ezt kopogja a szív: élet, élet! .. . Tehát szeretet a szív munkája, szeretet az élet rámája. Nézem a munkát; a szeretet keretet mihez ád? Legelőször az irgalmasság müveit látom meg. Szemlélem a szeretet munkásait, akik kilépnek embert menteni. Akik fölszedik az utcák kövén elhagyott gyermekeket; összegyűjtik a bányákban, gyárakban lehervadt embereket; nevelik a magokra maradottakat s felkelni segítik a botlottakat. Ezek a nagy, meleg szivek léptetik föl a győzelmes tettet, az embert mentő szeretet műveit. Megérzik a nagy bajokban a nagy kötelességeket. Nem okoskodnak, hanem tesznek. Mert az okoskodó embernek megdermed a szive, megbénul a keze s a gondolataiból sírkövek lesznek. A