Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-10-06 / 20. szám
Felsőbányái Hírlap könyv a jelenlegi állapotnak megfelelően lesz átalakítva, a tulajdonjog bekebelezve, fenn nem álló jogok és terhek törölve. A betétszerkesztést Kulin János kir. törvényszéki biró vezeti, mellette Uszkay Tamás telekkönyvvezető s mint bizalmi férfiak Spáczay Gyula és Pap Márton működnek. Lopás. A vásár bünkrónikája ezúttal sem maradt feljegyzés nélkül. Csókás Sándor kovács- kápolnoki lakosnak 600 korona pénze belső zsebéből eltűnt. A kárvallott bizonyára egy ügyes zsebtolvaj áldozata. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 13-án fogja évi őszi rendes közgyűlését tartani. A nagybányai »István Király Szálló«, a város dísze és büszkesége, f. hó 1-én nyílt meg és lett átadva a közhasználatnak. Gyász a gróf Teleki-családban. Néh. gróf Teleki Sándor negyvennyolcas ezredes özvegye, Litez de Tiverval Mathilde f. év szept. 23-án Nagybányán elhunyt. Gr. Teleki Sándor, László, János és Blanka férj. Domahidy Viktorné édesanyjukat gyászolják a nemeslelkü grófnéban. F. hó 25-én temették el Költőn a grófi kertben, nagynevű férje mellé, Petőfi Sándor somfája közelében. A tanítók házának felavatása Szatmáron. Október hó 4-én nagy ünnepségek között adták át rendeltetésének Szatmáron vármegyénk tanítóságának annyi évi fáradságos munkájának eredményét, a tanítók házát. Hosszú esztendők kellettek hozzá, hogy végre annyira óhajtott céljukat elérjék s most hogy kész az uj épület, örömükben részt vett szinte az egész vármegye, de még azok is, akik a tanítóság nagyfontosságu kulturális ténykedését kellően méltányolják. Az épület átadása a szatmári városháza dísztermében lefolyó közgyűlésen volt. Közgyűlés előtt a róm. kath. és a ref. templomban istentisztelet volt, melyen a közgyűlés tagjai megjelentek. Közgyűlés után megtekintették a tanítók házát és az ott rendezett kézimunka-kiállítást. Utána fél kettőkor társas-ebéd volt a Kossuth-kerti kioszkban. Este fél nyolckor ünnepi előadást tartottak a vármegyei tanítóság tiszteletére. A kézimunka- kiállításon városunkból Lévay Ilonka, Jancsó Janka állítottak ki gyönyörű csipkemunkákat, melyek általános elismerés és dicséret tárgyai voltak. Felsőbányáról több tanítónő és óvónő vett részt az ünnepségeken. Tiszti értekezlet. Ilosvay Aladár alispán f. évi szeptember 28-án a járási főszolgabirák és városok polgármesterei részvételével tiszti értekezleteit tartott, melyen a vármegyei telephon létesítése került tárgyalás alá. — Péchy főjegyző ismertette azon módozatokat, mely szerint a vármegye székhelye az egyes járások központjaival telephonnal összeköthető lenne, majd előterjesztette a felállítás költségtervezetét. A telephon felállításával járó kiadás és az összes költség az adó arányában, a vármegye összes községeit terhelné. gának is úgy tetszett, inkább marasztalás az amit mond. Szédült a feje és zűrzavar tátongott abban. Zsolozsmák olvadtak bele a tavaszi erdők suttogásába, a keményen csengő harang szavát elnyomta a csattogó dalu pacsirta éneke és az Ave Mária soraiba mindig betolakodott egy idegen hang, amely megborzongatta egész testét, olyan forrósággal mondta: szereted, szereted. A leány letérdelt úgy kérlelte: — Ne űzzön el, ne űzzön el, mert én nagyon, mert én, mert én, mert én, én nagyon .. . Mint amikor golyó süvít el a békén vacsorázó család feje fölött, olyan ijjedtséggel hallgatta Thury a leány epedő szavait. — Ne mondd ki, ki ne mondd 1 Rémült volt az arca és a keze fölnyult az az ég felé. Mintha megmerevedtek