Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-04-21 / 8. szám
Felsőbányái Hírlap és súlyos következményű tényező, a mely a nemzet testét sorvasztja, értjük az úgynevezett egy-két (monopuerizmust), a mely különösen a szinmagyarság között dúl. Az egy-két főokra vezethető vissza. Az egyik ok, mint már fentebb érintettük, a nemes faj tulajdonságában, a másik pedig az anyagi szükségben, a megélhetési mód aggályában keresendő. Az emberi élet két sarkon nyugszik. Az egyik az életfentartási, a másik a fajfentartási ösztön, vagyis az éhség és a szerelem. Mind a kettő fő életszükség; ezek körül fordul meg az ember egész élete. Ezek fő rugói az életnek; ezért küzd, fárad, dolgozik, tanul s minden áldozatra kész az ember, sőt kész életét is feláldozni értök. Ezt maga a bölcs Teremtő úgy rendezte be és ezt a rendet nem szabad semmi emberi hatalomnak megzavarni, mert a természet, vagyis a Teremtő változhatlan törvénye kegyetlenül megbosszulja magát. De hány ember képes megérteni a természet eme bölcs intézkedését! Az egyik visszaél az étel-itallal, a másik a szerelemmel, vagy egyszerre mind a kettővel. Az ilyen individiumok nem érdemlik meg az >ember* elnevezését. Azok közönséges állatok, vagy még azon alul valók, mert az állatok sem nem esznek, sem nem isznak többet a szükségesnél, a mértéknél; a szerelem pedig csak porio- dikus idejében veszi elő és soha sem sülyed oda, ahova sok ember. Védekezés a késői fagyok ellen. Az idei időjárás rendkívüli ugyan, de nem rendszertelen. A rendszerre, melylyel a hajósok a hold változásai után következtetnek, sok évtized, sőt évszázadok tapasztalata vezete azokat. Nyáron természetesen nem érdekli a hajóst any- nyira az időjárás, mint tél közeledtével s azért már szeptember—októberben kezdi a gondolkodó elem az időjárás megfigyelését és első szabályként azt állítja fel, hogy akkor, mikor mint két év előtt is, már szeptember—októberben beköszöntött a deres, fagyos időjárás: nem lesz rendes tél, hanem a következő hónapokban, egész márciusig minden hónapban változik, a keményebb idő az olvadással és április—májusban el szoktak következni a késői fagyok, melyek rombolólag hatnak a terményekre. A második szabály az, hogy a milyen holdciklusban beköszöntött a hideg időjárás ősszel, olyan ciklusokban ismétlődik az a következő hónapokban. Ez a szabály és mind a kettő, az idei télen is megállta helyéi. — Esküszöm — szólt habozás nélkül az asszony, kezét a Krisztus véres lábára tette — esküszöm, hogy soha meg nem csaltalak s hogy soha nem titkoltam előtted semmit. Ezután ismét átölelte és megcsókolta a feleségét. Most már nyugodt volt. De az asszony nyugtalankodott. Mire való az eskü itt a feszület előtt ? Hát már nem bízik benne? Majd hevesebben és idegesebben folytatta: Nagyon nyugtalan vagyok, különben is, már kétszer küldtem az orvosért. A gyerekek egész éjjel köhögtek, sőt még most láza is van mind a kettőnek. Tegnap óta nem találom a talizmánomat, a rubintos fésűt, mit az édes anyámtól kaptam bérmáláskor. Bizonyosan a Liza ellopta. — Vagy elhagytad valahol! Az asszony egyszerre elsápadt. Minden vér a szivéhez futott, arca olyan volt, mint az alabástrom, a szemei meg kigyuladtak, mintha a gyerekektől kapta volna el a lázat. A férj eddig mindig tudott olvasni a felesége szemében. Most is kiolvasott szörnyű, rémes vallomást. De azért uralkodott magán, elbúcsúzott és útnak indult. Egyenesen behajtatott Váczra. Liza útbaigazítása erősen segítette kutatásában. Délután már meg is találta a rubintos fésűt. A Curia-szállodában egy első emeleti Az első hideg időjárás holdtölte után és korán következett be és igy folytatódott a télen, bele a márciusba, a február kivételével, de csak nálunk — mert a vélünk egy égöv alatt fekvő északamerikai részeken ugyancsak kuruc telet zúdított a fogyatkozásnak induló hold az emberek nyakába februárban is, mikor nálunk