Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-24 / 4. szám

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : Dc MOLDOVÁN FERENC | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére I Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá- 1 ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Kötelező koronaszámitás. Végre mégis csak rendet teremtenek nálunk is abban a nagy zavarban, melyet a forgalomból még mindig ki nem vont régi egyforintosok a koronaszámitásban okoztak. Az egyforintosok akadályozták a magyar kormányt, hogy a koronaszámitás kötelezettségére nézve törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Az osztrák kormány ugyan már évek előtt túltette magát azon az akadályon, melyet a közforgalomban levő egyforintosok a koronaszámitás elé gördítenek. Ott már évek óta törvényes jogaiba lépett a korona. Ezzel ha nyiltan nem is, de hallgatólagon megváltoztatta a forintot kétkoronás pénz­darabbá. Nem lehet azonban tagadni, hogy a kérdésnek ilyen megoldása kifogásolható ne volna. Azon az ezüstpénzen tényleg az áll, hogy egy forint, a képzeletet kell tehát igénybe venni, hogy két koronának tartsuk, s ha az állam azt mondja, hogy nincsen forint, az országban forintnak mint érvé­nyes pénznek léteznie nem is szabad, sőt meg is bünteti azt, aki forintokért vásárol vagy elad, akkor az állam nem követi azt a szigorúan követendő igazságos eljárást, melyet tőle méltán el lehet várni. Helyesen cselekedtek tehát nálunk, hogy a koronaszámitás kötelezővé tételével vártak mindaddig, mig a forintot kiszoritják a forgalomból, amivel azonban nem azt akarjuk állítani, hogy helyes, miképp csak teszik kötelezővé az általános koronaszá- mitást. Sőt ellenkezőleg, az lett volna a helyes, hogy mihelyt kibocsátották a koro­nákat, azonnal bevonják a forintokat és igy most már régen hozzászoktunk volna a koronaszámitáshoz, amely eddig csak zavart okozottt és szélhámosságokra meg csalásokra szolgáltatott bőséges alkalmat. A mulasztást most azzal is pótolják, hogy szaporítják a váltópénzt. Nemcsak 15 millió két koronást, hanem azonfelül további 30 millió egykoronás ezüst pénzdarabot is veretnek, amivel véget vetnek annak az évek óta húzódó mizériának, melynek a nagyközönség a váltópénz elégtelensége miatt ki volt téve. Ez a hiány azonban még egészen pótolva most sem lesz. Eleget kellene tenni annak a minduntalan felhangzó kívánság­nak is, hogy ötvenfilléres és ötfilléres ér­meket is veressenek, mint amilyenekhez hasonló értékű váltópénzek a külföldön mindenütt forgalomban vannak. 20 év munkássága. Általános bevett s' okás, hogy valamely in­tézmény eredményes működésének 25 éves vagy negyedszázados évfordulóját megünneplik. Van­nak azonban kivételek a munkaeredinényekben, gazdag működésnél nem várják be a 25 év le­teltét. Ilyen kivételképen a felsőbányái takarék- pénztár részvénytársaság fennállását 20 év le­teltével jubiláris évnek tartom és ebből az alka­lomból az alábbiakban kimutatom 20 éves mun­kásságának fényes eredményét. Azt hiszem, hogy az összegyűjtött számadások úgy a részvényese­ket, mint a betevőket is, egyaránt érdekelni fogják. Forgalmi kimutatás 1890. júliustól 1910. december 31-ig. Bevétel: Alaptőke ................... 40000 Alaptők e felemelve a tartalék­alapból ................... 80000 120000 K — f Be tét-tőke............................. 5321949 » 41 » Váltó-tőke............................. 7711736 » 90 » Visszleszámitolt váltó-tőke . . 131809 » — » Hitelkötvény-tőke................... 3013562 » 90 » Zá log kölcsön tőke .... 290 » — » Folyó-számla előleg, értékpapír, különféle adósok és letét­tőkék ................................. 1184465 » 51 » Vál tó-kamat . ........................ 236963 » 92 # Hit elkötvény-kamat .... 1052851 » 96 » Zálog kölcsön-kamat .... 29 » 80 » Késedelmi kamat................... 19101 * 63 » Fol yó-számla, előleg, értékpapír, letét-kamatok................... 33032 » 52 » Nyom tatvány, adótéritmény, ház és birtokbér és egyéb vegyesek 61804 » 01 » Ingatlan eladásból................... 2200 » — » Ké zből fizetett nyugdíj-alap _____150 » 05 » Ös szesen 18889947 K 61 f Kiadások: Betét-tőke................................. 4765796 K 31 f Ki fizetett betét-kamat . . . 12672 » 08 » Váltó-tőke............................ 7892830 » 22 » Visszles zámitolt váltó-tőke . . 131809 » — » Hitelkötvény-tőke................... 4325004 » 19 » Zá logkölcsön-tőke................... 290 » — » Folyó-számla előleg, értékpapír és letét tőke........................ 1184664 » 41 » Kezelés, nyomtatvány, bérek, perköltség, óvásdijak és egyéb vegyesek............................ 