volna, a vonásai olyan mozdulatlanok maradtak. Valami végtelenül jóleső hűvösség áramlott a bensejébe, valami, ami megszüntette a vívódását, vére futását is elcsöndesitette, elaltatta a kalapáló szivét. Egy pillanatra még forró lett ereiben a vér: a fülei teletömődtek a suttogással: Én is . . . én is ... ám rövidesen visszanyerte az erejét. — Most már igazán elkeli menned! Kolostorba kell menned! A hangja végül nem is remegett és mig megindult az ajtó irányában, ki a szabad levegőre, annyira megnyugodott, hogy a kezét rámerte tenni a térdeplő leány fejére. Amikor becsukódott az ajtó, sikoltást hallott. Bán Ferencz. Minthogy a telephon hálózatnak oly módon való felállítása, hogy a vármegye központjával csak a járási székhelyek köttessenek össze, a költségeket viselő községekkel szemben nem csak méltánytalan, de keresztülvitele felette nehéz és hosszabb időt igényel, többek felszólalása után elhatározta az értekezlet, hogy a főszolgabirák saját járásaikban indítsák meg a tárgyalásokat az egyes községekkel oly irányban, hogy a költségeknek szintén adó arányában viselése mellett a községek a járás székhelyeivel, s ezek a vármegye központjával legyenek összekötve. Remélhető, hogy ezen tárgyalások mielőbb befejezést nyernek s az annyira célszerű s nélkülözhetetlen telephon hálózat a jövő év első felében már felállítható lesz. Az erdélyi püspök bórmautja. Gróf. Majláth Gusztáv erdélyi püspök megkezdte Szolnok- Dobokában bérmautját s a jövő hónap közepén városunk környékére érkezik, t. i. 15-én Magyarláposon, 16-án Oláhláposon, 17-én Horgospatakon, 18-án Oláhláposbányán, 19-én Kapnikbányán, 20-án Alsókapnikon bérmál. Hir szerint az egyházfejedelem Felsőbányára és Nagybányára is ellátogat. Érdekes fogadás dőlt el a napokban egy fővárosi szállóház dísztermében, hova ez alkalomra nagyszámú előkelő urakból álló társaság gyűlt össze barátságos vacsorára. A fogadást két fiatal mágnás tartotta, az egyik németországi volt, a másik magyar. Ez utóbbinak a nevét a képviselő- választások óta gyakran emlegetik, mint egyikét a jövő férfiainak. A fogadás száz üveg francia pezsgőbe, ötven üveg cognacba s a vacsora költségeibe ment. Négy hónap előtt ugyanis egy főúri estélyen a magyar mágnás azon disputáit össze a németországival, hogy ez utóbbi a magyar bortermelésről s általában a magyar borokról igen becsmérlőleg nyilatkozott, a rajnai borokat ellenben egekig magasztalta. »Ameddig hazai borainkat a németek és a franciák összevásárolják, kiviszik s aztán idegen vignetta alatt megint behozzák, sőt ameddig boraink kivonatát, a magyar cognacot is ily módon utaztatják ki és be az ország határain, sőt Németországba is, addig semmi okom nincsen félteni a magyar bortermelést.« A német mágnás kételkedni kezdett, különösen az utóbbi adat valódiságában s erre történt a fogadás. A föltételek szerint a magyar gróf augusztus 28. esti 9 óráig kétségbevonhatatlan bizonyítékkal volt köteles szolgálni a felől, hogy a magyar cognacot francia kereskedők csakugyan francia vignetta alatt árulják. A gróf a dolgot igen egyszerűen oldotta meg. Rendelt különböző német- országi városokból jóhirü cégektől cognacot s a küldeményeket, szám szerint tizenhetet, felbontatlan állapotban felszállittatta az étterembe. A zsűri egymásután bontotta fel a csomagokat s az eredmény az lett, hogy a tizenhét küldemény közül ötben olyan cognacot találtak, melyről kétségtelen bebizonyítható volt a magyar eredet. Két üvegen még a magyar vignettát is megtalálták a francia alatt, három üvegről a magyar vignetta le