Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-11-17 / 23. szám

Felsőbányái Hírlap mások felett hatalmat, ne tűrjön meg végre­hajtó, igaztalan, felületes jelentéseket. A tanítás iránti részvétlenség és figyel­metlenség mindenkor annak jeléül vehető, hogy a tanítás vagy idő előtti, vagy idő utáni. Az előkészítő, első osztály a legügye­sebb tanítót igényli. Azon elszigeteltségben, melyben a ta­nító élete foly, azon csekély hatás mellett, melyet környezete szellemének emelésére gyakorol, szükségkép lélekölő egyforma­ságba kell esnie, ha csak önmaga fönn nem tartja s nem emeli szellemi életét önműve­lődés által. De nem azon önművelődés ér­tendő itt, mely a tanítót saját hivatásától eltéríti, hanem az, mely őt abban meg­tartja, mely őt abba mélyebben bevezeti. * * * A tanító személye ellen szított bizal­matlanság lassanként a tanítványok szivébe is átszármazik és elégséges arra, hogy a tanitó legnemesebb törekvései sikertelenek legyenek. A méltányló elismerés legalkalmasabb mód élénk tevékenységre indítani a képzett tanítót. A buzgó, lelkiismeretes és derék ta­nitó ösztönt és vigaszt merít annak tuda­tából, hogy van felette, van az iskola fe­lett valaki, ki az ő tevékenységét s annak eredményeit figyelemmel kisérni, méltányolni, kételyeit tanácsaival és utasításaival elosz­latni, küzdelmeiben öt támogatni s védeni hivatva van, * * * A jól beosztott és felszerelt iskola a nevelés és tanítás jól sikerülüsének is egyik fő feltétele. A tanításhoz és tanuláshoz a tanszer­készlet oly elengedhetlenül szükséges, hogy azok hiányában a legderekabb tanitó csak kétes eredményt mutathat fel. A már meg nem felelő tanitó, a rósz iskolai beosztás és felszerelés-hiány egy ge- neratiot tesz tönkre. Különfélék. Személyi hír. Szonfag Farkas debreczeni m. kir. iparfelügyeiő városunkban időzött s Farkas Jenő polgármester vendége volt. A bányászat köréből. A pénzügyminiszter Hegedűs Zoltán selmeczbányai bányászati akadé­miai tanársegédet segédmérnökké nevezte ki, Török Ferenc felsőbányái bányamérnököt az aknaszlatinai főbányahivaíaihoz, Pethe Lajos nagybányai veresvizi segédmérnököt a felsőbányái bányahivataihoz helyezte át. Dr. Földes Béla országgyűlési képviselő leg­közelebb Nagybányán a Teleki-társaság estélyén felolvasást fog tartani. Hymenhir. Dr. Kilián Géza honvédelmi mi­niszteri segédfogalmazó Budapestről, f. hó 19-én tartja esküvőjét Szőke Ilona urhölgygyel Kiskun­félegyházán. Esküvő. Jékly Károly tanitó leányát Olgát Öscsanádról, f. hó 15-én vezette oltárhoz Felső- | bányán Mozer Gyula postatiszt Monyorókerékrői. Uiszemie. Farkas Jenő polgármester Kacsó Károly nagykároiyi műszaki tanácsossal f. hó 3-án a mármarosi állami utat, f. hó 4-én a felső- j bánya—nagybánya—nagysomkuti állami utat vizs- , gálták meg s egyúttal a kavicsátvételt foganato­sították. Jubileum. E hó 13-án volt 25 éve annak, hogy Révész Nagybányán működik szakadatlanul. A presbitérium elhatározta, hogy e napon gy ülést tartanak és ebédet rendeznek a tiszteletére. A lelkész csak az utolsó perczekben tudta meg, hogy mi készül. A gyűlés vasárnap d. e. isten­tisztelet után volt, 11 órakor a lelkészlakon, hol a presbyterium teljes számban összegyűlt. A napirend fölvétele előtt Szabó Adolf felügyelő szólalt föl s hosszabb beszédben emlékezett meg a jubilánsnak eredményes működéséről s az egyház nevében áldást, szerencsét kívánt a sze­retett lelkésznek. Révész nagyobb beszédben válaszolt, megemlékezve a 25 év történetéről, csoportosította egyes főbb dolgok szerint annak váitozásait, mintegy részletes beszámolót tartott, melynek alapján hozzuk mi is a nevezetesebb mozzanatokat. Beszédét azzal végezte, hogy magának nem tulajdonit semmit sem, hanem elsősorban Istennek, akitől jő minden áldás, az­után pedig a hívek szeretetének, odaadó támo­gatásának, akik minden szép és jó iránt nemes érzékkel bírtak minden időben. Gyűlés után villásreggeli volt a lelkészlakon, majd közös ebéd az István Király szállóban, hol Soltész Eleméren, a testvéregyház lelkészén és a csa­ládon kivül kizárólag az egyháztanács gyűlt össze. Az ebéden tizenheten vettek részt. A menü a következő volt: 1. Ragou leves. 