Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-13 / 1. szám

Szőlő — — — 322 kát. hold. Legelő — — — 28689 » Erdő — — — 118600 » Nádas — — — 8 » » Egyelőre nem termő 4412 kát. hold. A jövedelmezőség fontos tényezője a köz­utak rosszasága, vagy nehézkessége, továbbá a szekérfuvardijak magassága. A személyforgalomnál a népsűrűség, a vidék mozgékonysága, elég jó módja, az átla­gosnál jóval nagyobb forgalmat igér. Magyar­lápos élénk kisipara és kiskereskedelme, népes vásárjai, közvetlen összeköttetésben Nagybányá­val, Szatmárral, mint a kifejlendő gazdasági és kereskedelemforgalmi emporiumokkal, élénk helycserét fognak biztosítani. Nagyfontosságu a tervezett vonal létesítése Felsőbánya városra nézve, melynek hanyatló faiparát újabb hatalmas táplálóanyaggal ellátva, lendületre és virágzásra fogja kelteni. A megyebeli vasutak személy- forgalmi adatait közép átlaggal véve zsinór- mértékül, megállapítható, hogy az évi utasok száma mintegy 266,000. a) III. osztályú utas 90% á 1 K = 239,400 K b) Magasabb o. utas 10% á 1'20 K = 41,600 » c) Podgyászdijak — — -- — 4,000 » Mint bruttó eredmény együtt 285,000 K. Az áruforgalom a különböző termelési ágak szerint is a legjobb kilátásokkal biztat. A mezőgazdasági termelés a közép- és nagybirtokosoktól szemes gabonában, szénában jó forgalmat biztosit. A matráctöltésre alkalmas tengeri fű Nagy­bányán át jelenleg is 50—60 kocsirakományt ad ki. A fejlett gyümölcstermelés 7—800 vaggon szállítási mennyiséget fog szolgáltatni. Az állat- tenyésztés, mely erős és productiv, a nagy állatállományban jut érvényre, mely a vásárok felhajtásával van szoros összefüggésben. Magyar­lápos, Kápolnokmonostor és Oláhlápos 2—2 országos vásárján és a heti vásárokon mintegy 130—140 ezer állat kerül felhajtásra, melynek Vß-de kerül vétel utján vasúti szállításra. Az erdészeti termékek adják a várható áruforgalom zömét. A kir. kincstár és magánosok erdeiből Tőkésről, Oláhláposról, Kapnikról és Sándor- faluból mintegy 7600 vaggon faanyag-szállítás kínálkozik. Az ipari termelés, miután annak fejlődése csak a vasút megnyitása utánra vár­ható, nem vehető számításba. A bányatermékeknél a horgospataki és oláhláposi kincstári üzemektől, gr. Eszterházy Gyula macskamezői vasércbányájából mintegy 500 kocsirakomány várható, a rósz közlekedési viszonyok miatt eddig fel nem tört vasérc­bányák termelése legalább évi 2500 kocsi­rakományt fog szolgáltatni. Tűzálló anyagok, mészkőtelepek, a kőszén­kutatások várható productiv eredményei, a sztojkai ásványvíz garantált 320 kocsirakomány kés szózatának — Percy Raymond keze éppen e perczben tolta félre a bambusznádnak sűrűjét s Louan nevét kiáltotta. Louan egy pillanat alatt felugrott s szeme közé pillantott annak a férfiúnak, kinek emlékét, kinek a képét folyton a szivében hordozta ma­gánál. Raymond szívélyesen üdvözölte, majd egy csomagot vett elő, melynek tartalmát gyönyörű karmazsin piros kötő képezte, aranynyal díszítve, arany láncocska s aranynyal hímzett kicsi pa­pucs, miket mind Louannak adott. Ez boldog mosolylyal fogadta s hálásan megcsókolta a kezet, mely azt neki nyultotta. Raymond szeme önkénytelenül a bálványképen akadt meg és észrevevén azt a kis szobrocskát, meglepve kérdé: 60 éven tu! levő egyének között házasság­— Louan, mit jelentsen ez ? Te tetted oda ? a leányka bevallotta, de zavarodottan elpirult. Ö volt. aki avatatlan ugyan, de a szerelem által vezetett kézzel Percy Raymondnak kicsi, de megszólalásig hasonló alakját faragta ki fából s helyezte oda a bálvány talapzatára. Percy, mintha isteni megnyilatkozás lettvolna, a másik perczben kitalálta, hogy a lányka szereti. — Louan, szólott hozzá, iszonyú nagy bűnt követtél el. A te Istened nagyon meg fog hara­gudni rád s büntetéssel fog sújtani miatta, fogd a szobrot s törd széjjel. A leány engedelmeske­dik ugyan, de nagyon tétovázva. — Hát mért ne tarthassam meg ? ellenke­zett. Az enyim. Hiszen magam faragtam. Felsőbányái Hírlap szállítmánya, építési