Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-07-28 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap

milyen óriási vesztesége van ebből a város szépítésének s egyáltalán a szép iránti érzék fejlődésének. Maga az ilyen szabadjára eresztett gyermek sinyli meg legjobban, hogy nem volt, aki helyes útra terelte volna viselkedését.

Ennek a csapássá fajult utcai kártékonykodásnak a város intelligens polgársága van hivatva útját szegni, rombolásában föltartóztatni. Nem lehet ezt egészen hatósági vagy rendőri szereplésre hárítani, vagy attól bármi nagyobb eredményt várni. Minden gyermek, minden ház mellett nem állhat rendőr. Hanem ha a városszépitő egyesület kezébe veszi a dolgot s az egyesület tagjai följegyezgetik a kárt okozó gyermekek, suhancok neveit s szüleikhez s a gyermekek iskolai hatóságához, — ismétlődés esetén pedig egyenesesen a rendőrséghez juttatják el viselt dolgaikat: a felelőssé tevés minden bizonnyal meghozza a kivánt jó eredményt.

Hogy ez a jó eredmény minél előbb elkövetkezzék, annyira közérdekű, hogy a városszépitő egyesület megalakulásának a legrövidebb idő alatt meg kell történnie. A hangoztatott elsőrendű közérdeknél fogva, másrészt, hogy már a kezdeményező lépések kellő sulylyal bírjanak, nagyon óhajtandó volna, hogy az egyesület megalakítását városunk polgármestere venné a kezébe ; bizonyára mellé áll az első hivó szavára a város minden intelligens polgára.

A városszépitő egyesület megalakításának szükségességével kapcsolatosan ez alkalommal csupán az alapvető teendőkről szülöttünk, nagy feladatok várnak azonban reá további szereplésében is. A város szépítésének komoly föladatával szoros összefüggésben van egy másik nagyfontosságu, de nálunk szintén kévéssé méltatott kérdés — az idegenforgalom-kérdés. Erről azonban majd más alkalommal!

Városi közgyűlések.

, * i.

Tartalmas és fontos ügyeket intézett el a város képviselőtestülete f. hó 11-én. A közgyűlésre a képviselők elég szép számmal jelentek meg. A 16 pontos tárgysorozat, dacára a több- rendbeli névszerinti szavazásnak, gyorsan pergett le ős vita csak a mümalom, sörház és fűrész eladása körül keletkezett. Részletes tudósításunk az ülés lefolyásáról a következő:

Polgármester elnök a rendes közgyűlést 11 órakor megnyitotta. Napirend előtt Stoll Béla ügyész meleg szavakban készönte meg díszpolgárrá való megválasztását. Szmik Antal ugyanezen kitüntetést levélben köszönte meg, mely a közgyűlés előtt felolvastatott.

A jegyzőkönyv hitelesítésére Likker Károly, Hámori Nándor és Pap Márton képviselők kérettek fel.

1. Elnök előterjeszti, hogy a tárgysorozat szerint a felsőbányái úgynevezett közös erdő megosztására kötött egyezség tárgyalása következik; a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi Miniszternek 78.882/1. B. 2/1909. számú leirata értelmében mai napra harmadizben lett kitűzve és igy az 1886. évi XXII-ik t.-c. 116. §-a értelmében jelen közgyűlés határozatképes.

Ezután felolvastatja az egyezséget és ismerteti a hozzácsatolt s annak alapján készült vázlatrajzot, a tárgyalás megkezdetvén, senki fel nem szólalt és az elnök feltéve a kérdést, kik fogadják el az egyezséget? s a névszerinti szavazást elrendeli. Igennel szavaztak: Bay Károly, Münnich Sándor, dr. Csausz Károly, Háder Ferenc, Szőke Károly, Pály Ede, Likker Károly, Szalai László, Hámori Nándor, Majker József, Labina Sándor, Túri Ferenc, Dorogi Sándor, Szigyártó József, Tánczer György, Salamon Májer, Novy Salamon, Ferencz Mihály, dr. Tóth Gábor, Kilián Béla, Pap Márton, Mikola A. Gyula, Nagy Lajos, ifj.

Szabó Károly, Bernovits Emil, Stoll Béla, Jó.Antal, Spáczay Gyula, — azaz huszonnyolcán és igy a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag határo- zatilag kimondja, hogy a felolvasott és a felsőbányái közös erdő megosztására kötött egyezséget s annak alapján készült s hozzáfűzött vázlatrajzot elfogadja, jóváhagyja s azokat ily értelmű záradékkal ellátva, jelen határozat jogerőre emelkedése után az 1886. évi XXII. t.-c. 165. §-a értelmében a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztériumhoz felterjeszteni határozza.

