Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-09-09 / 18. szám
Felsőbányái Hírlap kalandozik az ábrándok világába és lelki szemeim elé varázsolom azt a nem is olyan nagyon messze jövőt, amikor ez az egyesület negyed- vagy félszázados jubileumát fogja ünnepelni: a csodával határos az a nagyarányú fejlődés, amit ott látok. S szivem egész melegével kívánom azt, hogy ez a kép tényleg valóra is váljék. Amikor tehát az egyesület a felsőbányái fiókpénztára ezt a mai szerény ünnepélyt rendezte, hogy tízéves fönnállásának alkalmából rámutasson a múlt eredményeire és az érdeklődést felköltse a jövőben e nemes célú intézmény iránt, legyen meggyőződve, hogy városunk egész müveit társadalma vele ünnepel. Legyen meggyőződve, hogy azt a becsületes munkát, amit ez az egyesület tiz év alatt végzett, egész társadalmunk méltányolni tudja s meg fog nyilatkozni az érdeklődés azok részéről, akik ezen intézmény áldásaiban közvetlenül nem is részesülnek. És ez nem is lehet máskép. Hiszen egy nagy társadalmi osztály helyzetének javitása nem lehet közömbös senkire nézve sem. Hiszen a szenvedők könyei- nek letörlése és a koldusok létszámának apasz- tása áldás az egész társadalomra, de áldás főleg édes hazánk eme mostoha gazdasági viszonyai közölt élő végvidékén, ahol az ínség, a szükség nagyobb, a nélkülözéssel, a nyomorral való érintkezés közvetlenebb mint az ország gazdagabb vidékein. De amikor az egyesület és főként a helybeli fiókpénztár derék alapítóival és föntartóival szemben városi társadalmunk teljes elismerését mint olyan tolmácsolom, aki véletlenül ez idő szerint ideiglenes lapszerkesztői minőségemben az egész város érzületének ütőerén tartom a kezemet, engedjék meg nekem, hogy ez ünnepély közvetlen érdekeltjeihez : a munkásosztályhoz is intézzek nehány rövid, de szívből jövő és szívhez szóló szót. Önök között, t. uraim, akik már tagjai ennek az egyesületnek, túl vannak azon, hogy ezen nemes intézmény jótéteményeiről, áldásairól önöket meggyőzni igyekezzem. De vannak önök között sokan olyanok, akik még nem tagok. Ezeket kérem én első sorban, hogy — jól felfogott érdekükben állván — érdeklődjenek azon előnyök iránt, amelyeket ezen egyesület a tagjainak nyújt. Ismerjék meg annak szervezetét, alapszabályait ; érdeklődjenek vagyoni helyzete iránt és szerezzenek maguknak meggyőződést azon segélyezések mérvéről, melyeket az egyesület már most is nyújt. És gondoljuk meg, hogy ez a segélyezés annál nagyobb arányokat fog ölteni, minél többen sietnek ezen intézmény támogatására. Hiszen itt nincs szükség frázisokra, nincs szükség lelkesítő beszédekre. Csak meg kell ismerni a helyzetet, a való tényeket: többet fog ez érni bármi lelkesítő beszédnél! Végre még arra is kérem önöket, hogy megfigyeléseiket, benyomásaikat közöljék azon muukástársaikkal is, akik kevésbbé érdeklődnek. Mert ezen intézmény áldás minden tagjára nézve s el kell jönni annak az időnek, amikor nem lesz a munkásosztálynak egyetlen számbavehető tagja, aki ennek az egyesületnek is tagja ne lenne. Adja az Isten, hogy ez mielőbb bekövetkezzék 1 És most, tisztelt díszközgyűlés, befejezem beszédemet. Szívből üdvözlöm a heiyi fiókpénztár érdemes vezetőit városunk egész társadalma nevében. Egyúttal köszönetét mondok ezen szép ünnepély rendezéséért. Az Isten áldása legyen és maradjon ezen nemes célú intézményen, hogy ez minden időben fokozott mértékben teljesíthesse nemes hivatását! »Vivat, crescat — floreat!