csak a derü- lést hozta meg, amely azonban mindég magában hordja a dérnek és hidegnek lehetőségét. A »Meteor« időjóslása is évek óta bevág és a téli hidegre, illetőleg fagyra vonalkozólag ritkán tér el a hajósok megfigyelésétől s az idei februári hideg kimaradását, mely már némi részben decemberben is mutatkozott: valamely ismeretlen befolyásnak tulajdonítja. A »Meteor« jóslata a hajósokéval egyezik, mert hidegrehajló »csomópontot« április 19-re és május 22-re jövendöl, vagyis fogyó holddal. Meglehet, hogy ennek a két időpontnak veszedelmes jellege — amit adjon a jó Isten — csak derülésben fog jelentkezni, de ez nem valószínű. Tehát igen sok terményünket, igy a szőlőt is az idén ismét a fagy veszedelme fenyegeti. A magyar gazdának régi szokása az, hogy akkor, ha veszedelem fenyegeti két kézre fogja a panaszt, de arra, hogy a veszedelmet megelőzze nem gondol. Ausztriában a nép már évtizedek óta hatásosan védekezik a késői fagy ellen a füstöléssel és hatósági felügyelet alatt álló védekező egyesületeket alkot, melynek kivált azóta, mióta a fagyjelző hőmérőket használják, ezer és ezer holdnyi szőlőt és egyéb veteményeket mentenek meg évenkint a pusztulástól és Korneuburgban már gyár létesült abból a célból, hogy a gazdákat olcsó és alkalmas füstölő anyaggal lássa el. A védekezés azonban csak akkor sikeres, ha az úgy mint Ausztriában, minden gazdára kötelező és nem egyes pontokon, hanem nagy, összefüggő területeken történik. Arra nézve, hogy ezeket a védekező egyesületeket, melyeknek megállapítását a múlt évben a »Borászati Lapok«-ban egyik közgazdasági írónk melegen ajánlotta szőlősgazdáinknak, most a veszedelem küszöbén alakítsuk meg, ez idő szerint és erre az esztendőre már későn van; de mindonesetre helyesen cselekszenek szőlősgazdáink és helyesen cselekszik minden veteményes kertnek tulajdonosa, ha előkészül arra, hogy úgy mint a nagymarosi szőlősgazdák durva és a legolcsóbb fajta zsákszövettel és papirossal védekezzék a fagy ellen, mert emellett még négy fok hideg esetén is megmenti termését. A zsákszövettel való védekezés úgy történik, hogy mint egy 50 centiméter magas és 30—35 centiméteres átmérőjű alul-felül nyitott zsákokat készítünk a legritkább és legolcsóbb szövetből s azokba felül koréba spárgát füzünk, a köre alatt pedig 20 cenliméternyire sodrony karikát erősítünk, úgy hogy akkor, ha a korcon át a védőzsákot a karóra huzzuk és a spárgával hozzáerősitjük, az úgy áll a tőke felett, mint egy földig érő szoknya. A papirossal való védekezés úgy történik, szobában. Ott feküdt az ágy alatt, hová a párnáról lecsúszott. Ott hagyta a fésűt, visszatette az ágy alá. Nagy bankóval megfizette a szobalányt, ne árulja el senkinek, hogy ő ott járt és hagyja ott a bűnjelt, ahol volt. Aki ott felejtette, az majd elmegy érte. Amint hazaért, azonnal bezárkózott szobájába, egész nap nem mozdult ki onnan, csak estefelé került elő vacsorára. Akkor is csak azért, mert vendége érkezett. Testvéröcscse a huszárkapitány. Amint asztalhoz ültek, szeme megakadt a felesége fején. Ott csillogott már a sötét fürtök közt — a rubintos fésű. Őrült düh fogta el erre, korbácscsal, póttal verte ki a házból mind a kettőt. Éjnek idején, zivataros, viharos éjszakán. Hiába tagadtak, reájuk bizonyított. Haragja ember- feletti erőt adott, olyan volt, mint egy kherub, kinek csapásait nem tarthatja fel senki és semmi. Alig hogy lecsillapodott, a gyermekekhez hívták. A két szőke angyalka haldoklót.t A difteritisz nem adott pardont. Hajnal felé megmerevedett, megfuladt mind a kettő ... Most már egészen magára maradt. Megőszült, megöregedett — estétől reggelig. Azóta nincs senkije, csak egy jó barátja van, egy uj barát, kinek karjai között feledést talál. Égy-két tűszurás, egy kis fecskendezés — és néhány órára elfeled mindent. hogy elég kemény papirosból süvegeket készítünk s azoknak oldalát egy-két öltéssel