2. Hal. Kecsege és tok. 3. Sült csirke. 4. Borju-frikandó. Compot és salátával. 5. Torta és almás rétes. 6. Gyümölcs, sajt, fekete kávé. Egy és ya óra­kor kezdődött az ebéd s a harmadik fogás után Szabó Adolf felügyelő emelkedett szólásra, szép beszédben köszöntve föl az ünnepeltet. Utána Révész János az elöljáróságot és az egyháztaná­csot éltette, kifejezvén hálás köszönetét a sok jóért, amivel iránta 25 éven át voltak. Soltész Elemér a ref. egyház nevében mondott köszön­tőt Révészre, aki Soltészt és egyházát viszont felköszöntötte. Ezenkívül számos más köszöntő hangzott még el, igy tósztokat mondtak: Fülöp Andor gondnok a lelkészre és családjára, Szokol Pál presbyter Eudoba Gusztáv kiérdemült egy­házi felügyelőre, Soltész Révésznére, akit idő­közben szintén meghívtak és elhoztak az ebéd­hez ; Szabó Adolf Alexy Kornélra, Fülöp Andor Szabó felügyelőre, Hullán János az ünnepeltre, Révész a vidéki presbyterekre. A kedélyes tár­saság egész az esti órákig együtt volt. Az ebéden a lelkészcsalád részéről Révészné és Riszdorfer Imre, a lelkész testvére vettek részt. Az ünnepi ebéden résztveltek táviratilag üdvözölték Thaisz Péter presbitert, ki az ev. egyháznak egyik leg­nagyobb jótevője. Ezután még nehánvan este a lelkésziakon jöttek össze s éjfélig együtt marad­tak, amikor az ünnepség véget ért. Törvényhatósági bizottsági választás. A Felsőbánya városból, Laczfalu és Magyarkékes községekből álló választókerület dr. Moldován Ferenc városi jegyzőt egyhangúlag törvényható­sági bizottsági taggá választotta. Ä felsőbányái takarékpénztár részvény- társaság f. hó 13-an rendkívüli közgyűlést tartott. Miután a határozatképasség és szabályszerű meg­hirdetés megállapittatott,közgyűlés elnökké Farkas Jenő igazgatót, jegyzőnek Nagy J. Károly fő­könyvelőt s hitelesítőknek dr. Csausz Károly és Mikola A. Gyula részvényeseket választotta meg. — Közgyűlés az igazgatóság jelentését az alap­tőkének 120,000 koronára való felemeléséről tudomásul vette s ehhez képest az alapszabály 5. §-át a következő szöveggel módosította: »A Társaság alaptőkéje áll 400, azaz négyszáz darab névre szóló háromszáz koronás egyenértékű, kész­pénzben befizetett részvényekből, azaz egyszáz- húszezer koronából. Az alaptőke az igazgatóság javaslatára közgyűlésiig felemelhető.« — Végül Stoll Béla ügyész indítványára a közgyűlés a szegény gyermekek felruházására 100 koronát szavazott meg. Szinnyai József vízvezetéki mérnök, ki hetek óta súlyos betegen fekszik nagybányai lakásán, mint örömmel értesülünk a tartós javulás utján van. Teljes felépülését őszintén kívánjuk. Kereskedők és iparosok figyelmébe. Akeres- kedelmi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy az iparos- és kereskedőinast nem lehet próbaidőre alkalmazni, hanem belé­péskor azonnal szerződtetni kell. Kinevezés. Nagyon üdvös reform a minisz­tériumoktól, hogy nem elégesznek meg csak ren­deletek kiadásával, hanem gondoskodnak azok végrehajtásának ellenőrzéséről is. Mert, régi igazság, mit ér a rendelet, ha végre nem hajtják. Most is Szatmárvármegye területére a m. kir. földmivelésügyi miniszter, a minisztérium kebelé­ből alakított hegyvidéki kirendeltség helyi meg­bízottjává — kinek feladata vármegyénk lakos­ságának gazdasági és kulturális előhaladására ügyelni — dr. Sárvári Béla miniszteri segéd­titkárt rendelte ki, A megbízott székhelye Nagy­károly és működését december hó 1-én kezdi meg. A pásztorleány tragédiája. Kecskét legelte­tett a nagybányai sziklás bércen. Csak 10 éves volt a Flórika, a kis árva, oláh