« A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után Spáczay Gyula elnök, — megköszönve a díszközgyűlésnek a megjelenést — az intézmény éltetésével a díszközgyűlést berekesztette. Este 8 órakor az egylet fiókja a Korona- szálló nagytermében az egylet külön alapja javára táncestélyt tartott, amely úgy erkölcsileg mint anyagilag várakozáson felül sikerült. Dr. Földes Béla Felsőbányán. Választó kerületünk országgyűlési képviselője, politikai életünknek közismert vezető férfia, folyó évi aug. 30-án d. e. 10 órakor érkezett kocsin városunkba dr. Mak- ray Mihály nagybányai polgármester és Bónis István ottani földbirtokos kíséretében. A városháza előtt Farkas Jenő polgármester nehány rövid, de szívből jövő szóban üdvözölvén az illustris vendéget, az kíséretével együtt a polgármester lakására ment. Az itt elköltött villásreggeli után szeretett képviselőnk egyik-másik jóismerösé- nél látogatást tett. Délben egy órakor, a Korona-szálló kistermében közebéd volt, melyen az intelligencia köréből mintegy 56-an vettek részt. Az ízletes ebédért Rumpold konyháját illeti elismerés. A zenét Markocsán Gyuri bandája szolgáltatta. A második fogás után Pap Márton városi számvevő emelkedett fel szólásra, meleg szavakban üdvözölte a képviselőt Felsőbánya város közönsége nevében. Farkas Jenő polgármester a képviselő kedves nejéért, dr. Földes Béla a polgárok jólétére és egyetértésére ürítette poharát. Csausz István, veterán szónok, a választópolgárok nevében köszöntötte fel a képviselőt. Nagy Lajos ref. lelkész a város örömében osztozkodni jött vendégekre ürítette poharát, végre Pap Gyula laczfalusi állami iskolai igazgató-tanitó Farkas Jenő és Weisz Jenőre, mint a laczfalusi állami iskolaszéki elnökökre az iskola virágzása körül eddig kifejtett ügybuzgóságukat méltatva emelte poharát. Délután 3 órakor a Korona-szálló nagytermében zsúfolásig megtelt közönség várta a képviselőt, hogy beszámoló és a politikai helyzetről tájékoztató beszédjét meghallgassa. Miután Farkas Jenő az egybegyült hallgató közönséget, élén az első és második padsorban elhelyezkedett intelligens hölgyekkel, nehány rövid szóval üdvözölte, felkérte Bradofka Frigyes, Nagy Lajos és Mikola Antal Gyula polgárokat, hogy dr. Földes Bélát keressék fel és kérjék meg beszámoló beszédének megtartására. A küldöttség élén csakhamar megjelent képviselőt lelkes éljenzés és taps fogadta. A színpadon, ahol a képviselő a kíséretével elhelyezkedett, Földes Béla a többek között a következőkben tartotta meg beszámolóját: A mai válság lényegében semmi egyéb, mint a magyar államiság továbbfejlődése vagy visszafejlődése. A mostani helyzet első következménye, hogyha a koalíció megszűnt, a többségi pártból kell kormánvt alakítani. Ez alapelve parlamentáris kormányzatunknak, e nélkül a politikai küzdelmek játékká vagy akadémikus termé- szetüekké válnak. A parlamentáris kormányzat elvének biztosítása minden egyébnél fontosabb és ha ezért küzdünk, sokkal nagyobb szolgálatot teszünk a hazának, mint sok másodrendű és kétesértékü törvényalkotással. A parlamentáris kormányzat elvének biztosítása Magyarországon sokkal fontosabb, mint másutt. Mert nálunk a korona nemcsak a saját érdekét, hanem egy másik állam érdekét is képviseli, mely államnak sok tekintetben ellentétes érdekei vannak. A válság föoka a bankkérdés fölvetése. Nem érti azokat, a kik azt mondják, hogy ma nem, de 1917-ben vagy 27-ben rendezkedhetünk be önállóan. Azt vitatja, hogy a közösbank híveinek argumentumai nem alaposak. A mit az önálló bank ellen fölhoznak, súllyal nem bir. Az eddigi események azt igazolták, hogy a függetlenségi párt határozatait egyhangúan és a vezérrel való teljes szolidaritásban hozta meg. Ez a szolidaritás a jövőben is remélhetően biztosítva lesz, mert a nemzet a függetlenségi pártra és nagynevű vezérére óhajtjá sorsát bízni. A függetlenségi párt törekvését elfogultsággal tárgyalják. Magyarország inferióris gazdasági helyzete onnét származik, hogy a hatalom minden téren inkább kedvezett Ausztriának és Ausztriának érdekei határt szabnak a mi fejlődésünknek. Nem tartja lehetségesnek, hogy a képviselőházban akadjon ma többség, mely a magyar osztrák jegybank szabadalmát tiz évre ! meghosszabbítaná, mert akkor a nemzet teljesen | elvesztené hitét vezetői, képviselői iránt, párt- j külömbség nélkül. Nemcsak politikai, de gazdasági szükség is, hogy az ország gazdasági szervezete minden más államszervezeteitől önállóan működjék. így tehát szükségképpen