Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-24 / 4. szám
Felsőbányái Hírlap nagy kilünletést minden erőmmel megérdemelni és meghálálni. Becses értesítésedet újólag a legkiválóbban megköszönve, a legjobb kívánságaim kapcsán Téged sokszor köszöntelek s váltig maradok igaz és hű barátod Szmik Antal. 3. Közgyűlés Farkas Jenő polgár- mestert felkérésére megbízta, hogy dr. Falussy Árpád főispánnak felmentése alkalmából a megyegyülésen a város közönségének sajnálatát fejezze ki távozása alkalmából és egyben köszönetét is a város és ügyei iránt tanúsított jóindulatáért. .............. ■' ~~ .................. Fü ll s eUDilii szillé tezelése. Az idei téli időjárás az általános panasz után indulva,* igen nagy károkat tesz a szőlőtőkében, úgy a lugasokon, amelyek csak elvétve vannak betakarva. Mig a lugas befödése nehézkes s néha ngyszólván kivihetetlen, addig a karó mellett alacsony tőkének nevelt szőlő befedésénél követik el a legnagyobb hibát, a hiányos befedést. Enyhe télen elég ha csak egy ujjnyi föld takarja a vesszőt. De a nagyobb téli hidegben ez elégtelen. Tavasszal a bontás kezdetekor mit sem sejtve, buzgón folyik a munka s a gazda reménynyel várja a duzzadtnak látszó szemek megindulását. Csak akkor ébred szomorú csalódására, midőn az itt-ott jól áttelelt tőkék kövér hajtásait megpillantja. Nagyot káromkodik s kedvetlenül otthagyja. De nem úgy van. Jövőre vigyázni fogok, hogy minden vessző tetején 5 ujjnyi réteg földnél kevesebb ne legyen egész hosszában. Ügy nem fog lefagyni egy szem se. Pótolhatunk, kell valamit bünbánólag tennünk, amit elmulasztottunk. Ha ugyanis tőkénk teljesen ki nem fagyott s nemes részében még élet van, akkor onnét majd törnek maguknak utat a rejtett szemek. Ezeket a természet a maga védelmére teremtette, hogy szükség esetén magát továbbra is fenntarthassa. Legtöbbször a tőkefej fagy el, mig a tőkenyak egészséges marad. Tehát a tőkenyakból előtörő hajtásokra ügyeljünk s úgy kezeljük, mintha sima ojtványt vagy vesszőt dugtunk volna be. Száraz puha az emlékek azonban merőben elütnek mindattól, amit síremlékek gyanánt valaha láttunk. Óriási gazdagsága tárul itt elénk, fehér márványba faragva, annak a művészetnek, mely az emberi szív fájdalmának megannyi változatát van hivatva megtestesítve kifejezni. Első pillanatokban nagy zavar vesz erőt rajtunk: melyiket bámuljuk inkább, a mérhetetlen gazdagságot-e, avagy az emlékművekből kisugárzó művészetet, melynél beszédesebbet, szivhezszólóbbat sohasem láttunk. Úgy véljük itt e szoborcsarnokban, mintha az emberi szív fájdalmának minden hangja, minden jaja ott zsongna körülöttünk: mintha életre keltek volna a fehér márvány- szobrok. Egyik a vallásos ihletet, az égi vigasztalást, a másik a zokogásba fuló fájdalmat, a soha nem múló szeretetet testesíti meg, de beszél mindannyija s nem képzelhető olyan érzéketlen ember, aki az emberi fájdalomnak ezt a kőbe vésett beszédét meg nem értené s meginduit- ságot ,ne érezne rajta. Eletnagyságu szobormüvek s egész cso- portozatok, sok százra menő művészi alkotásban tárják elénk azokat a szomorú jeleneteket, melyeket a halál megjelenése teremt a családban. A szobrász-művészetnek nagy fejlettségét is mutatja azonban ez a szomorú s az emberi érzések skálájának annyi változatát megtestesítő szoborgyüjtemény. Nagy vigasztaló és megnyugtató erőt kell kisugároztok ezeknek a szoborműveknek, hogy a