Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-10-20 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap anélkül, hogy kalapot ne emelnénk a vezetőség céltudatos működése előtt. Emlékszünk mi arra az időre, amikor a vidéket be kellett járni és majdnem kérve-kérni az egyes pénzintézeteket arra, hogy a központ kötelékébe lépjenek be. És ma, amikor az öt milliós alaptőkének' tiz millióra való felemelése oly rövid idő alatt fényesen sikerült és az intézet indíttatva érzi magát újabb tiz millióval az alaptőkének húsz millió koronára való felemelését elhatározni, csakhogy a sok jelentkezőt befogadhassa, be kell látnunk, hogy nálunk Magyar- országon is végre belátják a szövetkezés célszerű voltát. Ott, ahol öt évvel ezelőtt azzal érveltek, hogy a fővárosi bankok eléggé tudják kielégíteni a vidék szükségletét, ahol a Központi Hitelbank alapítását nem nézték egyébnek, mint a fővárosi pénzintézetek indoktalan, tehát felesleges szaporításának, ott is tisztában vannak már a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjának a vidékre nézve közvetlenül missiőt teljesítő feladatával és elismerik, hogy a bank fontos érdekek támogatására van hivatva. És ha a Központi Hitelbank eddig, amig csakis a rendes kerékvágásban működött évrűl- évre szaporodó klientúrára tekinthetett vissza, mennyivel fog ez növekedni a kötvény kibocsátás gyakorlati fölvétele esetében. Hiszen a vidéken, a Magyar Pénzügy legutóbbi összeállítása szerint 153,379.000 korona szabadulna fel igy és kerülne ismét forgalomba. Egy óriási összeg! Ennek az összegnek csak részbeni folyóvá tételéhez tényleg kell az a nagyobb részvénytőke, mely a külföldi bizalmat is megerősítse a magyar vidék középponti intézménye iránt. Csodálatos, hogy az át nem ruházott kötvény- kölcsönök mobilizálásának kérdésével oly ritkán foglalkoztunk még elméletben is. Nehezményeztük, a záloglevéltörvényt, kértük a terhelési határ kitolását és nem jutott eszünkbe az engedmény utlán való mozgósithatása. Bár őszintén megvallva nem tudjuk még, hogy a Központi Hitelbank mily alapon gondolja a tervet megvalósitan- dónak, de egymagában az a tény, hogy a kérdéssel behatóan foglalkoznak igazolja azt, hogy a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja a vidék intézményévé lett. És még egy dologban nagyon fontos missió vár a Hitelbankra. A vidék hitele nagyjában ahhoz van kötve, hogy van-e az illető pénzintézetnek az Osztrák-Magyar banknál hitele? Mert ha ott hitele van, akkor azt az intézetet az Osztrák-Magyar Bank időrői-időre megrevidiálja és ez megnyugtatólag hat a hitelnyújtókra. A Központi Hitelbank feladata lesz ezt más alapra fektetni. A revizori intézmény ugyanis nagyjában bevált, ez fejlesztendő és általánosítandó. Ha ez meg lesz, akkor maholnap a vidéki intézet hitelképességének fokmérője nem, vagy nemcsak az Osztrák-Magyar Bank hitele, hanem — vagy talán főleg — az lesz, hogy tagja-e a Központi Hitelbanknak, mert ebből fogják megállapítani a rendszeres revízió fennforgását. A kötvénykibocsátás megkezdése mellett a rendszeresített állandó revizió intézményének megalkotása által hitelünk konsolidálása egy nagy lépest fog előre haladni. Különfélék. Személyi hir. lomasovszky Imre erdőmérnök ’ Budapestről szülei látogatására városunkba érkezett. Királyi kitüntetés. Őfelsége dr. Vajay Károlyt, Szatmar város polgármesterét királyi tanácsossá nevezte ki. Áthelyezés. Kiss Béla főmérnök, a Szatmár — nagybányai—felsőbányái h. é. vasutak osztálymérnökségének főnöke saját kérelmére Zilahra helyeztetett át. A vasutmérnöki hivatal azonban Nagybányán marad. Esküvő. Schertlin György gépészmérnök f. 15-én lépett Nagybányán