2. A tanács beterjeszti a számvevő által összeállított, a gazdasági és pénzügyi bizottság által felülvizsgált 1909. évi házipénztári és annak kezelése alatt álló egyéb alapok zárszámadásait a bizottság javaslatával, melyek előzőleg 15 napon át közszemlére lettek kitéve.

A képviseleti közgyűlés a zárszámadásokat a bizottság javaslatával megegyezőleg a következőleg állapítja meg:

I. A házi pénztárnál:

131,581 K 41 f bevétellel,

130,997 » 40 » kiadással,

584 K 01 f maradványnyal.

II. Bányakárpótlási alapnál:

20.910 K 96 f bevétellel,

20.910 » 96 » kiadással.

Viktória-alapnál:

209 K 48 f bevétellel,

209 » 48 » kiadással.

Hid alapnál:

206 K 80 f bevétellel,

206 » 80 » kiadással.

V. Erzsébet szegényápolda-alapnál:

3.633 K 96 f bevétellel,

3.633 » 96 » kiadással.

VI. Nyugdíj-alapnál:

3.523 K 15 f bevétellel,

3.523 » 15 » kiadással.

Az 1909. évi mérleget:

953,321 K 81 f cselekvő vagyonnal, 155,149 » 89 » szenvedő vagyonnal, 768,171 K 82 f tiszta cselekvő vagyonnal megállapítja és jóváhagyja s azokat felsőbb jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához felterjeszteni határozza.

3. Olvastatott Szatmármegye bizottsági köz- gyülésénak 391. bjkv. 1612. alisp. sz. 1910. jkvi kivonata, mellyel Felsőbánya város 1910. évi költségelőirányzatait jóváhagyja.

Tudomásul vétetett.

4. Olvastatott Szatmárvármegye alispánjának 9957/1910. sz. rendelete a városok részére az 1909. évre utalványozott államsegély-összeg fel- használása tárgyában s ennek alapján a tisztviselők fizetési osztályba sorozása és államsegély felosztására vonatkozólag készített kimutatás.

A közgyűlés az ismertetett felosztási tervezet az előzőleg ez ügyben hozott 8/1910. és 21/1910. közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésével, a bizottsági javaslattal megegyezőleg egyhangúlag elfogadja és az azokban kitüntetett összegeket az 1909. évi államsegély terhére ideiglenes jellegű pótlékként a 620000/1910. sz. B. M. rendelet értelmében megállapítja azzal, hogy a főorvos fizetésénél mutatkozó 354 K, a t. ügyész fizetésénél mutatkozó 354 K, a pénztárnok fizetésénél mntatkozó 90 K, és az iktató fizetésénél mutatkozó 71 K többletet a nyugdíjba be nem számítható pótlékként meghagyja, illetve a gazdasági pénztár terhére megállapítja és az elfogadott felosztási tervezetet elfogadási záradékkal ellátva a törvényhatósági bizottsághoz felülvizsgálat végett felterjeszeni határozza. Ugyanezzel egyidejűleg a városi állatorvost és adótisztet a IX-ik fizetési osztályba sorozza s azok kezdő évi fizetését 1400 koronában és 320 korona lakpénzben állapítja meg és igy a jelenlegi fizetéseik és ezen újabban megállapított összeg között mutatkozó többletet a képviselőtestület továbbra nem engedélyezi és beszünteti.

Egyidejűleg a közgyűlés a tisztviselők illetmény kiegészítésére az elfogadott kimutatásban kitüntetett összegeket ezennel kiutalja s felhatalmazza a tanácsot, hogy ezeket jogerő beváltása nélkül a gazdasági pénztár terhére kifizettethesse.

5. Dr. Berksz Aurél indítványa a mümalom, sörház és fűrész el nem adása tárgyában.

6. Kuszkó János ajánlata a mümalom bérletére.

7. Jó Antal indítványa a mümalom, sörház és fűrész eladása tárgyában.

8. Végül Róth Salamon és Társai ajánlata a mümalom, sörház és fűrész megvételére, mely utóbbi ügynek tárgyalása harmadizben lett a mai napra kitűzve.