94746 » 46 » Fe lszerelésekre........................ 4004 > 09 » Adónemek és betét-kamat adó 130286 » 06 » Osztalék................................. 105980 » — » Folyó-számla, vált ó, értékpapír kamatok............................ 4190 » 24 > Az ember szive. — Irta: Atlas. — Sirt elhagyó szellemalakok kisértő óráján csend ül a lelkemre. Halotti mély csend . . . Künn a hegyekről lezugnak a hóviharok s végigvágják zimankós haragjukkal a völgyet. Sisteregve paskolják ablakomat s az megreszket. A torony órája zengve mondja, hogy is­mét rövidebb lett egy darabbal az, amit hívnak életnek. S fáradtan érzem, mily hosszú egy óra is rab lelkemnek. De im’ lelkem ereje álmából, nyugalmá­ból riad. Megcsendült rezgő nyelve a lélek­harangnak s beletúrta magát a csillagtalan éj­szakába. Sirt panaszosan, zokogott fájdalmasan. Meghalt valaki! .. . Meg ... Kettészakadt az élete; megállóit szivének verése ... Oh te szív, mely a vért hajszolva hajtod az erekben, vesztésednek mily nyoma van, ki­hűlésednek nagy jele a halálban! Sirt elhagyó szellemalakok kisértő óráján, gondolatok szárnyán, sebes vitorláján szállók a múltba. A teremtés munkájához. Ott állok a lét bölcsőjénél, az élet kezdeténél. Látom a teremtő Isten kezemunkáját, nézem az örök gon­dolattal sárból kimintázott embernek formáját. Még nincs benne élet. Hideg mozdulatlanság­gal áll. Az utolsó érintés hiányzik még. De ez is megtörtént. Az örök művész végső illetése. Kezét a sárszobor szivére tette és igy szólt: — A nagy gondolat, mely öröktől fogva élt bennem, íme megtestesült. Ez a titokzatosan élő, napfényes, színben játszó, hangba olvadó nagy világ. A virágok felduzzadt bimbója, az ég villámos haragja, madarak éneke, tücsök cirpelése, halvány hold ezüstös fénye, patak csevegése mind együtt... a nagy gépezet fo­rog. Csak te állsz még ebben az egymást űző, taszító, hajtó valóságban mozdulatlanul terem­tésem koronája, képem mása. De életre kelt­lek. A sziveden foglak. Ez lesz életed tengelye. Vele élsz, hijjával porrá lész. Indulj hát meg életadó vérfolyam s te szív jól hajtsd azt, mert az élet rugója vagy! És az a piciny kis husdarab elkezdett za­katolni. Milliók keblében. Ezredéveken át. Ma is. Es fog a nagy gép elakadásig. Jó helye van. Erős mellkas a vára, oldalcsontok a sánca. Innen tüzel, meleg, piros vért innen lövel. Ezt issza, ezt hajtja. Hajtja az agyba, a kézbe, a testnek végeibe. Hetvenszer dobban egy perc alatt, négyezerkétszázat üt egy órában s százezerszer kiáltja, naponkint: élet, élet... van még életi Élet, mely kiül az arcra piros rózsáiban. Elet, mely ott fénylik, az ember lelket kicserélő égvilágu szemeiben. Élet az ajkak mézében, a nyelv beszédes zenéjében. Élet, mely a vál­takra erőt ruház, a kebelbe hősiséget, a karokba tevékenységet ád. Igen, élet.. . Nagy gondolatainkban is a szív lelkesü­lése lüktet. Szív szolgáltatja a nagy, szükséges kilendüléseket, a finom indításokat. Művészeket csak a szív nevel. Vértanúi csak a szívnek van­nak. Nagy törekvések, honmentő harcok, hősi győzedelmek a szív sugallásaiból valók. Szív mozgatja a világot, munkája keretezi az életet. Szeretet a keret. Szeretet, mely a szívnek heve, értéke, virága. Szeretet, mely az agyagba gyúrt isteni szikrának kigyulladása. Mint a gra­vitáció a világtesteket, úgy tartja össze a sze­retet az embereket. Igaz, hogy az ellenkezőt is tapasztaljuk. A meleg szeretet érzéketlenségbe, a ragaszkodás gyáva elhagyásba fordul át. Lá­tunk sok iszapos, mocsárszagu, nemtelen érzést. Gyakran beleütközünk gyűlölködéstől letört kedélyű, irigységtől elcsigázott, tövises szavú emberekbe. Ezeknek a szivén pokolvár van. Rossz a' vérük. Betegek. A szív betegsége, a dékadencia pedig nem élet. Az élet gzeretetből való! Ezt kopogja a szív: élet, élet! .. . Tehát szeretet a szív munkája, szeretet az élet rámája. Nézem a munkát; a szeretet keretet mi­hez ád? Legelőször az irgalmasság müveit látom meg. Szemlélem a szeretet munkásait, akik kilépnek embert menteni. Akik fölszedik az utcák kövén elhagyott gyermekeket; összegyűj­tik a bányákban, gyárakban lehervadt embe­reket; nevelik a magokra maradottakat s fel­kelni segítik a botlottakat. Ezek a nagy, meleg szivek léptetik föl a győzelmes tettet, az em­bert mentő szeretet műveit. Megérzik a nagy bajokban a nagy kötelességeket. Nem okos­kodnak, hanem tesznek. Mert az okoskodó embernek megdermed a szive, megbénul a keze s a gondolataiból sírkövek lesznek. A

Next

/
Thumbnails
Contents