házasságra Ketney Mihály bányaigazgató leányával: Irénkével. Tanúként Pokol Elek és báró Gaffron Herman Budapestről szerepeltek. Kinevezések. A király Abaházy József deb- reczeni kir. ítélőtáblái tanácsjegyzőt a nagybányai kir. járásbírósághoz, Bacsinszky Ödön dr. szatmár- németii kir. törvényszéki jegyzőt pedig a nagy- somkuti kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A polgármesterek gyűlése f. hó 8-án Szombathelyen nagy érdeklődés mellett folyt le. Legélénkebb vita az államsegély felosztása és a tisztviselők fizetésrendezése körül folyt. Előbbiben elfogadták egyelőre az eddigi tervezetet, utóbbiban a rendezett tanácsú városok tisztviselőit mind egy kategóriába sorozták. Farkas Jenő polgár- mester élénk részt vett a tárgyalásokon, 11-én pedig egy deputációt vezetett Budapesten a belügyminiszterhez és Némethy államtitkárhoz a kis- sebb városok tisztviselőinek fizetésrendezése érdekében. Szüret. Habár erdőkoszoruzta hegyeink nem teremnek szőlőt, a felsőbányái birtokosok pincéi mégis megtelnek jóféle sikárlói, misztótfalusi és váraljai borokkal. Ide már csak a mustot hozzák csendben, nótát majd csak az ujbor ereje fog kicsalni az emberekből. Az idei szüret közepes mennyiségű bort igér. A szőlő szépen beérett, csak az augusztusi jég tett sok kárt benne. A nagybányai vízvezeték építését városunk területén okt. 13-án kezdték el. Több, mint ötszáz munkás ásta az árkot, melybe a csővezeték le lesz fektetve. Két nap alatt az árkokkal elkészültek, e héten a kő és sziklaakadályokat robbantották, most pedig már a csöveket helyezik el és illesztik össze. A hét végén minden valószínűség szerint az árkok ismét be lesznek tömve. Hatalmas és gyors munkát végez a Bründl- cég igyekezete, bár saját érdekében áll, mégis elismerést érdemel, mert bizony kívánatos, hogy az a sok kellemetlenség, amit a házak elzárásával, a nagy zajjal, robbantásokkal, piszokkal a lakosság eltűr, minél hamarabb megszűnjön. Sajtó vasárnap. A katholikus sajtó céljaira vasárnap volt gyűjtés a r. kath. plébánia templomban. Az összes istentiszteletek alatt úri hölgyek ültek a gyüjtőasztalok mellett. A gyűjtés eredménye csekély volt, olyan, mint a milyen különösen a katholikus intelligencia érdeklődése bármilyen katholikus ügy iránt. Vármegyei közgyűlés volt folyó hó 13-án Nagykárolyban. A közigazgatási bizottság, állandó választmány, központi választmány megválasztása annyi időt vett igénybe, hogy tárgy- sorozatának mintegy 500 pontját másnap, 14-én tárgyalták le 2 óra alatt. A közgyűlésen városi ügyeink közül tudomásul vették a közös erdő megosztását, jóváhagyták a második szülésznőre vonatkozó szabályrendelet módosítást, a betétszerkesztési bizottság dologi kiadásainak pótadó módjára való kivetését. Sajnos, a láposvölgyi vasút építéséhez nagyon szükmarkuan járult hozzá a vármegye, amennyiben csak 200.000 koronát szavazott meg ezen célra. A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester is résztvett. A kolerajárvány bár szünőben van a városi hatóság annak fellépése ellen állandóan foganatosítja a legszigorúbb köztisztasági és közegészségügyi intézkedéseket. Osztálygyülés. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya, 1910. évi október hó 29 én, délután 5 órakor Nagybányán, a kir. bányaigazgalóság tanácstermében oszlálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. 2. Indítványok. 3. Dr. Kádár Antal felolvasása: Tanulmányúd jelentés. 4. Kápolnai Pauer Viktor sorozatos felolvasása a vasbetonról. I-ső sorozat: »A vas-beton és annak története.