anyagok, fogyasztási cikkek mind nagy áruforgalmat fognak teremteni. A később Sándorfalutól Kapnikbánvára létesí­tendő elágazás 600—800 kocsirakományt és személyforgalmat helyez kilátásba. Az ezen vasútvonal kiépítése után a Galgóig vagy Bethlemig könnyen létesíthető összeköt­tetés Galgót és Dést Nagybányával és Szatmárral 40 km. útrövidítéssel fogja összekötni s igy a vasút transito pályává fog átminősülni. Ezen közelálló kilátások hordereje igen fokozódik azáltal, hogy amennyiben az uj pálya­vonal folytatólag Bethlen irányában kiépíttetnék, ez esetben a Bethlen—Borgoprund—Dorva — watrai vonal közvetítésével Bukovinával, illetve Romániával a kiviteli forgalmak lebonyolításá­nál is transito pályaként vétetnék igénybe. Színház. Alig egy fél éve, hogy Halmi és Józsa színtársulata valóságos kis szekértáborral innen Magyarláposra vonult, ismét megérkezett egy másik, a Eadó Béla színtársulata, sok ládával és sok gyermekkel, mely körülmények a tár • sulat szolidságára és komolyságára vallanak. Miután az összehasonlítástól el nem zár­kózhatunk, már itt konstatáljuk, hogy a mos­tani társulat egészben véve értékesebb a múlt­korinál. Mégis a közönség az azokkal szemben tanúsított nagy pártolást, eddig legalább, nem vitte át a méltóbb utódokra. Az okát ennek sejtjük, de nem kutatjuk. Mindenesetre csodá­latos, hogy az az első lelkesült és áldozatkész érzés, hogy a városnak bis arányaiban is, tel­jesen megfelelő színpada, hozzávaló terme van és azt jó társulatok foglalják el, hogy nem kell Nagybányáról este fel és visszakocsizó hiá­nyos társulatok indolenciáit tűrni, nagyon ha­mar alakult át nem törődő, vagy lekicsinyelő közönynyé; nem is említve, hogy a felsőbányái egyhangú estéken nagyon elkél az a szórako­zás. melyet Radó Béla társulata a legújabb darabok előadása által, a tagok ügyességével, képességeivel és ambíciójával sokszor élvezetté emel. A Nemzeti-, \%-, Magyar- és Király- szinházak újdonságait, a Városligeti színkör bo­londságait — amiből ugyan minél kevesebbet kérünk — mutatja be és Ígéri az igazgató azon kijelentéssel, hogy oly darabot nem ad, ami itt már színre került! A kifogástalan műsor és a jó előadás remélhetőleg mégis megfogja hó­dítani teljesen a közönséget. Mindezekért el­nézzük a hamis és más városokból megmaradt szinlapokat, mely nem annyira bosszantó, mint a mennyire érthető a társulat takarékossága. Radó Béla 24 tagból álló társulatai jól szervezett, minden szerepre megvan az alkal­mas színésze és igy az alakítások sikerültek.. Az összjáték folyékony, a karénekek össze vágók, a rendezés tetszetős és színes. Az egyes tagok jó színpadi alakok, mozgásukban sok routin, otthonosság érvényesül. A magánéne­kek, bár egyik-másik szereplőnek kis terjedelmű és nem valami erős hangja van, tiszták és kel­lemesen csengenek. A hölgyek jó ízléssel öl­tözködnek s elegánsak. A társulat hölgytagjai közül elsősorban Z Horváth Mancsib kell kiemelnünk. Kedves színésznő, kivel a közönség is legjobban rokon­szenvez. Hangja szép, tiszta, előadása bájos, játéka discrét, néha egy kissé merev. Pécsi Ju­liska kitünően játszik, temperamentumos, moz­dulatai a legjobb színésznőkre emlékeztetnek; előadása kifogástalan, kár, hogy a hangja kicsi és gyenge s a dalok szövege nehezen érthető. R. Tolnai Kornél drámai szende, jól ala­kitó ügyes színésznő, erőteljes játékkal; neki való szerepben csak egyszer láttuk. Korai Oyözöné énekesnő, Szilágyiné Gi ­zella komika és anyaszinésznő, Gáspárné Mar­git vígjátéki szende ügyesen, rokonszenvesen játszanak. Munkácsi Gizella, Hegyi Lili segéd­énekesnők megelégedésre töltik be feladatukat. A férfi szerepeket betöltik : Radó Béla igazgató, első sorban kitűnő komikus és egyébként is igen jó színész, játéka finom, nem túlzott, ami nagy erénye egy ko­mikusnak, alakításai elsőranguak. Szilágyi Béla bariton-tenor énekes igen jól énekel és játszik, alakításai szintén kifogás­talanok. Ugyanezt mondhatjuk Zilahi Lajos-ról is, aki bonvivant és komikus szerepeiben, úgy