Közgyűlés a bizottság javaslatának két szótöbbséggel! (15 mellette, 13 ellene) elfogadásával határozatilag kimondja, hogy Dr. Berksz Aurél indítványát és Kuszkó János ajánlatát elutasítja, Jó Antal indítványát az árverésre és hirdetésre vonatkozólag elfogadja és a fent jelzett ingatlanoknak árverésen való eladását elhatározza azzal, hogy

a) az épületek és fölszerelések szakértővel vizsgáltassanak meg és azoknak beésértékére nézve szakértői véleményt adjon;

b) ezen jelentés megtétele után árverés tűzessék ki és tartassák meg; az árverés Jó Antal indítványához képest lapokban is hirdettessék meg;

c) Róth Salamon és Társai ajánlatának ügye az árverés megtartásáig függesztessék föl s annak elfogadása iránt csak ezután hozassák határozat.

9. Csendőrlaktanya építés ügyében javaslat és laktanya bérletére nyilatkozat tárgyalás alá vétetvén, miután kölcsön felvételről van sző, elnök elrendeli a névszerinti szavazást és felteszi a kérdést: elfogadja-e a közgyűlés a javaslatnak azon részét, hogy az építésre megkivántató 22.000. K 4 és V20/0-ra a bányakérpótlási alapból felvétessék kölcsönül ? Igennel szavaztak: Bay Károly, Münnich Sándor, dr. Csausz Károly, Háder Ferencz, Szőke Károly, Pály Ede, Likker Károly, Szalai László, Hámori Nándor, Májker József, Labina Sándor, Túri Ferencz, Dorogi Sándor, Szigyártó József. Tánczer György, Salamon Májer, Novy Salamon, Ferencz Mihály, Dr. Tóth Gábor, Kilián Béla, Pap Márton, Mikola A. Gyula, Nagy Lajos, ifj. Szabó Károly, Bernovics Emil, Stoll Béla, Jó Antal és Spáczay Gyula az 28-an és igy a közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg egyhangúlag elhatározza, hogy a felolvasott s a bérletre vonatkozó nyilatkozatot elfogadja azzal, hogy a nyilatkozatban tétessék ki, »jó ivóvizet szolgáló kutat készíttet, esetleg a vízvezetéket bevezeti« az összes költségekre megkivántató 22.000 azaz huszonkettőezer koronái a városi bányakárpótlási alapból 50 évi 472%"os kölcsönül felveszi s ezen ösz- szeget évenként a bérleti össszeggel törleszti, esetleg a felmerülő külömbözetet a gazd. pénztárból fedezi. A vállalkozónak a vállalati összeget a munka haladásához képest fizeti, a felülvizsgálatig pedig 5%-ot visszatart.

10. A tanács beterjeszti Szinnyay József mérnöknek előterjesztését, a vízvezetéki hiányok kiigazítása tárgyában.

A közgyűlés az előterjesztést a belügyminisztérium vízügyi osztályához felterjeszteni határozza, hogy adjon véleményt arra nézve, hogy ezen javasolt kiigazítások megtétele valóban szükségesek-e? és ezzel a vízvezeték teljesen helyre lesz-e hozható? a vélemény beérkezte után fog határozat hozatni a munkálatok megtétele iránt.

11. Wider Lázár kérelme a Lacfaluval határos bükkerdő eladása tárgyában.

A közgyűlés ezen faeladási ügyben a bizottság javaslatára árverést kitüzetni határoz, azzal, hogy Smikál Pál és Társa ajánlata felett az árverés után fóg határozni az árverés ügyében teendő intézkedésekkel a tanácsot bízta meg

12. Wider Lázár és Társa kérelme a Felsőbánya várostól vett tölgyfa árleszállítása tárgyában.

A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg kérelmezőknek a C) üzemosztályból vásárolt tölgyfák árából 8%-ot elengedni, illetve a fák árába elszámolni határoz.

13. Lévay Károly és Tarsai beadványa a mezőrendőrség felállítása tárgyában.

A közgyűlés tekintettel arra, hogy a mezőrendőrség már két ízben hosszabb időn át ki lett próbálva s a helyi viszonyoknál fogva az a birtokosok kívánalmainak meg nem felelt; de másfelől annak az indítványozott formában való felállítása sok költséggel járna, mit a birtokosok meg nem bírnának s emellett a mezőőröket a kárért felelősekké tenni nem lehetne, a mezőrendőrség felállítását nem határozza el.

14. Olvastatott Jó Antal indítványa a szervezeti szabályrendelet kinyomatása s a városi képviselők között kiosztása tárgyában.

Tekintettel arra, hogy a szervezeti szabály