temető kultusza ilyen fokra s ilyen népszerűségre tudott az olasz városokban emelkedni. A művészies temetőknek egyik tekintélyes képiselője a Pisa-i Campó-Santo is. Csúcsíves ablak nyílású árkádjai az olasz szobrászatnak sok szép müvét rejtik. Mig azonban a génuai földdel kissé betakarjuk, hangyától, iioncától távol tartjuk minden másod, harmadnappal való óvatos kibontás által. Csak ily eljárással fogjuk hasznát látni fáradozásainknak, midőn junius, julius végén két arasznyi erőteljes hajtásunk van s annak duzzadt szemei októberre gyönyörűen be fognak érni. Most már látjuk, ha ez az eljárás sikerült, mit nyertünk: 3 évet. Minden egyéb megjegyzés nélkül látni fogja mindenki, ha nem riad vissza azon kevés költségtöbblettől s fáradtságtól, egy év alatt pótolhatja még veszteségét. Tegyünk kísérletet, figyeljük meg. Elfagyott tőkefej alól kihajtott s magára hagyott hajtás rövid, vékony, csenevész hajtást ad, mintha Chlorosisban szenvedne. Még ez is megjárná, bizonyául annak, hogy van még élet a tőkében, de ily vessző és szem be nem érik. Októberben szürkészöld nyers használhatatlan vesszőnk van, amit a metsző-olló irgalmatlant levesz s azzal a tőke befejezte életét. Sok hiba történik azonban még a jó erőben levő el nem fagyott tőkében is. Előfordul lépten-nyomon, hogy a tőke valamely oldala a metsző hibája folytán csupasz marad, nem gondolva meg, hogy egy ügyetlen j ollózés által nyomorékká tesz egy tőkét. Ez szintén orvoslásra vár. Előtörnek május- \ ban a nagy sebhely környékén a rejtett szemek. I Néha öt-hat egy csomóban ; ezeket, megritkitjuk j úgy, hogy akadálya ne legyen a megfelelő he- j lyen nőtt hajtásnak a fejlődésben. Ezt minden valamire való szőiőkezelő tudja j s többé-kevésbbé meg is teszi. De rajta legyünk, hogy megtörténjék s ha arasznyi lesz a hajtás, ne hagyjuk egyszerűen kötözéskor a bokor felé huzni, hanem vékony karó leszurása után ahhoz kötjük s úgy idomítjuk, hogy kissé kifelé, de felfelé fejlődjön s igy jövőre kifejlett csapunk lesz, amely meghálálja a ráfordított figyelmet. Schafer Dozsíí. Különfélék. Személyi hir. Hollós Oszkár a nagybánya- felsőbányai vasút igazgatója rövid ideig városunkban tartózkodott. Áthelyezés. Kompasz Antal róm- katb. se gédlelkészt dr. Boromissza Tibor szatmári püspök Nagybányára helyezte át. Távozását őszintén ; sajnáljuk. Utóda Vilmos Endre kisegítő helyettes j lesz Kálmándról. Dr. Falussy Árpád főispán távozása, j Ö Felsége Dr. Falussy Árpád Szalmái*várés pisai temetők művészi emlékei között inkább a bibliai vonatkozású márvány szoborművek dominálnak; a milánói temető remek alkotásai már egészen a modern művészet szülöttei. Milánó hires temetőjében már nem árkádokban vannak a sírboltok elhelyezve, hanem kint a szabadban, szép, rendezett utak mellett elterülő táblákban. A laikus szem nem is képes eléggé értékelni és méltányolni azt a mérhetetlen művészi gazdagságot, melyet a milánói temető művészi szobor-emlékei képviselnek. Az ember nem tudja, melyiket bámulja jobban, a fantáziát-e, mely az egyéni érzülethez alkalmazkodva is olyan fölemelő módon juttatja kifejezésre egy szoborműben az emberi fájdalmat — avagy az áldozatkészséget s az elhunytak iránti kegyeletet-e, mely ennek a speciális művészeti ágnak ekkora kifejlődésére vezetett? A milánói temető emlékművei között járva, egyik meglepetésből a másikba esünk a művekben megnyilatkozó temérdek eredetiség