jó énekével derekasan megállja a helyét. Csak az énekelve beszéléstől és kiabálástól tartózkodjék. Beregi Gyula elegáns, jó színész; ront rajta, hogy a súgó nélkül nem tud meglenni. Gáspár Jenő titkár kissebb szerepeiben elég jó. Vásárhelyi tiszta érces bariton hangjával értékes segédszinész. Galambos Imre és Várnai segédszinészek nagy igyekezettel játszanak. Meg kell még emlékeznünk Lendvai kar­nagyról, ki a dalokat zongorán kiséri a közön­ség általános megelégedésére és tetszésére. Végül nem hagyhatjuk említés nélkül a serdülő kis művész-csemetéket Radó Lacikát, Simonfalvi Vilmát és Dusikát, kik a »Kedélyes parasztiban énekes szereplésükkel az egész közönséget elragadták. A társulat f. hó 5-én kezdte meg műkö­dését. Bemutató előadásnak az »Erdész leány« került színre. Buchbinder G. Jarno kedves darabja, mely Budapesten és Bécsben is nagy sikert ért el. Az e!őadás jó volt, de azért nem olyan, mint az összes továbbiak. Talán a darabot sem választották meg szerencsésen, mert a közön­ség nem tudott fölmelegedni. Ha az »Elvált asszony«-nyal kezdik, más lett volna a hatás. F. hó 6-án a »Kedélyes paraszt« Leon-Fall — Mert bűnös cselekedet faragott képet imádni. A bibliára, mely a legjobb könyv a vi­lágon, mely az Istenről és a raenyországról szól, arra tanit, hogy az ily cselekedet helytelen és bűnös, én pedig nem akarom, hogy valami hely­telen dolgot művelj Kihirdetés foganatosíttatott 76 esetben. — Azt is tanítja a bibliád, hogy helytelen dolog, ha szeretsz engem ? kérdé a leány, köze­lebb simulva hozzá — Nem, — felelte Raymond komolyan — de a magam józan esze mondja, — hogy nagyon bolond dolog volna, ha tenném, te pedig ne be­szélj többé ilyen együgyüeket. De ne is gondolj rá. Most pedig eredj és öltözzél föl. Azt szeret­ném, hogy tánczold el nekem ma éjjel, a Conu- tant. Ha ezt megteszed, egy kellemes emlékkel többet, viszek el magammal Angliába innen. Louan csak ott állt és tétovázott. Majd da- czos gyors mozdulattal a fűzfa virágjának egy csomóját letépte a fáról és Raymond arczába dobta. Borzongás futotta végig a testét. Midőn a bűvös virágnak finom illatát magába szívta, mely virág mintha csupa lángnyelv lett volna, eszébe jutott, hogy veszélyes Gaddenese meglá­togatása akkor, mikor a fűzfa virágzásban áll. Olyan idő, mikor minden szenvedély fel volt költve. Louan nyilvánvaló izgatottsága és haragja félelemmel töltötte el. Odafordult a leányhoz, hogy megnyugtassa, de az elmenekült. Elhagyta, csak azért, hogy uj, idáig nem érzett idegenszerü kétségbeeső érzés töltse be a szivét. Néhány percznyi habozás után elhatá­rozta, hogy követi s a bambusznád között előkan- ; dikáló kunyhók felé fordult. Egészen besötétedeít, mire Raymond orvos elérte azt a néhány kunyhót, melyből a telep állott. A törzsfő emberei nyugodtan költötték estebédjüket s a zenészek már gyülekeztek, hogy Louan tánczához eljátszák a passeilt. A közeli dombokon tüzek égtek, miknek fölcsapkodó lángjai élénken megvilágították az üres teret, melyen Louannak megjelennie kel­lett. Most Louan lassú léptekkel közeledett a tűzhöz, elhagyva a homályt, mely alakját idáig eltakarta volt. A kamazsinpiros kötőt s a piczi papucsokat viselte. A tisztás közepére lépve, hajlékony teste ide-oda ringatódzott, mint a kí­gyóé, mikor a prédájára les. Volt a mozdulatában valami báj, valami kecs, ami Raymondot egészen megigézte, megba­bonázta. Nem kereste, sem nem kerülte Ray­mond szempillantását, de ez jól tudta, érezte, hogy ezt a tánczot az ő kedvére lejti. Csengtek, bongtak a függői s átlátszó, könnyű öltönyének redői festői ránczokban simultak sötétbarna tes­tének lágy és sima bőréhez. A tüzek izzó láng­jának világa s a fűzfa virágjainak átható illata roppant fölizgatta s a sajnálkozás önkénytelen érzete lopódzott a szivébe, hogy a lánykát soha többé látni nem fogja. A táncz véget ért s Louan egészen közel simult hozzá, hogy tetszésnyilvá­nításában részesüljön; Raymond észrevette,hogy

Next

/
Thumbnails
Contents