Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-08-11 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap hamisilatlan italok mindenkor kaphatók. — Tisztelettel a vendéglős. A poloskák alapos kiirtását petéivel együtt csakis Gimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Oimexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak; petéik pedig a Cimexin hatása folytán nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. — A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható : Lockerer Gyula gyógyszertárában Bártfán és Boda Gyula füszerkereskedő urnái Nagybányán. IRODALOM. Aranyos porszemek. Irta ifj. Kárpáti Endre. Nagybánya. 1910. — Ez a százoldalas könyv tele van reminiszcensiákkal. E fiatal ember és fiatal iró szedegette össze a lelkében féltve őrzött benyomásokat és úgy adja az olvasó elé a gyermekkor és ifjúság apró, átélt intimitásait, hogy önkénytelenül elfelejtkezünk róla, hogy más valakinek a betűit olvassuk. A magunk naplójára találunk majdnem minden sorában. Felrezdül,lelkűnkben azon idők elfakult, régi emléke. Átéljük, átérezzük, visszahozzuk pár percre a letűnt időket, amikor egy kis porcellán- baba, vagy konyhaedény köré csoportosult a lelki életünk. Örömöket, zajos vigságot, aztán könnyes bánatot, üres szomorúságokat. A könyv minden szavából meglátjuk az embert, a fiatal embert, akit az élet talán kissé túlságosan is ellátott már keserű tapasztalatokkal, de aki még tud lelkesedni az ilyen csöpp kis élményekért. És a fiatalos erővel fejlődő irót, akinek zengő, magyaros stílusa friss fordulatokban és folyton emelkedő hangulatban vezet végig a gyermek- játékoktól az első szerelem első, keserű csaló- ! dásáig. Itt-ott elmélyed a lelki mozgalmak és j indulatok boncolásába s ilyenkor sikerült fényt vet a gyermeki érzés- és gondolatvilágba. Arra- ! való könyv ez, hogy az embert pár órára elvonja a »ma« izgalmas zajától és a régmúlt apró, igénytelen eseteivel kissé megvigasztalgassa. A könyv Morvay Gyulánál készült Nagybányán. Címoldalát Petrovits Emil rajztanár tiszta ízlésű, művészies rajza díszíti. Charybdis. A Magyarországi Kárpát-Egyesület 1910. évkönyve (XXXVIII. évf.) ezúttal gazdag tartalommal jelent meg. Első részében magas hegyi túrák leírását nyújtja, második részében tartalmas értekezéseket közöl. Cikkei tulnyomólag a Magas Tátrával foglalkoznak. Az útleírásokat Szaffka Tihamér vezeti be, adván a Karbunkulustorony első téli megmászásának leírását. Izgató képekben állítja elénk a zimankós téli 16 órás hegymászás fáradalmait és veszélyeit. A bevezetés s különösen a poetikus befejezés rövid, de színes képei leírásának kerekdedséget kölcsönöznek. A hazatérő turisták mögött permetező ködfátyol festése úgy hat, mint az izgató színmű végkifejlete után a nézők elé ereszkedett függöny; a hegységből hazafelé törekvő turisták nyomait elfödő hó kiegyenlítő hatása pedig olyan, mint a lágy akkordban csendesen előtörő symphonia. Az évkönyv második leírását Lővy Emma irta részletes, szinte photographikus hüségü képét adván a Radnai havasokba tett tanulmányújának. Jól követhető érdekes olvasmány. Horn K. Lajos a Csorbai-csucs északi fala és a Hlinszka- torony megmászását easeteli uj utón. A Majláth- menedékházból indulva, átkelt társával a Kop- rova hágón a Hlinszka-völgy felső szakaszába s innen mászták meg a Csorbái csúcsot, erről meg a Hlinszka tornyot. Utóbbinak leírását cikkíró többre becsüli a Csorbái csúcsénál. Jordán Oszkár a Hegyestorony megmászását írja le, közölvén egyszersmind e pompás torony megmászásának történetét, Komarniczki Román a Jégvölgyi csúcs északnyugati gerincén s a Ja- vorove-völgyben tett vándorlásáról számol be, elénk tárva a Jégvölgyi csúcs északról érvényesülő nagyszerűségét s a Javarove hangulatos szépségeit, melyet a Tátra egyik legszebb völgyének tart. Az est sötétjében égnek meredő Középorom s a sziklának támaszkodva gubbasz- kodó Téri-ház personifikációja sikerült. Az útleírásokat Barcza Imre vándorlásai rekesztik be. Az értekezések közt érdeklődésünkre tart számot dr. Komárniczki Gyula és dr. Serényi Jenőnek az Omladék-völgyet 41 oldalon ismertető általános érvényű közös cikke, melyben a völgynek s illetve az azt környékező összes