összevarrjuk, hegyét levágjuk s az igy keletkező kis nyíláson át a karóra huzzuk és befödjük vele a tőkét. Vetemények, virágnemüek számára megfelel az ujságpagiros is, a nélkül, hogy süveget alkotnánk belőle. A még zsenge és alacsony növésű palántákat ugyanis nem egy oldalnyi, hanem két oldalnyi terjedelmű és kétszeresen egymásra fektetett ujságpapirossal födjük le oly formán, hogy a papiros széleit némi földdel terheljük le, középrészét pedig kissé megemeljük, hogy a növénynyel ne érintkezzék, mert akár a szövet, akár a papiros feltétlenül megvédi a növényt fagy ellen, de annak azok a részei, melyeket a szövet vagy a papiros érint, elfagynak. Ujságpapirossal az egyik dunakeszi szőlőtulajdonos a tavalyi májusi fagy alkalmával egész szőlőterületét megvédelmezte. Különfélék. Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük hátralékos eló'fizetó’inket hátralékaik szives beküldésére, valamint eló'- fizetéseik megújítására. Szerkesztőnk még mindig gyengélkedő lévén, lapunk e számát Pap Márton városi számvevő állította össze s ő vállalja érette a felelősséget. Személyi hírek. Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató és Simkó Géza p. ü. s. titkár a a napokban hivatalos ügyben városunkban voltak. — Ludányi Bay Lajos egyházmegyei tanács- biró és Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész a múlt héten egyházi ügyben városuukban időztek. Eljegyzés. Szabó Károly jónevü itteni kereskedő eljegyezte hitvestársul özv. Szmik Sándorné úrnőt, született Boross Mariskát Ózdról. Miniszteri elismerés. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Münnich Sándor városi tanácsosnak gazdasági tudósítói minőségében 1909. évben teljesített kiváló és lelkiismeretes szolgálataiért elismerését és köszönetét fejezte ki. Április 8-án gróf Széchenyi István, a »legnagyobb magyar« halálának félszázados évfordulója alkalmából a helybeli ref. leányiskolában a mindkét nembeli tanítványokkal iskolai ünnepély tartatott, melyen Csonka József tanító elő- adatta a tanítványokkal gróf Széchenyi életrajzát és kifejtett hazafias működését. Végre Nagy Lajos lelkész köszönetét mondott Csonka tanítónak az iskolai ünnepség rendezése körül kifejtett ügybuzgóságáért; majd a gyermekekhez intézett néhány szót, buzdítva őket a szorgalmas, kitartó munkásságban nyilvánuló hazaszeretetre. Az ünnepély a Hymnusz eléneklésével véget ért. Tagválasztás a Teleki-Társaságban. A Teleki- Társasag folyó hó 7-én Nagybányán tartott zárt ülésében Münnich Sándor városi gazdasági tanácsost tiszteletbeli tagjául választotta meg. Üdvözöljük 1 A nagybányai ref. egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 26. és 27. napján fogja Nagybányán megtartani, melyre a helybeli ref. egyháztanács az egyház képviselőjéül Pap Márton városi számvevő, egyházi fögondnokot küldi ki. A betótszerkesztő-bizottság működését városunkban f. é. május hó 3-án fogja megkezdeni. A Hunyadi téren a Stoll Béla adományából létesített szökőkút felállittatott már s csinos, arányos méreteivel igazán díszére válik a kiskeretü térnek. A szent korona ünnepe. Rómában f. hó 16-án folyt le a magyar szent korona ünnepe fényes ünnepségek keretében. A lateráni szent János bazilikában leleplezték II. Szilveszter pápa szobrát. Az ünnepségen részt vettek Respighy bíboros a pápa képviseletében, Széchenyi gróf ő felsége képviseletében, Merry del Val pápai államtitkár, Agliardi és Deloreux bibornok; továbbá az osztrák-magyar nagykövetség teljes számmal, a győri, pécsi és kassai püspökök, Bezerédj államtitkár a magyar kormány képviseletében, Székely dr., a budapesti egyetem prorectora, a magyarországi egyházi rendek képviselői, számos város, világi és egyházi intézmények kiküldöttei és sok százra menő magyar zarándok. Az ünnepi misét Zichy gróf mondotta, utána a szoborleleplezésnel Széchenyi I gróf győri püspök és a bakonybeli Benczés-rend