leányka s gazdája hat darab kecskét bizott rá. Reggeltől estig járta a bércet kedves állatjaival, melyek közt egy hó­fehér is volt, az ő kedvence. Valamelyik nap éjjeli eső után síkos lett a szikla, nehezen kapasz­kodtak a kis falánk kecskék: Flórika is alig tudott nyomukba haladni. A fehér, a kedvenc járt elöl. Egyszerre megsiklott s legurult a 100 méteres mélységbe. Flórika szivecskéje nagyot dobbant. Fölrohant a tetőre s utána nézett. Ott látta a mélységben halálra zúzva. Kétségbeesett sikoltással vetette magát a gyermek utána. A sziklákon Flórika vércsöppjei mint piros kaláris­szemek gurultak alá . . . Múzeumi ajándék. Csausz István egy érde­kes naptárt 1842 évről ajándékozott a városi mú­zeumnak. Az ajándékért köszönetét mond Farkas Jenő polgármester. A nagybányai Lendvay-szinház megnyitása. Nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze nov. 5-én Nagybányán, hogy díszelőadás keretében tanúja legyen a színház ünnepélyes megnyitásá­nak. A műsor 1. pontjául Kerner Jenő ünnep nyi­tányát játszotta el a kar Wissmüller M. dirigálásá­val. A nyitány, melyben a Kossuth-nóták motí­vumai vannak feldolgozva, a precíz előadásban nagy hatással volt a jelenlevőkre. Utána Szaba- dosné Végh Gizi szavalta el apródnak öltözve Égly Mihály igazi poétái vénával megirt szép Be­köszöntőjét. Majd Benes Ilona jelent meg a szín­padon, hogy Révai Károlynak, a Teleki-tár­saság elnökének megjelenetezett, költői szép­ségekben gazdag Proiogját előadja. A prolognak értékét növelte az, hogy ötletesen vitte bele a helyi vonatkozásokat, hatását pedig egészen kiegészí­tette a Nagybányát ábrázoló háttér s a Wiss­müller M. karmester zenei intelligenciáját dicsérő melodramatikus kisérő zene, mely a Himnusz fenséges melódiájával zárul. Ünnepi hangulatban, állva hallgatta meg a közönség nemzeti imán­kat, együtt énekelve a színészekkel. A közönség a szerzőket piros, fehér, fekete (város színe) szalaggal díszített babérkoszorúval, az előadókat hasonlóan díszített csokorral és sok-sok tapssal ünnepelte. Hosszabb szünet után a Bánk-bán előadására került a sor, melyben a főbb szere­peket fővárosi művészek töltötték be, nevezete­sen: Bakó László, (Bánk), Török Irma (Melinda), a Nemzeti Színház művészei, Tompa Kálmán (Petur bán), a soproni társulat, jelenleg a budai vígszínház h. igazgatója. A vendégek nagystílű játéka igaz gyönyörűségünkre szolgált. A társu­lat részéről dicsérettel kell kiemelnünk Benes Ilonkát (Gertrudis) és Ungvárit (Tiborc). Nagy­bánya kulturális ünnepére több előkelő vendég érkezett. Festetlek Andor gr. az orsz. színészet főfelügyelője, Plaohy Gyula kir. tan. pénzügy­igazgató, Kacsó Károly, az áll. épit. hiv. főnöke, Debreczeni István, Nagykároly polgármestere, Dobay Sándor, városi tanácsos, Papp Péter redőrkapitány Mármarosszigetről, Bálint Zoltán műépítész a nejével, Farkas Jenő polgármester, dr. Moldován Ferenc városi jegyző Felső­bányáról s még sokan a vidék előkelőségei közül. Az avató ünnep alkalmával számos üdvözlő-levél és távirat érkezett a polgármes­terhez és a színigazgatóhoz. A díszelőadás utáni díszvacsorán körülbelül 150-en vettek részt s természetesen sok szép pohárköszöntő hang­zott el. Városunk polgármestere a színház zseniá­lis építőit Bálint és Jámbor műépítészeket kö­szöntötte fel. A színház gyönyörűen sikerült fehér falait művészies magyar motivumokból álló díszítések emelik, földszintje tágas, páholy­sora impozáns díszes, karzatja kényelmes. Igazán szép otthont teremtett nagy áldozatokkal Nagy­bánya városa a művészetnek, melyért dicséret illeti a város vezetőségét és polgárait egyaránt. Színészet Nagybányán. Szabados színtársulata az uj színházban jó erőkkel közmegelégedésre változatos programmal játszik a megnyitás óta. A közönség és a művészek kölcsönösen meg vannak egymással elégedve.

Next

/
Thumbnails
Contents