láttára. A világvárosok közterein felállított idomtalan érckolosszusok látása után úgy tetszik, mintha itt a temetőben egy újabb művészeti irány haj- nalodását látnánk, amikor többé nem az anyag tömegével, hanem a gondolat a felfogás eredetiségével és frisseségével fognak a művészi hatásra törekedni. Mekkora különbség tárul itt elénk az olasz temető megbecsülésében a mi temetőinkhöz képest, ahol még mindig csak a síremlékek feldöntésénél tartunk. Am ha messze vagyunk is még attól, hogy temetőinkben a művészet fölemelő hatásával igyekezzünk a szomorúságot I enyhíteni: a cél megérdemli, hogy feléje töre- ! kedjünk. ____ meg ye és Szalmái* város főispánját saját kérelmére buzgó szolgálatainak elismerése mellett, a f. hó 10-én megjelent hivatalos lapban állásától felmentette. A főispán felmentése az egész vármegyében általános sajnálkozást keltett. Áprilisban lesz négy éve, hogy a megye kormányzását kezébe vette s ezen idő alatt a vármegye ügyeit a legnagyobb ambícióval igazságosan, bölcsen és hazafias szellemben vezette. A haladás és fejlődés embere volt, a megye városainak minden erre irányuló ügyét és törekvését egész erejével pártfogolta. Távozása veszteség az egész vármegyére, mely sokat köszönhet a főispán minden irányú buzgalmának. F. hó 22-én búcsúzott el a vármegye az alispán által összehívott rendkívüli közgyűlésen a főispántól. A közigazgatási bizottság javaslatára a főispán emlékét érdemeinek méltatása mellett jegyzőkönyvben örökítették meg. llosvay Aladár magas szárnyalásu beszédben mondott búcsút a vármegye közönsége és a tisztikar nevében, melyre Dr. Falussy Árpád megható szavakban mondott köszönetét és Isten- hozzádot. Ezután a küldöttségeket fogadta Dr. Falussy Árpád. Nagykároly várost, azután Nagybánya és Felsőbánya városok képviseletében Dr. Malcray Mihály és Farkas Jenő polgármestereket. Mindkét polgár- mesternek szives szavakban köszönte meg városaik közönségének üdvözletét és köszönetét, kiemelte, mennyire jól esett neki, hogy a két város valahányszor azokba eljött, milyen fényesen, szívesen fogadta és hogy milyen jól érezte magát Felsőbányán és Nagybányán, melyeknek emlékét szivébe zárta. Városunk polgármesterétől külön levélben búcsúzott el Dr. Falussy Árpád, melyre Farkas Jenő és a tisztikar testüle- lelileg válaszoltak. Mindkét levelet az alábbiakban közöljük. Nagyságos Farkas Jenő polgármester urnák. Felsőbánya. Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi február hó 9-én kelt legfelsőbb kéziratával Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város kormányzásától saját kérelmemre felmenteni kegyeskedett. Amidőn e körülményt Nagyságodnak a magam részéről is szives tudomására hozom, egyidejűleg kedves kötelességemnek tartom, hogy ezen alkalommal legőszintébb köszönetemnek adjak kifejezést azon szives támogatásért, melyben Nagyságod engem hivatalos működésem alatt mindenkor részesíteni mél- tóztatott. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Nagykároly, 1910. február 12. Falussy. Méltbságos Dr. Falussy Árpád, nyug. főispán urnák. Érendréd. Alulírott polgármester s alulírott városi tisztviselők a legőszintébb sajnálattal vettük tudomásul Méltóságodnak szatmárvármegyei főispáni állásától való fölmentését. Midőn ezúttal hálás köszönetét mondunk Méltóságdnak a város és irántunk tanúsított szives jóindulatáért, egyben őszinte tiszteletünknek és nagyrabecsü-