áll elő az önálló jegybank követelménye, mint a gazdasági önállóság egyik eleme. Kétségtelen, hogy a bankkérdés szerencsés megoldásával a politikai békét hosszú időre lehetne biztosítani. Itt dől el a magyar alkotmány kérdése. Ha összetartunk, akkor biztos a magyar állam természetes kialakulása, ha a többségben lévő pártot szétosztjuk, általában ha a küzdelmet föladjuk, a legsötétebb jövőre lehetünk elkészülve. A magyar állam erős kifejlődése nemzetközi érdek. A monarkia nem lehet sem német, sem szláv. Az európai egyensúly csak így van biztosítva. Nem lehet Európában két német vagy két szláv nagyhatalom, a hogy nincs két Anglia, nincs kél Franciaország. Azok, a kik a meghunyászkodás, a lemondás politikáját követik, nagyon szeretik a nemzet gyöngeségét okolni. Közéletünknek bizony vannak hibái, fogyatkozásai, de azért a nemzet anyagi, kulturális és politikai ereje elég nagy arra, hogy politikai jogait megvédhesse. Volt idő, mikor kívánatosnak tartotta maga is a fúziót. De a fúzió két módon történhetik ; az egyik jelenti a lemondást, a másik jelenti a haladást. Csak a haladás alapján történő fúziót lehet pártolni, olyképpen ugyanis, hogy a 67-es pártok támogassák a függetlenségi pártot törekvéseiben. Deák Ferencz is csak a 48 alapján tudta megvédeni a 67-et. Ha pedig erre a 67-es pártok nem hajlandók, ne akadályozzák a többségi elv megvalósulását, ezzel a legnagyobb szolgálatot tennék Magyarország parlamentáriz- rausának. Ami a választójog kérdését illeti, elvileg a pluralitás ellen foglal állást. Elég pluralitást nyújt az értelmiség, a vagyon, a hivatás, a születés stb. Ha bebizonyítják, hogy csak a purali- tással tudják a magyarság uralmát biztosítani, akkor elfogadja. A nemzetiségi kérdés dolgában nem lehet különbséget tenni az ország fiai között ha egyformán szeretik a hazát. Ennek a vizony- nak alapji a ragaszkodás egymáshoz. Mi elismerjük a nemzetiségeket kulturális alanyoknak, de nem ismerjük el politikai alanyoknak, mert ellenkezik nemcsak a magyar államnak, hanem Európának érdekeivel is. Végül a szociális kérdéssel foglalkozott és kijelentette, hogy mind elméleti, mind gyakorlati téren mindig arra fog törekedni, hogy a munkás-osztálynak érdekeit előmozdítsa. Ha a magyar államiságot ki akarják építeni, elsőbben meg kell tartani a függetlenséget, még akkor is, ha nagy küzdelmekbe kerül. A lemondás, meghunyászkodás politikáját követni, hirdetni, előmozdítani nem fogja soha, mert ezzel a magyar államiságot nem vihetik előre. A választó közönség a beszédet hoszszas, lelkes éljenzéssel fogadta. Végül dr. Szo- kol Pál m. kir. bányatanácsos meleg szavakban megköszönte Földes Bélának eddigi működését és biztosította őt a választó közönség további szeretetéről és tántoríthatatlan ragaszkodásáról. Délután 5 óra tájban dr. Földes kíséretével együtt Laczfaluba hajtatott, hol — miután az ottani állami iskolát megtekintette, dr. Lukács László országgyűlési képviselőnél tett rövid látogatást. A pártatlan vendégszeretetéről megyeszerte ismeretes házigazda félreismerhetetlen szivességgel fogadta érdemes vendégét és kíséretét. Este 6 óra után szeretett képviselőnk Nagybányára utazott. Különfélék. Szerkesztőnk tudvalévőén szabadságon lévén, e lap úgy legutóbbi, mint jelen számáért a felelősséget — Pap Márton városi számvevő vállalja. Személyi hírek. Sztáncsek János nyug. kir. táblai biró a múlt napokban városunkban időzött. — Hámory Márton m. kir. számtanácsos és neje Budapestről rokonuk Varga Lajos látogatására ide érkezett. — Ifj. Münnich Sándor m. kir. honvéd vezérkari százados és neje két heti szabadságra haza jött. — Tomasovszky Lajos selmeci bányászati főiskolai adjunctus és neje szüleik, Szaitz Sándor piskii fütőházi főnök neje és leánya kíséretében rokonaik látogatására haza érkeztek. — Szellemy László bányafőmérnök négy heti szabadságra elutazott. — Dr. Csausz Károly városi főorvos a Budapesten tartott orvosi congresszusra, onnan pár napra Iglóra utazott.