magaslatoknak turistaszempontból ^ kimerítő leírását nyújtják. Az enemü közlemények, melyekben a személy szerepe alárendelt, ellenben maga a tárgy az, mire a figyelem iranyittatik, valóban értékes hiányt pótolnak, mert hozzá alapos tárgyismeret s a helyi viszonyok évekig tartó beható tanulmányozása szükséges. Várjuk a cikk befejezését. H. Siedel (Berlin) kitűnő életrajzát adja B. Hacquet kárpáti kutatónak, ennek a kevéssel beérő, nagytudásu, egesz szivü férfiúnak, ki magashegyi túrjainál egészen azokat az elveket vallotta, melyeket a modern alpinisták követnek. Szerény ember, de egyenes és szilárd jellem, kitartó turista, ki öreg koráig könnyen bírta a fáradalmakat és nélkülözéseket, pedig már 49 éves volt, mikor első kárpáti útjához fogott. Borral, dohánynyal nem élt, kenyérrel, tejjel, sajttal mindig beérte, kirándulásokon sokra becsülte a kést, gyakran hált szabad ég alatt köpenyébe takarózva. Igazi alpinista, kit nem vezetett be senki a magas hegyek bűbájos rejtelmeibe, hanem a vele született hajlam, bizonyos benső kényszer, a vér tette hegymászóvá, a hegyek barátjává. Ha hozzávesszük, hogy az akkori viszonyokhoz képest felszerelése is menynyire megfelelt a mai alpinismus követelményeinek, sok ismerős vonást találunk egyéniségében, jellemében. Hogy legszívesebben bízta magát az orvvadászokra, a hegység legalaposabb ismerőire, ez is oly kép, mely sokban ma is érvényes. Az értekezéseket dr. Serényi Jenőnek a Magas Tátra 1909. évi nevezetesebb és uj túrjait ismertető közleménye rekeszti be, melyben figyelemreméltó gondolat, hogy midőn a szánkósportok Tátrafüreden találtak otthont, teremtsünk si-életet a Csorbai-tónál. Az évkönyvhöz három jó képmelléklet van csatolva, némi hiányát érezzük azonban a cikkeket illusztráló jó szövegképeknek. Faeladási hirdetmény. Felsőbánya városnak a Pázsistye nevű erdőterületen kihasználásra kerülő bükk, tölgy és juharfatömege 1910. évi augusztus hó 18-án délelőtt 10 órakor Felsőbánya város tanácstermében szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok utján megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Bánatpénz 100 korona. Árverezni szándékozók felhivatnak, hogy az 1 koronás bélyeggel ellátott és fenti bánatpénzzel felszerelt zárt Írásbeli ajánlatukat a jelzett határidőig alólirott- nál annál is inkább nyújtsák be, mivel utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az ajánlatban az is határozottan kiteendő, hogy ajánlattevő az árverési feltételeket ismeri és magát azoknak feltétlenül aláveti. Az árverési feltételek alólirottnál vagy a városi jegyzői hivatalban megtekinthetők. Felsőbányán, 1910. julius hó 30-án. Farkas Jenő Kiadótulajdonos: Nánásy István. polgármester. ott Mpni Pl P VTTT Ä VENDi!GIjös = ÍA U lYll VJT X U l-J-Lx- ajánlja a t. közönség figyelmébe a nagybányai Központi Szálló és Q. felsőbányái Korona Szálló czimü vendéglőit. Kényelemről, jó ételekről, kifogástalan italokról __—állandóan gondoskodik. —■ ■ ■ - - ■■■— S É TTEREM, KÁVÉHÁZ «jfe Kocsival érkező vendégek fomind a két helyen. gatának külön istálló és szin. NcLä Dréher és Részvénysör. Daróczi, sikárlói borok literenként házhoz 36 kr, tállyai 52 kr. 50 literen felül árkedvezmény. Telefon: Nagybánya 15.— Sürgönyczim: Központi Szálló Nagybánya,— Korona szálló Felsőbánya. CIPÉSZ-ÜZLETE NAGYBÁNYA, RÁKÚCZI-TÉR. Kupás Mihály A legmelegebben ajánljuk e kiváló jó hírnévnek örvendő, többször kitüntetett elsőrendű CIPÉSZ-ÜZLETET a megrendelő és vevőközönség szives figyelmébe, mely egyike Szalmármegye legnagyobb és legjobban felszerelt cipész-üzleteinek s ahol elsőrendű segédszemélyzettel a legváiogatottabb és kipróbált jé anyagokból kitűnő já munka készül pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. Miké üli és üilKfesséli, maiiul salai teiíisi gyárakban készQlt kéSZ cipőkből ua&y raktárt tart dús választékban,-----------------L------------Kitűnő minőségű cipőkrémek és kenó'csök, valamint mindenféle gummisarkok és cipőfűzők nagy raktára. =—-—[É rzékeny, valamint orthopédikus lábakra teljes szakszerűséggel a legna- 1 — gyobb gond és figyelem fordittatik. —____ Al apittatott 1886-ban. Telefon: 26. Több ízben kitüntetve. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