volt ugyan kaparva, az üvegek azonban csalhatatlan bizonyítékot nyújtottak, összehasonlították ugyanis az Esterházy Géza gróf-féle cognacgyár üvegjeivel s ugyanazonosaknak találták ezekkel. Sőt a palackok elzárása is érintetlen volt még s bennök ugyancsak az Esterházy cognac-gyár dugóit találták meg, valamint hogy a fentebb említett két üvegen beragasztva talált vignetta is ugyanazé a gyáré volt. Konstatálták továbbá azon körülményt is, hogy az a küldemény, mely Lipcséből érkezett, azokból a cognacokból volt, melyeket az Esterházy cognacgyár a lipcsei kiállításra küldött s ott velük nagy aranyérmet nyert. Ezekkel tehát az a mulatságos dolog történt meg, hogy a lipcseiek orra elől megvette egy francia cég — s aztán francia vignetta alatt s drágán egy lipcsei cégre sózta rá. A német báró, mikor e tények világosak lettek előtte, szó nélkül kifizette a fogadást s felfogadta, hogy ezentúl több respektussal fog viseltetni az Esterházy- cognac iránt. Halálozás. Nagy Károly giródtótfalusi r. k. kántor és tanító e hó 27-én meghalt. A derék tanítót, akit felebbvalói mint kiváló pedagógust, nemkülönben a magyarság terjesztőjét ismerték, felesége és kis gyermeke siratja. Temetése 28-án volt, melyet Brogyányi Kázmér minorita házfőnök, giródtótfalusi plébános végzett nagy segédlettel. Koleraeset a vármegyében. A kolera, úgy látszik, nem kerüli el vármegyénket sem. Tegnap Kováts Sándor erdődi főszolgabíró jelentette táviratilag Ilosvay Aladár alispánnak, hogy Krasznabélteken egy czigányasszony erősen ko- leragyanus tünetek között megbetegedett. Kováts főszolgabíró a járásorvossal az óvóintézkedéseket személyesen foganatosította. Dr. Aáron vármegyei főorvos azonnal a helyszínére utazott. Tüdőbetegek szanatóriuma Nagybányán. Aáron Sándor dr. vármegyei főorvos egy nagy lelkesedéssel megirt memorandumot dolgozott ki a tüdővész pusztításának korlátozása tárgyában A memorandumban a sok megszivlelésre való útmutatások és teendő intézkedések mellett szó van arról is, hogy a nagybányai kórházban két- két betegszoba állíttatnék föl gümőkóros betegek részére. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában levő Lendvay-téren. a »Nemzeti Szálló« helyiségében megfelelő istálló és kocsiszín áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisitatlan italok mindenkor kaphatók. — Tisztelettel a vendéglős. A szerkesztő üzenetei. L. I. urnalc Debreczen. Cikkét köszönjük. De most már idejét múlta. Eltesszük májusra, mikor egyszersmind reklámul is fog szolgálni. K. Zs. Vinm. Várok, várok, de hiába várok. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. AZ ELISMERT LEGJOBB LEGELTERJEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ ÚJSÁG. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Rákóczi-ut 5A. Főmunkatársak: Herczeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor. Felelős szerkesztő: Gajári Ödön. Szerkesztő társ: Dr. Ágai Béla. Előfizetési árak: 1 hóra 2 K 10 f., negyedévre 7 K., félévre 14 K, egész évre 28 korona. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Hirdetmény. A felsőbányái állami alkalmazottak fogyasztási szövetkezete 1910. évi junius hó 25-én tartott közgyűlésén a feloszlatást egyhangúlag kimondotta; ennek folytán felhivatnak mindazon hitelezők, kiknek ezen szövetkezettel szemben bárminemű követelésük van, hogy ezt ezen hirdetmény harmadszori megjelenésétől számított 6 hónap alatt annál inkább jelentsék be, mert az ez utáni bejelentés tekintetbe nem fog vétetni. Felsőbánya, 1910. évi szeptember 27. Felszámoló bizottság.