« (A sorozat további előadásai annak idején a t. tagokkal közöltetnek.) Gyűlés után társas összejövetel, hölgyek részvételével az »István király-szálló« éttermében. Nagybányán, 1910. október 12-én. Neubauer Ferencz einök. György Gusztáv egyleti titkár. A Teleki társaság Nagybányán f. hó 16-án tartotta első felolvasó estélyét a városi színházban. Az estély fényesen sikerült, a műsor élvezetes és gazdag volt, méltó ahhoz az alkalomhoz, hogy eiős/ör tapsolt a város közönsége a magyar művészetnek és szórakozásoknak emelt díszes otthonban. Városunkból többen rándultok ie az estéiyre, meiyet társasvacsora és vidám mulatozás követett a fényes étteremben. Magyar Bányász Naptár jelenik meg ez év nov. havában Budapesten. Ez az első alkalom, hogy a magyar bányász kezébe idegen nyelvű naptár helyett magyar nyelvű és szellemű bányásznaptár kerül. A naptár kiadóhivatala Budapesten (V., Zrinyi-n. 9.) van, hová a rendelések küldendők. Ára 1 korona. Kinek van régi százforintosa? Akinek valahol a ládafiában heverészne még egy-két száz- forintos bankója, hát egy-kettőre siessen beváltani, mert a jövő hónaptól kezdve már teheti a múzeumba. Az osztrák-magyar ugyanis hirdetményt adott ki, hogy az 1880-ban kibocsátott százforintos bankjegyeket 1910. évi okt. 31-én túl nem váltja be. Azt már nem. A nyáron történt, hogy Barna Simon bátyánk valamivel többet talált magába szedni a jóból, mint amennyi elég lett volna, sőt úgy látszik sokkal többet, mert oly mély álomba merült, hogy hozzátartozói halottnak vélték. Ravatalra terítették tehát, meggyujtottak körülötte egy csomó viaszgyergyáí. s aztán torhoz ültek, melyen már-már nagyon vig kezdett lenni az örökösök hangulata, amikor egyszer csak elsáp- padt az egész társaság és sikoltozva menekül, ki merre lát. — A rémületet Simon bátyánk okozta, ki felül s aztán kilép koporsójából és se szó, se beszéd, odatelepszik az elhagyott, asztalhoz, felkap egy arany vignettás palackot és . . . alaposan meghúzza. Ezt látva a társaság egy benszorult tagja, nekibátorkodik, visszaül a helyére és felocsúdván az ijedelemből, de tnég mindig nagy zavarban, azt kérdik az öreg úrtól: »Hát bátyámuram nem hótt meg?« Mire Simon bátyánk nyugodtan válaszol: »Ameddig csak a boromat ittátok, megmaradtam hóttnak, de már az Esterházy cognacomat nem hagyom az ebadta, inkább feltámadok.« Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. AZ ELISMERT LEGJOBB LEGELTERJEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ ÚJSÁG. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Rákóczi-ut 54. Főmunkatársak: Herczeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor. Felelős szerkesztő: Gajári Ödön. Szerkesztő társ: Dr. Ágai Béla. Előfizetési árak: 1 hóra 2 K 10 f, negyedévre 7 K., félévre 14 K, egész évre 28 korona. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Meghívó. A Felsőbányái Takarékpénztár Részvénytársaság f. évi november hó 13-án d. e. 11 órakor, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.*) Tárgysorozat: 1. Elnök- és jegyzőválasztás és jegyzőkönyv- hitelesilő bizottság kiküldése. 2. Az igazgatóság jelentése az alaplőke- felemelésről. 3. Az alapszabály 5. §-ának a következő szövegezéssel való módosítása: »A társaság alaptőkéje áll 400, azaz négyszáz darab névre szóló, háromszáz koronás egyenértékű, készpénzben befizetett részvényekből, azaz Egyszázhúszezer koronából. Az alaplőke az igazgatóság javaslatára közgyülésileg felebb emelhető.« 4. Esetleges, az alapszabályokkal nem ellenkező indítványok tárgyalása. Felsőbánya, 1910. október hó 15. Az igazgatóság. *) Alapszabályunk 25. §-a értelmében a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a részvényeseknek felerésze képviselve van és a jelenlevő szavazatok »/»-ad többségével hozatnak meg.
